Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)
1973-10-01 / 260. szám
Messziről indultak Mindig a más rétje zöldebb? Nyomunkban a szomszéd városok j| somogyiak lazékja Interjú dr. Csáki Norberttel, a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkárával E gy fórum: ahol egyszerre három város mutatja meg magát. A délnyugat-dunántúli városok fejlesztési problémáinak megvitatására a Magyar Urbanisztikai Társaság, valamint Kaposvár, Zalaegerszeg és Nagykanizsa városi tanácsai együttes szervezésében kétnapos urbanisztikai ankétot rendeztek a múlt héten Kaposvárott. Tapasztalataik számunkra is hasznosak lehetnek. Ezért kértünk interjút a HON számára dr. Csáki Norberttól, a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkárától. — Kaposvár, de különösen Nagykanizsa és Zalaegerszeg szemlátomást dinamikusabban fejlődik, mint például Pécs. Talán ezek a városok nagyobb anyagi lehetőségekkel rendelkeznek? — Egy-eqy város dinamikus, vagy kevésbé szembetűnő fejlődése nemcsak elhatározás kérdése. Szoros összefüggésben van a régióban kialakult gazdasági tényezőkkel. E három középvárosban az utóbbi évtizedekben valóban dinamikus fejlődés következett be. Ennek az az oka, hogy ezek a térségek a háború előtti Magyarország legelmaradottabb, aqrárjellegű térségei voltak, s a felszabadulás óta komoly ipari városokká alakultak. A céltudatos, iparosítási politika hotásóra ezekben a városokban olyan ipari bázisok jöttek létre, amelyek vonzáskörzettel bírnak, ezért jelentősen megnőtt a városi népesség száma, Zalaegerszegen és környékén például az 1949. évi 17 százalékról 1970-re 57 százalékra nőtt a nem mező- gazdasági dolgozók számaránya, Pécsett 43-ról 73 százalékra. Nyilvánvaló tehát, hogy Zalaegerszegen gyorsabb, na- gyob arányú, s épp ezért szembetűnőbb a fejlődés. Mert a 17 százalékról indultok. S az is természetes, hogy ez a tény az urbanizáció gyors ütemű fejlődését hozta magával. Egy későbbi szakaszban pedig az urbanizáció is visszahatott az iparra, íqy erősítve egymást e két, fejlődést segítő tényező— A tanácskozáson többször is szó esett a városkörnyék, a vonzáskörben lévő települések urbanizálódásáról. Ezeknek a községeknek üzlethálózattal, utakkal közművekkel, közlekedéssel, szociális és egészség- ügyi intézményekkel való ellátása alapvető politikai és gazdasági feladat. Ez természetesen pénzkérdés. Mégis, mi a legsürgősebb tennivaló? — A városkörnyék fejlesztése nemcsak azonnali és konkrét fejlesztést jelent. A legfontosabb feladat gazdasági szempontból is a várható népességmozgás felmérése. Közismert, hogy Zala és Baranya aprófalvas település- szerkezetéből adódóan jóné- hány kislélekszámú községet a kihalás veszélye fenyeget. Az innen elvándorló lakosság viszont a városokban és a városok vonzáskörzetében, az úgynevezett agglomerátumokban telepedik le. Kézenfekvő, hogy az utóbbiakat kell fejleszteni, az előbbieket nem érdemes. Meg kell tehát vizsgálni az aprófalvak népességének alakulását. Ha sok felesleges költségtől akarjuk megkímélni az országot, előre kell jelezni a néhány év múlva várható népességmozgást is.- Az ön véleménye szerint melyek Kaposvár, Zalaegerszeg és Nagykanizsa városfejlesztésének azon eredményei, amelyeket érdemes másutt is figyelembe venni? Mit tanulhatunk ezektől a városoktól?- Azt a gondosságot, amely- lyel a lakásprogram megvalósítása mellett a kommunális ellátás egyes alapintézményeit kísérik. Elsősorban például a vízellátás. Kaposvárott is, akárcsak Pécsett, alapvető probléma volt a vízellátás. Néhány, igen komolyan átgondolt lépéssel meg oldották. Ezek az erőfeszítések az ország többi városának is példaként szolgálnak. De az energiaellátást is nagy szervezettséggel oldják meg. Az egészségügyi és szociális intézményekre sem kell sokáig várni egy új lakótelep elkészültekor. Egyszóval: a lakásépítést jó ütemben követik az úgynevezett infra-strukturális beruházások — jegyezte meg interjúnk végén dr. Csáki Norbert. Pánics György Kaposvárott sincs elég disznóhús, mégsem nyújtanak a húsboltok vigasztalan képet Pécsiek újságolják: KaDosvá- rott bezzeg mindig lehet friss disznóhúst kapni. Létezik ez? Majd megmondják a kaposváriak. „Úgy — magyarázza Sző- nyi Ferenc megyei kereskedelempolitikai csoportvezető —, hogy mindig o más rétje zöldebb. A somogyiak meg, akik Pécsett megfordulnak, azzal jönA HETVE6BVE» NA O'/VIPÁÚ VA'SA'f?.' fht/f A/wcjJ^ Egyen meg egy féldiónyi élesztőt Ha férfi is, járhat kozmetikára A forgalom egyre növekszik Fiatalember ül a pécsi Pálma kozmetikai szalon kezelő székében. Arcát vastag fehér krémpakolás borítja. A mellette ülő hölgy időnként rásandít, aztán csak szemével kérdezi a kozmetikusnőt: hát ez a szépfiú? — Nem szépítkeznj jönnek — mondja később Gyapay Je- nőné üzletvezető, — Férfivendégeink, ha nem is könnyen, de rászánták magukat, hogy zsíros, pattanásos bőrük kezelését kozmetikusra bízzák. A 15—16 éves serdülő fiúkat legtöbbször a mamák hozzák el először. Még ajándékot is ígérnek a gyereknek, csakhogy el tudják vinni. Később már nem kell kísérni, rendszeresen, kezeltetik bőrüket. Sok még az olyan vendég, aki állandóan olajjal vagy olajos tárggyal dolgozik. Bőrük zsírosodik, arcukon faggyúmirigyek képződnek, ez amolyan foglalkozási ártalom. Ha nem tisztíttatják ki, a faggyúmirigyek begyulladhatnak, elgennyesedhetnek, maradandó nyomot hagyva az arcon. Ennek veszi elejét a kozmetikai kezelés. A vendéq különféle pakolást — a bőr zsiradékával rokon és a bőrt tápláló gyógyteás, tengeri algás, méhviaszos, a cethal ko- poltyújából származó és szűk(®SH1 V3/BUDHPE5T H A CSŐSZERELŐI PARI VALLALAl sürgősen felvételre keres dunántúli, illetve vidéki munkahelyre az ország egész területén lakatos, hegesztő szakmunkásokat és segédmunkásokat Kedvezményes étkezés, szállás. Dolgozóink részére rövid időn belül lehetővé tesszük o külföldi munkára való kiküldetési is. Jelentkezés: Budapest Vili., Kisfaludy u. 9—11. Fantomas? Nem! Csak szégyenlősek a kozmetikára járó férfiak. Mivel a vendégek közül senki nem volt hojlandó kötélnek állni, fiatal kollégánkat nyomtuk bele a kozmetikai szalon székébe. Csak a nevemet meg ne Írjátok!... hangzott a feltétel. Fotó: Korodi Gábor ség szerint más készítményeket — és kvarckúrát kap. Otthoni használatra adnak borotválkozás utáni krémeket is. A kozmetikai kezelés után az utókezelés már nem a kozmetikus feladata. A melegvizes, szappanos mosakodás, a zsírtalanító arcvíz használata sokat segít, de rendkívül nagy jelentősége van a helyes táplálkozásnak. Nem szabad túlzottan fűszeres ételeket fogyasztani. Akinek zsíros a bőre, naponta megehet egy féldiónyi élesztőt. Ez megakadályozza a gennyes pattanások elterjedését. Zsíros és száraz bőrre egyaránt jó hatással von a sárgarépa fogyasztás, vitamint tartalmaz; védi az arc hámrétegét — Nem szokatlan, hogy nők és férfiak vegyesen járnak a kozmetikai szalonba? — Mi már természetesnek vesszük —• mondja a kozmetikusnő. — Igaz, a férfiak többsége nagyon félszegen mozog, meghúzzák magukot, talán szégyellik is, hogy itt vannak. A nőknek is fura az itteni koedukáció. Ezen a kölcsönösen feszélyezett helyzeten nem tudunk segíteni. Mindössze annyit tehetünk, hogy megkérjük a férfiakat, értesítsenek bennünket telefonon, mikor jönnek. Aztán egyeztetjük az időt. A legtöbbször azokat az órákat javasoljuk nekik, amikor kevesebb a női vendég, a kora reggelt, vagy az estét. A forgalom egyre növekszik ... tukics Cm Nagyobb kedv Több füstölnivaló Van dohánygyárunk, ezt mindenki tudja, de hogy egyáltalán termesztenek-e dohányt a kukorica- és búzaövezetként tisztelt Baranyában, ezzel a kérdéssel már a nagyatádi dohánybeváltó üzemhez kell fordulnunk. Termesztünk, mégpedig az idén 123 hektáion, jóval kevesebb területen, mint tiz évvel ezelőtt. A vetésterület, 10-15 százalékkal, igy is több, mint tavaly, a felvásárlási árak rendezésének hatására élénkült a. termelési kedv. A dohányt termelőszövetkezetekben (Mohács környékén, Dunaszek- csőn, Somogyhprságyon, Csányoszrón, Kozármisleny- ben és másutt, több évtizede) és — 15 hektáron - az egyéni és a háztáji gazdaságokban termesztik. Fajták szerint: 100 hektáron Havanna, a többin Virginia. A szüret Baranyában nagyjából befejeződött, pajtákba került a dohány. A termés, az aszály és a jégverés ellenére is, jónak mondható, hektáronként 11-12 mázsa, minősége is, mint rendszerint, jó. A dohánypajtákban decemberben kezdődik a csomózás, a válogatás, munkát adva a téli holtszezonban sok asszonynak. A dohányt többnyire a helyszínen átveszi a beváltó. Mivel igény van rá, s jövőre több dohányra lesz szükség, Nagyatád 10 százalékos terület- növekedést szeretne elérni Baranyában. nek, hogy ott ilyen húst lehet kopni, amolyan felvágottat lehet kapni . . ." A kifőzdések összeverekedtek Milyen volt az idén a húsellá- I tás Somogybán, Kaposvárott és | a Balaton-parton? Sajnos, a húsból keretgazdálkodás van, a fejadag ott is annyi, vagyis - kevés. Talán annyival kedvezőbb a helyzet, hogy Somogy erősen mezőgazdasáni jellegű, nagy jelentősége van még a magán- váaásoknak; nem nehezedik akkora vásárlóerő a húsra, mint a bányászok és ipari munkások lakta Baranyában, s végül ott a Balaton-part, ahová a nyaralási szezonban további húskeretet kaptak. Az idén már ez sem volt elég, úgy kellett pótkeretet kiharcolnia a Megyei Tanácsnak a minisztériumtól. Aki az elosztásokkal foglalkozik, személyesen jött le és győződött meg a tarthatatlan állapotokról. Siófokon a kifőzdések összeverekedtek a húson. Igen, a kifőzdé- seknek főzniük kell, hiszen a vendégekre 'eszerződtek az IBUSZ-szal. Nem volt tehát zavartalan a húsellátás, a feszültségek pedig ősszel csak fokozódnak. Megkezdődött-a hétvégi sorbanállás a húsboltok előtt. A megyeszékhely még úgy ahogy megvan, de a nagyközségek már szinte dekánként kapnak, a kisközségekben pedig még mészárszék sincs: Persze lehetne rosszabb is a helyzet. Ahogy tudnak, segítenek magukon, A fogyasztási szövetkezetekben, a megyében több helyen megszervezték az ún. moslékos sertéshizlalást. A legjobb eredményeket Marcaliban érték el — a szövetkezet elnöke jutalmat is kapott a minisztériumtól —, itt a fogyasztási szövetkézéinek saját vágóhídja van. Ugyancsak vágóhíddal rendelkezik a MÉK Kaposvárott, a város mellett pedig megvett és átalakított egy tsz-majort, ahol sertéseket hizlal. Ezzel is több a friss hús, hiszen az ófészek és a MÉK saját hizlalása nem számít be a keretbe. Malachús mindig van Ha már nincs elegendő az imádott disznóhúsból, akkor legyen helyette más! A jelek szerint ezt Somogybán nagyon komolyan veszik. Végül is ezért nyújtottak vigasztalóbb képet a kaposvári húsboltok, mint a pécsiek, attjártunkkor vásárolhattunk volna malachúst és főtt sonkát is, ami nálunk ritka csemege. Kevés a disznóhús, de Somogybán és Kaposvárott van helyette elegendő más: csirke, hal, malachús, birkahús és báránypecsenye. Ezekből nincs keretgazdálkodás. Kaposvárott a főutcában nagy baromfiszaküz- letet nyitottak, az ABC üzletekben mindig van frissen vágott, előhűtött csirke. Áruért elmennek más megyék vágóhídjairo is. A nyáron a Balaton-parton a minisztérium segítségével 40- 50 grill-sütőt állítottak fel. A baromfihús nagymértékben pótolja a disznóhúst. A másik a hal. Sok zöldségboltban vezették be az élő hal árusítását, s a legnagyobb forgalmat elért boltok a Megyei Tanácstól külön pénzjutalmat kapnak. A fagyasztott ha Ifilé megkedveltetésére kóstolókat szerveztek, o helyszínen sütve a fiiét. Hurkagyártás éjszakai műszakban Kaposvárott és Nagyatádon az állami gazdaságoknak is van boltjuk, s ezekbe más megyékből is kerül hús és húskészítmény. Úgyszólván mindig kapható malac- és birkahús, tavasz- szal negyedelve tejesbárány. Somogybán nyáron azt a húzást is megcsinálták, hogy Pápáról nagy mennyiségben löncshús konzerveket vásároltak, s kibontva, szeletelve, dekára mérve árusították. A Balatonnál nagyon megkedvelték. Szárazáruból (szalámi, gyulai kolbász stb.) Somogy évek óta egy deka keretemelést sem kapott. Éppen ezért — ez nem keretes áru — a szalonnák nagy választékát igyekeztek biztosítani. A Megyei Tanács felhívására az áfészek és az állami boltok éves szerződést kötöttek a Kaposvári Húskombináttal szalonnára, s így a kombinát más megyékből is beszerezhette a szalonnának valót. Enyhített az ellátási gondokon az is, hogy a kaposvári vágóhídon éjszakai műszakban beindították a hurkafélék gyártását. Az olcsó és drágább hurkákból jó volt az ellátás. Röplapokon hívták fel a vásárlók és a vendéglősök figyelmét a disznótoros készítmények értékesítésére és fogyasztására. Miklósvári Zoltán Negyvenmillió dollár a szemétben Világszerte egyre nagyobb gondot jelent az ipari és háztartási hulladékok felszaporodása. Mit lehet kezdeni ezekkel? Sokfelé égetik, a televízióban nemrég láttuk, hogy a szeméttel erőműveket, tömbkazánokat fűtenek. Persze már nagyon régen rájöttek, .hogy az ipari hulladék, de a háztartásokból kikerült szemét egy része is újra hasznosítható. És ez nem kis pénz. Már Marx jelzi A töke című művében, hogy a termelés és a fogyasztás szférájából sok olyan hulladék áramoltatható vissza az iparba, amely mint nyersanyagok forrása jöhet számításba. A fejlett tőkés állomokban magas fokon megszervezték ezt a visszaáramoltatóst, és ezzel nagyon sok pénzt megtakarítanak. Ezt a tevékenységet, előnyökben és adókedvezményekben részesítik. _.Ai.elmúlt.,évJb,en_o. Mfhl „jh®p irányú működés« mintegy 40 Kotorjuk elő a valutát millió dollár megtakarítást eredményezett. Ugyanis az iparba visszakerülő hulladékanyag felhasználása tetemes mennyiségű importot pótol. Nagyon fontos népgazdasági érdek tehát ennek a tevékenységnek a fokozása. A számok a jelen pillanatban azt mutatják, hogy „gazdagabbak” vagyunk mint az NSZK vagy Svédország. Ott ugyanis a papírhulladékok 45 illetve 40 százaléka kerül visz- sza nyersanyagként, nálunk csak 15 százaléka. Bőven van hát tennivaló, s főképpen azon a szemléleten kell változtatni, amely a MÉH telepeit, száműzi a perifériákra. ... Kotorjuk elő a valutát a szemétből. Annál is inkább, mivel a hulladékok felszaporodása már ngjunk is környezetszennyező hatású, Budapest területén például 3000 autóroncs csúfítja a képet, s a nagyobb városokban is egyre több az utcákon és a tereken díszelgő szemét. Nemcsak gazdasági, hanem higiéniai és esztétikai érdekek is art kívánják, hogy oldjuk meg ezt az egyre súlyosbodó gondot. „Víz—levegő—élet ’73” — ez a címe annak a nemzetközi környezetvédelmi kiállításnak, amely a BNV területén most zárult. Számos tudományos előadás hangzott el környezetünk védelme érdekében ez idő alatt Egyik — és mindenkit egyformán érdeklő — előadás a hulladékról. a szemétről szól.
