Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-23 / 282. szám

* DUNANTOLI NAPLÓ 1973. oltéber M. Helesfai pincejárás Az olvasó véleménye A török csobogóktól a Zsolnay-díszkutakig — Sose halunk meg? — Sosel — Doronggal vernek agyon. ; — Doronggal! Nehogy el­pusztítsuk a helesfai borokat. — Na akkor még ezt megkós­toljuk ... — Meg hát! Isten-isten... — Aztán átmegyünk hozzám is, oportóra ... — Persze hogy átmegyünk .. Bezárják a présház ajtaját és nyitják a másikat, a rozzant asztalon idei dió. cseresznye­paprika, gyertyacsonkok, törött lopó, rézgálicos ócska kalap, bicskák, és decis poharak, ame­lyekből három-négy is elfér a repedezett markokban addig, míg a lopóból sugárként lövell ki a fehér- és vörösbor. Lassan leforrnak a borok, s mint min­den szőlővidéken, itt Helesfón is pincéznek *az emberek. Min­denből egy deci, két deci, von, amelyik még csípős, van, ame­lyik „ájult állapotban" van, vagyis „moslék”, mert elveszej­tette egy-két napra minden tu­lajdonságát, hogy aztán véaül letisztuljon. Aztán a gazdák fennhangon dicsérik a másik borát de „belül” esküsznek a sajátjukra és ilyeneket mondó? nők, hogy Kocsis Irma, meg kardinál, mézes, spanyol-fehér, és — hogy is hívják? Na! A lan­tos Dezsőnek is van még né­hány tőkéje abból... Megvan! „Kiérett” a neve. „ős-sző'ő”, nagyon későn érik, november végefele szedték valamikor itt Helesfán, borával nem illő di­csekedni, elöregedett fajta, de mégis ami érték van benne, az, hogy „műemléke” a szőlőkultú­rának . .. Pécsi jó barátom, Mátis La­ci, mielőtt felmennénk a hegy­re, visz ei engem Szabó Kálmán bácsihoz, neves szőlészhez. Rosszkor jöttünk, építi a házát, a nehéz pallókat most adogat­ják fel a padlástérre. A fene enné meg, milyen szívesen jön­ne velünk, mert mesélni, reaél- ni e fenségesen szép völgy­katlanról — amelvet a kis fa­lucska zár le fehér házaival — csak a pincében iddogálva *e- het. — Pedig nagyon öreg a mi présházunk, érdemes lenne megnézni . . . Annak olyan ajta­ja volt — Igoz most is meavan, csak a zár alkatrészei kallód­tak el - hogy nem túlzók, ha azt mondom, igozi remekmű! Vastag, nehéz tölgyfából ké­szült, de' egyetlen vasszög nél­kül és az eqpsz zárrendszere is fából volt. A falon volt egv nagy nvf'ás, ahol apám benyúlt, be­lülről elforoatta a fából képűit fogaskerekeket, meg kaMor^ú- kat és már nvitotta is. Csak ő ismer+e a fortélyát. — Csak ez az egy (ilyen prés­ház volt? — Dehoay! A hajdani pincék bejáratai többnvire ilyen rend­szerrel működtek — mondia Kál­mán bácsi. — Igaz-e. nem-e, ezt meg a nagyaoám mesélte, hogy zenen elén sok idenen meafor- dult a faluban, talán búcsúkor, miegymás és a tömeggel né­A “tPM PÉCSI KÖZÚT! IGAZGATÖSAO FFI.AJANL közületék részére eladás­ra, tárcavál'nlrtok ré­szére könyvjóváirással 1 db iker COTTAGE UNIVERZAL Vili. tip. meJegv^es kazánt üzemf-^nes óllnootban. Érdeklődni lehet: a KPM Közúti Igazoatófáq gond­nokánál. Pécs, Köztársa­ság tér 5. sz. Tel.: 13-844­hány tolvaj is erre vetődött. Dézsmálták a pincéket. — Egyik gazda végére járt a do­lognak, fogta a baltát, ejjel be­zárkózott a présházba. Aztán valaki benyúl a lyúkon, babrál o zárral, a gazda meg egy ütéssel lecsapta a karját. . . Azt hiszi, másnap jelentkezett egyetlen félkarú is? Soha! Ezek a Nádassyak — akik 90, de mások szerint 140 holdnyi szőlőjükkel uralták a vidéket - nagyon gazdagok voltok. A két testvér — Imre és István — vagy tíz-tizenkét pincével rendelke­zett, némelyik akkora volt, hogy ökrös-szekerek fordultak meg a présházban szüretkpr. Egy a ;e- lenlegi kocsma alatt húzódik, aztán a „depónál” is van két. hosszú, magas boltozatú pince, amely -most a tsz tulajdona - fönt Nyjrszónál van egy, a Ná- dassy-telepen szintén, a kasz- nár-pince, hossza pedig száz méter legalább, emeletes prés­házzal, ahol hét vincellér csa­lád lakott... A Nádassy-pincék sokszor váltottak gazdát, egyik most a konzervgyár raktára, a másik pedig a Pécsi Bőrgyár lerakató volt a háború ideien. Ezeknek a Nádassyaknak Kál­mán nevű leszármazottja is a környéken élt a harmincas évek második feléig, országos rend- őrfőkapitányi ranggal szerepelt a hírhedt frankhamisító ügyben. — Fura egy ember volf, em­lékszem rá, akármerre sétált a heayen. mindig a lehető lea- görbébb botot ragadta fel, gyűjtötte, tele volt vele a pad­lása . . . — Értettek ezek a szőlőter­mesztéshez? — Nagyon is. Nem is a Kál­mán, hanem elődei, a két test­vér. Világkiállításon nyertek nagy plaketteket boraikkal, meg is nézheti o tsz présházában a falon . . . Van méa néhány, a többit a falu gyerekei negyven­ötben széthordták, kocsikereket fabrikáltak belőlük . . . Nagy gondban vannak a he­lesfai szőlősgazdák. Egy kate­góriával magasabban szereosl a vidék, mint mondjuk Turbók, Becefa, meg Hegyszentmárton, vagyis „jó bortermő körzet” mi­nősítést élvezi — a mohácsi sző­lővidékkel egyszinten — s mégis ranaon alulinak tartják a beso­rolást. Mert nagyon jó borok vannak ezen a vidéken. Szabó Kálmán bácsi például országos versenyeken öt-hat alkalommal nyert' - igaz, „csak” bronzér­met — de megvei versenyeken első, második díjat -is. Méqsem mindegy, honv a „dobogó” há­nyadik lépcsőién állanak: ala­csonyabb a borok ára, nincs, ami ösztönözze a aazdákat a korszerűbb termesztésre . . . — Ha a tsz telepítene, vagy­is nagvüzemi termesztés lenne a helesfgi völavkndanban, ak­kor meakaphntnánk a maaa- sabb minősítést... — mondja Szabó Kálmán. De hát telepít-e? A választ Nagy Elemér, a ter­melőszövetkezet üzemegység­vezetője'fogalmazza meg: — A kukoricán, búzán kívül főarofilunfr a szarvasmarha-te- nvésztés, bikahizlalás. Erre megy rá minden pénzünk, hiszen a sok építkezés utón csak most kezdünk eavenesbe iutrri. Tele­pítsünk? Óriási gondot veavünk a nyakunkra? Van nekünk 5 hold szőlőnk, de öregek a tő­kék, hatvan—hetven évesek. Riz- ling, soanyol-fehér, mézes, Muskát Otonell. egy kis kadar­ka, aztán kész. Éppenséggel ie- hetne, mondjuk a Kádi-mezőn, ott gépekkel tudnánk is dolgoz­ni, sőt, csak gépékkel. hiszen nincs munkaerőnk. De most képzeüe el, rrúbe kerülne csak ckár öt hold betelepítése is, ! ami csak négy-öt év múlva kez­dené meghozni a ráfordított költséget, de hol vanngk meg a drága gépek, berendezések, egyebek? A falon harminc-negyven cen­timéter átmérőjű bronzból ké­szült — zöldre patinásodott — plakettek, trófeái a helesfai bo­roknak: „London, 1374. Trieste, 1882. Wien, 1890. Pécs, 1838. Székesfehérvár, 1879 Párizs, | 1890. Budapest, 1835. Bordeaux, | 1882...” Nos hát, érdemes len- j ne tovább lépni . . . A völgykatlan délről — a falu I felől — nyitott. Középen sárga, homokos szekérút, kétoldalt szőlők, kertek, itt-ott kukoricás. A hegy — amely három oldal­ról, öleli ,át a völgyet — fönt la­pos, belső oldalán pedig négy­öt terasszerű padka, vagvis mint egy óriási nézőtér, lépcső­zetesen kcrbefutó széksorokkal. A padkákra éoültek fel annak­idején a kis pincék, gyöpös tér­ségekkel. Némelyik előtt — mint Tantoséknál is — betonasztal van beépítve a1 fa alá. Mátisék elé kiteszünk egy asztalt, kor? sót, poharat, előszedjük tás­káinkból a szalonnát, ezt-azt, de Laci édesanyja egy tál rán­tott csirkét hoz ki a présházból. Tiszta kék az égbolt, a sárga és bordó színre, öregedett sző­lőlevelek fürdenek a káprázatos fényben . . . Sötétedéskor botladozva, szótlanul, elfáradva ereszke­dünk le a völgybe, egy kicsit szomorúan is, tekintve hogy hegyvidéki riportsorozatom utolsó útja ez. Lehet, talán a télen „borkezeiési ügyekből kifolyólag" körü'nézek még a baranyai szőlőkben, mert ké- remszépen más a szőlőtermesz­tés, megint más „szakma” a borkezelés. Ezt a szakemberek mondják, és engem erről köny- i nyen meggyőzhetnek . .. Rab Ferenc A látvány, adott esetben a fotótéma eltorzul, - amikor a Zsolnay-kút hátterét nem a dzsámi, hanem egy ottfelejtett teherautó adja. S milyen szép, intim hangulatú lenne a Jókai tér, ha a Jókai közzel, Sallai utcávai együtt itt meg lehetne állítani a forgalmat, megtilta­ni a parkolást. Ha az Elefántos háztól a Tejbisztróig egy kiülő terasszá válna a tér, amelyet csak napernyők bontanak meg, $ a centenáriumi Zsolnay-kút oszt két félre. Igény erre is, meg az autóforgalomra is egy­re nagyobb, vajon melyik lesz az előobrevaló? Érzelmeink és észérveink vitatkoznak. — S Szalay főorvossal meg mások­kal együtt ismételjük: mennyi­vel hangulatosabbá lehetne tenni ezt a Zsolnay-kutat, ha megterveznék a környezetét is! Akár azzal az alacsony, jel­képes, de kiemelő kovácsolt­vas korláttal, vagy lánckerítés­sel. Vagy ha az alapja nem j emelve, hanem süllyesztve len- ! ne a tér szintjétől egy lépcső- i foknyira, mint a kutak, gyógy­források. És miért lenne illet­lenség a díszkútban pancsolni, j csobogó vizéből inni? Pécsett a török időben vagy két tucat hasonló csorgó mű­ködött, ahonnan vizet merítet- | tek a lakosok, és sok egyéb I mellett a törökök rituális mos- | dósát is szolgálták. Ilyen kút ; működik ma is a Rókusdom- í bon, és hasonló törökkori csor­Hiba van a receptben 1973. október 6-i számukban közzétett Lemaradások a járu­lékos beruházások területén cí­mű újságcikkhez volna hozzá­fűzni valóm. Nem tudom, hogy az újság­cikkben és riportban elhangzott kertvárosi óvoda és bölcsőde hol van. Gyermekeinket a vá­ros minden részébe, a szélrózsa minden irányába hordjuk. Ki házhoz, mint jómagam is (havi 550 forint) van, aki heteket kö- nyöröq ki a régi bölcsődében és óvodában, mert szeptember­től a qyereknek ott helye nincs, helyette vettek föl mást, de ugye az utcára nem kerülhet, és ezért könyörgésre még napokat ki lehet préselni. Óvoda a nagyközönség ré­szére újságban van, de azok akik azt igénybe vennék és várják, még csak érdemleges választ sem kapnak. Értesülése­im szerint elfelejtettek víztároló aknát tervezni és építeni, szóval hiba van a receptben. Óvodája csak akkor lesz Kertvárosnak, ha gyermekeink birtokba veszik, és majd talán a szülők is meg­nyugodnak, hogy gyermekeiknek van hol lenniök, és nem kel! at­tól tartaniok, hogy a gyerekük fölös létszám miatt az utcára kerül. Radnai Béláné Pécs, II. Gyöngyös u. 17. I. 6. Mekkora Jegyen a készlet? Szeretnék a szeptember 18-i Miért nincs halászlékocka és fa-, héj cikkükhöz egy-két gondola­tot hozzáfűzni. Nem tudom, njiért általánosít a FŐSZERT megbízottja. Bizonyí­tani tudom visszamenőleq 3 tú­rára, hogy a megrendelőn sze­repel az őrölt fahéj és egyszer sem szállítottak. Ez azért mégis­csak felháborító, hogy minde­nért a boltvezetőt hibáztatják. Az igaz, nem vagyunk hiba nélkül, de ez egy kissé túlzás volt. Mi telefonáltunk is a FÜSZÉRT-hez, annál is inkább, mert ma túranap volt és me­gint nem szállítottak. Azt a vá­laszt kaptuk, hogy nagyobb készletet kell tartani, és nem fordul elő áruellátási zavar, ha netán eqy szállítás kimarad. Tessék megmondani nekem, mekkora készlet legyen, ha bi­zonyíthatóan (3 túrára) eqy hó­napja nem kapunk belőle. A válasz második felében felajánlotta,/ hogy menjünk le a bázisra, és hozzuk el a fahé­jat. Kérdezem, miért van ak­kor a FOSZÉRT-nél túraszállítás. Nem egy esetben mi vagyunk saját szállító munkásaink is. Hetekig nem kamtunk egy da­rab desszertet se, szégyelltiik mondani a vevőknek Mária napra, hogy nincs, erre fog­tam magam, lementem és hoz­tam nagy csomagot. Lang Jánosné 169-es bolt József Attila u. 33. gó „jogutódja” az oroszlánfe­jes Zsolnay diszkét is. Igen, diszkút, mert díszes, de a ha­gyományokat őrzi, s kiképzése is alkalmas a kút (ha úgy tet­szik: közkút) funkciójára. Nem szökőkút, nem ^zsugorában hordozza az esztétikus látványt. Pécsett szomjasan, vagy ra­gadós kézzé? kell végigmenni az utcákon, ha étkezés előtt nem sikerül kezet mosnunk, mindig előtolakodnak külföldön szerzett tapasztalataink. Délen, a piszkosnak mondott (I?) Bal­kánon, például Bulgáriában a legkisebb falu főterén is fo­lyik a víz, díszesebb vagy lr«- vésbé díszes, de funkcióin szolgáló foglalatban. És tiszták az emberek! Tiszta mezítelen lábuk is a saruban! És az or­szágutakon legalább 30 km- ként, tervezetten telepítve — sűrűbben mint az üzemanyag- töltő állomások — ivókutakat találunk, felfrissülésre, tisztál­kodásra. S ha például cseme­geboltban csak egy pult is szol­gál arra, hogy valamit hely­ben lehessen elfogyasztani, az üzlet vásárlóterében biztosan rálelünk a működő vízcsapra is! S bárhol Olaszországban, a legnagyszerűbb műemlékek közt, és a legkisebb szicíliai faluban is valahol ott van a közkút, rendszerint díszes szfi- kőkútba, szobor-kompozícióba foglalva. Rendőrtől kérdezzük: hol van ivóvíz — á, fontana popolare? — kérdezi vissza —, s rendszerint a következő sa­rokra irányít, ha már látóte­rünkben nem találtunk... S úgy tűnt, nem tartották illet­lennek, ha a turista vagy a bennszülött iszik a vizéből, te­nyeréből, pohár nélkül, ha iz­zadtságát locsolkodással csil­lapítja. Méq a galamboknak s az ég madarainak is megen­gedtetik, hogy megmártózza­nak a csobogó, a medence vizében. S azt mondják hogv régen, Rómában, ha valahol nem folyt a víz,"így elégedet­lenkedett a nép — nem kis de­magógiával, kérdő formában — „hát már vizünk sincs?”. ’ Mire gondolunk tehát? Elő­ször is legyen víz — s folyjon a Jókai, téri díszkútból is — másodszor: tíz perc sétaútnyira más égtájak felé is találjunk Pécsett egy-egy díszkutat (ha úgy tetszik, egyszerűen „fon­tana popolaret”). Harmadszor: ne restelljük használni is azt a kutat. Azért van. Dísze pedig oltsa esztétikai szomjunkat! Varga Gyula SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: A lebegő Atlasz (este 7 órakor). Egressy-bérlet. Kamaraszínház: . Ludas Matyi (du, 3 órakor), HANGVERSENY Liszt-terem: Középiskolai bérleti hangv. 1—2 sor I. hangv. 'Világjáró előadó- művészek (11.15, 12.30). MQZI Park: Modem Idők (4, 6), Filmklub (Jogi kar) 8. Petőfi: Modern idők (f5, f7), Film­klub (POTE. f9). Kossuth: Modern idők (10, 12), Hárem a sivatagban (f3, f5), Tombol a hold (f7, f9). Fekete Gyémánt: Menekülés I., M. (6). Jószerencsét: A tanú eltűnik (5, 7). Rákóczi: Betörés (5, 7). Kodály K. O.: Ac ellopott csata (6). Május 1.: ,Az utolsó völgy (fő). Boly: A ti­tokzatos rendszám (7). Harkány: Apa- the asszony nagy utazása (7). Mo­hács: Scherlock Holmes magánélete (6, B). Pécsvárad: Tecumséh (7). Sellye: Andrej Rubljov I. II. (7). Sik­lós: Alom luxuskivitelben (7). Sziget­vár: Ion Kapitány nyila (6), Ha hal­lod a harangokat ... (8). RADIO KOSSUTH RADIO 8.20: Zenekari mursika. 9.00: Har­son a kürtszói A Gyermekrádió mű sora. 9.35: Merők, falvak éneke 10.05: Iskolarádió. 10.10: Kodály dal játékaiból. 1T.00: Világiért sorok Részletek Hidas Antal ' könyvéből. 11.25: Robert'Casadeus Ravel-műveket zongorázik. 12.20: Ki nyer rha? Já­ték és muzsika tíz percben. 12.35: Melódiakoktél. 13.47: Törvénykönyv. A megyei tanács tárgyalta. 14.02: Nem ház, színház. Rádiójáték (ism.). 14.47: Éneklő Ifjúság Debrecenben. 15.10: ; Sebestyén András: Négy vidám darab : fúvószenekarra. 15.25: Rádióiskola., [ 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05:1 , A berlini VIT dalaiból. 16.16: Bangó I Margit cigánydalokat énekel, Balogh Elemér cimbalmozik. 16.39: Hajdú Mihály: Négy dal. 16.49: Atlasz. Vi­lággazdasági figyelő. 17.05: Budapesti Művészeti Hetek. Budapesti ballada. Békés István dokumentumiátéka. IV. rész. 17.50: Mendelssohn: IV. „Olasz” szimfónia. 18.17: Operettdalok, 18.30: A Szabó család. 19.25: Töltsön eqy órát kedvenceivel. 20.25: Zalai köl­tők versei. 20.46: Zala Tóth Erzsébet és Radnai György nótákat énekei. 21.15: A qyermekbénulástól a rák­kutatásig. Beszélgetés a víruskutatás- ról. 21.30: Maria Callas énekel. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Hallgas­suk enwütt. 23.05: Musicalekből. 0.10: Az MRT énekkara énekel. PETŐFI RADIO 8.05: Vidróctlry. Részletek Farkas Ferenc—Innocent Vincze Ernő daljáté­kéiból. 9'll: O-embalóművek, vokális művek. 9.53: Könyvek, tájak, embe­rek. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.45: fizikusok tanácskozása Székes- fehérváron. Rioortmüsor. 12.00: Zene­kari muzsika 13.03: Solti Györny ope­rafelvételeiből. 13.10: Szemtői-szem- hen anvanvelvünkke! . . . (ism.). 14.00: Kettőtől-hatia. A Petőfi Rádió zenés délutánja. 18.10: Iskola a gyorsuló világban. 18.^0: Rénf hanaszerek vi- láoa fism.). 19.00: Simon Józsefné és a BartóV-eqvüttes leánykara énekel, a Kisipari Szövetkezetek . Erkel . Ferenc. ^íJvészeerviU+esének népi zenekara Játszik. 19.2?- O] könyvek (Ism.). 19.30: Jóestét, gyerekek. 19.35: Kap­csoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Liszt—Kodály—Bartók hangverseny a Budapesti Zenei Heteken. Kb. 21.30: Mindenki Könyvtára. Móricz Zsigmond: Boldog ember. Kb. 22.00: A hangle­mezbolt könnyűzenei újdonságai. Kb. 22.20: Nóták. 23.15: Schubert művei­ből. 3. MŰSOR 18.00: Hírek. Időjárás. 18.10; Iskola- rádió. 18.25: Magyar zeneszerzők. 19.15: Igazodni az emberekhez. Srtan- kai József írása (ism.). 19.25: Zseb- rádiószínház. A tolvajok városa. Naj- mányi László hangjátéka. 19.48: Ko­runk operacsillagai. Gundula Jano- witz (ism.). 20.46: Big-band felvéte­leinkből. 21.4(fc A Berlini Rádió Fil­harmonikus Zenekarának hangversenye a Berlini Rádióban. PÉCSI RADIO 17.30: Magyar nyelvű műsor Lemezaibum 17.50: Srót kérünk. Itt Komló. A ri­porter: Berkics János 18.05: Pécsi művészek sanzonokat éne­kelnek 18.15: f'Jvelvművalő. Dr„ Rónai Béla előadása 18.20: Malek Miklós tóncdaiaíból 18.30: Dél-dunántúli híradó 18.45: Yma Sumac énekel, a Kostela- netz zenekar játszik 19.00: Szerb-horvát nyelvű műsor Az ifjúság hullámhosszán. Ze­nés ifjúsági magazin — Hírek 19.30: Német nyelvű műsor Hírek, információk, riportok — — Tudósítóink jelentik — Hall­gatóink kérésére. Kívánságmű­sor 20.00: Műsorzárás rádió televízió MAGYAR TV. 9.W: Énekeljünk együtt I 9.05: Környezetismeret (ólt. !sk. 2. (oszt.) 9.55: Történelem (ált. isk. 7. oszt.). ,,Vigyázó szemetek Párizsra ves­sétek !’* 12.10: Filmesztétika (körépisk. I. osrt.). Bevezetés a filmezésbe! A stí­lust meghatározó jegyeit 14.S0: Énekeljünk együtt (ism.) 14.35: Környezetismeret (ism.) 15.25: Történelem (ism.) 17.08; Hírek 17.15: Óvodások műsora. Klsfllmofc 17.55: Gépek között. „Agromasexpo ’73” 18.20: Reklámműsor 18.25: Budapesti Művészeti Hetek. Kis­plasztikái Biennálé 18.45: Játék a betűkkel 19.05: Reklámműsor 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Kék fény . . . 21.00: Iszlám. Olasz filmsorozat. Hl. rész. Allah nagy és Mohoméi az ő prófétája 22.00: Tv-híradó — 2. kiadós 2. MŰSOR 20,00: Budapesti Művészeti Hetek. A Filharmóniai Társaság Zene­karának hangversenye az Erkel Színházban 20.45: Tv-híradó — 1. kiadás (Ism.) 21.45: Rendezte: Zsurzs Éva. Kristóf, a magánzó. Tévéfilm (Ism.) JUGOSZLÁV TY. 17.15: Magyar nyelvű tv-napiá. 17.45: Kis világ. 18.30: Tudományos stúdió. 19.15: Népi muzsika. 20.30: Nyitott kéoernyő. 21.15: Seriff New York-ban. Filmsorozat. 22.40: Chr. W. Gluck: Orfeusz — hangversenyeié- adás. A «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom