Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-21 / 280. szám

4 DUNANTOll NAPLÓ 1973. október *1. Új panelcsalád Pécsett Nagyobb lakástípusok — Több lakás építésére nyílik lehetőség Az új típusokkal készül a Budai városrész és Koyácstelep rendezési terve Pécsett I960, országosan 1966 éta épülnek panelszerkezetes la­kóépületek. Az új lakásépítési technológia meghonosításában Pécs úttörő szerepe vitathatat­lan. E módszer nélkül elképzel­hetetlen lett volna a tömeges lakásépítés. Most már azonban tovább kell lépni! A többéves tapasztalatokat összegezve sza­bályozta az ÉVM a paneles tech­nológia korszerű követelményeit. A változtatásokat 1974-től kellett volna alkalmazni, Pécs azonban egy esztendő haladékot kapott. Az új tervek elkészültek a Pécsi Tervező Vállalatnál, o tervsoro­zatokból kiválasztották azt a hat épülettípust, amelyekből 1975. január 1 -töl Pécsett épít­keznek. E tervek felhasználásá­val készülnek ugyancsak a PTV- nél a Budai városrész és a Ko­vácstelep városrendezési tervei. Miért van szükség az új panelcsa.ádra? Tizenhárom év alatt sokezer lakás épült Pécsett a Tillai Ernő tervezte panelszerkezetből. Az épületek a szüntelen variálás el­lenere is bizonyos egyhangúsá­got mutatnak, bár éppen az utóbbi évek két sikeres épület- típusa mutatta meg: még min­dig rejlik lehetőség az újításra. A Szalai András úti ikrek a vá­rosközpont hatásosan szép épü­letei, a kertvárosi tévéházak pe­dig olyan kitűnő külső megjele- nésűek, hony — mint mondják — a formákat érdemes lesz to­vábbvinni, esetleg továbbfej­lesztve, az új családnál is. A tervezők előtt két nagyon fontos célkitűzés állt. Az egyik: továbblépni a nagyobb lakás­típusok felé olymódon, hogy az 53 négyzetméteres átlagos alap- terület mellett olyan kedvező la­kó sösszetételt lehessen kialakí­tani, amelyben a nagyobb alap- területű, több szobaszámú laká­sok kapják a hangsúlyt A má- V'r • a lakások átlagos tiszta épí- t' költsége ne haladja meg a 300 ezer forintot A lakástervezésnéf mindiq el­sődleges szempontként kell fi­gyelembe venni, hogy olyan ob­jektumról van szó, amely üzem­ként a család életében szüksé­ges munkafolyamatok területe. Ezúttal erre a nagyon lényeges körülményre jobban oda lehe­tett figyelni egyrészt azért, mert a korábbi tapasztalatok is intet­tek erre, másrészt azért, mert az új szerkezeti megoldások is le­hetőséget nyújtottak erre. így le­hetett gondolni pl. arra, hogy a konyha ténylegesen konyha­ként funkcionáljon, ahol a csa­lád kényelmes körülmények kö­zött étkezhet, vagy arra, hogy a fürdőszoba méreteiben is meg­feleljen a képesítettség követel­ményeinek. Új szerkezeti megoldások. Az ÉVM előírásai elsősorban néhány lényeges szerkezeti mó­dosításra hívják fel a figyelmet Ezek azok, amelyek az új lakás­típusoknál alaprajzi változtatá­sokat is lehetővé tesznek. Kezdjük azzal, hogy az eddigi alapméret a 60 cm volt, a pa­nelek méretezésénél mindig en­nek a többszörösét alkalmazták, s legfőképpen ez határolta be a lakások méretezését is. Most a 90-es alapmérettel nagyobb fesztávok jelentek meg. Ennek legfontosabb előnyei közé tarto­zik, hogy megjelenhetnek a pá­ratlanszámú fekhelyek elhelye­zésére alkalmas, azaz 5—7 fős lakások 58—74 négyzetméteres olapterülettel. Ugyanezekkel o típusokkal később tovább lehet lépni, s szerkezeti változtatások nélkül, válaszfalak áthelyezésé­vel 4—6 fős lakásokká lehet fej­leszteni. A 4,50 m-es fesztóv te­szi lehetővé, azt is, hogy az új lakásokban a kónyha 4 négy­zetméter, négyzetes, , szabad alapterületű legyen, amelyben a beépített bútorzatot ezen az alapterületen kívül helyezik el. Ugyancsak 4,50-es rendszerben fejlesztették ki az új épülettípu­sok lépcsőházast, ami azt jelenti, honv a lövőben valamennyi épül vb?t - ---.os lépesőkgre'-at alkalmaznak (a pihenők mére­teinek változtatásával), s ezzei =1 □ ÖT WC 1 c E? Szoba Ü? a —ti I ír ts. i # > H LOGGIA lehetőséget teremtenek o no- gyobb, bútorszállításra is alkal­mas felvonók beépítésére. Az új szerkezeti megoldások sorában külön figyelmet érdemel a cso­mópontok újrendszerű kialakítá­sa, ami egyéb, építészeti célok mellett arra is hivatott, hogy a minimumra csökkentse az épüle­tek beázás-veszélyét Házgyári szinten Az eddigi pécsi panelépítke­zések fontos tapasztalata, hogy maga a szerelés látványos gyor­sasággal megy végbe, s utána hosszú hónapok telnek el, amíg a szemre kész épület valóban elkészül. Az építkezés eddigi rendszerében ez olyan objektív szükségszerűség volt, amitől nem lehetett szabadulni. Az új ter­vek elkészítésénél a kivitelező­vel egyetértésben olyan techno­lógiai. fejlesztést dolgoztak ki, ami a. készregyártottságot már szinte házgyári szintre emeli, az­az a munka nagy része a gyár­ban — a panelüzemben — ké­szül el. Ojdonságként jelenik meg Pé­csett a térelemesített vizesblokk, amely szerelvényezve, csempézve — tehát használatra készen — kerül ki az üzemből. Hosszadal­mas munkával járt eddig a fö­démek elkészítése. Arra, amit az üzem szállított, a helyszínen még több réteg került, s a közbenső várakozási idők miatt ez a mun­ka hosszan elnyúlt. Most a 21 cm vastag födémelemek helyett 16 cm-eseket gyártanak, s a helyszínen mindössze azt a zá­róréteget kenik fel, amire a PVC burkolólemezt ragasztják. A nyí­lászárók is az üzemben kerülnek lefestve, üvegezve a helyükre, így a helyszínen már ezek sem igényelnek külön munkát Az építkezés helyszíni munkáit lassító szakipari munkák jelen­tős részét tehát „gyáriasítják”, nagy mértékben lecsökken tehát az ún. technológiai szünetidő­szükséglet is. Az építkezés gya­korlatában ez azt jelenti, hogy egy-egy épület átfutási ideje a jelenlegi felére-kétharmadára csökkenthető. Más szóval: ha a városnak lesz rá pénze, a mos­taninál több lakást építhet Változatos homlokzatok Az új paneltervek a homlok­zatképzésre is új lehetőségeket hoznak. A jelenleg is alkalma­zott típusokra a süllyesztett loggiák és a francia erkélyek jellemzők elsősorban, amelyek ] függőleges síkokra osztva az | épületet, *a tekintetet is felfelé S vonzzák. A homlokzatok díszí­tésére különböző anyagokat használtak, az erkélysorok díszí­tésére is történtek sikeres kísér­letek és egyöntetű tetszést ara­tott a mór említett tévéházak szokatlan, képemyűszerű loggia­kivágása. Az új épületeken meg­jelenik majd a térelemesített ki­ugró loggia, amely a hagyomá­nyos formájú erkélytől az elöl nyitott doboz alakjáig számta­lan variációra nyújt lehetősé­get. Azzal pedig, hogy felváltva alkalmazható a süllyesztett log- j giával, az épület homlokzatát teheti változatossá. Bővíti a homlokzat-díszítés lehetőségeit, hogy a homlokzati paneleket úgy tervezték, hogy mélyítések­kel és egyéb tagolásokkal rusz­tikussá tehetők legyenek, s ez­által bizonyos egyéniséget kap­janak az egyes épületek. A tervezés során számításokat is végeztek és ezek segítségé­vel választották ki a tervsoroza­tokból a leggazdaságosabb megoldásokat nyújtó hat épület­típust. A számításokat ezer la­kásra vetítve végezték abból a feltételezésből kiindulva, hogy a lakások közelítően fele-fele arányban öt-, illetve tízszintes házakban épülnek meg. Itt je­lentkezett a bevezetőben emlí­tett két alapfeltétel: az 53 négy­zetméteres átlagos lakós-alap- terület és a 3Ó0 ezer forintos nettó építési költség. E feltéte­leknek megfelelően az ezer la­kásban 2,2 átlagos szabaszám- mal lehet számolni—azaz ma­gasabb a nagyobb szobaszámú lakások aránya, amit az is mu­tat, hogy az ezer lakásban 2500 —2600 szobahelyiséqet — a fél­szoba is etinek számit — lehet elhelyezni. Az új épülettípusok kiválasztá­sa tehát1 megtörtént Az 1975. Január 1-ig terjedő rendkívül rövidnek tűnő idő alatt kell mindazt elvégezni, ami a terve­zés és az építkezés között van, ami ebben az esetben egy szin­te teljesen új, csaknem házgyári technológia kidolgozását is je­lenti. Csokonai» hónap Somogybán Csokonai Vitéz Mihály szüle­tésének 200. évfordulója tiszte­letére november 13-tól decem­ber 13-ig Csokonai hónapot rendeznek Somogybán. A meg­nyitó ünnepségre Csurgón kerül sor, ahol a költő egykor taní­tott. Dokumentumkiállítás nyí­lik, tudományos tanácskozás lesz a Csokonai-kutatók és iro­dalomszakos tanárok részvéte­lével. Szavalóverseny, irodalmi műsorok színesítik a progra­mot. November 22-én Csurgón mutatják be a debreceni Cso­konai kiállítást. Valamennyi so mogyi faluban, ahol a költő megfordult, Csokonai-estet ren­deznek. A Csokonai hónap tiszteleté­re Ispánky József szobrászmű­vész-emlékplakettet készített. A bronzplakett egyik fele a költő arcképét, másik fele pedig egy­kori munkahelyét, a csurgói gimnáziumot ábrázolja. A bányászok biztonságáért Munkavédelmi őrök tanácskozása Komlón A Szénbányák munkavédelmi helyzetéről, a munkavédelmi őrök munkájáról és további feladatairól tartottak tegnap tanácskozást Komlón, q Juhász Gyula klubban. A mintegy 140 •munkavédelmi őrön kívül részt vettek , a tanácskozáson a Szakszervezetek Megyei Taná­csának képviselői, valamint a Mecseki Szénbányák gazdasági és szakszervezeti vezetői. A dolgozók biztonsága érde­kében végzett műszaki fejlesz­tésekről Pozsgoy Károly igaz­gató-helyettes tájékoztatta a gyűlés résztvevőit. Mint. mon­dotta: „a műszaki fejlesztés kö­vetkeztében lényegesen javultak a munkakörülmények, de ugyan­akkor új baleseti veszélyek, ve­szélyforrások keletkeztek", A mű­velés korszerűsítésében jelentős előrelépés történt, de a bá­nyabeli anyagmozgatás elma­radt a fejlődéstől. További, je­lentős gépesítésre van itt is szükség, hiszen a balesetek 20 százaléka anyagmozgatásnál következik be. Az egyik legfontosabb, leg­sürgetőbb teendő a bónyatflmfe megelőzése. Évente átlagosan 500 tonna vegyszert használnak — a teleptüzek megelőzésében már szép eredményt értek el. E| kell azonban érni, hogy a kábelek, szállítószalagok se okozhassanak tüzet. Amíg ez megvalósulhat, addig is számos intézkedés történt a biztonság érdekében. Például a riasztás, o menekülés segítése, és a bánya­mentés korszerűsítése. Lombos Antal munkavédelmi felügyelő, referátumában hang­súlyozta, hogy a termelő tevé­kenység és a biztonság szoro­san összefügg, egyenrangúak, súlyos hiba lenne egyiket is elő­térbe helyezni a másik rová­sára. A dolgozók egyéni fe­gyelmezettségén, és a munka- védelmi őrök aktivitásán, hatá­rozottságán is múlik a dolgozók biztonsága, egészsége. Arra kell törekedni, hogy a biztonsági rendszabályok jó értelemben megszokássá válja­nak. Ennek érdekében a to­vábbiakban is sokat tehetnek a munkavédelmi őrök. Mikroszkóp »«I1 - U -■ P ■ - «. . 44 — rroiSiü! tSWat? A függöny mögött egy kel­lék-széken ülve egy kellék-pa­róka társaságában beszélge­tünk Komlós Jánossal, félórával az előadás előtt, pár órával a komlói előadás után, a mesze- si József Attila Művelődési Ház­ban. A humor még ott szuny- nyad valahol; a színfalak mö­gött, esetleg ebben a paróká­ban jtt, Gera Zoltán komoly, sőt, komor arccal mászkál a háttérben, a technikai személy­zet szerel.-Ha mór itt ypn a Mikrosz­kóp — most először néhány komoly kérdésre szeretnék vá­laszt kopni. Először is arra, hogy mióta, hogyan és miért járják az országot? — Hatéves a Mikroszkóp — mondja Komlós János — és az­óta egyfolytában vállal vidéki fellépéseket is. Ősszel és ta­vasszal járunk, amikor biztos, hogy odajutunk és vissza is tu­dunk menni, télen nem. Ezidén szeptember 13-tól december 31- ig huszonöt vidéki előadást terveztünk. Mindenhová igyek­szünk elmenni, ahová hívnak, de mindenhová nem tudunk eljut­ni, mert nagyon sok helyre hív­nak. A nehézséget az is fokoz­za, hogy maga a társulat ösz­Pálya választási információs nap Komlón A Baranya megyei Pólyavá­lasztási Tanácsadó Intézet in­formációs napot rendez Kom­lón 1973. október 24-én du. 13.30-kor a Városi Tanács nagy­termében. Az intézet munka­társai bemutatják a pályavá­lasztási tanácsadó intézetet az állami és társadalmi szervek vezetőinek, szakembereknek, ér­deklődőknek. Az egyéni szak­tanácsot kérők (fiatalok, szü­lők, pedagógusok) 14 és 16 óra között a helyszínen kapnak a pályaválasztással kapcsolatos felvilágosítást: — személyesen a Városi Ta­nács Művelődésügyi Osztályán (11. em. 11.). — telefonon a 81-150 (140, 137 mellék) számon. Szaktanácsot ad az intézet pedagógusa, pszichológusa, or­vosa, közgazdásza. Pályahiba okozta a sellyei vasúti balesetet Mim arról csütörtöki iramunkban beszámoltunk: szerdán,, október 17-én délelőtt kisiklott egy személyvonat o sellyei vasútállomástól párszáz méter­re. A Siklós—Barcs között közlekedő vonat — amin 50—60 személy utazott — a pályára engedélyezett sebesség» gél haladt, amikor <s motorkocsi ki» siklott, oldalára dőlt s még egy mel­lékkocsi fordult le a sínekről. A bal­eset következtében heten megsérültek. A szerencsétlenség okának kideríté­sére a MÁV vasútbiztonsági és a rendőrség szakértőinek együttes tevé­kenységével azonnal megkezdődött a vizsgálat. A MÁV Pécsi Igazgatósága vasút­biztonsági osztályán tegnap kapott táiékoztatás szerint a vizsgálót ez idáig egyértelműen megállapította, hogy c balesetet pályahiba okozta. A sellyei állomás közelében ugyanis pqlfofwmtortá« nonkáfcat ségezlek. A vonat érkezéséig a 12 talpfán meg­bontott vágányrészt nem tudták leköt­ni a fenntartási csapat dolgozói s a motorkocsi kisiklott. Az eddigi meg­állapítások szerint a fenntartási csa­pat elömunkasa felelős a balesetei A pályatestet már rendbe tették s a megrongálódott moton- és mellékko­csit javító műhelybe vitték. Az előze­tesen becsült anyagi kár 30 000 forint. A vizsgálat még folytatódik. A szerencsétlenség miatt sérülése­ket szenvedettek állapotáról dr. Hor­váth József, a pécsi Megyei Kórház adjunktusa elmondta, hogy ózdi Fe- , renc — a motorkocsi vezetője —, bí~ csérdi, Kántor Mária bogdásai és Ko­vács Dezső szigetvári lakosok egész­ségi állapota jó. Egyiküket sem kel­lett operálni. Az Idegklinikára átvitt Hegedűs Imréné — aki agyrázkódást szenvedett —■ .jói eg«* szesen nyolc főből áll, vannak ugyan állandó vendégművésze­ink, de őz ő szereplésüket min­dig egyeztetni kell a színházik­ká I. Egyébként nem kell más nekünk, mint egy színpad és a technikai minimum, például hogy legyen egy lépcső a kö­zönséggel való együttjátszás- hoz. Ha zenekari árok választ el a közönségtől, akkor nem tudjuk megcsinálni a műsort. Miért járunk? Fontosnak tart­juk... Ilyenkor Pesten egy hé­tig nincs Mikroszkóp. — Más ö vidéki előadások közönsége, mint az „otthoni"? — Ezt mindig megkérdik tő­lem ... Miért lenne más? A megalakulás előtt négy évig studíroztam a Mikroszkópra, jártam rengeteg. helyen, tanul­mányoztam a közönséget. Min­denütt meg lehet találni a po­litikailag tájékozott, érzékeny közönséget, az apolitikus, eszt- ródra vágyó közönséget, vagy például a sznobokat. De hogy egy adott este milyen lesz a közönség, azt sose lehet előre tudni. — A Tiszta vizet a fejekbe el- mű műsornak ez a mai a 231, előadása. Vajon különbözik-e egymástól az eddigi 230 elő­adás? Van-e két teljesen egy­forma politikai kabaréműsor? — Nincsen. Hogy mennyiben más, függ az eseményektől, a közönség játszó kedvétől, a ml kondíciónktól... Akaratunktól függetlenül a politikai helyzet is befolyásolja a poének hatá­sát ... És függ, mint mondtam, a közönségtől. Estéről estére sö­tétbe ugrunk... — A közönségre önöknek nemcsak úgy van szükségük, hogy tele legyen a nézőtér. Mi­lyen más, ötleteket adó, a mű­sor kialakítására is ható kap­csolatuk van az emberekkel? — Először is óriási postánk van. Olyasfajta tájékozódási le­hetőség ez, mint a szerkesztő­ségek levelezése. Működik a kö­zönségszolgálatunk, a színház előtt egy láda van, ami sűrűn megtelik észrevételekkel, véle­ményekkel. Rendszeresítettünk egy képmagnót rs, az előadá­sok előtt rögzítjük a véleménye­ket és az előadás folyamán vá­laszolunk a kérdésekre. Van a Mikroszkópnak egy háromszáz fős baráti kőre is, amellyel rendszeresen konzultálunk. Ugyancsak rendszeresek a viták, beszélgetések is sok állandó vendégünkkel, így például a Hőgyészi Állami Gazdaság szo­cialista brigádjaival. — ön elsősorban minek tart­ja magát, színházigazgatónak, színésznek, konferansziénak, hu­moristának .., — Újságírónak. „ Miért Tiszta vizet a fejekbe? Komlós a bevezetőben „tisztáz­ta” a tiszta víz és a fejek kap­csolatát. Tisztázta a tiszta víz fogalmát Is, s ez nens is oiya» I könnyű feladat olyan helyen, ahol már a szennyezett víz fo­galma is elavult, „legfeljebb olyan szennyeződésekről beszél­hetünk, amelyek még vize­sek" ... A „vízügyi műsor” ez­zel kezdetét vette, újabb né- hányszáz néző gyönyörűségére. Tetszettek hallani mór „köl­töző madarakról”? Hölgyekről, kik Itália iránt érzett vonzalmu­kat egyféleképpen óhajtják ki­fejezésre juttatni? Arról, hogy egy-egy nyugat-európai város és kicsiny hozónk távolsága nem kilométerben, hanem ro­konokban és „mrkorroentki”- ben mérhető? A jámbor gyalo­gosról? Harócsolókról és ávo-l fosokról? Vagy gondolkodtak arról, vajon milyen érzés lenne, ha egy reggelen borotválkozás közben szembetalálkoznának hajdani önmagukkal? Jó műsor a Tiszta vizet a te-' jakbe, vérbeli politikai kabaré^ egy-két halovónyabb pontján könnyen átsegíti a nézőt a le­vegőnek az a szikrázása, ami a poén-tűzijáték nyomán támad már az első percekben. A szín­pad két kistermetű, de úgy lát­szik roppantul teherbíró oszlo»' pa, Gera Zoltán és Harkányi Endre most is remekelt, felzár­kózik hozzájuk a fiatal Sas Jó-í zsef, s természetesen a tőle megszokott szellemes-csípős módon „viszi" az előadás nagy­részét Komlós János is. A közönség meglehetős ré-' szénék azonban ezúttal Is Hofl volt a „nagy szám”, akire ez­úttal az ő humorától idegenke- dők se mondhatnának semmi rosszat. Hatalmas sikere volt. nemcsak azért mert különle­ges, magával ragadó színészi képességei tefjes sokrétűségük­ben tudtak megjelenni, nem Is csak azért, mert most is úgy játszott e közönséggel, ahogyan csak a nagy bohócok tudnak, hanem azért Is, mert o műsora kiválóan szerkesztett tartalmas, valóban „mélyérteimű" volt Egyszöraí pántoten este ott szorongtak a József Attila Művelődési Házban, igen Jót szórakoztak. A rejtély csak az. hogyan „szimatolták meg" eiry- nyien, hogy jön a Mikroszkópé Jóformán semmi hírverés nem volt s Ián* mégis..« Nem azt jelenti-e esi tmgy 4 pécsi közönség határozotton H- éhezett a politikai kabaréra, «rí re a nagymúltú és csak újai*: bon fölvirágzó műfajra? NéWm nyan az ORJ-műsorokat kezdték emlegetni... Azok helyett te- kább a Mikroszkóp jönne t£bt*j szőr. Vagy olyan műsorok, ame­lyek nem a — Komlós által is említett — esztrádra vágyó kM zőnséget szolgálják, hanem mi a közönséget amely nem úgy akar három órát nevetni, hogy közben kiürüljön a feje, hanem úgy, hogy közben egy kis „tts&l ta víz" csöpögjön belé... !U| i f

Next

/
Oldalképek
Tartalom