Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-17 / 276. szám

1973. olrtóbef 17. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Kultúrpolitikánk és a filmművészet Beszélgetés a filmszemle főbb tanulságairól A szombat esti díszbemutatóval befejeződött a magyar játék­filmek nemzeti szemléje. Az idesereglett művészek, külföldi és Hazai újságírók, kritikusok hazautazva nyilván összegezik és el­mondják majd véleményüket a maguk fórumán. De hogyan lát­juk mi a VII. Magyar Játékfilmszemlét, akik ittmaradtunk és fel­adatunk megvonni tanulságait; hasznosítva azokat a jövőben. Ezzel kapcsolatban kerestük meg kérdéseinkkel Bernics Ferencet, a játékfilmszemle igazgatóját. — Addig is, amíg a részletes elemző értékelés elkészül, mit mutat a szemle ,,gyorsmérle­ge”? Hogyan viszonyul ez a ko­rábbiakhoz, jelent e előrelépést a mostani iátéklilmszemle és f miben? — A legtórgyilagosabban ki­jelenthetem: sikeres volt a VII. Magyar Játéktilmszemle rendez­vénysorozata. Már az előkészí­tésben jelentős előrelépésnek tekinthetjük a Magyar Játék­filmszemle statútumát: alap­szabályzatát, amely a szemle célját elsősorban így szabja meg: „Kultúrpolitikai" célkitűzé­seinkkel összevetve értékelje a magyar játékfilmművészet adott szakaszának eredményeit." Mi­ben nyilvánult meg ez a törek­vés, milyen tényezők segítették ezt a szembesítést? Itt minde­nekelőtt a szemle Utak és le­hetőségek a magyar filmművé­szetben című központi vitáját s ebben Vitányi Iván vitaindító előadását említhetem. Nagyje­lentőségűnek tartom, hogy az egyhetes program legfontosabb rendezvényein ott voltak pár­tunk és kulturális politikánk olyan vezető személyiségei, mint Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, dr. Orbán László államtitkár, dr. Simó Jenő miniszterhelyet­tes. Nagy fontosságúnak tartom találkozóikat a magyar filmmű­vészet vezető szaktekintélyeivel. Ebben a sorban különösen jól szolgálta kulturális politikánk szembesítését a filmművésze­tünk helyzetével Aczél György szombat délelőtti találkozója a legjelesebb magyar filmalko­tókkal. Ide sorolhatjuk a zsűri elmélyült, nagy felelősséggel mérlegelő színvonalas vitáját; a szünetekben vagy a Szemle Klubban spontán kialakuló eszmecseréket; a szemle hot szovjet vendégének külön ta­lálkozóját a magyar filmművé­szet élvonalának képviselőivel; a közönségtalálkozókat az al­kotókká* illetve vezető színé­szekkel, a pádiumműsorokon vagy a művelődési házakban. A művész—közönség találkozók általában jók voltak, alkotó­elemző vitákkal, lényegi kér­désekről. Jellemző, hogy spon­tán is érkeztek ilyen igények két ipari szakmunkásképző in­tézetből például. összegezve; a szemle nem zajos látványosságra törekedett. Komoly mértéktartó programjá­val sikerült valóban „munka- fesztivállá” tenni, ahogyan Jo- szif Hejfic, szovjet rendező is jellemezte. Ugyanokkor — jó értelemben — „sztárjai” is vol­tak, különösen az esti pádium­műsorokon. Ezek újszerűek vol­tak, gazdagították a progra­mot, de tovább fejlesztésre szorulnak. Részben a műsorok gondos megválasztása, részben a kiegészítésük szempontjából. Itt baranyai folklór érdekes­ségekre gondolunk: hiszen a klub pécsi közönségét valóban a pesti vezető művészek elő­adása, a filmes alkotókat vi­szont nem Gobbi Hilda vaay Básti Lajos műsora, hanem pél­dául a moldvai székely siratok eredeti előadása, vagy a bara­nyai folklór vonzza inkább. — Aki benne volt: érezhette, hegy a programot magasfokú szervezettség irányítja: az ese­mények késés, változtatás nél­kül, olajozottan peregtek. Valót ban szélesedtek a művészek és a közönség kapcsolatai: alkotó MERT KERESKEDELMI VALLALAT 15. SZ. LERAKATABAN OKTOBER 29-TÖL NOVEMBER 7-IG »eltár miatt az árukiadás szünetel . W­eszmecserék szőtték át a prog­ramot. Mégis, több jel utal rá, hogy Kovács András megala­pozottan hiányolja a korábbi filmszemlék mélyebb szellemi izgalmát. Hogyan látja ezt? — Ismét a szemle statútumá­ra, „alkotmányára" hivatkoz­hatok: szerencsénk, hogy volt ilyen alapszabály, ettől a prog­ram szervezettsége is jobb le­hetett. így akárki is jött ilyen vagy olyan változtatás igényé­vel, mindenben az alapszabály szerint haladtunk. A szervező bizottság jól vizsgázott. Régi rutinos gárda, mely eddig hat szemlét csinált végig. A mun­kába jól beleilleszkedtek a he­lyi emberek, a Városi Tanács Rendezvényirodájának munka­társai, akik jól, gyakorlottan váltottak ót a menet közben felmerülő új feladatok megol­dására. A szervezettség ered­ményeképp valóban szélesedtek a szemle tömegkapcsolatai —, de nem eléggé. Ezt a jövőben tovább kell mélyítenünk. — Ami a nogyobb „szellemi izgalom” kérdését illeti, kétség­telenül ebben is többet kell nyújtanunk. Hogyan? Például az Aczél Györggyel folytatott beszélgetésen felvetődött: ne csak a versenyfilmekből ren­dezzünk közönségtalálkozókat Az- új magyar filmekhez kap­csolódó találkozók, viták is na­gyobb szellemi mozgást, friss gondolati aktivitást kelthetné­nek. Továbbá: — A filmszemle központi vi­tájának mostani formája nem jó. Célravezetőbb, ha o jövő­ben szekcióüléseket rendezünk például a filmalkotók, a film­színészek, a külföldi vendégek, a művelődéspolitikai szakembe­rek, a magyarszakos tanárok stb. részére,« természetesen min­denhol filmesek részvételével. E rétegvitákban kapjanak na­gyobb teret a pécsi értelmisé­giek. A szekciók végül plenáris ülésen ismertetnék a viták ered­ményét. Az általában jó szer­vezettségnek tehát voltok hibái is. Sikerült szép és jó program- füzetet kézbe adnunk, de a fö­lösleges óvatoskodás miatt — az új filmek címei nélkül. Ezért — és sok másért is — kell a következő szemle előkészítését még ebben az évben elkezde­nünk. — Sokan ma is kételkednek még a pécsi jótéklilmszemlék hasznában, jelentőségében; ab­ban, hogy van értelme ennek a „nagy felhajtásnak''. Itt — úgy érzem — már az idei eredmé­nyek, tanulságok tükrében is he­lyes volna ismételten leszögezni a filmszemle funkcióját... — Ezt a szemle alapszabályá­nak második fejezete pontosan összegezi. Leghangsúlyosabb funkciójáról már szóltunk: szem­besíteni kulturális politikánkat filmművészetünk helyzetével, eredményeivel, a szemle adott szakaszában. Ez a legfontosabb, s ebből következik, hogy a film­szemle elsősorban szakmai fó­rum. Társadalmi feladataira és hasznára vonatkozóan: „Erősítse a magyar játékfilmművészet ér­tékes alkotásait és a közönség kapcsolatát .. . járuljon hozzá a nogyközönség vizuális és eszté­tikai neveléséhez, kritikai érzé­kének fejlesztéséhez” — alapsza­bályunk szerint. „Nagy felhaj­tás?” . . . Nem volt nogy felhaj­tás. Nagyon is szolid külsőségei­ben ez a szemle. Viszonyítva például a bolgárok hazai játék­filmszemléjéhez, melyet ezen a télen is megrendeznek Várnában. Az több millió levába kerül - a VII. Magyar Játékfilmszemle 820 ezer forintba került, ebből Pécs és Baranya együttesen 350 ezer forint összköltséget vállalt, a többit országos, állami rendező­szervek térítettek. — Befejezésül annyit, hogy van tennivalónk még, hogy a magyar filmszemle igazán eredményesen teljesítse küldetését. A magunk, tehát az otthont adó megye és város részéről vállaljuk ennek a megnövekedett feladatait. W. E, A fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásáért Középiskolára előkészítő tanfolyamok Viszontlátásro 1975-ben! Megyénkben is — ahogyon országosan — a fizikai dolgo­zók gyerekeinek tanulmányi se­gítésére különböző előkészítő tanfolyamokat szerveztek a Pe­dagógus Szakszervezet össze­hangoló szervező munkájával. Ebben arra törekedtek, hogy a fizikai dolgozók valamennyi to­vábbtanulásra reményt nyújtó és a tanulmányi segítségre rá­szoruló gyereke részt vegyen valamelyik előkészítőn. Az elő­készítőket a különböző iskolc- fokozotoknak megfelelően szer­vezték. Az általános iskolás ta­nulókat a 8. osztályban több­féle módon törekedtek felkészí­teni középiskolai tanulmányaik­ra. így a szakkörök keretében több mint "félezer tanulóval fog­lalkoztak középiskolai tanárok. Ennek a formának az az elő­nye. hogy valamennyi tantárgy­ban, illetve tantárgy-csoportban tapasztalt tanulmányi hiányos­ság felszámolható általa. Ugyancsak nyolcadikosoknak szerveztek a szakmaközi bizott­ságok útján ez év februárjában közép- és szakmunkásképző is­kolákba irányuló felvételi elő­készítőt. Ebben a formában 564 tanuló felkészítésével foglalkoz­tak a szaktanárok'. Középisko­lai tanulmányokra készített elő egy kéthetes bentlakásos tan­folyam is Komlón és Szigetvá­ron, a középiskolába már fel­vett elsőosztályos tanulók ré­Negyechk helyen a világnyelvek között fl cél: a szakemberek eredetiben olvashassunk orosz nyelvű szakirodalmat 2796 nyelvet beszélnek a föl­dön. Azonban mindössze 13 olyan nyelv van, amelyet több mint 50 millió ember használ. Ezek között — a nagy nyelv- közösségek lélekszámú szerint haladva — a kínai, az angol és a hindu után negyedik helyen az orosz nyelv áll. (A magyar nyelv egyébként egyike annok a 29 nyelvnek, amelyet 10 mil­liónál többen beszélnek), Az orosz nyelv az indoeurópai nyelvcsalódon belül a keleti szláv nyelvekhez tartozó nyelv. Mintegy 130 millió ember be­széli. A Szovjetunió népei egy­más közötti érintkezésének nyel­ve. Nagy jelentősége van a Szovjetunió határain túl is. Az Egyesült Nemzetek Szervezete egyik hivatalos nyelve. Tanítják és tanulják, valamennyi földré­szen. Oktatóinak „viláqszer/eze- te” a MAPRJAL, vagyis az Orosz Nyelv és Irodalom Tanárainak Nemzetközi Szövetsége. Mint már lapunkban hírül adtuk, e szövetség közelmúltban megren­dezett várnai kongresszusán részt vett a bolgár szervező bizottsáq névreszóló meghívása alapján Bazsó Zoltán, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola nyelvtanára, 1500 nyelvtanár Várnában — Mi volt a várnai kongresz- szu$ feladata? — A kongresszus mottója: tankönyvek és taneszközök ké­szítésének elmélete és gyakor­lata az. orosz nyelv oktatásában. Ezzel kapcsolatos problémakö­rök megvitatására gyűlt össze a Fekete-tenger parti üdülővóros- ben öt földrész 51 országának 1500 nyelvtanára, A lodor 7siv- kov elvtárs, a Bolgár Allamta nács elnöke részvételével lezaj­lott ünnepélyes megnyitók és plenáris ülések után a kong­resszus 8 szekcióban folytatta munkáját. Magam a nem filo­lógus hallgatók körében végzett j orosz nyelvoktatás tankönyv és taneszköz megválasztásával kap­csolatos, illetve a Technikai esz­közök gr orosz nyelvi oktatás számára című szekcióban vet tem részt. Az utóbbi különösen érdekelt. E téma vizsgálatára ugyanis a Művelődésügyi Mi­nisztérium háromhónapos ösz­töndíjat biztosított számomra a Szovjetunióba. A gépi berende­zések — nyelvi laboratórium, vetítőberendezések, film és tévé­programok — nagy segítséget adnak. Habár áruk magas, mégis megéri, megtérül a jó eredményekben o befektetés. Különösen nagy segítségére le­het az idegen nyelvet tanulók­nak az egyéni oktatógép, amely módot ad az egyéni kontrollra is. A nyelvtudás „titka" a korszerű nye Yoktatás — Mit tud hasznosítani gya­korlati munkájában a kong­resszuson szerzett tapasztalatai­ból? — Az említett témakörökben elhangzottak eqyrészének előze­tes ismeretében írtam "meg már a közeljövőben megjelenő fő­iskolai jegyzetemet is. Felada­tom nehéz volt, hiszen szilikát­ipari szakjegyzet az orosz nyel­vet tanuló főiskolai hallgatók számára eddig nem jelent meg Magyarországon. A kongresszusi tapasztalatokat lehetőségeim, szerint felhaszüálom főiskolai oktató munkámban. A MAPRJAL és a kongresz- szus több szakmai-módszertani kiadványát kollégáim számára is meghoztam. A főiskola vezetése már eddig is nagy gondot for­dított a korszerű nyelvoktatásra, a gépj berendezések beszerzé­se is folyamatban van. Az orosz nyelv tanulásának motiváló, indító okairól beszél­getve Bazsó Zoltán elmondta, hogy a viláq legkülönbözőbb részein szívesen veszik a fárad­ságot, hogy ezt az egyáltalán nem könnyű szláv nyelvet meg­tanulják. Döntő fontosságú mo­tiváló tényező o nyelvtanulás­ban a kitűnő szovjet technikai tudományos szakirodalom is, amelyhez a világ minden ré­szén igen olcsón hozzá lehet jutni. Heti két óra nem e<ég — A kétéves, heti kétórás főiskolai — és általában felső­oktatási — Orosz nyelv tanulást elegendőnek tartja-e ahhoz, hogy a végzett szakemberek eredetiben olvashassanak orosz nyelvű szakcikkeket, szakkönyve- ket? — Egyáltalán nem. A két év­ből egyébként is — általában — csak a második évben fog­lalkoznak szakmai szövegek for­dításával. Ezért — ho célként vesszük a szakmai szövegek for­dításában való jártasság kiala­kítását — ár eddigi eredmények nem tekinthetők kielégítőnek. Most dolgoznak felsőbb szerve­ink az idegen nyelvi oktatás reformjának kialakításán a fel­sőoktatás területén. Ennek meg­valósítása bizonyára eredménye­sebbé teszi oktató munkánkat. — ghj — szére. Ebben a formában első­sorban a kisiskolákból közép­iskolákba kerülő tanulókon kí­vántak segíteni. A művelődésügyi miniszter ez év tavaszán kiadott újabb ren­delkezése is a hátrányos he!y- zetű munkás-paraszt fiatalok középiskolai továbbtanulását kívánja elősegíteni. Eszerint: az általános iskolák az idei tan­évben előkészítő tanfolyamosat szervezhetnek magyar nyelv és irodalomból, orosz nyelvből es számtan—mértanból, tíz vagy több nyolcadik osztályos ie- lentkezése esetén. Egy tanfo­lyamon több általános iskolá­ból is részt vehetnek a tanulok. A miniszteri utasítás értelmé­ben e tanfolyamokat lehetőleg november 1. és május 20. kö­zött kell működtetni. Az előkészítő tanfolyamoknak elsősorban az a célja, hogy a tanulók ismereteit megszilár­dítsa; kialakítsa a diákok na­gyobb áttekintőképességét es hogy feladatmegoldásokat gya­koroljanak. Tehát új anyagot nem tanítanak és nem követel­hetnek meg a tanfolyamokon, amelyek égytantárgyasak. A diákok legfeljebb két tantáigy tanfolyamán vehetnek részt, he­tenként általában 2 órában. Előrehaladásuk ellenőrzésére kéthavonként dolgozatot irat­nak velük. Az utasítás megszabja, hogy az igazgatók és a szaktanárok már az általános iskola hete­dik osztályában válasszák ki azokat a munkás-paraszt gye­rekeket, akik alkalmasak a kü­lönböző középfokú oktatási in­tézményekben való továbbta­nulásra. A tanfolyamokra törté- , nő jelentkezések feltételeiről az i igazgatók, illetve az osztály- ! főnökök már a tanév elején a j nyolcadik osztályosok szülői ér- i tekezletén tájékoztatást kaUgtt ; adniok. A tanfolyamokra csak j fizikai dolgozók gyerekei vejie- j tők fel, o résztvevő diákok, fog­lalkoztatása díjtalan. A gépjárművek műszaki feiüivizsgáfata során — a* utak fejlesxtéséhes szükséges adatok Sssze- gyűjtésére — a járművek tulajdonosai kérdőívet kapnak. * A Közút! Közlekedés! Tudományos Kutató Intézet kéri, hogy a vizsgán megfeleltek o járműre és utazásaikra vonatkozó adatok kitöltése után a megcímzett kérdőívet postán, bélyeg nélkül küldjék vissza. A Ar adntsrolgáltotás tu utak fejlesztését éa ö jobb közúti közlekedést segíti. Műveltségi vetélkedő az Olimpiában j Műveltségi vetélkedőt rendez­tek tegnap, kedden 16 órai kez­dettel az Olimpia presszóban. A KPVDSZ kulturális napok kereté- 1 ben megrendezett vetélkedőn a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat 30 éven aluli dolgozói mérték össze tudásukat. Eddig csak szakmai versenyek voltok a vállalatnál, a tegriapi verse­nyen azonban politikai, munkás- mozgalmi, irodalmi és művészeti kérdéseket kaptak a fiatalok. Az öt csapat: Pécs, Mohács, Komló, i Harkány—Siklós és Szigetvár ver- I senyében az első helyezést a pécsiek érték el. Előkészítő tanfolyam a Közgazdasági Egyetemen A Mór* Károly Közgardoság­; tudományi Egyetem Kihelyezett ! Nappali Tagozata felvételi vizs­gára előkészítő tanfolyamot in­dít. Jelentkezhetnek mindazok, okik 1973-ban vagy korábban érettségiztek vagy képesítő vizs­gát tettek és nappali, esti, illet­ve levelező tagozaton kívánják tanulmányaikat folytatni. Jelent­kezési lap október 18-26. között igényelhető o taqozat tanulmá­nyi hivatalában (7622 Pécs, Rá­kóczi út 80.). Részletes felvilágo­sítás ugyanott. Háziasszonyok, figyelem i Konyhakész „gasztrofol” ételek árusítását megkezdtük , a FINOMFALATOK BOLTJÁBAN Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom