Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-22 / 281. szám

/ »4023 Tömbéi « Hold (fél hét). Ast Klóé: Ho hallod • harangokat m kilőne). NÄs A In»tinin vháge (4, 6, 8 W* W. A • traft. ht SB.48: Orobécz Miklós; Vas wgfei táncok. 21.28; Mikroiánc (Nkm latrán műsora). PttWIi 18.28: Megmérettünk és no- Mimi tálé Itattunk. 23.15: Táncd» AttAa (Ha - etójátékkof) ftol lótfló; 18.18; Operai évad ... Pécsi Nenweti f érakor; A FiAwrmonlkus Zenekar és « Pácai Unt Ferenc Kórus műsora. Pét*, Hemretl Svinhát, Ml hat és A Bergend f-egfötles' jót' n a NYER MAT A Pécsi j ■ emzeii Színházban november- ! >1 kezdődően az előadások ünetében rövid vetélkedőket \ endeznek az aznap bemutatott darabról. □ CEGLÉDI ŐSZ. Tegnap nyitottólt meg Cegléden a Kos­suth Művelődési Központbon a Ceglédi ősz c. rendezvénysoro­zat keretében az Országos Kis- grafikaj Kiállítást. A kiállításon a pécsi grafikusok közül Prok- sza László szerepel hét mun­kájával. ▼ ANDERSEN-MUSICAL A XX. század színházi műfaja. a musical a gyermekszínházak- bor* is teret hódit. Az új évad­ban Becsben négy, Berlinben pedig egy mesemusicalt mutat­nak be, utóbbit Andersen egyik meséjéből írták öt. Három kereszt az aláírásuk Szemérmes statisztika Több mint tízezer írástudatlan Baranyában A pultnál kitöltik a papíro­kat Házépítési kölcsön, minden a legnagyobb rendben van Munkahely, lakás, igen, kérem itt tessék aláírni.., Az asszony lassan, gondosan rajzolja a betűket, A 40-es fér­fi valahogy sután veszi kézbe a tollat Egy pillanatra felnéz és aláír. Három keresztet rajzol. Této­va, zavart csend, mindenkit mellbevóq egy kicsit a dolog. 1973-ot írunk, Magyarorszá­gon . ,. Az 1972/73-as tanévben 1056- tal lett kevesebb analfabéta az országban. Baranyában ugyan­ebben a tanévben mindössze 32-en tanultak meg írni és ol­vasni az alapismereti tanfolya­mokon. A számok ismeretében nagyon-nagyon kevesen . . , A tanulók túlnyomó többsége nő, de érdekesebb a követke zó adat: a 32 volt írástudatlan­ból 12-en 16 éven aluliak, s mindössze tizenegy 30 éven fe­lüli akadt. Vagyis: az írástudat­lanok számottevő része már o felszabadulás után „termelő­dött". És még valami. Az 1965— 66-os tanévben 22 alapismereti csoportban tanultak az analfa­béták, az idén mindössze két csoport alakult. Az információk többségét Írásban kapjuk, vagyis 13 ezer baranyai emberhez egyszerűen nem jutnak el az alapvető in­formációk. Mintha egy kicsit el­feledkeztünk volna róluk. Mint­ha megnyugodtunk volna ab­ban, hogy nekik csak három ke­reszt az aláírásuk . .. D. Kónya iózsef □ jugoszláv Savtm« indw MOtelMési a SZOT Munkavédelmi Mű véwegfOtteiénefc kabaréja •él nyolc). (fél hat. WJ Na, SiMtét (éri Kiagatérta: SnM- ‘ tajaa hét). ♦ • ■ ■» miamii *«■ jz.mv ■7^ Lajaa munkaiból Hélllté* »fii* □ MESEBAL. Tovább tort Só­lyom Kati Mesebál című önál­ló estjének sikersorozata. A hó végén Szolnokon is bemutatja, Sopronban pediq Prokofjev: Pé­ter és a farkas című darabjá- bon mint mesemondó lép fel. O PÉCSI RENDEZŐ SZIBÉ­RIÁBAN. Sik Ferencet, a Pécsi Nemzeti Színház népszerű ren­dezőjét vendégrendezésre hív­ták a Szovjetunióba. A haha- rovszki színházban a Szelistyei asszonyok című operettet állítja színre a tavaszi hónapokban. © BAJA. December 17-én este Baján a József Attila Művelődési Házban vendégsze­repei a Pécsi Balett. A Tóth Sándor koreográfiáiból álló Mezitlób című műsort mutatják be. O HÁROM KRIMI. Szabó Ottó újabb iilmszerepet kapott. A filmalkotás ideiglenes címe: Három krimi. ▼ ROMAN CIRKUSZ. Októ­ber 31-én, november 1-én, 2- ón Pécsett vendégszerepei a „Cirkusz Bukarest”. Az előadá­sokat a Gyárvárosban tartják meg. míisotHitool HÉTFŐ; (október 22.): Bábjáték (17.45), A béke edű&sxeáje (20.30), A »port Q karikatúrából« (2. műsor, 20.25). KEDD; Népi muzsika (18,15), Chr. W. Gkick: Orfeuss-hoagverseitfaló* adó» (22.40). SZERDA; A ffftm éj (20.30), Komolyzenei hangverseny (20.30, 2. műsor), Népi táncok (22.00, 2. műsor). CSÜTÖRTÖK: Alkonyat o tavak or­szága felelt — drámasorozat (20.30). PÉNTEK: A nagy feltaláló (17.45), Igazságtalanok (21.20, 2. műsor). SZOMBAT: London: Torna Europa- bajnokság (16.30), Egy kamarazenei antológiából: Beethoven (22.40, 2. műsor). ♦ © SZER ELMET ES BARATAtM. A budapesti Nemzeti Színház kamaraszínháza, a Katona Jó­zsef Színház kitűzte Kende Sán­dor pécsi író Szerel metes bará­taim című drámája bemutató­jának időpontját, E szerint e premier november 10-én este 7 órakor lesz. A darab öt szerep­lője: Velenczey István, Lukács Margit, öze Lajos, Kohut Mag. da és Sínké László, rendezője: Féli* László. A statisztika szemérmes. Egy ideig méq szerepelt olyan ro- i vat, hogy „analfabéták”, j— j azután szépen, csendesen sza- i kítunk ezzel a csúnya szóval és úgy kell kikövetkeztetni, hogy vajon mennyi is nálunk az írás- , tudatlan emberek száma? j Nézzük csak, Baranyában az 1960-as népszámlálás adatai szerint — az itt élő 10 évesnél idősebb korú lakosság 4,8 szá­zaléka onalfabéta, közülük 1,4 százalék Pécsett él. Aztóta per­sze változott a helyzet, a 10 év alatt soványabbak lettek a szá­zalékok s valamivel szebb a kép. Az 1970-es népszámlálás­kor így alakult az írástudatla­nok száma a megyében: a la­kosság 3,2 százaléka jószerint a nevét sem tudja leírni, ezek­nek az embereknek egy száza­léka a megyeszékhelyen la­kik... Számoljunk csak nagyvona­lúan: ha 400 ezer baranyai la­kost veszünk alapul, akkor meg­közelítőleg 13 ezer írástudatlan ember él közöttünk, (Szigetvár lakosságánál többen!) Mikor fogják ezek az emberek meg­tanulni a betűvetést, és egyál­talán megtanulják-e? Az alap- ismereti tanfolyamok létszámo — így nevezik az analfabéták oktatását — módot ad némi követkertetésre. 1937—1949. között az országban összesen 17 620 felnőtt tanult meg írni és olvasni. Az utána következő két esztendő volt a „nagyugrás” ideje: két év alatt 38 460 anal­fabéta sajátította el a betűvetés tudományát. 1952-ben méq ma­gas az írni-olvasni tanulók szá­ma (12 072), utána erős ütem­ben csökken. Időnként ugyan tapasztalható némi fellendülés, például 1962—65 között, majd mind-mind kevesebb lesz az alapismereti tanfolyamokon résztvevők száma. A szülőföldhöz kötő erők szépségeire, maradandóságára figyel­meztet a tegnap, október 21-én az Ormánság fővárosában, Sely- lyén, az Általános Gimnázium bejárata előtti parkban felavatott Ormánsági Emlékoszlop. Az ünnepi avató-beszédet Tüskés Tibor iró mondta. A mintegy két méter magas, márvány kopjafej-utánzat Rétfalvi Sándor szobrászművész glkotása. Előadás Isztambulban Baranyáról Ferhád budai pasa dzsámijá­nak a maradványai láthatók a pécsi Kazinczy utca 4. szám padlásán. Ugyanez a pasa * „Nincs nyugtom, ha a véső a kezemben van.. Népművész „született"? _A múlt év tavaszán gondol­tom: a nemzetközi nőnapra Fe­leségemet meglepem ajándék­kal. De mi legyen az? Kezembe fogtam egy kis fadarabot és el­kezdtem farigcsálni. Talán egy váza lesz? *A forma kialakult, aztán bicskával, reszelővei hó­virágot mintáztam rá. Az aján­déknak nagy sikere volt. Aztán jöttek az ismerősök, hogy nercik is faragjak valamit. Miért ne? Mór nekem is kezdett tetszeni az új „elfoglaltság", meg aztán kíváncsi is voltam: fába tu­dom-e faragni, amit magamban elképzelek, különböző motívu­mokat, virágokat? Meglepőd­tem, hogy mennyire engedel­meskedik a véső a kezemnek«.” Nagy Tibor sásdi általános Iskolai napközis nevelő így mondja el: miként döbbent fa­faragói tehetségére. Srép csa­ládi házának szobájában be­szélgetünk -r az asztalon egy népművésznek is dicséretére váló faragott kula«sok, tányé­rok, fűszertartók. Faragottt bo­tot mutat, rajta levél és virágdí­szítések domborodnak. — Ez tavaly nyáron mór sze­repelt a leilei Kapoli népmű­vészeti kiállításon — mondja, miközben végigsimítja ujjaival a botot. Aztán újabb és újabb kis . remekeket tesz elém. Dohány­tartó dobozt, bonboniert — kar­pereceket. nyakláncokat... — Mikor van ideje a faragás­ra? — kérdem. * — Ha az iskolából hazajövök estefelé már hozzákezdek — mondja. — Szinte a megszállott­ja lettem ennek a nem is tu­dom hogyan nevezzem, (lobby­nak, vagy minek... Ha kézbe­veszem a fát, úgy érzem, hogy beleragad a kezembe, nem tu­dom letenni. Élvezem amikor a vésőm nyomán porcén a diófa — — Milyen fa a legalkalma­sabb faragásra? — Diófa, vadkörtefa, cseresz­nye, juharfa — nagyon szép a fehér juhar, mintha csontból lenne a belőle faragott tárgy— Harminchét éves, igazi gye­rekkorában „gyurmázott” — agyagból formázott kutyákat, oroszlánokat — „de hát nem gondoltam ón arra, hogy komo­lyabban foglalkozzam ezzel, meg aztán okkor egy idő múl­va abba is hagytam...” Sze- gényparosztl családból szárma­zik, hármon voltak testvérek, dolgozni kellett... Forgatom a díszes dohány- tartó dobozt — Milyen virágokat ábrázol a faragás? — kérdem. — Favirágokat A természet csak indítékot ad — aztán a többi már a véső dolga. így, mint például ezen a dobozon van. Egy szárról tulipán, ősziró­zsa, szegfű „ágazik el”. Először ceruzával rárajzolom a fára a mintát. E ceruza-vonalokat so­ha sem radírozom le — amint az elsőre kirajzolódik, úgy hagyom, nem igazítok rajta. A ház mögötti kis fáskarmát rendezte be műhelyének. Kis' esztergagép is van benne.- Soha életemben nem esz tergáltam, nem is tanultam ért e szakmát - mondja. - Csak Szokolai felvétele Hozzáláttam, ment. Ezen a gé­pen öblösítem például a fűszer­tartóka,t. aztán kezdek hozzá a külsejük faragásához. Ha jó az idő, kiülök az ómafa alá a kertbe — körülöttem megszűnik a világ. Faragok. Kiváltotta az iparengedélyt. — Mert sok rendelésem van. Különösen az Idegenforgalmi Hivatal kér tőlem, de jönnek „alkalmi vevők is”, köztük szá­mos külföldi turista... Máról-holnapra népművész „született”? 0aray 1579-ben Banjalukár* épített dzsámit Mindkét dzsámi elő­csarnokának oszlop-elemei, fő­leg oszlopfői mutatnak meg­egyezést, hasonlóságot. A pécsi Jakoválj Hasszán dzsámi bejá­rata, portál-kiképzése hasonló a pocsitelji Sismán Ibrahim dzsámi bejáratával. Pécs—Ban­jaluka. Itt a fenti példa szerint személyi és hivatali kapcsolatok révén azonos építő-mű helyek működtek közre mindkét helyen. Pécs-Pocsitelj. Ennél a példánál pedig a stíluskritikai elemzés bizonyítja, hogy a törökkori Ba­ranya a bosznia-hercegovinai török építészet legészakibb ki­sugárzása. Két szempont sze­rint vizsgálja a baranyai török emlékeket, főként a dzsámikat és a fürdőket Dr. Geró Győző. Az egyik szerint a közös alapí­tókat keresi, a másik szempont szerint pedig a stílusbeli egye­zésekből von le következtetése­ket. Hasonló tudományos kap­csolatot állapított meg Eszék és Pécs, valamint Szarajevó és Siklós török tárgyi emlékei kö­zött. Az első nemzetközi turkoló­giái kongresszust Isztambulban 1973. október 15—20. között tar­tották meg a Török Köztársaság megalakulásának 50. évforduló­ja alkalmából. Ezen a kong­resszuson először képviseltette magát az összes turkológiái tu­dományág négy szekcióban. A művészettörténeti szekcióban két magyar és baranyai vonat­kozású előadás hangzott el. Az egyik előadó, dr. Fehér Géza, a Magyar Nemzeti Múzeum tu­dományos főmunkatérsa a szi­getvári vár tárák ábrázolásaival foglalkozott, a másik előadó, dr. Geró Győző, a Budapesti Történeti Múzeum tudományos főmunkatársa pedig a Baranya és Bosznia-Hercegovina tőrök tárgyi emlékeit elemezte a ma­gyarországi és az oszmán-török építészet szempontjából. TELEVÍZIÓ A szobrászát speciális ágáról, a kisplasztikáról nyújt áttekintést a műsor. (Kedd, 18.25). Dosztojev­szkij regényéből készült té­véfilmet, a „Hasonmást" lát­hatjuk (szerda, 20.00). (Ugyanezen a napon a bol­gár tv estje lesz a 2. mű­soron). Római séta Giglióla «pnquettivel (csütörtök, 20.45). A családjogi törvénnyel, a közös vagyon- és névhaszná­lat kérdéseivel foglalkozik a „Jogi esetek” (péntek, 20.45). Pénteken a 2. műsorban a Thália Színház Pabló Neru­da Joaquin Murieta tündök­lése és bukása című zenés, táncos költői játékát mutatja be. öveges professzor rezo­nanciakutyáját, a Hekit is­merhetjük meg (szombat, 15.30). ötszemközt Major Tamással. A házigazda Vit- ray* Tamás (vasárnap, 21.00). MOZI Egy bűnüggyel kapcsolat­ban különböző embereket sodor össze a véletlen, Ve­lencében. Hogyan alakul a sorsuk? - erről szól az Én látom, te nem beszélsz, ő nem hallgat című színes, szinkronizált, szélesvásznú, olasz, bűnügyi film, Hogyan lehet egy családban három generáció is összezárva? Le­hetséges-e a függetlenség egy konfliktusokkal teli kö­zösségben? - erre is felele­tet ad az Egy srác fehér lovon című magyar filmalkotás. A pécsi mozik műsorán láthat­juk méa a következő filme­ket: Modem idők (USA), Baleset a tengerparton (fran­cia), Tombol a Hold (angol). Baján játsszák a Érintést, az Eper és vért, Cható földjét (Uránia Mozi). SZÍNHÁZ A pécsi színház Kamara- színházában Móricz Zsig- mond Ludas Matyiját mutat­ják be. Móricz jócskán át­formálta' Fazekas alkotásét, így például beiktatta a sze­relmet, és természetesen a népi humor ezernyi, ötletes fordulatát is. A kaposvári Csiky Gergely Színház e heti műsorában szerepelnek a Ci­gánybáró, a Farkasok, vala­mint a Pinocchio kalandjai című darabok. Hétfőn Zala­egerszegen az Állami Déryné Színház bemutatja »Renáta Relli Az éjszaka útjain című színművét. HANGVERSENY Világjáró előadóművészek hangversenyén a pécsi Liszt­teremben közreműködik Ágay Karola (ének) és Szendrey Karper László (gitár) (kedd és szerda). Mai magyar mű­veket szólaltat meg ugyan­csak a Liszt-teremben a Liszt Ferenc Kamarazenekarvasár­nap. A zenekart Sándor Fri­gyes vezényli. Kedden ugyan­itt fél hatkor és fél kilenckor o Bergendy-együttes megis­métli hétfői műsorát. ESEMENYEK A könyvtárosi tájkonferen­cián, kedden a kaposvári Megyei Könyvtárban Zala, Somogy, Tolna és Baranya megyék könyvtárosai tanács- j koznak a munkások könyvtári ellátottságáról, és az ezzel kapcsolatos fejlesztés fel­adatairól. Kedden Pécsett a József Attila Művelő­dési Házban Kuczka Péter lesz a vendége az író-olvasó találkozónak. Ugyanitt csü­törtökön a Magyar Ifjúság, az Ifjúsági Magazin és a Vi­lág Ifjúsága szerkesztőivel találkoznak a klubtagok és az érdeklődő olvasók. Pénte­ken Pécsett a Ságvári Endre Művelődési Központban Cso- hány Kálmán kétszeres Mun- kácsy-díjas művész kiállítását nyitják meg. Pénteken Pé­csett a TIT Baranya megyei Szervezetének székházé­ban az Élet és Tudomány ankéton részt vesz a lap fő- szerkesztője Fenyő Béla, Dr, Mokkái László, a történettu­dományok doktora pedig a Törökkori magyar művelődés­történet cimű előadását tart­ja meg. „Mi hoztuk az Időt” című munkásmozgalmi ván­dorkiállítást kedden nyitják meg a mohácsi Kossuth Film­színház emeleti termében, 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom