Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-11 / 240. szám

1973. szeptember ti. DUNANTOl! NAPtö 3 Az integráció hétköznapjai Hétezer csatorna-kilométer A BUDAVOX külkereskedelmi vállalat 5 híradástechnikai gyár — a Beloiannisz, az ORION, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár, a Telefongyár és a Finommechanikai Vállalat — nemzetközi keres­kedelmi képviseletét látja el. Az 5 gyár egy évi szállításainak jelen­legi értéke csupán egyetlen piacra — a Szovjetunióba (ez persze a legnagyobb piacunk) ma már megközelíti az 50 millió rubelt. ; A Beloiannisz például termékszakosítási egyezmény keretében te­lefonközpontokat szállít a szovjet piacra. Az itt gyártott berende­zéseket a szovjet ipar nem termeli, azokat csak tőlünk vásárolja. Az FMV pedig a „Druzsba-lánc" szállításában vesz részt: a na­gyobb méretű mikrohullámú távközlő rendszereket készíti a 600-tól 2000 csatornás változatig. Egy csatornán 1920 telefonbeszélgetés A 60-as évek derekán bősé­gesen tárgyalta a sajtó a Druzs- ba mikrohullámú rendszer meg­építésének gondolatát. A szov­jet NIIR és a magyar Távközlési Kutató Intézet látott hozzá a konstrukció tervezéséhez és a szükséges berendezések gyártá­sának megszervezéséhez. 1970 óta már folyik a gyártás és a Szovjetunióban a ., Druzsba­lánc” építése. A közös tervek alapján már 7230 csatorna-kilo­métert szállított a magyar ipar. Egyetlen csatornán — a nagy kapacitású változatban — 1920 telefonbeszélgetés futhat egy­ugyanazon pillanatban. Közben — ugyanabban a rendszerben — egy másik csatorna a tv-mű- sort, a harmadik csatorna a színes programot, a negyedik egy rádióműsort „szállíthat” sok ezer kilométeren át erősítő, továbbító állomások segítségé­vel. Ez a „Druzsba-lánc" a leg­első, mintaszerű integrációs megoldások közé sorolható: két ország kutatóinak közös fejlesz­téséből jött létre egy hosszú­távra korszerű termék, amelyet a fejlesztő országok egyikének ipara — a jelen esetben a ma­gyar ipar — gyárt azután soro­zatban. Különben ez a közös program nem kis „indítósebes­séget” adott a magyar távköz­lési ipar korszerűsítési program­jának a 60-as években. Prémtelepek az országos hálózatban Ojobb nagy, közös progra­mon dolgoznak már a magyar és a szovjet fejlesztők: egy rigai gyár és o Beloiannisz vállalta, hogy 1975-re elkészíti az első fél-elektronikus telefonközpont mintapéldányait végállomások, központok, tranzitállomások, al­központok különböző kapacitá­sú változatait Ez a fél-elektronikus megol­dás lehetővé teszi, hogy a világ legfélreesőbb zugába is telepít­hetnek például egy korszerű telefonvégállomást mert a klasszikus mechanikus rész ja­vításához nem kell majd külö­nösebb szakértelem és műszaki bázis, az elektronika pedig a berendezésnek azokba a részei­be kerül, amelyek csak igen­igen ritkán romlanak el. Ezért semmi sem áll majd útjába a tömeg-elterjesztésnek és a tá­voli szibériai falvak, tanyák, prémtelepek, geológiai állomá­sok korszerű technikával kap­csolódhatnak az országos háló­zatba. Ezzel párhuzamosan már a minisztériumok asztalára került a legújabb közös fejlesztési program is: a gáz- és olajveze­tékek technológiai hírhálózatá­nak kifejlesztése és gyártása — 1975-től. Regisztrátorokkal végig a csőrendszereken, jelző auto- matikákkal komputerekre kap­csolt folyamatos adatszolgálta­tással és mikrohullámú kapcso­lattal 10 ezer kilométeres hosz- szúságban. A hazai távközlési ipar 30—40 esztendős perspek­tíváját adhatja ez az integrá­ciós program a szovjet távköz­lési kutatókkal, gyárakkal. Első helyen: a szovjet referencia Végképp beérik tehát az a fejlesztő, tervező, beruházó mun­ka, amelyet a magyar távközlé­si ipar fektetett a termékekbe az utóbbi 20 évben. A termékek színvonalának megítéléséhez két példát érdemes végiggondolni. Képzeljünk el egy távközlési rendszert, amelynek az egyik végén plusz 8, a másikon mí­nusz 30 fok a hőmérséklet S ennek a rendszernek mégis tor­zítás nélkül kell a képet, a han­got célbajuttatrű — és ezt a feladatot a magyar ipar, a szov­jet tervezőkkel együttműködve megoldotta. Vagy egy másik eredmény: a korszerű távközlési rendszerek­ben a nemzetközi norma: egy telefoncsatornán 24 táviróvonal. A magyaron 62 fér el, ugyanak­kora költséggel. Nos, ilyen meg­oldásokkal szerzett a magyar ipar jó nevet és bizalmat a szovjet szakkörökben. A szovjet piac a legnagyobb felvevője a magyar távközlési iparnak — s ez a legegyértelműbb elismerés. Ennek nemzetközi értéke is te­kintélyes. minthogy ma a szovjet kereskedelmi referenciát jegy­zik, szinte valamennyi iparág­ban, az első helyen. A szovjet gazdaság az egész világ aján­latából válogathat: világcégek versengenek egy-egy megren­delésért. Kitűnő bizonyítvány tehát 5—10 évre szóló megren­deléseket kapni erről a piacról, termelési kooperációban, közös fejlesztési programokban dol­gozni együtt a szovjet gyárak­kal. Rövid távon most a hétköz « napok teendője lesz a távköz­lési ágazatok többoldalú, több országra szóló együttműködésé­nek kialakítása. Apróságok fé­kezik a haladást — mondják a szakemberek — „mikronnyi” szakadékok. A gyártási szabvá­nyok egysége ugyanis még nem teljes: kisebb-nagyobb méret- különbségek léteznek még egy- egy gyártmány-csoportnál. Va­lóban jó lenne az egységes szabványok kialakítását most már gyors ütemben befejezni, hogy egyetlen határon se le­gyen gond a távközlési rend­szerek csatlakozóit — összeil­leszteni. Gerencsér Ferenc Bíró József vezetésével küldöttség utazott Tokióba Vasárnap dr, Biró József kül­kereskedelmi miniszter vezetésé­vel delegáció utazott Tokióba, az általános kereskedelmi és vámegyezmény (GATT) szep­tember 12-én kezdődő minisz­teri értekezletére. Az értekezlet nyitja majd meg azt az előre­láthatóan több évig tartó tár- I gyalássorozatot, amelynek cél- { ja a világkereskedelem átfogó 1 rendezése és a világkereskede­lem fejlődésének útjában álló akadályok csökkentése, illetve felszámolása. Az értekezletre a iapán fővárosban várják az egyezmény 83 tagállamának magasszintű delegációját, to­vábbá számos olyan ország küldöttségét is, amely nem tagja a GATT-nak, Elindultak a „cukros vonatok t» Hétfőn indultak az első, úgy­nevezett célvonatok Baranyából Kaposvárra. Megyénk mezőgaz­dasági nagyüzemeiből elsőként Szigetvárról és Bolyból indítot­tak útnak 20—20 vagonból ál­ló, cukorrépával rakott szerel­vényt. A jövőben ingajáratsze- rűen közlekednek a „cukros"- vonatok Kaposvár és a bara­nyai állomások között. ÚJ üzem épül a régi téglagyár helyén Végre otthont kap a Fatömegcikk és Járműjavító Szövetkezet Oj telephelyet építtet a pé­csi Fatömegcikk és Járműjaví­tó Szövetkezet a Felszabadulás úton, az egykori téglagyár he­lyén. A napokban kezdődik meg a kétszintes üzemcsarnok és a szociális létesítmények építése. A nagyarányú beruházás azért vált szükségessé, mert a szövetkezet jelenleg a város öt különböző részén üzemelteti műhelyeit, korszerűtlen körül­mények között. így a jövőben egyszerűsödnek az üzemszerve­zési és ellenőrzési feladatok, valamint modernebb gépek be­szerzésére és felszerelésére nyílik lehetőség. A mintegy másfélmillió forin­tos létesítmény kivitelezési mun­káit a Szigetvári Építő Szövet­kezet végzi. Előreláthatólag a jövő év első felében fejeződik be az építkezés és megindul­hat a termelés. A beruházás anyagi fedezetét egyrészt a szövetkezet saját erejéből, más­részt pedig a szövetkezetek kö­zös fejlesztési alapjából hosz- szúlejáratú hitellel oldja meg. A felépítendő csarnokok a lebontott téglagyár fő támfalai­ra épülnek. A szövetkezet dol­gozói több mint ezer óra tár­sadalmi munkában segítették a terület kialakítását, hogy mi­előbb megkezdődhessenek a munkálatok. Az új épület földszinti részén három műhely kap helyet. Ezek­ben dolgoznak majd az export­ra termelő faipari gépsorok, a kibővített kádár-üzem, és ugyancsak' itt végzik a garan­ciális bútorok javítását is. Az emeleti részt egy ideig raktá­raknak használják, és csak a későbbiekben döntenek további sorsáról, a szövetkezet érdekei­nek megfelelően. Az V. ötéves tervidőszakban a most épülő egységet tovább fejlesztik, és mintegy kilencmil- liós beruházással korszerű, kon­centrált telephelyet alakítanak ki. Itt kap helyet majd a rugó- és járműjavító részleg, a ma- gyarürögi lakatos- és a kárpi­tos műhely. A szövetkezet vezetői már most úgy tervezik és alakítják szerződéseiket, hogy a kibővült műhelyekben még több export­képes terméket gyárthassanak. A Fatömegcikk és Járműjavító; Szövetkezet jelenleg is szék-al­katrészeket, akácfa lapocská­kat, valamint különböző fa­cikkeket exportál az NSZK megrendelőknek. [ Gazdaságpolitikai jegyzet Munkaeiőválság — energiaválság M a mór bizonyos: a husza­dik században a szén fontos energiahordozónk marod. A villamosenergia, az üzemek höellátása, az acélgyártás nél­külözhetetlen alapanyaga. A vasúti vontatásban — bár nem közvetlenül kerül felhasználásra — a villamosítási program a szénre épül. Természetesen nem lehet kétség bevonni, hogy "az olaj és a földgáz korszerűbb és gazdaságosabb mint a szén, azonban az is bizonyos, hogy hazánk földgáz- és olajkészletei a mostani és a várható szinte beláthatatlan mennyiségű ener­gia-szükségleteknek csupán tö­redékét képesek ellátni, s a ba­rátság kőolajvezetékek is csak véges mennyiségű olajat számí­tanak. Az atomenergia gazda­sági erőnkhöz képest túlságosan drága — az évtized végén fel­épülő paksi erqmű egyelőre le­hetőségeinket kimeríti. Mindezt gazdasági és műsza­ki vezetők, szakírók többször is elmondották. Úgy tűnt azonban, hogy az elemzések, előrejelzé­sek csupán a mintegy nyolcvan- ezer magyar szénbányász meg­nyugtatására szolgálnak: jövő­jük biztosítékaként hangoztatjuk. De a biztatáson kívül ma már kénytelenek vagyunk cselekedni is. Szó van arról, hogy Duna­újvárosban megépítik a harma­dik kokszoló-blokkot. Ez a Me­cseki Szénbányák számára új korszakot jelenthet. Előfordul­hat, hogy a termelés szintjét a nyolcvanas esztendőkben emelni kell. De ugyan kivel? Mivel? — A bányaüzemek vezetői, műszak'ak napról napra kétségbeesetten latolgatják: hogyan telepítsék a fejtéseket, hogyan szedjenek össze annyi egészséges embert, akik a várt szénmennyiséget ké­pesek kibányászni. Sajnos, mind többször legyintenek lemon­dóan: nincs annyi egészséges ember. Pécs-Bányaüzemben pél­dául egyetlen esztendő alatt másfél esztendőt öregszik a tu­lajdonképpeni termelésben résztvevő létszám — ma már negyven éven felül van az átla­gos életkor. Mindenki tudja, negyvenéves bányászoktól, akik­nek többsége két évtizedet le­dolgozott a föld alatt, nem le­het csodákat várni. Egy időben úgy tűnt, a szén­bányászat jövője miatti bizony­talanság riasztja el a fiatalokat á bányától. Valószínűleg így is volt. Ma már azonban az emlí­tett biztos lehetőségek tudatá­ban sem vállalnak a fiataiok munkát a bányákban. Sőt, a lassú eiáramlást sem lehet meg­akadályozni. Az egyik üzemve­zetőt megkérdeztem: mivel le­hetne megtartani a bányászo­kat? — Lakás-, bér-, munkakö­rülmények javítása. Az utóbbi egyben munkaerő-pótló is le­hetne. De elégséges lesz-e ez? Nagyon sok olyan tényező is közrejátszik a bányák munkaerő­válságában. amelyek elkerülhe­tők volnának. Nincs nap, hogy a szerkesztőségbe bányászok panaszkodni ne jönnének: ne­gyedszázada dolgozom, két év­tizede dolgozom, ennyi meg annyi kitüntetést kaptam, s most VEGYEPSZER SZERELÉSI FELVÉT EIRE KERESÜNK IGAZGATÓSÁGA HEGESZTŐ és PÉTFüRDÖN LÉVŐ CSŐSZERELŐ kormány-kiemelt munkahelyére szakmunkásokat vidéki munkahelyeinkre felvételre MINŐSÍTETT HEGESZTŐK keres és csőszerelők esetében HEGESZTŐ, külföldi kiküldetés is CSŐSZERELŐ, LAKATOS, BÁDOGOS, lehetséges. ÁLLVÁNYOZÓ, SZIGETELŐ, MAZOLO Szállást biztosítunk. szak-, betanított Jelentkezés: És segédmunkásokat ORSZÁGOS BÁNYAGÉPGYARTÓ Hegesztők részére képzési le­hetőséget, minősítési vizsga VALL megszerzését biztosítjuk. Jelentkezés; Budapest IV. kér, Baross u. 91—95. VEGYEPSZER kirendeltsége, Pétfürdő, Péti Nitrogénművek Munkaerőgazdálkodás telepén, vagy Budapest, XV., Mogyoród u. 42. A* egykori téglagyár épületének támfalaira épülnek ai űj üzemcsarnokok amikor erőm fogytán, most ami­kor megrokkantam nem becsül­nek semmire. Sírva panaszkodott egy bá­nyász: az orvosok úgy bánnak az emberrel, mintha két szive lenne. Amikor a MUCSÖ kér: a jelentést, csupán egy pillanatig vizsgálnak, s már írják is a pa­pírra: negatív, negatív. Amikor néhány hét múltán a jogosítvány meghosszabbításához kellett az orvosi vizsgálat, a doktor cso­dálkozva kérdezte: Ember med­dig akar maga még ezzel a rossz szívvel vezetni? Aztán a hangnem, ahogy a bányában beszélnek az ember­rel? Gyűléseken, fehér asztalnál mindenki elismeri, hogy a mos­tani bányászok már nem képe­sek azt a teljesítményt produ­kálni, amit elvárnak, s ami a vállalat széntermelési tervének alapja. A bányában azonbcn sokszor elfelejtik ezt is, olyan hangon beszélnek a bányászok­kal, amit már negyedszázada sem fogadtak el. A Mecseki Szénbányák műn- káslétszáma a két szénbányá­szati tröszt egyesülése óta mint­egy nyolcezerrel csökkent — ez alkalmazotti létszám ugyanezen idő alatt közel azonos maradt. Ha ezt a bányászatban alkal­mazott technika megköveteli — rendben van. Kétségtelen, hogy a bányászatban a legtöbb mun­kafolyamat forradalmi változá­son ment át — a tulajdonkép­peni széntermelésben azonban ma is negyven esztendővel ez­előtti módszereket alkalmaznak. Éppen azon a területen, ahol nap mint nap csak csökkent munkaképességű sereget lehet munkahelyre irányítani. Kétség­telen, hogy a Mecsekben nem egyszerű dolog a széntermelés gépesítése, nem is olcsó, s meg­valósítani sem lehetséges egvlk napról a másikra. Az is bizonyos ózonban, hogy azzal az óriási szellemi kapacitással, amellyel a vállalat rendelkezik, a mos­taninál nagyobb eredményeket kellene elérni. B* ér, lakás, műszaki illesz­tés és a legfontosabb: a bányamunkások kiemelt erkölcsi megbecsülése, még a kiemelt anyagi megbecsülés megvalósí­tása előtt - ez lehet az egyet­len járható út hogy évszáza­dunkban (félő, hogy évtize­dünkben) a munkaerő-válság miatt energiaválság ne legyen.« Lombosi Jenő Épül a Testvériség földgázvezeték Felvonultak a kotrógépek o Tisza vásárosnaményi szakaszá­hoz, és előkészítik a medret a 800 milliméter átmérőjű csöveit lefektetéséhez. Ezzel a munká­val megkezdődött a Testvériség elnevezésű szovjet—magyar föld- gázvezeték építése, amely az államközi megállapodások ér­telmében 1975-ben mór egy- milliárd köbméter földgázt szál­lít hazánkba. A földgázimport az első időszakban az északi iparvidék ellátását biztosítja. Az 1,1 milliárd forintos beru­házási költségű vezeték terveit az Olajterv készíti és a generál- kivitelező a Kőolajvezeték Válla­lat. A siófoki vállalatnál el­mondták, hogy a 730 kilométer hosszúságú vezetéket szovjet szakemberek közreműködésével építik. A Kőolajvezeték Vállalat ka­pacitáshiányát a Szvetmetromex- port egyesülés pótolja ki, s az összberuházásnak mintegy 40 százalékát vállalta. A szovjet műszaki szakemberek már ho­zónkban tartózkodnak. Most elemzik a vezeték útjának nyom­vonalát. összesen 200 szovjet szerelőt várnak, akik részére előreláthatóan Nyíregyházán gondoskodnak ideiglenes ott­honról. A Testvériség vezeték Bereg- darócznál lépi át a határt, és a megvalósítás első szakaszában Lenínvárosnál lesz a végállomá­sa. I 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom