Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-23 / 252. szám
Tudó mani technika Hangszalag helyen hanglemez Mindenki, akinek magnetofonja van, tudja, hogy milyen nehéz megkeresni a szalagon az éppen szükségessé váló felvételt. Hasonló a helyzet az elektronikus számítógépek „emlékezet-tömbjéül" szolgáló magnetofon-szalagok esetében Is. Vajon hogyan lehet meggyorsítani a keresés folyamatát? Ügy, hogy feltekercselt szalagok helyett mágneses réteggel bevont lemezeket használnak. Ezek méreteik szempontjából gramofonlemezekre emlékeztetnek. A felvétel radiális barázdák segítsé- gével történik, amelyből kétszáz jut mindegyik lemezfélre. Az NDK-ban olyan elektronikus számítógépeket hoztak forgalomba, amelyeknek 1—1 kazettába zárt, hat-hat lemezből álló „emlékezet-tömbjük" van. Minden lemeznek megvan a maga „adaptere": a felerősített mágneses hallgatófej. Ha az „adaptert” a megfelelő helyre illesztjük, meghallgathatjuk a szükséges információt. Lézeres világítótorony A világ első lézeres világító- tornyát Cook kapitány emlékművére szerelték fel Ausztráliában. A világító berendezés mindössze másfél méter magas; súlya 46 kilogramm, de sugara, nak intenzív fényét 35 kilométer távolságban is meglátják, bármilyen időjárás esetén, így a sűrű felhórétegen keresztül is. A lézeres világítótorony gazdaságosabb a közönségesnél: üzemben tartáso annak egy- nyolcadóba kerül és öt éven keresztül működik ellenőrzés nélkül. Egyeden hid tizenöt e« alatt Japánt régóta Izgatja az a probléma, hogyan lehetne ösz- szekötni a japán szigetvilág „szárazföldjeit”. Nemrégiben olyan határozatot hoztak, hogy q hidak rendszerével kötik össze Honshu-, Sikoku- és Kyushu-szigeteket A rendszer tizenkilenc hídja közül q leghosszabb 5 kilométer lesz. Megépítéséhez 300 000 tonna acélra van szükség. Bár a mai technikai színvonal Igen magas és az építőmunka üteme rendkívül meggyorsult, a hidat csak 15 év múlva adhatják át a forgalomnak. Zajellenes készülék Amerikai tudósok olyan készüléket szerkesztettek, amely csirájában elfojtja a gépek zaját, A zajt magnószalagra veszik. Ezután q magnetofont a gép mellé, vagy magába a gépbe helyezik. Amikor a gép üzemelni kezd, a felvételt visr- szafelé lejátsszák. A két hullám interferenciája megsemmisíti a zajt. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy jelentős mértékben csökkentsék egy üzemen belül a gépzajt és egyben lehetővé válik az is, hogy felderítsék q gépek meghibásodását is. Fegyvergyárból írógépgyár A „néma titkár"-tói a gömbfejes írógépig Nehéz lenne egy nevet megjelölni, ha dicsérni akarnánk e közhasznú találmány konstruktőrét Sokan „bábáskodtak” az írógép születése körül, amelynek sorozatgyártása száz évvel ezelőtt kezdődött Kempelen, az írógéptervező Mint a találmányok általában, az írógép sem a magányos és leleményes szakemberek fejéből csak úgy váratlanul „pattant ki”. A fejlődő ipar és kereskedelem szülte az igényeket a létrejöttéhez. A XVIII. századba vezetnek az első nyomok, amikor a központosított államigazgatós, valamint a kereskedők és iparosok mór nem elégedtek meg a kériratos okmányokkal és levelekkel. Egy Mitler nevű feltaláló 1714-ben Angliában szabadalmat jelentett be olyan gépre, amely a papírre vagy pergamenre nyomtatott betűket sorba írta. Bejelentésében ez áll: „ ... o szerkezet előnye, hogy a leírt okmányt vagy levelet nem lehet megváltoztatni vagy meghamisítani.“ 1753-bon egy Knaus nevű bécsi technikus XV. Lajosnak is bemutatta „néma titkárát”. A gép teljesen fémből készült, betűi 9 mm magasak voltak, de a tintába mártott betűket a gép egyenként vitte fel a papírra. Kempelen Farkas, a magyar származású, kiváló tehetségű ezermester Mária Terézia vak keresztlánya, Mária Paradis számára szerkesztett egy írógépet, amely sajnos nem maradt fenn, de a vele készült levelek kitűnően szerkesztett gépről tanúskodnak. A mai gépek ősének egy Progin nevű francia nyomdász által 1833-ban szabadalmaztatott gép tekinthető, amely betűkarokkal működött, s billentyűk lenyomása után papírra öntötte a megfelelő betűt Az olcsó, a századforduló utón is használt kis teljesítményű gépek ősét, az amerikai Thurber készítette 1843-ban. Ezen a betűkarokat rá kellett forgatni egy csévére feltekert papírra, majd a betűgomb lenyomásával került a betű a papírra. 1855-ben az olasz Ravlrra alsó ütésű gépet szerkesztett, amelyet színes szalaggal is ellátott, de a tömeggyártást nem sikerült megoldania. dal. A fegyvergyáros üzemeiben az amerikai polgárháború befejezése után varrógépet és mezőgazdasági gépeket gyártottak, de még így is volt szabad kapacitás. Ezek az üzemek a méretszabatos tömeggyártás tapasztalataival rendelkeztek. Az itt gyártott első írógép még csak nagy betűk írására volt alkalmas, de a gyors felfutásra jellemző, hogy a továbbfejlesztett gépekből 13 év alatt 260 ezer darabot gyártottak. A 70-es és 80-as években gyártott gépek ára 250 dollár volt. A gépek ún. „alsó ütésűek” voltak, tehát az írást csak akkor lehetett látni, ha a kocsit felemelték. A ma ismert, látható írású gépnek a német Wagner-sza- badalom teremtette meg az alapját 1893-ban. A szabadalmat 1897-ben adták el az amerikai Underwood-cégnek. Az itt gyártott gépek szerkezeti elemei lényegében megegyeztek a ma ismert típusokéval, megtalálhatók rajtuk a betűkarív, a betű- és billentyűkor, amely az írás szabatosságát és a gép hosszú élettartamát biztosítja. Egyik típusukat 30 éven ót változatlan formában gyártották, éra 102 dollár volt. Budapesten, a Műszaki Múzeum raktárában megtekinthetők e régi gépek legfontosabb típusai. Bizony, mai szemmel amolyan fura, kihalt állatoknak hatnak a nehézkes felépítésű gépek. Hozzá kell tenni, hogy ezek a gépek ma is használható állapotban vannak. Az írógép útja Magyarországon Magyarországon elsőként a Remington-gyár tett ajánlatot írógépre 1880-ban a Földművelésügyi Minisztériumnak, de a közigazgatás akkor még nem tartott igényt rá. 1883-ban a Fiumei Dohánygyár, 1885 után a Gonz-, a Rock-, majd a nagyobb gyárak használtak írógépet 1905-ben már 20—22 ezer írógép működött az országban. A magyar írógépgyártás megteremtésére 1905-ben történt először kísérlet Szénás! Béla papírkereskedő a német Kanzler írógépgyárral közösen Magyar írógép- és Rajzeszköz Részvénytársaságot okait alapítani 800 ezer korona alaptőkével 1500 gép gyártására. Nem sikerült a részvénytőkét lejegyeztetni, így a vállalkozásból semmi sem lett Inkább érdekességként kell megemlíteni az osztrák Mitterhofer asztalos 1864-ben fából készült kis sorozatban gyártott gépeit amelyek q betűket tűkkel perforálták q papírba. A fegyvergyáros kötélnek áll... A tömeggyártású gépek hódító útja Amerikából indul el, a múlt század közepén. Az 18ó0-as években két távirász, Sholes és Glidden q Morse- billentyű elvéből indul ki, qhol egy üveglap alá karbonpapír segítségével ütötték q betűt 1868-ban jelentették be szabadalmukat s nyomban tőkés társakat kerestek. így kerültek kapcsolatba a Remington milliomos fegyvergyáros csoládHazánkban nem gyártanak írógépet, a lakosság igényeit import táskagépekből a Pl ÉRT elégíti ki. Dr. Tóth György, a Belkereskedelmi Minisztérium Iparcikk Főosztályának helyettes vezetője: — Évente átlagosan 15 ezer táskaírógépet importáltunk, többnyire Csehszlovákiából a Consul, s az NDK-ból az Erika típusú gépeket. A KGST-n belül létrejött gyártásszakosítás következtében Csehszlovákiában megszüntették a gyártást, amelyet Bulgária vett át. Tavaly szállítottak Csehszlovákiából utoljára. Bulgáriában viszont még nem teljesen képi. q Pollack Mihály Műszaki Főiskolán is van. Az IBM-cég által gyártott gép ránézésre sokban nem tér el a hagyományos gépektől. Am itt a betűkosár és betűkarok helyett egy gömbfej mozog o henger előtt, s ezen a teniszlabda nagyságú golyón találhatók négy sorban és 22 oszlopban a betűk és írásjelek. Mindig a leütött betűnek megfelelő jel kerül íróhelyzetbe, s nyomódik rá a papírra. A henger áll, s a gömbfej mozog jobbra. Egyrészt tehát nem zörög, másrészt a kis elmozdulás miatt sebessége 1000 leütés percenként. Ám a fejlődés itt sem áll meg. A számítógépek végállomásaiként ún. gyorsnyomtatókat alkalmaznak, amelyeknek 2000—2400 jel percenként az írássebességük. Ez a gyorsaság már a képzeletünket is felülmúlja . .. Marafkó László Gömbfejes írógép a Műszaki Főiskolán Jön a lombik-bébi Kaliforniai biológus „szuperemberei Egy biológus a minap megjósolta. hogy 2—3 nemzedék elteltével tömegméretekben fognak foganni a csecsemők kísérleti lombikokban. Különben az emberi fajnak, amely 200 000 éves, minden más fajhoz hasonlóan számítania kell arra, hogy esetleg kihal, — mondotta James Bonner, kaliforniai biológus. Bonner jóslata a kaliforniai San Froncisco-i Állami Egyetem egy előadássorozatában hangzott el. amelynek címe: „A következő évmilliárd”. Elmondotta, hogy az emberi faj mutáció, evolúció és szelekció révén kihalna, ha nem rendelkezne a fajok között egyedülállóan annak képességével, miként előzze meg a „genetikus szerencsejátékot”, amelyben mai tudásunk szerint 2000 emberi defektus öröklődik. Ha az emberek hozzászoknak a stabil népesség fogalmához — mondotta Bonner, — új erkölcsiség bukkan majd fel, amelyben a következőképpen fognak gondolkodni: mivel csupán két gyermeket akarunk, tegyük lehetővé, hogy a gyermekek ne csupán genetikus defektusok nélkül jöjjenek létre, hanem a lehető legjobb génekkel rendelkezzenek, Bonner azt állítja, hogy a petesejteket kiválasztott nők petefészkéből szerzik majd, s kiválasztott férfiak spermájával termékenyítik meg, kísérleti tenyészburkokban növekszik rövid ideig, majd a gyermeket kívánó nők méhébe ültetik. Ennek technológiája máris kidolgozottnak tekinthető. Már eddig Is találkoztunk magyar névvel az írógép története során. Nos, 1943-bon az egri születésű Szikszói László jelentett be szabadalmat egy vakok számára készült zsebben hordható, szalagra író irógépr«. Ha már az érdekességeknél tartunk, el kell mondani, hogy kétségtelenül q legbonyolultabb gépek közé tartozik a kínai írógép, qmely 2600 jelet tartalmaz. Mivel a nagyobb gépek eléggé drágák voltak, a kiskereskedők pedig igényelték az olcsóbb írógépeket, 1930-ig a külföldi cégek 3-^5 kg súlyú, egybillentyűs gépeket, a mai táskagépek elődeit gyártották. Meglehetősen lassan lehetett velük írni, de áruk 5—30 dollar volt, szültek fel a Mórica típusú táskagép gyártására, amelybe sok nyugati import alkatrészt is bedolgoznak, s jobb lesz a Consulnál. Emiatt piackutatást végeztünk a szocialista és tőkés piacokon. Az NDK ez évben kb. 1000 írógépet szállított. Olaszországban találtunk 30— 35 dolláros (hazai árfolyamon kb. 3000 Ft-os) gépet, s évi 10 ezer db-ot tudtok volna szállítani, ám idén felemelték az árát Ajánlatot kaptunk egy japán—NSZK kooperációban készülő 30—35 dolláros „Royal" típusú gépre, amelyből erre az évre mintegy 4000 db-ot tudtunk biztosítani. Egy portugál cégtől is kaptunk ajánlatot ; 4000 gépre. A fennmaradó 2000-et olasz és egyéb cégektől szerezzük be, s ezek az év ; második felében, illetve január—február hónapban érkeznek. Ha minden évbe« 20 ezer db-ot tudnánk bíztaJtzawi, akkor az ellátás folyamatos lenne. Az írógép bizonya« értelmiségi rétegek igényeként jelentkezik, de me mér a kereskedelem ilyen igények kielégítésére is fokozott figyelmet fordít A szupergép titka Míg az egybillentyűs írógép sebessége lassabb volt a kézírásnál, a mai írógépek 600— 660 leütésre képesek percenként Sokan nem is hinnék, hogy a gépírás nehéz testi munka. Egy-egy leütés 25—30 ; dkg erőt Igényel. Egy gépirónó ; napi 50—60 ezer leütést végez, ami megfelel 125—130 mázsa teher 1 m magasra történő felemelésének. Nem véletlen, ha az írógépkonstruktő- rők nemcsak a gép sebességének növelésére, hanem a gépírás megkönnyítésére is törekedtek. Az 1950-es években jelentek meg a villamos írógépek, amelyekben o villanymotor 95 százalékkal csökkentette a fizikai erőkifejtést Hazánkban 1955- ben összesen 50 villamos írógép volt, mq már arányuk az [ összes írógép között 10—15 ! százalék. De az igazi „szupergép“ ma a gömbfejes írógép, amelyből Hindu bölcsek titka Hét módszer a fáradtság leküzdésére Sokan panaszkodnak arra, hogy — főként tavasszal és nyáron - fáradtabban kelnek, mint ahogy este nyugovóra tértek. A fáradtság oka hacsak nem kivételes jelenség — lehet az alacsony, vagy „ugráló" vérnyomás, a vér cukorszintjének hirtelen esése és enyhe depressziós állapot (amelyben az emberiség 70 százaléka szenved). A nagyon is törékeny ideg- rendszer jól-rosszul reagál a mindennapi apró bosszúságokra. Éjszaka azonban a problémák tovább „dolgoznak“. az álom minősége nem Idelégítő, és az ember, aki reggel fáradtan ébred, nincs kellően felkészülve a mindennapi csatározásokra. Bármi legyen is a reggeli fáradtság oka, az orvosok a leg ható rorttabbon tiltják az „energikus” eszközöket (doppingszerek, izgatószerek stb). ehelyett az alábbi észszerű és egyszerű mindennapi módszereket ajánlják. Ébredjünk fokozatosan! - Igyekezzünk fokozatosan felébredni. Helyesebb, ha tíz perccel előbbre húzzuk fel az ébresztőórát és nyugodtan felkészülünk lelkileg a felkelésre, mint ha versenyt futunk az órával. Fogyasszunk előreggelitl - Éjjeliszekrényünkön tartsunk egy termosz nem túlságosan erős teát, vagy kávét. Amikor kinyitjuk szemünket, igyunk egy pár kortyot, a folyadék segítségével bizonyára könnyebben ébredünk majd fel. Aki sem teát, sem kávét nem ihat, igyék rozmaring teát, mert ennek különösen frissítő hatása van. Nyújtózkodjunk! - Reggel ne tornázzunk! Ez fárasztja az embert és rossz kedvvel tölti el. A tornát tegyük inkább lefekvés előttre. Reggel inkább csak nyújtózkodó mozdulatokat végezzünk, tetőtől talpig nyújtsuk meg az éjszakai pihenés során eler- ’ nyedt izmainkat. Légzési gyakorlatok, — Ezek révén jut hozzá szervezetünk a mindennél doppingolóbb oxigénhez. Lehetőleg nyitott ablaknál végezzük légzési gyakorlatainkat. Langyos víz. - Kerüljük a túlságosan meleg, vagy túlságosan hideg fürdőt és zuhanyt. A forróviz elgyengít, a hideg pedig — hacsak nem vagyunk hozzászokva — olyan fáradtságot okoz, mint egy egésznapos kirándulás. A langyosvizes fürdő, vagy zuhany viszont semmiféle hirtelen vérkeringési reakciót nem idéz alő. Ne feledjük: a zuhauf sokkal frissítőbb hatású, mint a fürdő. Zuhanyozás utón dörzsöljük le magunkat frottírtörölközővel. Ez gyorsítja a bőr vérkeringését és agyban ébresztő hatású is. Kiegyensúlyozott reggeli. - Tulajdonképpen az a reggeli fáradtság elleni gyógymód egyik sarkalatos pontja. Ahhoz, hogy visszaállítsuk a helyes vércukorsrinlet, sok szénhidrátra (cukor, méz, lekvár, kenyér, vagy kétszersült, zab- pehely), valamint sós és proteindús élelmiszerre van szükség. (Hideg hús, sonka, vagy tojás stb.) Napközben is ügyelnünk kell arra, hogy kis „semmiségekkel” (kétszersült. csokoládé, datolya, vagy préselt füge, egy kanálka méz, vagy lekvár) fenntartsuk a vércukorszintet és ezzel együtt izmaink rugalmasságát.- Gyalogoljunk. - Munkába menet gyalogoljunk egy kicsit Járás közben igyekezzünk az alábbi ütemben lélegezni: a belégzés négy lépésen át tartson, tartsuk visz- sza lélegzetünket két lépésen ót, majd hat lépés alatt fújjuk ki a levegőt. Ez a kis trükk a hindu bölcsek titka, akiknek az a meggyőződése, hogy mindennek a légzés az alapja. Ml MM A I 1 fc
