Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-02 / 261. szám

»73. október 2. DUNÁNTÚLI NAPLÖ Útfelújítás Teljes egészében felújítják Pécsett az Asztalos János utót a Székely Bertalan úttól a Báli- csi útig 1100 méter hosszúság­ban. Már elkészült a víz- és gáz-gerinvezeték. de a tel­kekre a leágazások csak ezután épülnek ki- A soronkövetkező munkák: az út mindkét oldalán a támfalak építése, az elektromos vezetékek valamint a posta­kábelek fektetése. Teljes hossz­ban csapadék- és szennyvíz­elvezető csatornák is épülnek. A mélyépítő munkák elkészülte után kerülhet sor a 9 méter szé­les pályatest, valamint a más­fél-másfél méter széles zöldsáv és járda építésére. Új utakon a hízómarha előállítása Indul a Dália program Intenzív hizlalás UREBETIEXPRESSEL Erb János felvétele Baranya elsősorban tejter­melő megye és a jövőben is az lesz, hisz 35 szakosított tehené­szeti telepet építettek fel itt a termelőszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok. Egy tehénférő­hely átlag 45 ezer forintba ke­rült. Világos, hogy pazarlás lenne ezeken a telepeken hízó­marhákat tartani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy marhahús előállításban alárendelt szerepet Tizenöt új autóbusz P éntek óta a rég megszo­kott Ikaruszok mellett új autóbuszok közlekednek Pécs utcáin. Tizenöt új autóbusz ér­kezett Csehszlovákiából annak o kormányprogramnak része­ként, amely cél ti tűzte ki a vi­déki nagyvárosok tömegközle­kedésének javítását. Ismeretes, hogy a kormány a közelmúlt­ban határozót* airól, hogy többszázmilliö forint összegű rendkívüli juttatással kell segí­teni Budapest és a nagyvárosok sürgős közlekedési problémái­nak megoldását és lehetővé kell tenni új autóbuszok vásár­lását Ennek jegyében közle­kednek ma már Pécs utcáin az új Skoda autóbuszok. Az utas, aki ezeken utazik, felteszi a kérdést: miért éppen Skodák és miért nem Ikaruszok? A válasz egyszerű. Világszerte ismertnevű autóbuszgyárunk nagy külföldi megrendeléseknek tesz eleget, ezeket visszamon­dani nem lehet, de valutáris okokból nem is célszerű, viszont a városok tömegközlekedésének javításával sem lehet addig várm, ómig az Ikarusz-gyár nö­velni tudja belföldi kapacitását. Az autóbusz-importtal tulajdon­képpen jól jártunk. A speciáli­san városi közlekedésre kifej­lesztett tipus Csehszlovákiában is újdonság még, műszaki meg­oldásai világszinvonalúak, így az új autóbusz kényelmes mun­kahely a gépkocsivezetőnek és kényelmes utazási eszköz az utasnak. A nagy befogadóké­pességű jármüveket a Volán olyan vonalakon állította forga­lomba, amelyek zsúfoltságuknál fogva a legtöbb gondot okoz­ták, s amelyeken a zsúfoltságot az eddigi járművekkel csupán az egyébként nem kívánatos já- ratsűritéssel lehetett volna eny­híteni. 60 személyes autóbuszok helyett tehát 1C0 személyesek közlekednek a 30-as és a 31-es vonalán, s ez ott jelentős minő­ségi javulást hozott. De az új autóbuszok egyéb­ként is minőségi változást jelen­tenek Pécs tömegközlekedésé­ben, bár alapvető változást még nem hoztak. A városi tö­megközlekedésben résztvevő járműpark mintegy 15 százalé­ka túlhaladta, vagy erősen meg­közelítette a típusra előirt fu­tásteljesítményt, a járműpark pedig egészében erősen el­használódott (a Pécs utcáin közlekedő autóbuszok „átlagos életkora" mintegy 8 év). Az autó­buszutánpótlás nem tart lépést a jármüvek elhasználódásával. A város különleges terepviszo­nyai szinte eszik az autóbuszo­kat, amelyek a szokványosnál gyorsabban mennek tönkre, az üzembentortás csak magas rá­fordítási költségekkel biztosít­ható. Használni kell azokat a jármüveket ,is, amelyek műsza­kilag már nem egészen kifogás­talanok, amelyek a megenge­dettnél jobban szennyezik a város amúgyis rossz levegőjét, mert a 160 ezres város tömeg- közlekedése sinylené meg, ha kivonnák a forgalomból. A tizenöt új autóbusz Pécs tömegközlekedése minőségi ja­vulásának Kezdetét jelentheti, nem pedig megoldását. Továb­bi új autóbuszok beszerzése na­gyon sokat segíthet még (szük­ség is van erre!), de nem ez az egyetlen módja a megoldás­nak. Keresni kell a kevésbé költséges módokat is, amelyek­kel kulturáltabbá, gyorsabbá le­het tenni a pécsi tömegközle­kedést. H. I, Harminckét gyűrűt kap / Megrepedt a Hőerőmű kéménye Súlyosan megbetegedett a pécsi Hőerőmű déli ké­ménye: két helyen hosszá­ban megrepedt. A szakér­tők szerint a két évvel eze­lőtti kisebb földmozgás bánt el így vele. Tavasszal alaposabban megvizsgál­ták, s megszületett a dön­tés: sürgős gyógy kezelés. Felfelé nézve a kéményen félúton megakad a szem egy keskeny galléron — az a mű­állvány, Az óriás derekára fe­szített drótkötélre szerelik, desz­kapallók és valamivel több, mint egyméteres korlát az, ami elválasztja a rajta dolgozó két kőművest a szédítő mélységtől. Az állvány felett egy másik drótkötél, ehhéz rögzítik a biz­tonsági öveket. Leesni szinte l<#ietetlen' — : legalábbis így mondják —, szédülés embert viszont könnyen elfogja a féle­lem ötven—száz méterre a föld felett. A Hőtechnika VáfTátát" szak­emberei nem szédülések, leg­alábbis, ami a György-testvére- ket illeti. A dolguk: másfél mé­terenként acélabroncsokat szo- rtíani az óriáshenger palást­jára. ötven méter magasságban kezdték a munkát, s majd va­lahol a századik méter közelé­ben fejezik be. Innen lentről egyszerűnek tűnik az egész. Kö­zelebbről azonban ezek a pán­tok nagyon is tiszteletreméltó- ak: tíz centi széles, egy centi vastag acélívek.. Ha ezt rászo­rítják, nincs az a repedés, amit tovább rongálhatna a szél, pe­dig az ugyancsak keményen ostromolja: viharban húsz cen­tit is kileng a kémény csúcsa. ötven—száz méterrel a föld felett nemcsak a munkára kell figyelni. Az elhamarkodott, vagy figyelmetlen mozdulatért itt a magasban sokszorosan kell megfizetni. Nemcsak rendelke­zés, hanem személyes érdek, hogy munkakezdés előtt tilos az alkoholfogyasztás, sőt még enyhe másnapossággal sem tanácsos felmászni. A kéménykőműveseknei az egész ország az otthonuk. A fi­zetés szép, de a családot csak a hétvégeken látják. Németh Béla, a felvonógép kezelője ti­zennégy éve nézi lentről az áll­ványon dolgozókat. Az 6' doh ga az, hoqy a felvonót kezel­je, feljuttassa o szükséges anyagokat. — Augusztusban múlt tizen­négy éve, hogy a Hótechnika Vállalathoz jöttem. A családom Szakályon lakik, péntek este ha­zamegyek, azután hétfőn reggel elköszönök. A pénzre nem pa­naszkodom, tizenkettő-kilencven az órabérem, erre kapok napi húsz forint különélési pótlékot. Az biztos, nem bántam meg, hogy ezt a munkát választot­tam. Az itt dolgozó brigádban a második legöregebb szakem­ber. A Pécsi Hőerőműnél is „múltja" van: — Már akkor itt voltam, ami­kor az első kéményt építették. A tizennégy év alatt egyetlen tragikus eseményre emlékszem: a kettes számú kémény építé­sénél — ez 1962-ben történt — Mészáros András tizennyolc méterről zuhant le és szörnyet­halt. Az óvatossáq itt nem puszta rendszabály, A szél aliq borzol­ja a hajunkat, de most nem mennek fel a kőművesek. A ké­mény derekánál ez a szél már jóval erősebb, nem lehet ilyen­kor dolgozni. Talán majd hol­nap. • “TTeméflk“befejezik- a munkát; mielőtt beköszönt az igazi ősz. összesen 32 gyűrűt kap a ké­mény, s eddig tizenegyet szorí­tottak a derekára. Megérdem­li, hoqy vigyázzanak rá, hiszen még fiatal: jövőre lesz tíz esz­tendős, Kurrucz Gyula Diákok és házaspárok Csütörtökön estefelé a len­gyelek beadták a derekukat, és deputációba ment a család: hadd húzódjanak be a faházba, mert megveszi őket az isten hi­dege. Eddig még bírták a sátor­ban, de amikor futkosni kezdtek a felhők a Misina alatt, úgy hogy még az edzett Mecsek-la- kók is megcsodálták, jobbnak látták nem dacolni az idővel. Az idén valószínű ők voltak az utolsó sátorlakók a Mecseki Cam ping ben . , . A sétautak levélszőnyegén magányos emberek bóklásznak, a csöppnyi házak hideg-kékje megborzongatja az embert, egy autóbusz rádióján keresztül 10— 14 fokot ígér a Meteorológiai Intézet, a camping irodájában olajkólyha melegít, szemben a libikókákon csak a pára ül . . . — és a Mecseki Camping töké­letesen tele van. Egyetlen szó-' bát, egyetlen ágyat sem tudnak adni a vendégnek ... Amikor „jobb napokat látott” ez az erdőbe bújt kis „pihenő­város” sokszor 25—30 sátor is tarkállott a fák között, tömve volt o motel, és a faházak kul­csai sem lógtak szögön, jósze- rint egyetlen napot sem. Ápri­lisban még >csok a tavaszimá­dók és az optimisták jöttek, no meg akiket o szabadságolási tervek a tavasz elejére szorítot­tak —, májusban aztán meg­indult a nagyüzem, ide is eljött világot látni a világ. A szezon­ban hosszú-műszakos camping- vezetők úgy értették meg ma­gukat ahogy tudták: néhány világnyelven —, és pantomim mozdulatokkal. Tanyártak itt amerikaiak, angolok, kanadaiak, svédek, franciák, belgák, spa­nyolok —, természetesen átruc­cantak jónéhányan közvetlen A kemping „végnapjai“ szomszédaink közül is. A leg­távolabbi vendég pedig Üj-Zé- landból érkezett úgy, hogy köz­ben végig sátorozta a fél vilá­got. . . A nyáron szolgálatban lévő alkalmazottak a megmondhatói, hogy a békés egymás mellett élés itt sem ment egészen si­mán: no nem a különböző nem­zetek képviselői torzsalkodtak, hanem a két generáció tagjai. Az idősebbek azért választatták a Mecseki Campinget, mert itt csend van, jó levegő és nagy-nagy nyugalom. A fiata­lok meg azért, hogy egy kicsit felszabadultabban, harsányabb kedvvel tölthessenek el egy-két napot. Valahogy azért megoldó­dott a dolog: nem volt túl nagy csend, de éktelen ricsaj sem ... A Camping étteremben a lel­tározók voltak az utolsó vendé­gek, szeptember közepén bezárt. Az idén különben sem ment va­lami jól, gasztrofol ételeket kí­náltak —, és a külföldi nemcsak a jó levegőt, szép tájat keresi nálunk, hanem az igazi magya­ros ízeket is. Persze az is igaz, hogy a campingben nem lehet „tsárda" igényekkel fellépni . . . * Előbb egy felgyűrt galléros lány, majd egy fiatalember dug­ja be a fejét — Tessék a kulcs ... — Vigyék csak magukkal. Ügyis későn jönnek haza . .. Hát persze. Erre két alapos okuk is van: az ifjúságuk és a rord idő, A faházakban aludni még csak lehet, de ücsörögni legfeljebb o megfázás bijrtos reményében.., Az ősz a kevésbé fázósaké: ilyenkor általában diákokkal és házaspárokkal telik meg a cam­ping. Most éppen pápai és nagykanizsai gimnazisták alsza­nak itt, egy termelőszövetkezeti KISZ-csoport és pesti „pamut- iparosok". Még néhány napig él a cam­ping. Október hatodikáig, a zárás percéig, minden hely fog­lalt D. K. J. játszik a megye. A távlati fej­lesztési terv szerint 1985-ben 40 500 darab lesz a megye te­hénállománya s ebből 23 300 űarab lesz a hús-tej típusú te­hén. Tehát még 12 év múlva is igen jelentős lesz a megye marhahús termelése, noha ez a számokból is kiderül, a kifeje­zetten eqyhasznú húsfajták — o terv mindössze 400 darabbal számol — Baranyában távlati- laq sem fognak teret hódítani. A marhahúst olyan fajtákkal ál­lítják elő, amelyek emellett még egy bizonyos mennyiségű tejet is termelnek. Míg a szakemberek a foga lom meghatározásán vitatkoz tok, vajon az az intenzíven híz Iáit állat, amely 450 napos ko rára vágható, vagy pedig az amelyik naponta 1000 gramm nál több súlyt vesz fel magára addig Baranya megye termelő szövetkzetei már előállították az úgynevezett „Baby Beef-et, kez­detben import — nyugatnémet Purina — táppal később a Ka­posvári Cukorgyár korbamidos koncentrátumával az UREBETIN- nal. Két évvel az országos kísér-» letek beindulása előtt 1966-ban már intenzív hizlalást végzett a kaposszekcsői, a sásdi, a sombe- reki és a nagynyórádi termelő- szövetkezet. Négy évvel ezelőtt a kaposszekcsői tsz-ben a kötet­len intenzív tartással napi több, mint 1500 grammos súlygyara­podást értek el, ami akkor or­szágos rekordnak számított. Az utóbbi két évben országosan el­terjedt az intenzív hizlalás, s elérte az 45 százalékos arányt, Baranyában pedig a 60—70 százalékot. Tavaly az Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat a megye termelőszövetkezeteiből 10 000 vágómarhát exportált, ebből több mint ezret már in­tenzív módszerrel állítottak elő, s ennek 90 százaléka „A” minő­ségű illetve szuper „A” volt. Felére csökkent a hizlalósí idő A régi ’ hagyományos extenzív tömegtakarmánnyal végzett hizlalásnál, az áilatok a kívánt végsúlyt — ami általában 550 kiló — több mint kétéves koruk­ra érték el. Ma az ilyen állat csak az I—III. osztályú húsmi­nőséget érné el, s nem lenne exportképes. Részben a piaci igények, részben a tömegtakar­mány termesztés költségei és egyéb problémái késztették arra a mezőgazdasági üzemeket, hogy áttérjenek az abrakra alapozott intenzív hizlalásra. Ezt az úgynevezett kötetlen tartásmóddal párosították, amely jobb férőhelykihasználást biztosít, kevesebb állatgondozót igényel. A mozgás az állatnak lehetővé teszi, hogy a nagy- mennyiségű koncentrált takar­mányt jobban megeméssze. Ma már egy sor új hazai koncentrátummal dolgoznak tsz-eink. Legnépszerűbb Bara­nyában a Székesfehérvári Ga­bona Vállalat EXPRESS hízótáp­ja, amelyet 15 üzemben etqtnek. Továbbra is népszerű a Kapos­vári Cukorgyár terméke, az URE­A MINŐSÉGI CIPŐGYÁR SZIGETVÁRI GYÁREGYSÉGE VARRÁSBAN, CIPŐFELSŐRÉSZ KÉSZÍTÉSÉBEN JÁRTAS kisgyermekes anyák részére egymüszakos foglalkoztatást biztosít Jelentkezés; A CIPŐGYÁR MUNKAÜGY! OSZTÁLYÁN, BETIN amellyel 12 tsz hizlal. Tíz üzem használja a Bajai Állami Gazdaság ún. Adduktos kon- centrátumát. Az idén a Bara­nya megyei Gabona Felvásárló és Feldolgozó Vállalat is kijött egy hizlaló táppal, amit 12 üzem használ. A felsorolt tápok közös vonása, hogy mindben karbamid van, ami kitűnő fehér-- jepótló anyag. A hódmezővá­sárhelyi — lucerna lisztre ala­pozott — hízlalósi rendszert 4 tsz-ben vezették be. Szenázsrq alapozott intenzív hizlalást foly­tat a Szentlőrinci Tangazdaság. Korszerűsíteni a szállítást A,felsorolt modern tápokkal 9 hízómarha már nem két, vagy két és fél év, de 13—14 hónap alatt eléri a kívánt 560—580 kilogrammos végsúlyt. Felére csökkent tehát a hízlalási idő, javult a minőség. Érthető, ha a baranyai üzemek az intenzív hízlalási módszerhez kötelezték el magukat. Egyetlen probléma még ma, hogy ezek a nagyon fiatal „felfújt” állatok nehezen bírják a szállítást. A megoldás: lecsökkenteni a szállítási időt, amely még mindig annyi, mint 1894-ben a fiumei vasút meg­indulásakor volt, vagyis öt nap Milánóig. A Húsipari Tröszt szorgalmazza a közúti szállítást, sajnos a jugoszláv utak túl kes­kenyek ahhoz, hogy a széles magyar kamionok karavánjait, amelyek a milánói vágóhidakra indulnának fogadni tudják. A megoldás jugoszláv—magyar közös útszélesítési program, és persze a hazai marha vágóka­pacitás növelése. így itthon ma­radhatna a marha bőre is, ami­ből lényegesen jobb cipő ké­szül, mint a műbőrből. Kifejezetten egyhasznú hús­marha Baranyában ma nincs, még ami volt azt is felszámol­ják, a Villányi Állami Gazda­ságban eladják a Hereford ke- resztezésű üszőket, Zengőalján ugyanezt teszik a Limousine húskeresztezésekkel. Egyedüli hústípusú fajta a Dália, amely be tudott törni, de tulajdonképi pen ez is magyartarka, a Dália egy kiváló húsformákat mutató ős neve, amit Nógrád megyé­ben hoztak ki a tenyésztők, mintegy 5—6 évvel ezelőtt. A távlati program szerint a gödrei, a magyarherteiendi, a felsőmindszenti, a sellyei, a diós- viszlói és,a pécsváradi termelő- szövetkezetek lépnek be a Dá­lia-programba, amelyet egy or­szágos társulás a HSZV bonyo­lít. Eddig azonban gyakorlatilag csak a pécsváradi tsz tagja a HSZV-nek. Az első 50 darab Dália borjú 1974 áprilisában fog megszületni Pécsváradon. Ereket aztán a legelőn tartják egész évben — ott téli szállást építenek nekik. A Dália tehenet nem fejik, ez a húsfajta tehén csak annyi tejet ad, amennyi a borjú felneveléséhez kell. A pro­duktuma évi egy borjú, amit aztán felhizlalnak. A program igen kis beruházást kíván, még­sem népszerű nálunk. Úgylát­szik Baranyában nem kedvelik a tejet nem adó teheneket. Pedig a legolcsóbb tartási mód, s ahol van legelő ott feltétlen in­dokolt az alkalmazása. — Rné — MOST kedvezményes áron vállalunk könyvek kötését műanyagok stb, aranyozását híj SokszorositóKönyvkötS Üzem Pécs,Perczel u,14. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom