Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-28 / 257. szám
1973. szeptember 28. PUNÁNTÜLI NAPLÓ . > Még két év és három hónap... A Vízügyi Igargotóság cserkút! telepén az új műhefyesarnok metletf raktárépület épül. A rácvárosi telepről ide költöztetik ki október 1. és 15. körött o régi műhelyt és roktórot. Rácvároson központosítják ezt követően ai árvédelmi osztagokat. A képen a cserkúti új csarnok. Erb János felvétele Megkezdődött az új pécsi nyomda építése A befejező szakipari munkákat végzik a társadalmi munkások Komló legújabb városrészében — Szilvásban — egy 50 férőhelyes óvodai épületszárnyon. A minap elkészült a külső távfűtővezeték s valószínűleg ez év végéig a belső fűtőrendszer' szerelésével is végeznek a Hőszolgáltató Vállalat komlói ki- rendeltségének dolgozói. Velük együtt, dolgoznak az épületben — a vízvezetéket szerelik — a Baranya megyei Vízmű Vállalat szocialista brigádjai is. Az új létesítmény a bányászváros idei társadalmi munkaprogramjának legnagyobb s az óvodai gondok miatt egyben a legfontosabb része. Ezért is mozdult meg a város csaknem minden vállalata és üzeme; többek közt a három bányaüzem, továbbá a Szénbányák karbantartó, anyagellátó és központi gépüzeme, a Carbon Könnyűipari Vállalat, a Városgazdálkodási Vállalat, az ÁFÉSZ, a Vízmű és a Hőszolgáltató szocialista brigádjai nagy részt itt teljesítik a ..Tíz óra társadalmi munkát Komlóért” mozgalomban tett vállalásaikat. Az óvoda átadásáig már- csak a külső vakolás és a belső burkolási munkák vannak hátra. Üj lehetőségek a továbbtanulásra A Szikra Nyomda kőnyvüzeme Az idézett sorok a Pécsi Szikra Nyomda hitelkérelmének indokolásából valók: a vázolt problémákhoz szükségtelen o kommentár. Annyf azonban feltétlen idekívánkozik, hogy ha a kivitelező tartja szavát, 1975 december végére megszűnik az áldatlan állapot: új telephelyre és üzemcsarnokba költözik a nyomda. Ajándék a jubileumra a Hőerőmű szomszédságában a kivitelező pedig a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Ma, azon kívül, hogy elkészült a durva tereprendezés, más még nem látszik az új nyomdából. De megnyugtató, hogy már itt tartunk: idén öt és fél millió ro- rintot építenek be az alapokba. A m-inka java az elkövetkezendő két esztendőre esik. A beruházás teljes összege - s ebbe beleértendő a költözési költség is — eléri a 95 millió forintot. Az épületek ötvenhatmillió forintba, a gépi berendezések pedig tizennyolc- millió forintba kerülnek. Az anyagiak előteremtése jelentette a legnagyobb gondot, s jókor jött az állami juttatás, ami negyvenegymillió forint. A nyomdánok tizennégymillió forintja volt a beruházásra, ezt pótolta ki, a felvett negyvenmillió forintos hitellel, amit kilenc év alatt kell letörleszteni. Megszűnik a zsúfoltság lépjünk be a majdani üzembe. A komplexum a Pólya utca felől teljesen zárt egységet alkot. Itt lesz a főbejárat is. Az üzem háromszintes UNIVAZ szerkezetű szociális épülete az utcával párhuzamosan húzódik „Az üzemrészek zsúfoltsága elviselhetetlen, amely napról napra fokozza az üzemmenet feszültségét. A magasnyomó gépterem 410 négyzetméteres alapterületéből a gépek és a közvetlen tartozékaik az összterület 50 százalékát fedik. A napi 4—6 tonnás papirfeldolgozás, a magasnyomó formák szállitása, tárolása, a termelőgépek kezelési és kiszolgálási területe oz előirt normatívák egynegyedét sem haladják meg. Az alapanyag tárolása az üzem területén megoldhatatlan és egyben lehetetlen. A külső, bérelt raktárakból a nyomdába szállított 2300 —2400 tonna alap- és segédanyag mozgatása többszörös költséget ró a vállalatra. A lapnyomógép elavult (több mint ötven éves), ugyanakkor a tervidőszak végére a Dunántúli Napló 90—100 C00-es példányszámával kell számolni: a régi rotációs géppel ezt már lehetetlen teljesíteni." észak—dél irányban. A tulajdonképpeni üzemépületet emeletenként üvegfolyosó köti összs a szociális komplexummal. Az L-alakú üzemépület földszintjén helyezik el a két offset rotációs gépet, ami tulajdonképpen a lapüzem lesz. Megszűnik a papírbálák felesleges mozgatása is, hiszen közvetlen az offset-terem mellett lesz a papírraktár. De a földszinten alakítják ki az energiaközpontot, a lapexpedíciót is. A második szintre két teherlift szállítja fel a szükséges alapanyagot. Itt alakítják ki a formaelc- készítőt, ahol a gép és kéziszedés, valamint a klisékészítés történik, itt lesz a gépterem és a kötészet. munkái? sin Pécs nyomdaipara idén ünnepli kétszózéves évfordulóját, s stílszerűbb ajándékot nem i* kuphatna mást a Szikra Nyomda, mint az új üzem építésének megkezdését. Az 1773-ban alapított Engel Jónos-féle officina (mely az első pécsi nyomda volt), már lasssan elveszik az idő távlatában, de a pécsi „nyomdatörténelemhez" legalább annyira hozzátartozik, mint a Taizs-, a Schön-, a Ra- mazetter-, az Engel-, a Telegdi- féle nyomdák, amelyek a századforduló előtt a Pécsi Irodalmi és Nyomda rt. elődeiként működtek. A századfordulót követő években négy nyomdája volt a városnak: a pécsi Irodalmi Nvomda, Taizs József, Wessely és Horváth nyomdája. Ezeknek technikai színvonala ugyan nem sokban tért el egymástól, de a konkurrencia sarkallta őket, hogy lépést tartsanak a korral. A pécsi Irodalmi Nyomda 1906 végén költözött el a Boltívközből, a Munkácsy Mihály utcai új üzembe. Ez volt oz első olyan épület Pécsett, amely nyomdánck készült: ez tekinthető tehát a Szikra Nyomda elődjének. Az államosítás évében a Munkácsy Mihály utcai nyomdában alig dolgoztak többen, mint százan. Azóta a létszám ötszörösére, a termelés pedig több mint negyvenszeresere emelkedett. Az üzem idei nyolcvanmillió forintos termelési terve pedig duplája az öt évvel ezelőttinek, ami éves szinten kétezer tonna papír feldolgozását jelenti? A termelés további növelésének viszont gátat szob ez, hogy egyes gépi berendezések korszerűtlenek, szűk oz üzemcsarnok, a különböző részlegek. Az érzékeléshez egy példa elegendő: ma az üzemi összterület nem éri el az 1800 négyzetmétert. Fejlesztésre itt nincs lehetőség, a nyomda beékelődött három utca és a bérházak közé. Ennyit tehát a jelenlegi viszonyokról, s most szóljunk az. új, épülő nyomdáról, amely a Pólya és Vadász utca által határolt 2,2 hektáros területen épül meg. A tervet a Könnyűipari Tervező Intézet készítette, Ötven férőhelyes óvoda A diósgyőri, az ózdi és a dunaújvárosi martínkemencék- be sok ezer tonna vashulladékot adagolnak acélgyártás közben. Fontos tényező oz adagolásnál, hogy rövid idő alatt kevés hő- és anyagveszteséggcl történjék. Ehhez az szükséges, hogy az acélhulladékot korszerűen dolgozzák fel és készítsék elő. A Kohászati Alapanyagellátó Vállalat miskolci gyáregységében működik már egy csehszlovák könnyűlemez-hulladék bálázó gép, amely óránként huszonöt, 2—3 tonnás vasbálát képes préselni. A másodikat a napokban kezdik szerelni a vállalat rákoskeresztúri gyáregységében és a csaknenr) 40 millió forint értékű automata vezérlésű berendezés jövőre mintegy félmillió tonna könnyűlemez- hulladék bálát biztosit az acéliparnak. A vállalat tervezi a következő ötéves tervben a martin kemencékbe közvetlenül nem adagolható, nehéz, szén- acél-hulladékok bálázását is hidraulikus présollókkal. Ugyancsak 1975-től valósítják meg az acélforgács brikett gyártását, így összességében mintegy egymillió tonna korszerűen feldolgozott vashulladék áll majd a hazai acélipar rendelkezésére. Az újtípusú szakközépisko Iával kapcsolatban általában nagyon -kedvezőek a tapasztalatok. Nemcsak a középszintű szakemberek képzése eredményes, hanem megnyílik az út a felsőfokú intézetek felé. Idén, a Széchenyi szakközépiskola esti tagozatán érettségizettek egy- hatoda tanul tovább egyetemen, főiskolán. Több megértést az üzemektől Tisztelet a kivételnek — sok üzem, vállalat nem támogatja kellőképpen a tanulnivágyó fiatalokat. (A passzivitás még a j jobbik eset.) Erhardt Imre, a Széchenyi István Szakközépis- ! kola iqazqatója nem eqy olyan I esettel találkozott, hogy a vállalat ezt mellékelte a tanuló felvételi kérelméhez: „Felvételéhez hozzájárulunk, de részére a tanulmányi kedvezményeket nem tudjuk biztosítani". Olyan is gyakran előfordul, hogy csak a minimális tanulmányi szabadságot, a három napot adják. Sok esetben érthető az üzem, vállalat álláspontja, Az adott termelési körülmények között a fiatal szakmunkás képzettAz üzemépület adatairól néhány számadat. A 4200 négy- ze,méteres csarnokban mindössze 1350 négyzetméternyi területet takarnak a gépek. Az új nyomdaüzem tehát szellős lesz, végre megszűnik a zsúfoltság. És egy érdekes ötlet: a gépterem padozatát három méterenként átszövik majd a villamos csatlakozók. így szükség szerint játszi könnyedséggel átrendezhetek a gépek. 1978: háromezer tonna papír Nem szóltunk még az új nyomda kapacitásáról. A beruházási költségek kétharmadát az építkezés emészti fel. Az arány tehát kedvezőtlen. Ugyanakkor a nyomda jelenleg alig győzi visszafizetni a kölcsönt. Ebben a helyzetben nem gondolhatnak nagyobb gépvásárlásra. A beállításra kerülő két új offset rotációs gép viszont jelentősen növeli a kapacitást, hiszen azt tervezik,'hogy 1978-ra már háromezer tonna papírt dolgoznak fel. A tervek szerint a legnagyobb arányban a könyvnyomtatás fejlődik: a jelenlegi 300 tonnáról, 700-ra. De jelentős a folyóirat termelésének növekedése is: a mostani 35 tonnás papírfelhasználás több mint a duplájára emelkedik . 1978-ra. A költözés megkezdéséig még két év és három hónap van hátra. Az üzem vezetői már elkészítették az áttelepítési tervet is. A költözködés kilenc hónapot vesz igénybe, ezt szakaszosan kívánják megoldani. Salamon Gyula Ismét iskolapadban a fiatal szakmunkások A szakmunkásképző intézetek történetében először — Baranyában négy helyen — ugyanott kaphatják meg a kétéves befejező képzést a tanulók, ahol a szakmunkásbizo- nyitványt szerezték. így ösz- szesen öt évi tanulás után kezükben lesz az érettségi bizonyítvány is. Fokozott érdeklődés Az 1967/68-as tanévben a Széchenyi István Szakközépiskolában 32 tanuló kezdte meg a kétéves befejező képzést. Most csak ebben az iskolában, három osztályban kilencvenen rugaszkodnak újból a tanulásnak. Ezenkívül az 500-as Szakmunkásképző Intézetben kettő, a komlói 501., a mohácsi 502. és a szigetvári 509. számú intézetekben egy-egy osztály indul. Ez kétségtelenül egyenes következménye annak, hogy egyre több tanuló jelentkezik az úgynevezett B-tagozatos — emelt szintű — osztályokba. Ebben az évben, a szakmunkásképző intézetek tanulói közül 4600 A- és 3800 B-tagozatos. Ha leszámítjuk a mező- gazdasági és az építőipari szakmunkás-tanulókat, akkor a megmaradt létszám kétharmada emelt szintű tagozaton tanul. A nagy érdeklődés, a fokozott tanulási kédv miatt várhatóan tovább gyarapodik a befejező képzést is nyújtó szakmunkásképző intéjetek száma. Az 508-as Szakmunkásképző Intézet a következő tanévben kezdi el. A Megyei Tanács művelődésügyi osztálya ezt mór figyelembe is veszi a költség- vetések elkészítésénél. Az oktatási reform kidolgozása. a legmegfelelőbb módszerek megválasztása meglehetősen bonyolulttá tette a középszintű oktatást, s természetesen érződik ennek hatása a fiatal szakmunkások továbbtanulásán is. Jelenleg kétféle szakközépiskola létezik: a régi és az újtípusú. A kettő között a lényeges különbséq az, hogy az újtípusúnál több a szakmai elméleti ismeret, viszont hetenként csak eqy alkalommal vesznek részt a tanulók a gyakorlati oktatáson. A régivel ellentétben ők nem kapnak szakmunkásbizonyítványt, (bár foglalkoztathatók szakmunkás! munkakörben) de egy év gyakorlati idő elteltével technikusi vizsgát tehetnek. A fiatal szakmunkás — az 1973/74-es tanévben először — választhat: ha csak az érettségit akarja megszerezni, akkor a kétéves befejező képzésre jelentkezik. Ha jó, vagy jeles eredménnyel végezte a szakmunkásképző iskolát, akkor a dolgozók esti szakközépiskolájának harmadik évfolyamára veszik fel, s két év múlvo ő is megszerezheti a technikusi oklevelet. sége elegendő a munka elvégzéséhez. Lehet, hogy a szak- munkóshiány miatt nehezen nélkülözhető akárcsak egy-két fiatal is. A népgazdaság érdekeit és egy-egy üzem fejlődését tekintve azonbam semmiképp sem közömbös a dolgozók szakmai felkészültsége. Esetleg — ilyen is gyakran előfordul — a fiatal olyan munkahelyet keres, ahol segítik a továbbtanulását. Még csak nem is válaszolnak A szakközépiskola vezetősége az esti tagozaton jól tanulók vállalatához levelet küldött, amelyben ismerteti a dolgozó eredményes tanulását, kérve a lehetőség szerinti, munkahelyi elismerést. Negyven vállalat közül mindössze négyen válaszoltak. A jó példák között a Mecseki Szénbányák és a Cserkúti Gépjavító szerepel. Kurucz Gyufa A VASHULLADÉK KORSZERŰ FELDOLGOZÁSA Növelik az acélgyártás termelékenységét .
