Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-24 / 253. szám

Uj üzemegységet kap a Kesztyűgyár — Fejlesztik a stí-bútorgyártást Tervek a Carbon feilesztésére Ilyen lesz Baranya gazdaságában a könnyűipar jelentősége vitatha­tatlan, mind termelési értékét, mind a foglalkoztatottak számat tekintve. A termelése gyorsan növekszik. Ez örvendetes, mert ez az ágazat szállítja megyénk­ből a legtöbb árut a világpiac­ra. Baranya könnyűipara IV. öt­éves tervének időarányos prog­ramját túlteljesítette, de bírja-e az ütemet tartani rekonstrukció nélkül, várható-e fejlesztés me­gyénk gyáraiban, üzemeiben? Pesti Ernő könnyűipari minisz­terhelyettes adott választ kérdé­seinkre. — Várható-e a Pécsi Kesztyű­gyár fejlesztése? — A vállalat elkészített egy tanulmányt. Lényege, hogy meg­szünteti a Hőerőmű mellett le­vő 600 főt foglalkoztató üzemét és a város területén új üzem­egységet hoz létre. A tanulmány kidolgozását a Kesztyűgyár konkrét hitel, illetve állami tá­mogatás kérése követi. Ezt a Könnyűipari Minisztérium felül­vizsgálja és támogatja. — A Pécsi Barbárral kapcso­latban két kérdés. Egyik, hogy üzemépületeinek jelentős része műszakilag elavult, tehát re­konstrukcióra lenne szükség. Másik a gyár szennyvizének megfelelő elhelyezése. — A Bőrgyár rossz állapotban lévő üzemépületeinek felszámo­lása — véleményünk szerint — csak egy hosszútávú vállalati beruházási program keretében valósítható meg. A jelenleg be­indult kapacitásbővítő beruhá­zás is tartalmazza már az egyes elavult épületek korszerűsítéséti A továbbiakban a már indított beruházásokon túlmenően újabb kapacitásbővítő fejlesztést nem célszerű tervezni, mert itt első­rendű feladatnak a termelési körülmények rendezését és a felfutó termelés feltételeinek biztosítását kell tekinteni. Komolyabb gond a szennyvíz- derítés. A szennyvíztisztítás kér­désében megállapodtunk Pécs város Tanácsával; meghatáro­zott időn belül közli velünk, hogy a Bőrgyárnak a IV. ötéves terv időszakában, illetve az V. ötéves tervben, milyen összegű pénzügyi támogatás szükséges, de azt is leírják, hogyan kíván­ják megoldani a víztisztítást. A határidőket rögzítettük. A tájé­koztatás kölcsönös. Mi a vissza­igazolásunkban - természetesen az illetékesekkel egyeztetve — ismertetjük, hogy a IV., illetve az V. ötéves tervben milyen nagyságrendű fedezet biztosít­ható. — A Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi beruházásakor felvetődött a vidéki telephelyek önállósági problémája. Erről mi az ön véleménye? — A szóban forgó válla'at mohácsi, illetve siklósi telepé­nek önállósága kérdésében a Baranya megyei Tanács vezetői elfogadták a Könnyűipari Mi­nisztérium válaszát, miszerint a nagy vállalat részéről történtek intézkedések az önálló gazdál­kodásra vonatkozóan. A Könv- nyűipari Minisztérium felügyelő bizottságot hozott létre, elnöke: Botka Zoltán, aki a gyáregység önállóságának továbbfejleszté­sét figyelemmel kíséri majd, hogy milyen előrehaladás tör­tént s mit kell tenni a jövőben. — A Pécsi Faipari KTSZ ter­mékei igen keresettek külföldön — elsősorban a tőkés piacon. A szövetkezetnél indokolt a mű­szaki színvonal, valamint a ka­pacitásnövelés, ami csak fej­lesztéssel oldható meg. — Ezzel egyetértek, de hang­súlyozom, hogy a stíl-bútorgyár­tás fejlesztésével, mert e bútor­típus-gyártás — 1975—1980 kö­zött — mint kiemelt célprogram szerepel. Ezért a KTSZ tárgyalá­sokat kezdett a Beton- és Vas­betonipari Művek pécsi gyár­egységének felszámolásra . ke­rülő telepének megvásárlására. A minisztériumunk felkérte a Faipari KTSZ vezetőségét, hogy ennek alapján fejlesztési prog­ramját dolgozza ki és elbírálás­ra nyújtsa be, hogy az V. öt­éves terv előkészítése során fi­gyelembe vehessük. Megerősí­tem a kérdést; a gyár termékei a tőkés piacon jól elhelyezhe­tők, úgy vélem, nem lesz aka­dálya a szövetkezet fejlesztésé­nek. — A Baranya megyei tanácsi ipari vállalatok közül a legna­gyobb létszámot a Komlói, Car­bon Könnyűipari Vállalat fog­lalkoztatja, a vállalat fejlődése dinamikus. Mi a véleménye a bányaváros 2500 főt foglalkoz­tató üzemének fejlesztéséről? — A Carbon fejlesztésével kapcsolatban elmondom, ez év júliusában járt nálam Gallusz József tanácselnök és Zseni Pál igazgató. Akkor is azt tanácsol­tuk, bátran dolgozzanak ki fej­lesztési tervet a konfekció-, vo- iamint a cipőipari üzem fejlesz­tésére. Viszont meggondolandó­nak tartjuk a bútor-részleg fej­lesztését, mivel bútorból jelen­leg is bizonyos telítődés mutat­kozik. Ismereteim szerint a Car­bon vállalat vezetői azon dol­goznak, hogy a konfekció- és a cipőipari részleg következő idő­szakának fejlesztési ütemét ki­alakítsák. — Felmerül egy jogos igény, hogy a könnyűipar gyorsabb ütemű fejlesztést hajtson végre Pécs térségében.- Ezt Baranya megye es Pecs párt- és tanácsi vezetői tényleg szükségesnek tartják, nem csu­pán Pécs térségében, de z egész megye területén. A Köny- nyűipari Minisztérium a problé­makört figyelemmel kíséri. Gon­doskodik arról, hogy konzultá­ciós megbeszélések, egyezteté­sek alapján a baranyaiak kon­cepcióját meg tudjuk valósítani. Ugyanis az V. ötéves terv idő­szakában változatlanul nagy fej­lesztési ütem várható a könnyű­iparban és keressük is azokat a területeket, ahol meg tudjuk ol­dani a mi fejlesztési problé­máinkat, ott ahol munkaerő van. Ezért nagyon szoros együttmű­ködést kívánunk kialakítani a Baranya megyei és városi szer­vekkel, hogy ezt a koncepciót megfelelően megvalósítsuk — fe­jezte be nyilatkozatát Pesti Er­nő könnyűipari miniszterhelyet­tes. Nagy István | A szekszárdi Gemenc szálló építész alkotói Váczí Imre és Link Péter, a Tolna megyei Ta- : nácsi Tervező Vállalat okleveles . építészmérnökei, — belsőépí- . tész Hornicsek László, — készí­tették Pécs új szállodájának a Barcsi specialitás: Színes parketták Dáliának a terveit. A 250 ágyas, ötemeletes szálló-tömb, (ponto­sabban 103 darab kétágyas és 15 darab háromágyas szoba = 251 ágy) 170 személyes étte­remmel, 300 adagos konyhával és saját kazánházzal is rendel- kézik. A szálló homlokzati érdekes­ségének ígérkezik a pécsi Por­celángyárban készülő nyers — pirogránit mellvédpajzs, amely a szállodai szobák erkélye előtt kerül felszerelésre, — Fürtös György pécsi kerqmikus-művész tervei alapján készül. Az épü­letet sötét barnás lila palatető „koronázza”, gépünk a szálloda nemrég elkészült makettjét áb­rázolja a Rákóczi útról nézve. A szálló a tervek szerint 1975. végére készül el. Nézőrekord Szekszótdon ötezren tekintették meg a szekszárdi szüreti napok al­kalmából rendezett iparmű­vészeti bemutatót. A Képcsarnok Vállalat szekszárdi Szinyei Merse Termében a hét végén zá­rult kiállításon Nagy Nóra, bőrdíszműves; Barna Károly, lafaragó; Karsa y Judit és Kisfalussy Márta, kerámikus; Dömötör László, Kocsányi Ottó, Kótai József, Nádas Éva, ötvösművésznek, vala­mint Krasznai Márta, textil­tervező alkotásait láthatta a közönség. Városépítés társadalmi összefogással Negyedmilliót nyertek a dombóváriak A parkettaszínező svéd berendezés a barcsi' fűrészüzemben. Foto; Szokolai Hamarosan Pécsett is bemutatkozik Felavatták Baján az ország legkorszerűbb tanpályáját Bóján tartotta a napokban ez évi ülését a KGST Közúti Állandó Bizottságának autóvezető- képzé.rel foglalkozó szekciója, s itt avatták fel az ország leg'orszerűbb autó-tanpályáját. A város ifjúsági negyedének parkjában az UVATERV tervei alapján 2,7 millió forintos beruhá­zással, s a város dolgozóinak társadalmi összefogásával épült fel a modern tanpálya. Az ATI új bajai tanpályája egyértelműen kiváltotta a KGST szakértőinek és a hazai szakemberek el­ismerését. A múlt hét végén befejeződött KGST-szekcióülés résztvevői egyebek között éppen ezen a korszerű tanpályán tanulmányozták a magyar gépjármüvizsgáztatás módszereit. A Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi üzemének munkásai helyezték el klubjukban gyártmányuk egyik mintapéldány-sorozatát. Szabó János a barcsi üzem vezetője szívesen beszél „ked­vencéről” a színezett bükkfa parkettáról. Először mutatott egy színes prospektust. A lakások bútorokkal együtt színezett par­kettákkal — újszerűek, igen esztétikusak. A barcsi specialitás négy üzemben készült eddig; pirosat, kéket, szürkét és dió-barnát ké­szítettek próbaként. A gyártó berendezést Svédországból vá­sárolták 280 ezer forintért. A gép 16 légkör nyomással az ol­dott festéket bepréseli a fa szö­vetébe, az abba felszívódva, az egészet átfesti. A színes parketta mindenütt alkalmazható. Kísérleteik iránt — többek között — a Bútoripa­ri Egyesülés, több faárúgyár, sőt külföldiek, is érdeklődnek. A közeljövőben próbaképpen színes parkettákat raknak le Pécsett, Kaposvárott, Budapes­ten és Barcson — több lakás­ban, hogy ezzel felkeltsék a tervezők, lakberendezők érdek­lődését és nem kevésbé a la­kosság figyelmét. Kétszeresen nyertek a dombó­váriak; szépítették városukat, s ezért még pénzt is kaptak. 1972 júliusában indult a ver­seny Tolna megye városai, fal­vai között és célja volt, hogy a társadalmi összefogás segítsé­gével szépüljenek a települések. Nos, a dombóváriak e verseny­ből kivették részüket, olyannyi­ra, hogy mindjárt elsők is lettek. De mit is tettek az első helyezé­sért? A legszélesebb összefogás a város határában épülő gunara- si üdülőtelep rendezésénél je­lentkezett: a csónakázótó épí­tésénél mintegy 10 ezer köbmé­ter földet mozgattak meg, mun­kájuk értéke eléri a 340 ezer fo­rintot. Segítettek a két, egyen­ként 25X25 méteres termál-me­dence alapjainak kiásásánál is. Ennek eredménye, hogy ez év májusától már fürödhetnek a város lakói a melegvizű stran­don. Az új lakótelepek „friss” lakói is kivették részüket sző­kébb környezetük szépítéséből. A Kertvárosban járdát építettek, parkosítottak, a Liliom utcában fás-ligetes előkerteket alakítot­tak ki, s az utcák többségében kijavították, megtisztították a csapadéklevezető árkokat. A vá­ros egyik külső kerületében. Szil­fáspusztán az ott lakók 500 mé­ter járdát építettek - ugyancsak társadalmi munkában. Ma már a város dísze a Bé­ke-parkban felállított Kossuth- szoborcsoport. A szobrok — Bu­dapest ajándéka a városnak — betonalapzata lakossági segít- séggel készült el, de a park sé­taútjainak nagy részét is a tár­sadalmi összefogás hozta létre. Az egyéves verseny eredmé­nye: a város szépítéséért 250 ezer forint jutalmat kaptak a dombóváriak — az összeget a közelmúltban kapta meg a vá­ros tanácsa. 1 R. É. »m m 3i BUDHPE5T A CSŐSZERELOIPARI VALLALAI sürgősen (elvételre keres dunántúli, illetve vidéki munkahelyre az ország egész területén lakatos, hegesztő szakmunkásokat és segédmunkásokat Kedvezményes étkezés, szállás. Dolgozóink részére rövid időn belül lehetővé tesszük a külföldi munkára való kiküldetést is. Jelentkezés; Budapest Vili., Kisfaludy u. 9—11. Beszélgetés Pesti Ernő Könnyűipar« minisziertie^yeítessej Ákönnyűipar sem mostohagyerek Baranyában Hotel Dália

Next

/
Oldalképek
Tartalom