Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-05 / 234. szám

to y Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt XXX. évfolyam, 234. sióm 1973. szeptember 5., szerda Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Egyenjogú állampolgárok Ez év szeptemberében küldött, választó gyűléseket tartanak a nemzetiségi községekben. A ha­zánkban élő négy nemzetiség — a délszláv, a német, a szlovák és a román — ugyanis ősszel tartja kongresszusát. Már tavasszal a kongresszus jegyében került sor szerte az or­szágban azokra a tájértekezle­tekre is, amelyeken a nemzeti­ségi lakosság megtárgyalta az elmúlt négy év tapasztalatait, szám bevették a helyi eredmé­nyeket és gondokat. E tájérte­kezletek vitáiból, állásfoglalá­saiból egyértelműen kicsendül, hogy a Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzeti­ség számára biztosítja a teljes egyenjogúságot és az anyanyelv használatát. A magyar és a nemzetisági lakosság között már hosszú évek óta nincs semmi­lyen feszültség. A felmérések arra is rávilágí­tanak, hogy bár hazánkban az 1970-es népszámláláskor 155 ezer lakos vallotta magát vala­melyik nemzetiséghez tartozónak — az összlakosság 1,5 százalé­ka — a valóságban azonban sokkal több, ennek háromszoro­sára tehető azoknak az embe­reknek a száma, akikben még él a nemzetiségi származás tu­data, s még jelentkeznek sajátos nemzetiségi igényekkel. Hazánk nemzetiségeire az is jellemző, hogy eléggé szétszórtan élnek az országban; Szolnok megye az egyetlen kivétel, ahol még szórványosan sem találhatók. A legfontosabb hivatalos okmá­nyokba nem jegyzik be nálunk az állampolgárok nemzetiségét, ami szintén elősegíti, hogy az elet különböző területein minder, lakos egyenlő elbánásban ré­szesüljön, azonos jogokat él­vezzen. A gyárakban, vállalatok­nál, termelőszövetkezetekben sem tartják sehol külön számon ki milyen nemzetiségű, és ily- módon a szlovákok, a németek, a délszlávok, a románok bele­olvadnak a kisebb-nagyobb kö­zösségekbe. A magyar állam nemzetiségi politikájában nagy figyelmet szentel a nemzetiségek sajátos igényeinek, szükségleteinek ki­elégítésére. A választásoknál is például ma már mindenütt ügyelnek arra, hogy a külön­böző testületekben a nemzeti­ségek képviselői megfelelő számban foglaljanak helyet, bá­torítást kapnak, hogy éljenek alkotmányos jogaikkal és azt se hallgassák el, ha valamit sérel­meznek, Ez a politika igen jó légkört teremtett a nemzetiségi falvakban, erősítette az ott élők­ben a bizalmat, és oz állam- polgári kötelességtudatot. A ve­gyes lakosú községekben is a múlté lett a nemzetiségiek el­különülése. Messzemenő támogatást él­veznek jelenleg a nemzetiségi­ek minden megyében, hogy fej­lesszék, őrizzék hagyományaikat, anyanyelvűket. Azokban a köz­ségekben, városokban, amelyek­ben jelentősebb számú nemzeti­ségi lakik, általánossá váltak a kettős vagy hármas föliratok az intézményeken, az üzleteken, a tanácsoknál pedig anyanyelvü­kön intézhetik ügyeiket. Gondos­kodnak arról, hogy a nemzeti­ségiek megfelelő könyvekhez, folyóiratokhoz jussanak. Az utóbbi évek kedvező válto­zásait jelzik a következő adatok is. A nemzetiségi óvodák száma az elmúlt öt esztendő alatt meg­duplázódott. Nőtt az általános iskolákban anyanyelvükön ta­núló nemzetiségi gyerekek ará­nya, megháromszorozódott a tanítóképzőbe járó nemzetiségi fiatalok száma. Az országban mintegy 400 nemzetiségi klub, együttes, népművészeti csoport található. Természetesen a nemzetiségi­eknek is vannak még jogos kéré­seik, megoldatlan problémáik. Ezek általában hasonlóak azok­hoz a gondokhoz, amelyek az egész lakosságot is érintik. így például a nemzetiségi gyermek- intézmények — óvodák, napkö­zik, kollégiumok — férőhely szá. ma még a szükséglet alatt van, az iskolák tankönyv elátása né­ha akadozik. Az MSZMP helyes nemzetiségi politikáját az élet.nap mint nap igazolja A jó határozatok gya­korlatba voló átültetése azon­ban még finomítható és ebben a vonatkozásban a helyi veze­tőkre nagy felelősség hárul. A velük szemben támasztott leg­fontosabb követelmény ebben a vonatkozásban az, hogy állan­dóan figyelemmel kísérjék a nemzetiségiek helyzetét és min­dent tegyenek meg azért, hogy igényeiket messzemenően kielé­gítsék. Az ősszel sorrakerülő nemze­tiségi kongresszusok várhatóan olyan javaslatokban, gondola­tokban gazdag fórumok lesznek, amelyek jó hatást gyakorolnak a nemzetiségek demokratikus szö­vetségeinek a tevékenységére is. Segítik majd a szövetségeket abban, hogy a nemzetiségi po­litika elveit helyesen értelmezve és alkalmazva, még jobban szol­gálhassák szocializmust építő hazánkban a nemzeti egység erősödését, Keserű Ernő KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Kezdeti siker a szójaprogramban Az idén 4000, jövőre mór 20000 hoidon termesztik Kétnapos bemutató a Takarmánytermesztési Intézet bicsérdi telepén A TARTALOMBÓL A közművelődés tennivalói Pécsett Ötszáz mohácsi óvodás adatai a komputerokban 04—05—07 Hol késett a Sopianae? „Autókiállítás" a vásártéren Kerekeken gördülő öntözőgép Dr. Kurnik Ernő bemutatja Váncsa Jenő miniszterhelyettesnek és a résztvevő szakembereknek a kí­sérleti szója parcellákat. A Hazafias Népfront budapesti székhazában ünnepélyesen elbu- csúztatták oz egyhónapos gyógyüdülésen részt vett dél-vietnami harcosokat. Képünkön; a vietnami harcosok egy csoportja. szója feldolgozás bővítése, kor­szerűsítése, egyrészt az üzemi feldolgozó kapacitásának ki­alakításával, másrészt a nö- véhyolajipar meglevő — 10 ezer hektáros — kapacitásának bőví­tésével, A feldolgozás kulcskér­dés a szójatermesztés hazai to­vábbfejlesztésében. Ma Bicsérden 300 szakember részére megismétlik a tegnapi bemutatót. — Rné — Péter János Lengyelországba utazott Péter János külügyminiszter Stefan Olszowski külügyminisz­ter meghívására hivatalos, ba­ráti látogatásra kedden Len­gyelországba utazott. Búcsúzta­tására a Keleti pályaudvaron megjelent Púja Frigyes külügy- minfsztériumi államtitkár. Ott volt Jerzy Zielinski, a Len­gyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Hamburgi gazdasági küldöttség Budapesten Helmut Kern gazdasági és közlekedési szenátor vezetésé­vel dr. Szalai Béla külkereske­delmi^ miniszterhelyettes meghir vására kedden hamburgi gaz­dasági delegáció érkezett Buda­pestre. Néhánynapos látogatá­suk során megbeszéléseket foly­tatnak a magyar gazdasági élet számos vezetőjével. A tavalyinál korábban kezdődik az őszi betakarítás Világszolidaritás Chilével A magyar békemozgalom csatlakozik a BVT felhívásához lógszerte kezdeményezzenek szolidaritási akciókat a chilei haladó erők és a chilei népi egységkormány támogatására. E világméretű demonstráció a szolidaritási hét nyitánya — az 1970-es választási győzelem év­fordulója — szeptember 4-e volt. A kedden megkezdődött szo­lidaritási akcióhéten számos gyűlést rendez békemozgal­munk a SZOT-tal, a KISZ-szel, a Hazafias Népfronttal közösen az ország különböző részein. Békemozgalmunk a követke- ' i ző napokban egész sor ese- ! 1 ménnyel, megmozdulással tá- I mogatja a chilei néppel vállalt nemzetközi szolidaritást, amely- j nek világszerte számos esemé­nye lesz a héten. A Béke Világ­tanács felhívása alapján ugyan- | is a békeerők moszkvai világ- kongreszusát előkészítő nemzet- j közi bizottsággal egyetértésben J Romes Csandra, a BVT főtitká­ra a nemzeti békemozgalmak- | hoz fordult, hogy a Chilében ki- j alakult helyzetre tekintettel vi- | mennyiségű Elit vetőmagot szűk- i séges importálni. Tegyük hozzá - és ezt állapí­tották meg a tegnapi bemutató résztvevői is — az iregi fajták állják a versenyt az amerikai szójafajtákkal. Különösen az Iregi 10-es és az Iregi 11-es nyerte el a szakemberek tetszé­sét, korai, bőtermő fajták. A ha­zai szójatermesztés többek kö­zött azon bukott meg, hogy ré­gebben nem volt jó rövid te­nyészidejű fajtánk. Az iregi ne- mesítők 7—8 év alatt „hozták ki” ezeket az új, korán érő szó- jákat, amelyek egyenrangú ver- , senytársai lettek az amerikai fajtáknak. A gépbemutatót dr. Bánházi ! Gyula, a Mezőgazdasági Gép- j kísérleti Intézet igazgatója ve- j zette. A szója nem kíván speciális gépesítést, mint azt a bicsérdi | bemutatón is láttuk, ahol a kü- ! lönféle zárt kukoricatermesztési ! rendszerek — CPS, KSZE, BKR - > gépsorait vonultatták fel és a ! szántástól a talajelőkészítésen ! át, egészen a kombájn aratá­sáig, gyakorlatban is bemutat­ták az egyes folyamatokat. A szója tehát a zárt rendszerek­ben együtt termeszthető a ku­koricával és más növényekkel. Az intézet minden rendszerre kidolgozta az optimális progra­mot. A továbblépés útja, hangsú­lyozták a résztvevők, a hazai Korszerű tápok nélkül nincs iparszerű állattartás, szája nél­kül nincs korszerű táp. Legérté­kesebb növényi fehérjehordo-_ zónk a szója, biológiai érték­ben közvetlenül az állati ere­detű fehérjék után következik. Mégis számos itt nem részletez­hető okból, a hatvanas évek kö­zepére Magyarországon gyakor­latilag megszűnt a szójatermesz­tés. A modern állattápoknak ezt a fontos komponensét 100 százalékban importáltuk. Meg kellett indítani a szójaprogra- mot, hogy ez az elfelejtett nö­vény a kísérleti kertek zárt re- zervóciójából újra kilépjen a köztermesztésbe. A szójaprogram egyik hazai gazdája a Takarmánytermeszté­si Kutató Intézet, melynek bi­csérdi kísérleti állomásán teg­nap a szójaaratás megkezdése alkalmából országos fajtabemu­tatót és gépbemutatót tartottak. A bemutatón részt vett Váncsa lenő, mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes, dr. Bánházi Gyula, a Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet igaz­gatója, részt vettek továbbá a szójaprogramban érdekelt or­szágos vállalatok és intézmé­nyek képviselői. — Első ízben tudjuk bemutat­ni a szójatermesztés teljes verti­kumát, nemesítéstől az agro­technikán át, egészen a gépe­sítésig — mondotta bevezetőjé­ben dr. Kurnik Ernő. a Takar­mánytermesztési Kutató Intézet igazgatója. A szójaprogram je­lenlegi helyzetét és 6 kísérlete­ket értékelve, sikerről számolha­tott be. Tavaly még csak 100 hold szója volt az országban, ebben az évben 39 gazdaság­ban már 4000 hold az üzemi felület. Ebből 1200 hold fajta- kísérlet, o többi ipari szója. Az aratás két héttel ezelőtt kezdő­dött meg és már az egész or­szágban folyik. Az átlagtermés jó, a terület több mint 50 szá­zalékán 16 mázsa feletti ter­mést ad holdanként a szója, ami megfelel a világszínvonal­nak. Az új termésből már 100 vagon kikészített vetőmag vár­ható, ami jövőre 20 ezer hold I szója elvetését teszi lehetővé az országban. A szója iránti érdeklődést az új szójaárak serkentik, ám sür­gető feladat megállapítani az új szójavetőmag árakat is. Az Amerikából behozott szójafaj- ták nem okoztak csalódást, or­szágos átlagban 17 mázsás tér- mést adnak holdanként. A to­vábbiakban már csak kisebb A száraz, csapadék nélküli nyárban meggyorsult a növé­nyek érése, az őszi betakarítás­hoz idén korábban kezdhetnek hozzá a gazdaságok - állapí­totta meg a mezőgazdasági munkák meggyorsítására létre­hozott operatív bizottság a MÉM-ben kedden megiartott ülésén. A cukorrépa felszedésé­hez az ország déli vidékein már hozzáláttak, és a napraforgó betakarítása is megkezdődött. Ezen a héten a Gabonaipari Tröszt vállalatai 300 vagonnyi napraforgót vesznek ót. A jövő héten kezdődik a kukorica töré­se. A gabonatröszt szakembe­rei arra számítanak, hogy a ter­més nagyobb részét adapterre! , takarítják be a gazdaságok, .gy morzsolt állapotban vehetik át a kukoricát. A nagyüzemi ter­melőkkel tárolási szerződéseket kötnek, mert nincsen elegendő raktár, 60 000 vagonnyi termés befogadására bértárolást vesz­nek igénybe, 15—20 ezer vagon- nyi kukorica elhelyezésére pe­dig ideiglenes tárolókat építe­nek. Van elegendő vetőmag az őszi vetésekhez. Az 1975-re ter­vezeti vetésszerkezet-módosítást már idén végrehajtják a terrne- ők; a program keretében visz- izaszorul a Bezosztája I. búza aránya, — ez országosan 35 szá­zalékot tesz majd ki — s előtér­be kerülnek az új nemesítést] szovjet és magyar búzák, ezek foglalják majd el a terület fennmaradó részét. Október 1- ig átvehetik a gazdaságok a vetőmagtermelő vállalatoktól ér­kező növényi szaporító anyagút. Őszi búzából, őszi árpából, rozsból és triticaléból bőséges a kínálat. Az egyéb őszi vetésű növények vetőmagja is rendel­kezésre áll, egyebek között ki­elégítik az igényt lucernából és a bükköny félékből. A nyárihoz hasonlóan jó al­katrészellátást ígérnek a MEZŐ­GÉP Tröszt vállalatai, és az el­múlt évinél lényegesen több be­takarítógép áll a termelők ren­delkezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom