Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-01 / 230. szám

1973. szeptember 1. DUNANTOll NAPIŐ Felelősebb ga nagyobb ellenőrzést A szanált tsz-ek pénzügyi felülvizsgálatának néhány tapasztalata Ismeretes, hogy oz alapliiá- I és rendezni a régi mulasztáso­nyos, illetőleg veszteséges ter­melőszövetkezeteket oz illeté­kes megyei tanács végrehajtó bizottságának kijelölése alap­ján szanálják- Az eljárás az alaphiány, vagy veszteség okainak feltárásán túlmenően, azok pénzügyi rendezésére és határozattal olyan intézkedések megtételére irányul, melyek al­kalmasak a gazdálkodás meg­javítására, a veszteség forrá­sainak felszámolására, esetleg a személyi felelösségrevonás- ra. Ennek kapcsán a Pénz­ügyminisztérium megyei hivata­lai útján a pénzügyi revízió keretében valamennyi érdekelt szövetkezet mérlegeit is felül­vizsgálta. Minden negyedik az előző évben is... A közelmúltban összegezték és értékelték az 1972. évi vizs­gálat megállapításait. Ezek szélesebb körben való publiká­lása éppen a gazdálkodási és pénzügyi fegyelem megszilárdí­tása, a tapasztalt hiányosságok megszüntetése, és a törvényes­ség biztosítása érdekében sem lehet érdektelen. A Pénzügymi­nisztérium Pécsi Területi Igazga­tóságának illetékessége alá tar­tozó 4 megyében a megyei vég­rehajtó bizottságok 44 termelő­szövetkezetet jelöltek ki szaná­lásra, az országosan kijelöltek 26 százalékát. Tizenegy szövet­kezet — tehát minden negye­dik — az előző évben is szaná­lásra került. Kedvező jelenségek A vizsgálatok egybevetése az előző evivel kétirányú megálla­pításra ad lehetőséget. Kedve­ző jelenség, hogy a most sza­nált szövetkezetek túlnyomó ré­sze az előző évhez viszonyítva alacsonyabb összegű munkadí­jat számolt el év közben bruttó jövedelme terhére, és így elejét vették a nagyobb összegű vesz­teség képződésének. így a négy megye szanált termelőszövetke­zeteinek 1971. évi 248 millió forintos részesedési alapja az elmúlt évben 224 millió forint­ra csökkent. Ez a kedvező je­lenség elsősorban arra vezet­hető vissza, 1 hogy az illetékes megyei tanácsok külön rendelet alapján a hitelképtelennek mi­nősített termelőszövetkezeteknél megtették a szükséges intézke­déseket és azok végrehajtását ellenőrizték is. Figyelemre méltó továbbá — hogy Baranya megye kivételé­vel — a pénzügyi revíziók által feltárt visszaélések volumene csökkent és azok köre szűkült. Ez a jelenség — főleg ott, ahol annak személyi feltételei már korábban fennálltak — a szám­viteli és pénzügyi fegyelem vi­szonylagos javulására utal, bár még szűk körben érvényesül. Szanáltak olyan termelőszövet­kezetet is, ahol az új vezetőség maga igyekszik felszínre hozni kát, és ezzel megalapozni a ter­melőszövetkezet jövőjét, megte­remtve a korrekt gazdálkodás alapjait. Állandósulnak a problémák Az ismétlődő szanálás okai­nak elemzése azonban azt is jelzi, hogy a vezetésben és a gazdálkodásban meglévő prob­lémák állandósulnak, vagy fel­számolásuk csak egy hosszabb folyamat útján lehetséges. Az előidéző objektív tényezők, mint a gyenge termőhelyi adottság, ár- és belvízkárok mellett, ok a szakszerűtlen, hibás vezetés, nem egy esetben felelőtlen költ­ség-gazdálkodás, amit segít az elégtelen számviteli rend és bi­zonylati fegyelem is. Egyes esetekben nem tartot­ták be a szanálási bizottság­nak, illetőleg a végrehajtó bi­zottságnak a gazdálkodás meg­javítását célzó vagy korlátozó intézkedéseit, így a behatárolt bértömegeket túllépték, nem ál­lították le beruházásaikat stb. Külön rendelkezés alapján hi­telképtelennek nyilvánítottak kö­zül például a kovácshidai Egyet­értés tsz 260 ezer forinttal túl­lépte a behatárolt bértömeget. Ugyancsak kedvezőtlen jelen­ség, hogy egyes szövetkezetek beruházásaikat, fejlesztéseiket az államigazgatási szervek ha­tározata ellenére tovább foly­tatták anélkül, hogy erre jöve­delmük fedezetet nyújtott vol­na (drávaszabolcsi Dózsa tsz, kovácshidai Eqyetértés tsz . . . stb.). Jellemző, hogy a négy megye szanált termelőszövetke­zetei az elmúlt évi jövedelmük­ből mindössze 16 millió forint fejlesztési alapot tudtak volna képezni, ezzel szemben több mint 100 millió forintot fordítot­tak fejlesztésre, ami alaphiányt okozott. Ezek nagy részét is ál­lami pénzeszközökből kellett vé­gül is fedezni. (Folytatjuk) Dr. Buzánszky József, a Bevételi Főigazgatóság Pécsi Területi Igazgatóságának igazgatója A fénykor már csak az emlékekben él 1976. év végére készül el az észak—déli metróvonal első szakasza 1976 végére elkészül a Metró észak-déli vonalának első, a Nagyvárad teret a Deák térrel összekötő szakasza — tájékoz­tatta az- újságírókat pénteken a városházán Giltner Andor, a Fővárosi Tanács elnökhelyette­se. A Nagyvárad téren már épüi a metróállomás - nagyszabású munkák folynak az üllői út és a Könyves Kálmán körút alatt. A Nagyvárad téri aluljáró hozzá­vetőleg 900 négyzetméteres lesz, s - 130 millió forintos költség­gel — várhatóan 1975 végere készül el. Az idén októberben látnak hozzá a Kálvin tér ren­dezéséhez. Az építkezések befe­jezésének határidejét 1975 vé­gére tervezik. Az észak—déli metróvonal el­ső szakaszának ideiglenes észo­ki végállomása a Deák tér. A tér alatt gyalogos aluljáró rend­szert létesítenek. Az építkezés ez év októberében kezdődik és 1974 végéig tart. Pécsbányatelep csendje A többi kocsi pontosan indul és érkezik a főpályaudvar elől, csak éppen az 50-es késik tizen­két percet, mintha igazolná azt az időtlenséget, amely annyira nyomasztó a város egyik leg­régibb településén, Pécsbányán. A telepiek — akik felszállnak és valamennyien az idős korosztályt képviselik — bosszankodnak is, de aztán útközben már hétköz­napibb gondok kötik le figyel­müket, átbeszélgetnek az ülések fölött az állóknak, kötetlenül, mert itt — ahol mindenki jó­formán ismeri egymást — nincs titok. Az idős fedi — aki kezében fogja bérletét és úgy mutogat — hátrafordulva magyaráz egy asszonynak: — ... Sokan megvesznek a pénzért! Látja, az izé is, majd háromezret kap, igazán szép nyugdíj, mégis-vállalt egy öt­százforintos állást. Nekem ezer­nyolcszáz van, de ha akarnék sem mennék, az asszony nem engedne, Gürcöltem éppen ele­get. Hát nem? Maga engedné ezt itten, azárt a nyavalyás öt­százért? — s int az asszony. Több a húsnyúl, drága és kevés a tojás Rekord mennyiségű gyümölcs és zöldáru Baranya háztáji gazdaságaiból Magasabb áron értékesíthető a bab Tasakos mák és 'encse télire Jogosan sérelmezték a falusi náziasszonyok: fonnyadt a paprika, repedt a paradicsom, törődött a gyümölcs a vidéki üzletekben, gyakran akadozik az ellátás. Pedig a friss zöldárut A B, m. Magas és Mélyépítő Vállalat megvételre felkínál 2 db Z 5611 típusú ZETOR-t pótkocsival Megtekinthetők: Pécs, Verseny utcai telephelyen. Ügyintéző: Bedegi József. Telefon: 12-233 és 12-504. a közeli kertekből vitték a fel- vésárlóhelyekre, ahonnon teher­autókon „utaztatták” el. Az áru aztán Pécsről visszakerült a köz­ségbe. Az a töreKvés, hogy a baranyai községeket ne közpon­tilag, hanem „helyben" lássák el zöldséggel, gyümölccsel — ezen a nyáron részben megva­lósult. Volt miből, a fogyasztási szövetkezetek ugyanis rekord mennyiségű borsót, káposztát, salátát, retket, paprikát, para­dicsomot, meggyet, szilvát, ba­rackot, szőlőt vásároltak fel a háztáji gazdaságokból, a szak­csoportoktól. A tavalyi alacsony árak miatt sok termelő felszá­molta baromfitenyészetét, így jelenleg kevés tojást és barom­fit kínálnak eladásra, s javulás év végéig sem várható. Ugyan­akkor fellendült a nyúltenyész- tés, év végéig több mint 100 va­gon - 400 ezer darab — hús- nyulat vásárolnak fel az ÁFÉSZ- ek megyénk 49 nyúltenyésztő szakcsoportjától. Az év első felében 90 mil'ió forint értékű árut adtak a ház­táji gazdaságok, s a „csúcs” ez igazi szezon csak a napokban kezdődik a felvásárlóhelyeken. Az őszi teendőket csütörtök dél­előtt a MÉSZÖV székházában tartott tanácskozáson beszélték meg a szövetkezetek fclvásárió- si előadói. Megfelelő raktárak, tórolóhelyek híján rendkívül ne­héz o több száz féle áru átvé­tele, elhelyezése, hiszen a mák­gubótól a lencséig, a füstölt sertéshústól a gyógynövényei ig „mindennel” a felvásárló fog­lalkozik. Ezért rendkívül fontos az alapos előkészítés, szervezés. Az előfelmérések alapján néhány téli cikkből jobb ellátás ígérkezik, több babot, mákot vá­sárolnak fel, mint tavaly. Ba­lázs János, a MÉSZÖV osztály- vezetője a csütörtöki megbeszé­lésen jelentette be: felemelték az étkezési bab felvásárlási árát. A fogyasztási szövetkeze­tek — az áru minőségétől füg­gően — 9—13 forintért értékesít­hetik a babot, tehát a termelők­nek is többet fizethetnek, mint korábban. A Pécsi ÁFÉSZ osziá- lyozó-telepén tisztítják, válogat­ják, s a tervek szerint tasakol- ják is a forgalomba "kerülő ba­bot, a mákot és a lencsét is. Azért, hogy a falusi boltok ellá­tása a téli hónapokban is meg­felelő legyen, - saját ellátás­ra — már most megkezdik a készletezést a szövetkezetek. Részt vett az értekezleten a baromfiipar és a Bikali Állami Gazdaság képviselője is, beje­lentve: az ősz folyamán több tenyésznyúl díjtalan kihelyezé­sére van lehetőség. Élve a alkalommal - a nyúltenyésztő szakcsoportok megbízásából — 1100 tenyésznyúl átvételére azonnal szerződést kötöttek a felvásárlási előadók. férje felé, aki mindebből semmit nem hall, fejét az ablaknak hajtva alszik. — Én rrmnmondtam annak o cigányasszonynak, ha mégegy- szer a qyerekei nyívákolnak az ablak alatt, egy lavór vizet zú­dítok rájuk . . — Óh igen! <0 a nagyobbik fiam! Bizony, megy az idő... Most a tejeseknél dolgozik, tud­ja, több a pénz is, nyugodt hely. • Meghökkentően szép, hosszú hajú, barna lány kapaszkodik a kocsi belsejében, szeme szürke, szája szinte leheletnyi füst­finomsággal ível felfelé s így varázsol örökös mosolyt arcára; kék pulóvert, széles bőrövet, fe­hér hosszú trapézt visel. Gond­talan csodálattal hallgatja az öregeket, akik annyira, de any- nyira tele vannak bajokkal és évtizedekkel. Széchenyi-aknánál megritkul a busz, a lány is tár­sával száll itt le és a régi párt­házba tart, a kesztyűgyár kihe­lyezett üzemébe. A Gesztenyés utca közepe táján már envedüli utas vagyok, a végállomásnál nincs egy lélek sem, csak az égboltot takaró öreg szelíd- gesztenyefók suhognak, szinte nesztelenül. Szerencséjük volt azoknak, akiknek annakidején egy vagy két gesztenyefa körül hasítottak telket s ráépítették házukat; nincs vita, kié a fa, kié a ter­més, ki őrizze, hogy a srácok fel ne kapkodják a komoly és hosszú életű óriásfák gyümöl­csét, Az ódivatú, de villaszerű — némelyik emeletes — épüle­tekhez kertek tartoznak, többnyi­re szilva- és körtefával, A ter­més kihullik az útszélére és az árokba, nagy fehér komondor nyugalmát zavarja meg éppen a fején koppant öklömnyi körte, fölugrik, rontana nekem, de a lánc visszarántja. Ez volt a „tiszti’’ — vagy „úri negyed”, — sokan ma is így hívják, itt él­tek a bánya vezetői, tisztviselői, aztán a pap, a kántor meg a bánya „főmuftijának’’ kocsisa, de már — persze — fönt a Gesztenyés utca végén, az erdő­szél alatt, csupán azért ott, hoqy kéznél leayen. Az „altiszti" negyed az ezzel párhuzamos Körmöc utca, mérsékeltebb be­osztású műszakiak világa volt. És itt van lent a kultúrház. A telep hajdani központjának is vélhették. „Ezeréves” néven vendéglőként funkcionál. És ta­lán az itt élők megosztottsága sehol a telepen nem volt oly kirívó, mint itt. Senki nem mu­lasztja el — ha a „kultúrról” van szó, erre emlékeztetni: Egy kedves asszony, a ház gondnoka mondja: — Az épület fölött volt egy teniszpálya, s annak közelében a fürdőmedence. Csak a tiszti kolónia lakói használhatták, mi meq — emlékszem rá, kislány voltam még — kívülről bámész­kodtunk. De azért a bányászok gyermekei is fürödhettek, mi­előtt a szennyes vizet leeresz­tették. Általában hetente cserél­ték a medence vízét. . . A „kultúr" teraszán néhány i korosabb férfi ül, többnyire nyugdíjasok. S rajtunk kívül egy lelket nem látni nem csak o Gesztenyés utcában, hanem — később tapasztalom — a Marx út ide torkolló végén, vagy a le­ágazó utcákban sem. Néha egy. egy asszony tűnik fel bevásárló kosárral, és ismét mozdulatlan minden, pedig délidö már jócs­kán elmúlt. — Ez mikor vendéglő volt — kezdi az eqyik — az épület alsó szárnyában tartózkodhattak a gránerek, de a folyosó köze­pén lévő ajtón túlra nem lép­hettek be. Az volt a tiszti klub. Ha jól emlékszem, még a ven­déglős is csak csengőszóra ve­hette fel a rendelést. Most délutánonként kinyit a kultúrház, söntése van, aztán szépen berendezett helyiségei, de forgalom szinte alig-alig. Ami pedig a környékét, ponto­sabban a kertet illeti: csak-sej,.- teni lehet, hogy a „kultúr" ■ — méq néhány évvel, korább),jílpK*- ben is — milyen gyönyörű lel­hetett. Az óriási vadgesztenye­fák szinte sátrat alkotnak a be­járatnál. Aztán az épület mö­gött az úgynevezett ezeréves ősfa, A kert több terasz lánco­latát képezi. Kővel kirakott tánc­tér is van. De mindent felver a gaz az épület mögött, a cső­korláttal kerített teraszokat pe- dig magas és száraz fű nőtte be. Pedig a hatvanas években jártam itt néhány bányász­napon és más alkalmakkor is: ha megrakták az eqész kertet fehér abroszos asztalokkal, — nyolcszáz-ezer ember kapott he­lyet, reggeltől estiq ment a ze­ne, tánc, jókedv, itt töltötték el napjukat a bányászok, csa­ládostól. — Ezt a kertet, de még a szemközti fútba 11pályát is szinte teljesen társadalmi munkában építettük meg, mi bányászok. — És most miért nincs itt élet? összenéznek a férfiak, né­melyik legyint, hol is kéne kez­deni? — Széchenyi-aknán már tu­lajdonképpen nincs is termelés, afféle tartaléküzem. Azok akik dolgoznak, Istvárt-aknára járnak, de a zöme el is költözött, so­kan be a városba, a Kodály utcai lakótelepre, t Pécsbónyaiak vallják, hogy a telep férfi lakosságának leg­alább hetven — ha nem nyolc­van — százaléka nyugdíjas. Az elhagyott koloniál-lakásokba behurcolkodtak azok a nyugdí­jasok, akiknek Borbála-telepen le kellett bontaniuk a házukat, mert részben az aláfejtés miatt a falak megrepedeztek. Külön­ben pedig: akik itt élték le éle: tűket és kezükbe vették az „obsitot”, nem szívesen változ­tatnak helyet már, mert ragasz­kodnak megszokott világukhoz, Pécsbányát ma az a bizonyos nyugalom jelle'mzi, amely min­den előnye mellett mégis csak fájdalmas. Az ötvenes, hatvanas évek fénykora ma már csak nosztalgiát ébreszt az öregek­ben. A fiatalok természetesebb­nek veszik a dolgok rendjét: az akna lassan elsorvad, a mun­kabíró férfiak felkerekednek és továbbmennek ... Rab Ferenc A v

Next

/
Oldalképek
Tartalom