Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-08 / 237. szám
1973, szeptember 8. DUNÁMTÓL! NAPLÓ 3 Egyetértésben fejlődik Szalánta Rangot jelent tsz-tagnak lenni — ~— A szalóntai horvótok ** első csoportja 1508- ban érkezett Stiljanovics István vezetésével, akinek II. Ulászló a siklósi várat is odaadta. A mohácsi csata, majd Pécs elfoglalása után a siklósi és pécsi török parancsnok 1050 dél- szlávot telepitett a körzetbe. A török kiűzése után négy családot találtak Sza- lántán. Az újabb telepítés- bevándorlás az 1700-as évek elején kezdődött. 1715-ben Szalántán 79, Németiben 72, majd 1830-ban 400, illetve 224 a bosnyó- kok, horvátok száma. ..Szalánta Horvát falu Baranyában, nyílt, dombos helyen, postahivatallal, lóváltással Pécs —Siklós között. Határa 2504 k. hold. Földje jól terem búzát, kétszerest, kukoricát, rozsot és sok káposztát” — jellemzi egy feljegyzés az 1851-ó1-es éveket. Lakosainak szórna ekkor 4Ó0. 1920-ban Szalánta lakossága 518, Németié 344, tíz év múlva 521, illetve 340. Jelenleg Szalántán és Németiben 1000 a lakosság száma. 80—90 százalékuk horvát. A körzethez tartozó, a termelőszövetkezet egységéhez tartozó Bostán 160, Szilváson 200 magyar él. Németinek nem volt német nyelvű lakossága. Nem egy, Németi, Nemetpti nevekkel fordul elő az 1333—35-ös pápai adóíveken. Nagy falu lehetett, mert két papja is volt. 1582-ben 10 házzal szerepel a török összeírásban, 1696-ben 58 házat adóztatnak. Nevezetes esemény, hogy 1770-ben II., József, 1847-ben István nádor utazott ót Szótárttá n. — Mindegy, hogy horvát vagy magyar. Jól megértjük egymást — Olyan magyar is van, aki Jobban beszél horvátul, mint a srületett horvát, — Mit jelent most nemzetiséginek lenni? Azt, amit magyarnak. Többet is. Két nyelven értünk. Válogatunk a magyar és a jugoszláv rádió és televízió műsoraiban. — Fiam horvát, felesége magyar. A rokonnál fordítva. — Az utóbbi húsz évben lettem igazán ember. Hatvan felé közelítek. Sajátos helyi valóság: kell még a történelem egy része, hogy megfelelő értéken álljon az összehasonlítás. Ezt a politizálást nem szabad kifogásolni. — A régi dolgokat már ritkán emlegetjük. A fiatalok pedig az újban nőttek fel, — összegez Dugálía István. Tény: a horvátok életében a döntő fordulatot a termelőszövetkezet megalakítása, alig több mint tíz esztendős fejlődése hozta. A jó gazdálkodás, a tagság kiemelkedő jövedelme (117 Ft/10 órás munka), a nagyüzem és a háztáji ésszerű ösz- szekapcsolása az anyagi alap, amire ráépülhetett a helyi politika. ami egyben nemzetiségi is. A tsz első évében gondot okozott, hogy mindenki csak a saját földjén akart dolgozni. Később a jugoszláviai rokonokkal, ismerősökkel folytatott beszélgetések nyomán az egyéni gazdálkodás gondolata erősödött azZal, hogy „átvesszük a jugoszláv gazdasági modellt” Az egyiket megoldotta annak megértése, hogy az elzárkózás nem vezet jóra, valamint a gépesítés. A másikat, hogy kielégítették az egyéni gazdálkodás nosztalgiáját. Az ügyes, a helyi adottságokat mérlegelve szervezeti intézkedéssel fellendítették a háztáji gazdálkodást, s most évente tízmillió forint értékben értékesítenek élő állatot a háztáji gazdaságok a termelőszövetkezeten keresztül, amiért kb. 10 000 munkanapot írnak jóvá számukra. 188 tehén, 260—300 hízómarha, 1000 sertés és háztáji állomány, amelynek takarmányozásához a tsz ad segítséget. Az állattartási törekvés felhasználása a munkakedvben is politikailag kedvezően hat. A közösből és a háztájiból származó jövedelmet, a közös munka eredményeit büszkén mutatják jugoszláviai rokonaiknak, ismerőseiknek. A mintagazdaságként működő Hunyadi Tsz eredményei nagyrészt közismertek. Olyan apróságok azonban kevésbé, hogy a körzetből Pécs karnyújtásnyi közelsége ellenére sem volt számottevő elköltözés. Többen Pécsett vásároltak szőlőt, lakást, de Szalántán élnek, Pécsre pedig bejárnak alkalomadtán. A lakosság 80 százaléka a termelőszövetkezetben dolgozik, illetve a tsz nyugdíjasa. De 121 -en járnak Pécsre dolgozni főleg azért, mert a tsz szükségletén felül nem tud szakmunkásokat alkalmazni. A termelőszövetkezetben 145 szakmunkás dolgozik. Sokan a tsz- ben tanulták szakmájukat, de a középszintű vezetők (mérnökök, technikusok, brigádvezetők) többsége is „saját nevelés”. Ennek jelentősége akkor érthető, ha tudjuk, hogy nem olyan régen kovács, cipész, borbély, bognár, szobafestő, kádár, női szabó volt a helység szakemberállománya, — Itt majdnem mindenki csak a földdel foglalkozott, meg a jószágokkal, kinek mennyi volt. Ebben éltük le az életünket. Közöljük, hogy szeptember 19-től szeptember 30-ig leltározunk T (SMF0S4-ÜVÉRT AMFORA-UYÍRT Y. PÉCSI LERAKATA 1972-ben Szalántón és Németiben 32 magángépkocsi, 52 motorkerékpár volt, idén már több, 137 tv, 182 rádióelöfizetőt tartanak nyilván és 165 az újságelőfizetők számq. Ott, ahova csak egy újság „járt", az is csak vasárnap, sokat mondanak ezek a számok. Szalántát-Németit régen, de 10 évvel ezelőtt sem sorolták a módos faluk közé. Szegénynek számított, a közelmúltig számos szalmatetós, roskatag házzal. Okai évszázadokra nyúlnak vissza. A kisparcellát nem lehetett kinyújtani. Amikor megérett a helyzet, amikor ók is megértették, hogy mi a kiemelkedés, a fejlődés útja, rövid idő alatt bizonyítottak: egy évtized alatt akkorát fejlődtek, hogy számos vonatkozásban példát mutatnak. Egy ideszórmazott és két törzsökös helybéli három különböző nézőpontból mondta el a helyi élet változását. Az ideszármazott — Kerner Ádám, a tsz elnöke, aki született német. Az a csoda már elmúlott, hogy „miként lehet egy sváb a bos- nyák tsz elnöke?”, inkább az az érdekes, hogy Kerner Adómban hogyan szűrődtek le a fáradságos tíz év tapasztalatai.- Gondolkodásom mindig gazdaság-centrikus volt, ebből indulok ki. A termelőszövetkezet, összesen 3500 kh hold, a háztáji gazdálkodási kedv sikeres fenntartása az alapja annak a gazdasági politikai, társadalmi változásnak, ami itt az utóbbi néhány év alatt végbement. Időseket, középkorúakat és fiatalokat egyaránt megnyertünk a termelőszövetkezetnek. Nálunk együtt él három generáció, minden családra 2,7 tsz-tag jut. Kevés olyan hely található a megyében, ahol a termelőszövetkezeti gazda új háza mögé új istállót is épít és nemcsak garázst. Itt ugyanúgy napirenden van az istállóépités, mint a lakóház felújítása, vagy új építése.- Két esztendőbe telt, amire valóban befogadtak a tagok. Azóta elmondhatom, hogy ennyi őszinteséget sehol azelőtt nem kaptam. Megismertem a horvátok életét, lelki világát. Nagyon nyílt, őszinte, szókimondó emberek és szemtől szembe beszélnek, bármiről is legyen szó. Hallatlanul erős bennük a gazdálkodás szeretete és most már eltéphetetlen szálakkal kötődnek a termelőszövetkezethez, amelyet mindenki a legtermészetesebb módon sajátjárak tart. Nem túlzás, nálunk rangot jelent tsz-tagnak lenni, „öregem te csak iparos vagy, én pedig tsz-tag".- A nemzetiségről, politikai helyzetéről sokszor volt szó. E téren lényeges probléma nincs. De a dolog másik oldalát ritkán vesszük figyelembe, amit tudok, mert tapasztaltam: az itteni horvátok legalább olyan jó magyarok, mint a magyarok. Ez a hazájuk, a szülőföldjük, ezt szeretik, ehhez ragaszkodnak, talán iohban, mint mások. Nem szabad misztifikálni a nemzetiségi politikát még olyan viszonylag homogén, eléggé zárt községben sem. mint Szalánta. Sokkal természetesebb, egyszerűbb nemzetiségnek lenni, élni, mint néhányon hisz'k, akik csak kívülről próbálnak bekukucskálni az itteni valóságba. Standovár Jánossal, aki traktoros a termelőszövetkezetben, arról beszélgettem, hogy miben látja a nemzetiségi politika valóságát. íme a felsorolás. — Egyetértés á magyarokkal. A németekkel is, akik az utóbbi időben lőttek ide. A kétnyelvűségben, mindkettőt szabadon használhatjuk. Tanácstag vagyok már hat éve. Van délsz'áv nyelvű könyvtárunk, öcsém lánya délszláv gimnáziumot végzett. Van helyi rádióműsorunk, csak sajnos rövid a műsora. Főleg télen kellene, hogy hosz- szabb legyen. Válogatunk a rádió- és televízió-műsorokban, azt hallgatjuk, nézzük, ame'yik jobban tetszik. Ápolhatjuk kultúránkat. van művelődési házunk. Kétnyehűek a feliratok, de mi mind a kettőt értjük. A vegyesházassáfaok természetesek. Dugália István, a tsz raktárosa sokat látott, tapasztalt ember. Elmondta, hogy életének felét a múlt rendszerben élte és tud összehasonlítani. Gyermekei magasabb fokról kezdik az életet, mint amennyit ő eddig elért. Tanultak, biztonságos anyagi alap áll hátuk mögött. Veje szintén tsz-tagként kezdte. Azóta elvégezte a mezőgazdasági technikumot jelenleg a Tanárképző Főiskola levelező hallgatója. Ezután arról kérdeztem, mi az oka annak, hogy Szalántán viszonylag kevés az új ház, inkább felújítják a régit. — Több oka van ennek, bár épülnek szép számmal új házak is. Nemcsak az utcasoron belül. A régi ház mögé is be kell nézni. Sokan felújítják vagy bővítik a régi házat, hogy nagyobb legyen, elférjen benne a család: öregek, a szülők és a fiatalok. Nálunk tradíció, hogy együtt marad a család, együtt él, dolgozik, gyarapszik három generáció. Inkább hozzátoldunk a házhoz, mintsem külön építsünk, hogy együtt maradjon a család. Vagy ha már nincs más lehetőség és külön kell épiteni, akkor közel, szembe vagy melléje a szülői háznak. Nagy érték a családi összetartozás, összetartja a falut, a terme'ő- szövetkezetet is. így hat pozitív irányba a régi, bezárkózott összetartás, így fordult meg a világ Szalántán. Kászon József West Side Story Vandálok Ismeretlen . tettesek------------------ összetörtek eg y ping-pong asztalt a csütörtökre virradó éjszakán, a Móré Fülöp utca 2. és a Mezőszél utca 3-as számú panelépületek közötti játszóté-, ren. A történet látszólag nem több, mint egy azon szomorú események közül, melyek nap mint nap tucatszám fordulnak elő a városokban: részegek, huligánok, felelőtlen gyerekek, bosszúálló vandálok parkokat tesznek tönkre, gépkocsikat rongálnak, szemetes edényeket borítanak ' fel. .. A rendőrség többségében — előbb-utóbb — elfogja a garázdálkodó- kat, s a felelősségrevonás seht marad el. A csütörtök éjszakai esemény azonban egy kissé különbözik a többitől, a betonból készült játékasztal lehajló lapja, a precízen lesimított, lecsiszolt, s most ezernyi repedéssel tarkított beton szinte jelképe annak, hogy ösz- szetört valami, amit gondos munkával felépítettek, amiért néhány tucat gyereknek, fiatalembernek a munka, az iskola után sietős volt az útja hazafele, mert értelmes elfoglaltság várta otthon. A történet kísértetiesen hasonlít — szerencsére még nem történtek benne olyan tragikus események — a világsikert arató West Syde Story-ra, ahol a nagyváros kőrengetegébe zárt fiatalok élet—halál harcot vívnak a házak közé szorult tenyérnyi grundokért, egy kosárlabdapalánkért, egy tornaszerért, egy teniszpályáért. De ameny- nyire a Móré Fülöp utcai harc célja hasonlít, annyira különböznek a szereplők. Az itteni fiatalok — munkásgyerekek és diákok — saját pénzükért, s az esti különmunkák béréből építenek maguknak pingpong asztalt, klubot rendeznek be az épületek alagsorában (az idősebbekre is gondoltak: játéktermet, beszélgető szobát is szeretnének berendezni, ahol a magnó nem zavarja a vendégeket), a házak környékét parkosítani szeretnék, saját pénzért vásárolt facsemeték elültetését tervezik, s szeretnének egy élő fenyőt is, amely karácsonykor mindenki karácsonyfája lenne. Természetesen az esti asztalitenisz-csaták, a fejelő bajnokságok, s tereferék nem síri csendben zajlanak, mint ahogy a házak között játszó több tucatnyi apróság sem sajnálja a hangszálait. Ugyanúgy nem, mint a lakók többsége a televíziós készülékek hangerejét. Tegnapelőtt késó este másfél órát eltöltöttem a házak között f— a gyerekek és fiatalok egyáltalán nem ütöttek nagyobb zajt, mint amekkora a lakásokból kiszűrődött. Hiába: lakótelepeinken másként kell élni— a világ valamennyi lakótelepén, legyen az Londonban vagy Moszkvában — mint egy mecseki kertes villában. Itt meg kell barátkozni a gondolattal, hogy a szomszéd lakásokból, az utcáról, a szomszédos házcsoportból is áthallanak a zajok, mint ahogy a saját életünk neszeit is felfogják néhány emelettel feljebb, vagy a házak előtt. S azzal is: a betonmonstrumokba zárt gyerekek, a házak közé szorult tenyérnyi helyeken nem mindig képesek úgy viselkedni, mint nagyszüleik a tánc- és illemórákon. Kedves dohogó lakótelepi emberek: emlékezzünk egy kissé fiatal korunkra ... Örülni kell, ha környezetünkben nem galerikba szerveződnek a fiatalok, ho lányainkat, feleségeinket sötétedés után nem kell félve kiengedni a házból, vagy a főútvonalra elébük menni, amikor hazavárjuk őket. Ennél még az is jobb, ha ne adj isten, évenként egyszer a labda célt tévesztve betöri az ablakunkat... Ezt a kis kitérőt ozért------------------------------ tettem, mert a Mezőszél utcai fiatalokban, lerombolt pingpong asztaluk láttán, összetört o hit: attól félnek, az a gyanújuk, hogy a szerda esti hangosabb játék miatt tette valaki tönkre az asztalukat Gyanú — remélhetően alaptalon. Talán sikerül a bejelentés nyomán a rendőrségnek kinyomoznia a tetteseket, talán megtudja Gida Tibor és 18 barátja, hogy részeg vandálok törték össze játékasztalukat, s újból felépítik. Mint ahogy felépítik majd a klubot, a parkot, feldíszítik a mindenki karácsonyfáját, melyet majd kö- rülállanak a tenyérnyi grund- ért harcoló fiatalok, a tenyérnyi lakásokban élő, pihenésre vágyó, s gyakran ideges felnőttekkel, s egymásra kacsintanak: csak békességben érdemes élni ... L ombosi Jenő Pécsett, a Balokany-ligetben befejeződött a tó körüli támfal építése. A Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói ezután kezdik meg a terület rendezését, hogy tavaszra már újabb, virágokkal és díszcserjékkel teleültetett pihenőparkkal gyarapodjon a város zöldterület«. Fotó; Iris János Új szakvezetők A PÉCSI ÚTTÖRŐ FÚVÓSZENEKAR ÉLEN Az idei tanévtől módosított szervezeti és oktatási formában folytatja munkáját a Gyárvárosi Iskola Úttörő Fúvószenekara. Az eddigi jól bevált zenetanfolyami oktatással, a zenekari játékkal párhuzamosan, a zenekar tagjainak mintegy fele folytat zeneiskolai tanulmányokat a Liszt Ferenc Zeneiskola kihelyezett fúvóstanszakain. «Bornemissza Géza zeneiskolai tanár mint függetlenített karnagy szervezi, irányítja a zenekar munkáját. Ellátja az előképzés csoport és a magas rézfúvók hangszeres képzését, az egész tagság elméleti oktatását. Morvay Bálint zeneiskolai tanár a fafúvósok, Mára- marosi József zeneiskolai tanár a mélyrézfúvók hangszeres oktatását végzi. Feladatuk: az egyéni hangszeres órákon olyan alapos zenei ismeretek nyújtása, amely az általános iskolából* kilépve lehetőséget biztosít a zenei továbbtanulásra, felnőtt zenekarokban 'roló szereplésre. I A i
