Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-02 / 231. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! d un ont úti fíQPIQ BKáWi ................................................................................. ■ X XX. évfolyam, 231. szám 1973, szeptember 2. Ára: 1 forint Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Tisztesség és jövedelem M iért futtatják ért az embert? — súgtak össze néhányon az egyik vállalat- vezető háta mögött, a megyei tanácskozáson. Az igazgatót nemrég egy miniszteri értekezleten dicsérték, most meg a megye gazdasági vezetői előtt említették példaként. Nem a legnagyobb, nem is a legjövedelmezőbb vállalatot irányítja, s a gyár — a hírek szerint — lehetne jövedelmezőbb is, Mit értékelnek ilyen feltűnően a rhun kájában? A tisztességet! Tavaly tavasszal az említett Igazgató utasítására az értékesítési osztály közölte a rendelőkkel, hogy olcsóbb nyersanyagot kaptak, ezért csökkentik néhány termékük árát. A meglepett kereskedők egynémelyi- ke nem nagyon örült a váratlan álváltozásnak, mert ilyenkor csökkenteni kell a kiskereskedelmi árat, kisebb lesz a vállalati haszon, és ugyanannyi áru eladásakor kevesebb lesz a bolti forgalom és az eladói jutalék is. Az egyik kereskedő meg is mondta az igazgatónak, hogy nem érdemes a nyersanyagálak sűrű változtatásait az árcédulákon minduntalan jelezni, mert az árleszállítás ugyan népszerű dolog, de kényelmetlen lesz, ha ismét emelni kell az árat a nyersanyag drágulása miatt. S egyébként is, ha az egyik terméken valamivel több haszon van, az pótolja a másik termék kisebb jövedelmét. Az olcsóbban szerzett nyersanyag pedig a vállalat ügyességét dicséri, tehát megérdemlik a több hasznot is. Az igazgató nem fogadta el az érveket, mert tisztességtelennek tartotta, hogy a vállalat vágja zsebre az árkülönbözetet. Ha a vevővel mindig — jogosan és szükségszerűen — megfizettetjük a nemzetközi piac áremelkedéseit, akkor most érezze a kedvező ármódosulásokat is. S mi lesz a váflalat és a népgazdaság tervezett bevételével? — berzenkedett a másik, arról már megfeledkezve, hogy a népgazdaság nem tart igényt olyan bevételekre, amelyeket a társadalmi érdekeket és a szocialista gazdálkodás elveit sértő módszerekkel értek el. Hiszen ezer és ezer módja van annak, hogy tisztességes munkával megfelelő jövedelemhez jusson a vállalat. 5 ahol ez semmiképpen nem megy, ott az állam segít, támogatást ad. A mi igazgatónk egyik legközvetlenebb munkatársa az utókalkuláció vezetője. Órákig tudnak meditálni, majd másakkal vitatkozni egy-egy termék vagy az egyes munkafázisok önköltségén, s az ilyen elemzésekre behívják az érintett műhelyfőnököket, sőt sokszor a brigádvezetőket is, A tények megismerése sokszor szenvedélyes vitákat vált ki. Am ha ilyenkor az derül ki, hogy nem az emberekben, hanem a technikában, a szervezésben, vagy éppen az anyagellátásban van a hiba, akkor az üzemszervezőkkel, az újítókkal folytatják a töprengést, a megoldás keresését. Az üzemi lapban, üzemi- és brigádgyűléseken közlik a dolgozókkal a következő negyedév újítási feladatterveit, s azt, hogy a megoldásért mennyit fizetnek. A rendszeres analízis, a selejt csökkentése, a normaórák ezreinek megtakarítása, az ismét hasznosított hulladék tonnái és a termelékeny célgépek tucatjai milliókat hoztak, s hoznak ezután is a vállalatnak, a népgazdaságnak, A mindennapi célkitűzéseknek megfelelően ösztönzött szocialista munkaverseny ugyancsak tetemesen megnövelte a vállalat nyerésé gét. A tisztességes munka követelménye hozzászoktatta a kollektívát a leggazdaságosabb módszerek állandó kutatásához és gyakorlásához. A mi igazgatónkat — több társával együtt — mostanában azért dicsérik, mert rendeletek nélkül is már évek óta arra törekszik, hogy biztosítsa a társadalmi és csoport- érdekek összhangját, s a gazdálkodás egyes területein nem tűri el az egyéni érdekek közösségellenes érvényesítését. Ezért érdemes őket dicsérni, biztatni, s ez nem „futtatás”, hanem további bátorítás a tisztességes úton való boldogulásra. Az ilyen gazdasági, vezetői magatartásnak^ még nagyobb becsületet kell adni, ám aki nem így dolqozik, azt ne csak a törvény sújtsa, hanem a társadalmi közhangulat bírálata is. R. I. Emlékünnepség Csertetőn A tartatomból: Vietnam ünnepe (2. oldal) A bányászat ismét eiőrc tekint (3. old.) Párizs intésére várva (3. old.) Fegyveres rablás Harkányban (4. old.) Kezdődik a tanév (5. old.) Az Qimspiök ezrei elölt dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság else litkára mondott beszédei Immár évtizedes szép hagyományunk, hogy a bányásznap előestéjén Csertetőre, az 1937- es csendőrsortűr áldozatainak .emlékműve elé vonulnak a bányaüzemek dolgozói, a város és megye vezetői, hogy legszebb szakmai ünnepünk nyitányaként ez elődök emléke előtt tisztelegjenek. A XXIII. magyar bányásznap alkalmából rendezett csertetői koszorúzási ünnepség és fáklyás felvonulás élén a Magyar Néphadsereg és a Munkásőrség díszalakulatai haladtak, mintegy jelképezve a munkásság és a fegyveres erők összeforrottságát. A Mecseki Szénbányák központi zenekarát az úttörők, a munkáskórus tagjai, valamint az ünnepségen résztvevő megyei, városi és vállalati vezetők követték. Velük együtt vonultak fel azok a szovjet, NDK-beli és lengyel bányászdelegációk, melyek az ünnep tiszteletére érkeztek megyénkbe. Zászlókkal és fáklyákkal vonultak a Mecseki Ércbányászati Vállalat üzemeinek küldöttei, az Aknamélyítő Körzet dolgozói, majd a Mecseki Szénbányák Igazgatóságának képviselői, Pécs-Bányaüzem és a Szénbányák többi, pécsi üzemének dolgozói. Azon a helyen, ahol 1937. február 24-én eldördült a nagyobb darab kenyérért sztrájkoló bányászokra kivezényelt csendőrök sortüze, most díszegyenruhás bányászok, munkásőrök és ifjúgárdisták álltak díszőrséget. Nagyon sokan jöttek el az idei bányásznapi díszünnepségre, mely hosszú évek óta a legszebbnek ígérkezik. Jelen volt dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára, dr. Jerszi István és Czégény József, a Megyei Pártbizottság titkárai, Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke, Wieder Béla, Pécs megyei város Tanácsának elnöke, Bogár József, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Petőházi Szilveszter, a KISZ Megyei Bizottságának első titkára, valamint a pécsi üzemek, szervek, fegyveres testületek számos magas rangú képviselője. Keres Emil, Kossuth-díjas színművész szavalatát követően Markwart Károly, a Szénbányák SZB-titkára nyitotta meg a XXIII. magyar bányásznap pécsi, központi ünnepségét, majd dr. Nagy József, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. — Közel három évtizede tapasztalhatja a bányászság, hogy a gondok közösek — mondotta egyebek mellett a szónok. — Ezt a gondoskodást bizonyítja pártunk Központi Bizottságának múlt évi novemberi állásfoglalása is, melynek eredményeképpen jelentős mértékben növekedett bányászaink anyagi és erkölcsi megbecsülése. — Bebizonyosodott az Is, hogy a mecseki szénre változatlanul nagy szükség van, éppen ezért az a feladat, hogy a piaci igényeket maradéktalanul kielégítsük, növeljük a munka termelékenységét, csökkentsük a szén önköltségét, tokozzuk a jövedelmezőséget. Dr. Nagy József ünnepi beszédét követően a Szénbányáit, a Megyei Pártbizottság, o külföldi delegációk, az Ércbánya Vállalat és az Aknamélyítő Körzet képviselői elhelyezték az emlékmű talapzatán az emlékezés és tisztelet koszorúit. Felhangzott az Internacíonálé, díszsor- tűz dördült, majd néhány perces csend után megkezdődött a hagyományos és nagy érdeklődéssel várt csertőtől tűzijáték, Kiállítások, hangversenyek a bányásznap tiszteletére Emlékműavatás Komlón ünnepi díszben köszöntötte tegnap a bányásznapot Komló. Délutánra megélénkültek a bányászváros utcái, emberek ezrei készültek az ünnep eseményeire, köztük mindenekelőtt az új bányászemlékmű avatására. A régi bányavágatot stilizáló obe- liszk-szerű betonépítmény — ifj. Szabó István Munkácsy-dí- jas szobrászművész és Magyar Géza Állami-díjas építőművész alkotása — a Bányász-parkban emelkedik a város központja fölé. Az avatóunnepségre Komló lakosságával az üzemek dolgozóival együtt eljöttek a megye és a város párt-, állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetői, köztük Czégény József és dr. Jerszi István, a Megyei Párt- bizottság titkárai, Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke, bleabauer József, a Komló Városi Pártbizottság és dr. Bánki Nándor, a Mecseki Szénbányák Pártbizottságának titkára, Petőházi Szilveszter, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, Szili József, az SZMT titkára, Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója, valamint Gallusz József, Komló város Tanácsának elnöke. A himnusz elhangzása után Keres Emil színművész József Attila Szocialisták című versével nyitotta meg az ünnepséget, majd Horváth Lajos mondott avatóbeszédet. Az ünnepi beszéd után a megye, a város és a Mecseki Szénbányák vezetői megkoszorúzták az emlékművet. A Megyei és a Városi Pártbizottság koszorúját Czégény József és Neubauer József helyezte el, a Megyei és a Városi Tanács nevében Horváth Lajos és Gallusz József, Szombaton délelőtt 11 órakor egy képzőművészeti kiállítás megnyitásával kezdődtek Komlón az idei bányásznap kulturális eseményei. A Május 1. Művelődési Házban Munkásélet képekben címmel Székelyné Kapnár Aranka festményeiből és grafikáiból rendeztek bemutatót. A képanyag jelentős része az ország különböző bányavidékein született, és híven tükrözi a művésznő szeretetét és tiszteletét a bányászok iránt. A déli órákban a bányászváros főterén szabadtéri koncertet adott a komlói Bányász Fúvószenekar. A hagyományos Lenin téri kulturális programban az esti órákban fellépett és színvonalas szórakozást nyújtott az ünneplő komlóiaknak a KISZ Központi Művészegyüttese. A műsor második részében a Corvinaegyüttes és több neves tánc- dalénekes lépett fel, és a konferanszié szerepét Ősz Ferenc, az ismert humorista vállalta. Délelőtt tíz órakor a József Attila Művelődési Házban a Mecseki Szénbányák Képzőművészeti Körének kiállítását Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák Pártbizottságának titkára nyitotta meg ünnepélyes keretek között. Az ünnepi megnyitón részt vett Csirke Anna, országgyűlési képviselő ts. Schwarcz József elvtárs beszédében méltatta a tiz éve működő képzőművészeti kör munkásságát és tagjainak, — akik dolgozó és nyugdíjas bányászok — tevékenységét. Több mint negy(Folytatás a 4. oldalon) Nyilváiesságra tiszták a Kínai KP szervezeti szabályzatát mig a Mecseki Szénbányák képviseletében Garamvölgyi János, dr. Bánki Nándor és Markwart Károly koszorúzott. 19 órakor megkezdődött a Lenin téren az immár hagyományos szabadtéri kulturális program. Berki« János I Peking: ! A kínai hírügynökség szom- j boton nyilvánosságra hozta a Kínai Kommunista Párt nemrég megtartott X. kongresszusának utolsó munkanapján, augusztus 28-án elfogadott új szervezeti szabályzatát. A hat fejezetre, számos cikkelyre és alcikkelyre osztott dokumentum első, bevezető fejezetében leszögezi, hogy a Kínai Kommunista Párt „a marxizmus —leninizmus és Mao Ce-tung I gondolatainak eszmei alapjain ! ált". A KKP új szervezeti szabályzata leszögezi, hogy minden 18. életévét betöltött „kínai munkás, szegényparaszt, szegény- középparaszt, forradalmi katona és bármiféle más társadalmi réteghez tartozó forradalmi gondolkodású állampolgár" tagja lehet a pártnak, ameny- nyiben elfogadja a szervezeti szabályzatot, aktívan dolgozik a pártban, végrehajtja annak döntéseit, és betartja a pártfegyelmet. I
