Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-19 / 278. szám

1973. október 19.

DUNÁNTÚLI NAPLÓ

Anyagmozgatás a mez őgazdaságban ® ^an Koininunísta Pán ^ . elnökének látogatása

Gyorsítani kell a rakodási sebességet — Növelni a szállító járművek

Imánlthan

teherbíró képességét — Kétnapos műszaki tanácskozás Pécsett iiotamuioii

A népgazdaság egyik legigényesebb szállítási ága jeienieg o mezőgazdaság. Az utóbbi 10 évben hazánkban a mező- gazdasági szállítások volumene megduplázódott s ma már —az üzemen belüli árumozgatást is beleértve — meghaladja az évi 200—220 millió tonnát s ez nagyobb, mint a MÁV és a közutak szállítása. Az összes merőgazdasági munkákon belül a szállítás 60 százalékos arányt képvisel, s a termelési költségeknek az 50| százalékát adja. Hektáronként átlagosan 1500 forintot fordítanak ma a mező- gazdasági üzemek szállításra, illetve az ehhez kapcsolódó anyagmozgatásra.

Korszerűtlen a szállítópark

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a mezőgazdaság szállító- gépparkja korszerűtlen. Ma a hazai mezőgazdaságban 75-80 ezer pótkocsi és 12—15 ezer tehergépkocsi bonyolítja le a szállítást, az arány hat az egyhez a pótkocsik javára s ez nem kedvező. A fejlett államokban ma már 3:1, sőt 1,5:1 az arány. Még rosszabb a helyzet az anyagmozgatásban. A mező- gazdasági dolgozók 25 százaléka dolgozik ma a szállításban és anyagmozgatásban — az iparban ez az arány csak 15 százalék. Ha azonban a szállítást és anyagmozgatást különválasztjuk, akkor kiderül, ezeknek a dolgozóknak csak 25—30 százaléka dolgozik a szállításban és döntő többségük — köztük egyre több nő — vagyis 70—75 százalék az anyagmozgatásban.

A mezőgazdaság közismerten rossz útviszonyai miatt a tehergépkocsi hosszú ideig nem nyert polgárjogot a mezőgazda- sági szállításokban. A szállítási költségek nyilván az útviszonyok függvényei is, hisz az utak szerepét vizsgálva, az MGI szakemberei kiszámították, • hogy míg jó úton kilométerenként 84 fillérbe, addig feiázott, rossz úton kilométerenként 20 forintba kerül azonos mennyiségű áru elszállítása.

[ esi szervezete, a Magyar Ag- I rártudományi Egyesület Gépe- I sítési Társaságának anyagmozgatási és gépkereskedelmi szakosztálya rendez Pécsett, a Technika Házában. A kétnapos rendezvényre az ország minden részéből érkeztek szakemberek. Csütörtökön, a tanácskozás első napján előadássorozat zajlott le a Technika Házában. Megszólaltak -a téma olyan rangos ismerői is, mint dr. Knoll Imre, a Gödöllői Agráregyetem docense, részt vettek és felszólaltak a Mezőgazdasági Gep- kísérleti Intézet tudományos kutatói, de szót kaptak a gyakorlati emberek, az üzemekben a | szállítást ^éf anyagmozgatást irányító gépészmérnökök is,

! köztük Pálffy Endre, a Bólyi Álla- j mi Gazdaság főmérnöke.

Az első napi előadások és az I azokat követő vita eredménye- I ként a szakemberek egyöntetű megállapítása: a szállítás ás ] anyagmozgatás korszerűsítése a I mezőgazdaság egyik legégetőbb problémája Vannok jól gépesített üzemek — néhány állami gazdaság; Agárd, Bábolna, Boly a szállításainak több mint 70 százalékát már tehergépkocsival bonyolítja !e — de a jellemző még ma is ez, hogy a traktorok kis raksúiyú pótkocsikat vontatnak, s alig visz el több terhet egy traktor, mint amit valamikor két ló elhúzott. A továbblépés egyik út ja a vontatók raktérfogatának növelése. Az 5 tonnás pótkocsik már kicsik, a mezőgazdaságban 10 tonnásokat kell gyártani, illetve importálni. A traktor szerepe erősen megváltozik, hisz a betakarítást és egy sor más munkát, permetezés stb. már önjáró gépek, kombájnok végzik, a szállítás egvnfe inkább átcsúszik a tehergépkocsikra, a traktorokra távlatilag már csak a talajmunka marad, illetve az üzemen belüli kisebb szállítások.

dasági gépgyárak a BMG, az ÉLGÉP, a HÓDGÉP, az Országos Gumiipari Vállalat — a TAURUS — és a forgalmazó vállalatik képviselői is, akik pénteken a kémesi termelőszövetkezetben és a Bólyi Állami Gazdaságban üzem közben mutatják be szállító, anyagmozgató gépeiket, amelyekkel a mezőgazdaság rendelkezésére állanak. A hazai mezőgépipar jelenlea a hazai szükségletnek csak egyharmadát tudja kielégíteni. Az import gépek túl drágák. A mezőgépgyártás azonban január 1-től egy tárcához, o Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumhoz kerül át s ettől a lépéstől sokat várnak a ma még súlvos szállítási gondokkal küszködő mezőgazdasági üzemek.

— Rné —

Megérdemelj ük-e a számítógépeket?

A Magyar' Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására 1973. október 16 —18. között baráti látogatást tett Magyarországon Knud Jes- persen, a Dán Kommunista Párt elnöke.

Kádár János, a Magyar’Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta a dán testvérpárt elnökét. Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára eszmecserét folytatott Knud Jespersennel. A baráti légkörben és a teljes nézetazonosság jegyében lefolyt megbeszéléseken a két pártot érintő időszerű kérdéseket vitatták meg.

Knud Jespersen csütörtökön elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP Köznonti Bizottsága külügyi osztályának vezetője búcsúztatta.

A számítógép varázsszer, a kormánynak van egy meglehetősen nagyvonalú számítógép- programja, nagyjából ez a kép alakult ki a közvéleményben. De hogy hányadán is állunk a számítógépekkel, erről, vajmi keveset tud. A kérdésnek pedig van súlya. Vajon megérdemel- jtik-e a tízmilliókat felemésztő számítóközpontokat: a gyorsan elaggó számítógépek vaj-'n megszolgálják-e magukat az utolsó fillérig? A tisztánlátásra itt is szükség van, nem véletlen, a kérdést napirendre tűzte a Pécsi Városi Pártbizottság végrehajtó bizottsága. Egy alkalmi munkabizottságot hívtak létre, amelyben mindenki benne van, akinek egy kicsi köze is van a számítástechnikához, s ez a bizottság méri most fel a helyzetet és próbál előremutató javaslatokat letenni az asztalra.

Miért veszti el a fényét, miért nem véd rozsda ellen?

Festékvallatás Pécsett

Teherautó vagy traktor?

Mi hót a megoldás? Tehergépkocsival vagy traktorral vontatott pótkocsival szállítson a mezőgazdaság, s milyen legyen a helyes arány? Meddig célszerű növelni a járművek raktérfogatát? Milyen teherbírású járművek kellenek a ma és a holnap mezőgazdaságának? Miért fontosabb a rakodási teljesítmények emelése,, a rakodási sebesség növelése, mint maga a szállítópark-fejlesztés? E kérdésekre keres és próbál egyértelmű választ adni az a tegnap kezdődött kétnapos'műsza- ki tanácskozás, amelyet a Gépipari Tudományos Egyesület péTöbb rakodógépre van szükség

Ahogy o traktor lóerőteljesítményét fokozzák o gyárak — Bábolnán már 300 lóerős amerikai traktorok is dolgoznak —, úgy növelik a tehergépkocsik teherbiróképességét is. A régi 5 tonnás Csepel teherautókat ma már nem tudja gazdaságosan használni a mezőgazdaság. Tíz-tizenöt tonnás gépkocsikra van ma már szükség.

Működnek már a mezőgazdaságban 70, sőt óránként 100 tonna teljesítőképességű rakodógépek is, stabil és mobil fogadó garatok, szállítószalagok. ( Legtöbbnek az árával van prob- | léma, kisebb mezőgazdasági j üzemek részére ezek alig elérhetők. A pécsi tanácskozáson l megjelentek a hazai mezőgazPereg a festék az alig néhány j éve épült panelházak homlok- 1 zatáról, a hétvégi faházak lakkozott „falai" áteresztik a vizet, átüt o rozsda a festett vasszerkezeteken. Egyszóval: még nagyon sok esetben nem felelnek meg a kívánalmaknak a különféle festékek és bevonóanyagok.

1972 szeptemberében színes lemezekkel borított vasszerkezeteket helyeztek el a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola tetőzetén. Az érdekes látványt nyújtó, — speciális antennára emlékeztető — 60 mintalemez és 130 bevonatrendszer kutatási célt szolgál. A vegyipari technológia tanszéken Dudás Jenő adjunktus irányításával működő korróziós kutatócsoport azt vizsgálja: miként tűrik az időjárás viszontagságait a festett felületek, bevonatok, mennyiben változik a minőség.

Az úgynevezett „kitéti" mintákat o BUDALAKK Festék- és Műg.yantagyár laboratóriuma kutatóival együttműködve félévenként „vallatják". Az érzékszervi műszeres vizsgálat kiterjed a díszítőtulajdonságokra, színtartósságra, tisztíthatóságra és visszafényesíthetőségre. Pontosan feljegyzik a korróziós jellemzőket, krétásodást, repede- zést, hólyagosodást, réteges leválást, ótrozsdásodást, stb.

Az adatok feldolgozása során pontos képet kapnak a hazai nagyüzemekben gyártott festékek és bevonóanyagok minőségéről. Egyidejűleg’ valamennyit összehasonlítják a hasonló rendeltetésű külföldi termékekkel.

A jól bevált itthoni és külföldi készítményeket pedig egybevetik a magyar ipar ilyen jellegű újdonságaival. Az értékelésnél figyelembe veszik a levegő

szennyezettségét, a levegő re- ] A pécsi „kitéti állomás” vizslató/ páratartalmának alakuló- gálati adatait a badacsonyi, sát, az esős napok, fagyok és j budapesti, valamint a hasonló napsütötte órák számát. Pécs 1 *■"—------ -----1

k

örnyéke különösen alkalmcs speciális vizsgálatokra. Itt véleményezik: milyen festékek, bevonatrendszerek a legalkalmasabbak olyan szerkezetese, amelyek majdan különleges klimatikus viszonyok között üzemelnek. (Pl. trópusi országokba szállítandó gépek, stb.)

külföldi állomások mérési eredményeivel is összehasonlítják.

A kutatócsoport — igény szerint — konkrét ajánlásra is vállalkozik, így felkérésre meghatározza milyen anyag a legalkalmasabb Orfűn, a Balaton mellett, a Velencei-tónál levő fához, vagy éppen egy jármű alvázának kezeléséhez.

Kétezer lóerős tolóhajó jorozatgyártása. — A Magyar Hajó- és Darugyár Óbudai Gyáregységében sorozatban készülnek a szovjet exportra kerülő tolóhajók. Ugyancsak ebben a gyárban állítják elő a 16 tonnás, valqmint a 25 tonnás tengeri önjáró úfzó- darukat. A 16 tonnás önjáró úszódaru első darabja a Dunán már próbaúton van.

Mert nincs minden rendben a számítógépekkel, végeredményben alapkérdések várnak tisztázásra. Baranyának - s egyelőre Dél-Dunántúlnak — három elektronikus számítógépe van, mindhárom Pécsett. Elsőként a SZÜV - egyetlen bérmunkairodánk — gépe kezdett dolgozni, majd a négy megyét behálózó DÉDASZ-é, s végül a Pollack Mihály Műszaki Főiskoláé, amely elsősorban oktatási célokat szolgál. Sok, avagy ke- j vés? Éppen ezt kellene tisztaz- ; ni. Vállalataink és szövetkeze- i teink elektronizáltsága megte- j hetősen alacsony színvonalú, ezzel szemben nem használjuk ki számítógépeink teljesítőképességét, a három műszak még a SZÜV-nél sem rendszeres. A vállalatvezetők problémamegoldásaikba még nem gondolják bele a számítógépet, de a számítógépeket sem kimondottan arra használjak, amire valójában hivatottak, hanem többnyire csak ügyviteli tömegmunkákra.

Végül is mi a szűk kereszt- metszet? Ez a kérdések kérdése, ezt kell majd tisztázni. A gép a kevés, avagy a gépeket kiszolgáló szakembergárda, vagyis hogy nem tudjuk ellátni elegendő konstruktív emberi gondolattal a számítógépeket? A kettő- milyen hatással ven egymásra? Elsősorban ennek megválaszolására kell tisztázni alaposan a helyzetet, meddig is jutottunk? Nem könnyű. A valós helyzetet ki kell hámozni a különböző- érdekék bástyái mögül, s a kérdésnek természetesen vannak összefüggései a közgazdasági szabályzókkal, ez is tisztázandó.

A meddig jutottunk után dönteni kell a továbblépés irányairól. És itt nem pécsi—baranyai, de regionális méretekben gondolkodva. Mi az ésszerűbb? Minden vállalat hozzon létre önálló számítóközpontot, vagy közösen mammutközpontot, avagy a • megoldás a kettő., között van? De akadnak itt egészen praktikus dolgok is. Hónom! gépünk van, jó lenne, ha a három kapacitása nem külön- külön, hanem együtt érvényesülne, vagyis a gépeket megfeleltetnék egymásnak. Együttműködhetnének úgy is, hogy alkalmanként lehetővé tennék a szakembercserét, a helyettesítést.

A munkabizottság és a végrehajtó bizottság értékelése és állásfoglalása mindenesetre jelentős lépés lesz afelé, hogy megérdemeljük a számítógépeket.

Míklósvárí Zoltán-r

Lehet százezerrel kevesebb?

Szentlőrinc építtetőket keres

A Magyar Hűtőipar miskolci gyárában óránként 15 mázsa félkész, gyorsfagyasztott hasábburgonya készül. Képünkön: futószalagon a hatalmas holland fajta bu gonya. A hibásak kiválogatása kézzel történik.

Neve nincs a lakótelepnek, valamikor gyűjtőlegelőnek hívták ezt a területet Szentlőrin- cen. Most kétszintes házak emelkednek itt, négy, illetve nyolc lakással. A házak legtöbbje előtt apró telkek, minden lakónak külön-külön. Aki többre becsüli az autóját, mint a virágokbt, az garázst épít.

A Pécsi Építőipari Szövetkezet 1967-től összesen 204 lakást épített Szentlőrincen. A nagyközség sokat fejlődött, tíz év alatt nyolcszáz lakás épült. Mintegy 100 holdnyi területet parcelláztak lakásépítési célok- I ra, a számítások szerint ez két- I ezerötvenegy lakos építésére elegendő. A telek ára négy- j szögölenként kétszázötven fo- j rint. Hely van, több is, mint amennyi a jelenlegi kereslet mellett akár az ezredfordulóig gazdára találna.

A nagyközségnek nincs olyan ipara vagy más munkalehető- j sége, amely indokolttá tenne J tömeges bevándorlást. Igaz, a J Budapesti Kézműipari Vállalat j üzemet szándékozik létesíteni Szentlőrincen, egyelőre száz- százhúsz dolgozóvol. Ez minden bizonnyal a helyi munkaerőfelesleg egy részének foglalkoz- i tatását oldja meg. Ha később, '

ahogy ez a távlati elképzelésekben szerepel, ezer fölé nő a dolgozók létszáma, akkor feltehetően a környékről is eljönnek ide dolgozni^ s talán itt is telepednek meg.

Rendkívül szokatlan helyzet: amíg hazánk nagyvárosaiban — így Pécsett is — elkeseredett harcok folynak a lakásokért, addig Szentlőrincen kínálják a viszonylag olcsó építési lehetőségeket. Ott . van helyben a megrendelőkre váró kivitelező is, a Pécsi Építőipari Szövetkezet szentlőrinci részlege. Hatvanhat építőipari dolgozója van, a szakiparosok Pécsről járnak ide.

Tizenhét kilométerre Pécstől ... A község vezetőinek merészebb álmaiban az is megjelenik, hogy akárcsak Budapesten Érd, úgy ez a helység Pécsnek lehetne' amolyan külváros-szerű szomszéd települése. Az elképzeléshez a példát a Mecseki Ércbányászati Vállalat adta. A munkáslakásépi- tési akció keretében Pécsett csak korlátozott számban tudják kielégíteni az igényeket. Az épülő kétszáz lakásra másfélszer annyi igénylő jut. A városban már nincs hely — így esett g választás Szentlőrincre. Más

érvek is szóltak ez utóbbi mellett. A lakások itt mintegy százezer forinttal olcsóbbak a pécsieknél, közelebb vannok o munkahelyhez, továbbá sokan, a környező, vagy még mesz- szebb eső községekből jártak be dolgozni. Aki rossz lakás- körülmények között, vagy drága albérletben élt a városban, még akkor sem csinált rossz cserét, ha egyébként ragaszkodott Pécshez.

Hagyományos módszerrel épülnek a házak, kettő- és négyszintesek. A kétszobás, komfortos lakások átlagosan ötven négyzetméter alapterüle- tűek. A MÉV eddig 88 lakást építtetett a Pécsi Építőipari Szövetkezettel, s további tizenhatra kötött szerződést, ezek a jövő év második felében készülnek el.

Visszatérve a korábban említett szokatlan helyzetre, íme egy másik példa: 1974-re ez az egyetlen szerződött munkájuk az építőknek. A kapacitáshiánnyal küszködő építőiparban itt egy üzem, amely ennek a négyszeresét is el tudja végezni.

K Gr-