Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-19 / 248. szám

DUNÄNTOll NAPLÖ T973. szeptember T9. Kegye of évvel c zárszó me dósok előtt Gondolni keli a lövőre is! Az idén jó termést tokaritanak be a nagyüzemi gazdaságok, ét végén bizonyára vastagabb lesz a szövetkezeti gazdák borí­tékja. Ez öröm, de meggondolatlanság lenne mindent kiosztani, a jövőre is gondolni kell. Erre hívja fel a figyelmet cikkünk szer­zője, a Bevételi Főigazgatóság pécsi területi igazgatóságának mezőgazdasági osztályvezető-helyettese. Hogy ezzel kapcsolatban miért éppen ez az apparátus hallatja hangját? Nos, a revizorok­nak nemcsak a számviteli hiányosságok feltárása az alapvető feladatuk, hanem sokkal inkább a közgazdasági értékelő és elem­ző munka, a szabályozórendszer hatásainak vizsgálata, az „üt­közőpontok” feltárása. Hogyan? Együttműködve a vizsgált termelő- szövetkezetek felelős vezetőivel, nem pedig ellenükben. A tsz-ek működésének kere­teit a mezőgazdasáqi termelő­szövetkezetekről szóló 111/1967-es törvény szabályozza. A gazdál­kodást illetően a törvény — töb­bek között — kimondja, a szö­vetkezeteknek kiadásaikat bevé­teleikből kell fedezniük és az elért évi eredményekből, a gaz­dálkodós folyamatos biztosítá­sára, megfelelő alapot kell ké­pezniük. Kényes féma- a részesedési alap Közismert, hogy a mezőgaz­dasági termelés, ezen belül is az alapvető növénytermesztő te­vékenység — bár csökkenő mér­tékben, de belátható időn be­lül még mindig — az időjárási viszonyok függvénye. Az a ter­melőszövetkezet, amely nem fordít kellő gondot a megfele'ő alapok képzésére, ezen belül is elsősorban o jövedelembizton- sáai alop képzésére, a kedve­zőtlen terméseredmények követ­kezményeként — amint azt oz elmúlt év is Igazolta — vesztesé- oessé, alaphiányossá válik. A hatósági ellenőrzések tapaszta­latai azonban azt is mutatják, hogy o veszteség és alaphiány oka nem minden esetben vezet­hető vissza időjárási tényezők­re. Tavaly is több százmillió fo­rinttal kellett o tsz-ek áltaJ ösz- szeállított év végi mérleget mó­dosítani, ám, hogy mi mindent takar ez a szám, nem lenne cél­szerű részletezni, hanem első­sorban azokról a tendenciákról beszéljünk, amelyek a szabály­talanságok mozgatórugói voltok. A revíziók tükrében vizsgálva a termelőszövetkezetek gazdál­kodását, az egyik alapvető hiá­nyosság a helytelenül kialakí­tott részesedési alapra vezethe­tő vissza. A tsz-ek részesedésük mértékét és színvonalát az el­ért gazdasági eredményektől függően, saját maguk határoz­zák meg. Igen sok esetben ta­pasztaltuk, hogy több szövetke­zet, figyelmen kívül hagyva oz elért eredményeket, egy-egy év kiugró terméseredményére ala­pozva olyon magas jövedelem­szintet alakított ki és kíván tar­tósan szinten tartani, amelyre csak , igen kedvező viszonyok között lenne képes. t Mérfékíarfást a jövedelemben A termelőszövetkezetek része- s&dési alapjának csökkentése, az esetleges termelési kiesések esetében is, igen nehéz, mert ez lényegében a tagság szövet­kezetbe vetett bizalmát csorbít­ja. Sok szövetkezet vezetősége, bízva abban, hoay majd a kö­vetkező esztendő kedvezőbb lesz, minden eszközzel, még sza­bálytalanságok árán is, a jöve­delem szinten tartására, esetleg növelésére törekszik. Természet tes, hogy ezek a megoldások csak átmeneti jellegűek lehet nek, hiszen élőbb vagy utóbb a pén7Üavi revíziók során felszín­re kerülnek és ennek következ­ményeként a szövetkezet közös- séaének több évre kiható kárt, a felelős személyeknek pedig esetleg súlyosabb felelősségre- vonást vonnak maguk után. Mi tehát a helyes út? Miért tartiuk időszerűnek e kérdés fel­vetését? Nos, az idei terméskilá­tások és ennek következtében a várható eredmények kedvezőek. Ez a körülmény sok problémát megoldhat, de egyben sok- probléma forrásává Is válhat Azok a szövetkezetek, amelyek nem gondolva a megalapozott, a kiegyensúlyozott és ütemesen fejlődő gazdálkodásra, ismét abba a hibába eshetnek, hogy jövedelmük nagyobb részét ki­osztják, nem gondolva a jövőre. A'vezetőknek helyes irányba kell orientálniuk a tanokat, hogy csak mértéktartó jövedelemnö­vekedést hagyianak jóvá. Ebben az időben kell gondolni a jö­vőre, okulva a múltból, feltölte­ni az alapokat és ezen belül el­sősorban a jövedelembiztonsági alapot. Csak ez nyújthat meg­felelő biztosítékot arra, hogy a szövetkezetek távlatban is ki­egyensúlyozott jövedelmi viszo­nyok mellett gazdálkodjanak. Több éves tapasztalat bizonyít­ja, hogy azok a tsz-ek, amelyek éves személyes jövedelmüknek leaalóbb 30—50 százalékát tar­talékolják, minden átmeneti ne­hézséget meg tudnak oldani, Á beruházásból bukás is fehet A másik alapvető hiányosság a beruházások terén tapasztal­ható. Igen i sok szövetkezetben az a helytelen nézet alakult ki, hogy a megvalósítandó beruhá­zások esetében — mindentől el­vonatkoztatva — mindenképpen jól járnak, hiszen ezek ielentős részét (30—50 százalékát) vissza nem térítendő állami támoga­tásból kapják. Valóban, az ál­lam, a mezőgazdasáq hatéko­nyabb és dinamikusabb fejlődé­se érdekében, igen jelentős tá­mogatósban részesíti a szövet­kezeteket, mind beruházások, mind pedia az üzemvitel terén. Az a célkitűzés, hogy a támoga­tási rendszeren keresztül a tsz- ek termelési struktúráját a nép­gazdasági igényeknek megfele­lően orientálja és elősegítse a hatékonyabb termelést Mi ezen a téren a tapasztala­tunk? Igen sok szövetkezet a beruházási döntéseknél nem jár el körültekintően. Sok esetben bebizonyosodott, hoqy a beru­házások megvalósítása nem hogy a szövetkezet gazdásáai megerősödését nem segítette elő, de ellenkező előjelű hatást váltott ki. Egyes szövetkezetek­nél több évre kiható eladóso­dást okozott és a gazdaságta­lan termelés kialakítását idézte elő. A szövetkezetek vezetőinek tisztán kell látniuk, hogy csak az a beruházás biztosíthatja a hatékonyabb termelést, a terme­lékenység növekedését, amely minden vonatkozásban a beru-. házás teljes vertikumában meg­alapozott. Azok a tsz-ek, ame­lyek a beruházás hatékony üze­meltetéséhez nem rendelkezne« megfelelő forgóeszközökkel, szakemberekkel, termelési struk­túrájukat a beruházás iaénye szerint nem qlakitiák át időben, eleve nem számolhatnak a meg­valósítható beruházások haté­konyságával. Az a tapasztalatunk, hogy a meg nem alapozott vállalati beruházási döntések miatt több termelőszövetkezetnél a pénz­ügyi .egyensúly felbomlott és a beruházások megtérülési idejé­ről még csak távlatban sem le­het beszélni. Sok szövetkezet, ezen gigantománikus, minden reális alapot nélkülöző döntése nemcsak a szövetkezetnek okoz súlyos kárt, hanem valamennyi­ünknek. Újabb vadha'tások Annak ellenére, hogy a köz- gazdasági szabályozórendszer keretén belül ezen vadhajtások megakadályozására hatékony intézkedések történtek, a terme­lőszövetkezetek egy része, a rendelkezéseket megszegve, to­vább folytatja e helytelen gaz­dálkodási formát. Természetsze­rű, hogy a pénzügyi revíziók so­rán a jogtalanul igénybe vett állami támogatások felszínre ke­rülnek, s a bevételi hivataluk kénytelenek ezek visszafizetésé­ről intézkedni, melynek követ­keztében a termelőszövetkezet pénzügyi egyensúlya még csak tovább romlik. Az idei várható kedvező ered­mények alapján orra kell töre­kedniük a termelőszövetkezetek­nek, hogy a beruházások rentá­bilis üzemeltetéséhez szükséges forgóeszközöket tartalékolják és megfelelő alapot képezzenek beruházásaik komplettirozésára. Modoros János Fiatal közgazdászok III. országos találkozója daranyáDan Péc* és Harkány lesz a szín­helye az idén a fiatal közgazdá­szok III. országos találkozójának, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság fiatal közgazdászok bi­zottsága. a KISZ KB ifjúmunkás osztálya és az MKT Baranya megyei csoportja rendez az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda közreműködésével. Az or­szág valamennyi megyéje képvi­seletében kétszáz fiatal közgaz­dász csütörtökön délután érke­zik Pécsre Budapestről. A prog­ram már a vonatban kezdetét veszi, a résztvevők csoportokra oszlanak, neves közgadászok ve­zetésével szekcióüléseket tarta­nak. A fiatal közgazdászok szeptem­ber 20-án, csütörtökön délután Pécs nevezetességeivel ismerked­nek, o Nemzeti Színházban meg­tekintik a Pécsi Balett külön eb­ből az alkalomból tartott elő­adását. Este fogadás Harkány­ban. A résztvevők maradnak, és a harkányi Hotel Touristban és a motelben szállásol iák el őket. Pénteken Pécsett folytatódnak a találkozó eseményei. A Közgáz- Hasóaftudamányi Egyetem kihe­lyezett nappali tagozatának aulá­jában délelőtt 9 órakor d r. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára tart előadást Baranya társadalmi, gazdasági fejlődésének időszerű kérdéseiről, amit vita követ. A fiatalok ezután csoportokra osz­lanak és üzemlátogatáson vesz­nek részt a Bőrgyárban, a Kesz­tyűgyárban, a Pannónia Sörgyár­ban, a Dohánygyárban és a Mű­szergyárban. A különvonat a dél­után1 órákban indul vissza Buda­pestre. Az MKT hírei Ä „Hit tudnak a mai könyvelők?” ürügyén Őszintén a belső ellenőrökről i OtYen százalékuk elmarad a követelményektől Tanfolyamot szervez az SZYT A vállalatoknál és a szövetkezeteknél a belső ellenőrzést álta­lában szükséges rossznak tekintik. Pedig, s alábbi cikkünknek ez adja fontosságát, az ellenőrzési tevékenység a vezetés egyik alap­funkciója, elhanyagolása a vezetők munkájának hatékonyságát ássa alá. A legutóbbi Közgazdasági élet hasábjain Sasvári Béla cikket írt „Mit tudnak a mai könyvelők?" címmel. Rámutatott arra, hogy a négy megyére kí terjedő ellenőrzési területükön vizsgált harminc vállalat egy­ötödében a számviteli vezető gárdának középfokú szakmai képesítése sincsen. Érdekelt bennünket, mi a helyzet a beiső ellenőröknél, akiknek feladata többek között a számviteli nun- ka ellenőrzése is. A Szervezési Baranya megyei szervezeteben elemeztük a függetlenített bel­ső ellenőrök adatait. Az ellen­őrök irányító szervek szerint csoportosítva az alábbi vállala­tokhoz tartoznak: minisztériumi (tröszti): 23. tanácsi: 9, szövet­kezeti : 23, összesen tehát 55 tő. Mik a tapasztalatok? A bel­ső ellenőrök 57 százaléka férfi, de az elnőiesedés előrevetíti árnyékát. A nemek és az élet­kor szerinti megoszlás a követ­A hónap elejón vezetőségi ülést tartott a Magyar Közgazdasági Tár­saság megyei szervezete. Megtár­gyalták a tavaly ősz óta végzett munkát és összeállították az idei II. és a jövő esztendő I. félévi munko- prog romját. Néhány érdekesebb előadás az ez évi programból: Szeptember: Az élelmiszergazdaság ez évi gazdasági eredményeitől és annak jövő évre várható pénzügyi vonatkozásairól Előadó: dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank el­nökhelyettese. A pénzügyi szakbizott­ság rendezvénye. Október: Az üzem- és munkaszer­vezés vállalati eredményei és prob­lémái. Ércbánya Vállalat. Korrefererv sek: Mohácsi Farostlemezgyár, komlói Carbon Könnvűipari Vállalat. Az ioa_ r| szakbizottsáq és a gazdasági szak­emberek klubja /endervénye. November: A gazdasági szabályo­zórendszer továbbfejlesztésének kér­dései. Flöodó; dr. Csikós Nagy Bé la, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke. Magyarország népesedési helyzete. Előadó: dr. Szabady Egon, a KSH elnökhelyettese. A statisztikai szak- bizottság rendezvénye. és Vezetéstudományi Társaság kező: férfi nő őssz. %-ban %-ban %-ban 30 év alatti 5 16,2 9,7 40 év alatti 24,5 55,0 37,5 50 év alatti 36.5 28,8 33,3 50 év feletti 34,0­19,5 összesen 100,0 100,0 100/) Világgazdasági figyelő Eredményes volt a tokiói értekezlet Résx!etek Bíró József nyilatkozatából A nők aránya magas a taná­csi vállalatoknál, az ötven év feletti férfiak jelentős hányada o szövetkezeti szektorban dol­gozik. Az ellenőrök egy része kevés gyakorlattal rendelkezik, akár az életkort, akár az adott vállalatnál eltöltött időt vesszük figyelembe. A gyakorlati tapasz­talaton kívül nélkülözhetetlen a szakképzettség, ami nem mond­ható kedvezőnek. Az iskolai végzettség szerinti megoszlás: általános iskolát végzett 10 százalék, érettségi­zett 78, főiskolát vagy egyete­met végzett 12 százalék. A szakmai képzettség terén sem kielégítő a helyzet, A revizorok többsége számviteli orientáltsá­gú, ennek ellenére a felének nincs középfokú (mérlegképes könyvelői) végzettsége. íme, a százalékos megoszlás: felsőfo­kú 1, középfokú 43, alapfokú 43, szakellenőr 7, képzettség nélküli 6 százalék. A szakellen­őröket elsősorban a miniszté­riumok irányítása alá tartozó vállalatoknál foglalkoztatják, ami lehetővé teszi a komplex ellenőrzést. Néhány vállalatnál a komplexitást a revizorok több­irányú képzettségével biztosít­ják. Megítélésünk szerint a veze­tők egy része nem tulajdonit kellő fontosságot a belső ellen­őrzésnek. Ez megnyilvánul ab­ban is, hogy a vállalatnál vagy nincs függetlenített belső ellen­őr, vagy nem megfelelő sze­mélyt alkalmaznak abban a munkakörben. Ezek a vezetők nem gondolnak arra, hogy az ellenőrzési tevékenység a veze­tés egyik alapfunkciója, tehát saját munkájuk hatékonyságát is veszélyeztetik. Tapasztalata­ink szerint (ezt egyébként Sas­vári Béla cikke is alátámaszt­ja) némely vállalatnál nem megfelelő a belső ellenőrzés megállapításainak realizálása, nem történik hatékony intézke­dés a hibák megszüntetésére. Hazánk a múlt hét végén Tokióban már teljes jogú tag­ként vett részt a GATT minisz­teri értekezletén, A háromnapos tanácskozás központi kérdései­ről. a konferencia és az azon elfogadott nyilatkozat jelentő­ségéről nyilatkozatot adott a magyar küldöttség vezetője, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. Nyilatkozatát ismer­tetjük. A tokiái GATT -értekezleten — mondotta a miniszter — a köz­ponti téma a fejlett országok­nak a kereskedelmi és a mone­táris problémák rendezésével, illetve a rendezés sorrendjével kapcsolatos álláspontja volt, A Közös Piac országai a valutáris kérdések megoldását, sürgették, míq az Egyesült Államok a ke­reskedelem liberalizálását tar­totta a legfontosabbnak. A fe­szültséget kompromisszumban oldották fel: végül is olyan megállapodásra jutottak, hegy párhuzamos tárgyalásokat kell folytatni és mindkét kérdésben meq lehet és meg kell álla­podni. Amerikai igényként vetődött fel a kereskedelmi kérdéseken belül a mezőgazdasági nehéz­ségek felszámolása is. Magyar részről, illetve a szocialista or­szágok szempontjából egyrészt a mezőgazdasáqi akadályok eltávolítása, másrészt a még mindig meglevő mennyiségi kor­látozások megszüntetése jelent­kezett fontos kérdésként. Fel­szólalásainkban szorgalmaztuk, hogy ezeket a mennyiségi kor­látozásokat mielőbb oldják fel, ne csak elvben, hanem gya- korlatban is. A most következő körtárgyalások Magyarország számára csak abban az eset­ben bizonyulhatnak eredmé­nyesnek, ha a legmesszebb- menóen érvényesül a kölcsönös­ség. Fontos célkitűzésünk lesz a tárgyalásokon. hogy a mező­gazdasági korlátozások felol­dása ne csak az Egyesült Ál­lamokra vonatkozzék, hanem ■mindenkire. Jogos az a feltéte­lezés, hogy megvalósul a meny- nyiségi korlátozások megszün­tetése is, és létrejöhet a szé­les körű liberalizáció. A GATT-értekezlet — állapí­totta meq egyebek mellett dr. Bíró József — eredményes volt. Ha a körtárgyalások is sikerrel zárulnak, vagyis a monetáris és a kereskedelmi problémák ren­deződnek, ebből számunkra je­lentős előnyök származhatnak. Olyan további vámkedvezmé­nyekhez juthatunk a piacokra való bejutás szempontjából, amelyek lényegesen kedvezőb­bé tehetik exportunk helyzetét és kilátásait. Mindehhez persze idő kell, és arra is fel kell ké­szülnünk, hogy a kapott enged ményekért «erében milyen en­gedményeket adiunk Felveszünk két jól képzett szerszám­lakatost — NAGY SZAKMAI GYAKORLATTAL — Német nyelvtudással előnyben. Jelentkezni lehet: a PROSPERITÁS Ktsz munkaügyi osztályán. Budapest IX., Viola a. 45. Őszintén szólva megállapíthat­juk, a belső ellenőrök mintegy 50 százaléka nem tud maradék­talanul megfelelni a párt- és kormányhatározatokban előírt követelményeknek. Ez azonban nem tekinthető speciálisan ba­ranyai jelenségnek. A tények ismeretében írja elő a Minisztertanács 1032/1973. Vili. 23. számú határozata a gazdálkodás felügyeleti és bel­ső ellenőrzésének fejlesztését. Uj feladatokat ró a belső ellen­őrzésre, az eddigieknél mé­lyebb elemzések végzésével, a gazdálkodással összefüggő je­lenségek okainak feltárásával hatékonyabban kell elősegíteni a döntések meghozatalát és a vezetés megfelelő tájékoztatá­sát. A magasabb követelmé­nyeknek a belső ellenőrök csak akkor felelhetnek meg, ha megfelelően képzettek, és to­vábbképzésükről, anyagi és er­kölcsi megbecsülésükről, műkö­dési feltételeik megteremtésé­ről a vállalatok és a szövetke­zetek vezetői gondoskodnak. Hazánkban kifejezetten revi­zorokat képző iskola vagy rend­szeres tanfolyam nincs, ezért a belső ellenőröknek, a megszer­zett alapképzettségen túlmenő­en, állandó önképzést kell vé­gezniük. önképzésükhöz, illet­ve továbbképzésükhöz kíván se­gítséget adni a Szervezési és Ve­zetéstudományi Társaság azzal, hogy a mérlegellenőrzés, az ár­képzés és áretlenörzés, a költ- ségqazdálkodós, a beruházási tevékenység, a munka- és üzemszervezés témaköreiből, ne­ves budapesti és helyi előadók bevonásával, még ebben az év­ben tanfolyamat szervez. A tan­folyamon való részvétel nem­csak a belső ellenőröknek szük­séges, de hasznos azoknak a kis létszámú vállalatok és szö­vetkezetek vezetőinek is, ahol függetlenített belső ellenőrzés nem működik. Horváth József A CARBON VALLALAT geresdlaki ruhaipari kisüzemébe telvesz Vili. általánost végzett lányokat, és asszonyokat üzemi munkára. Kereseti lehetőség a be­tanulási idő olatt 850,— forint — a betanulási idő után 1300—1500 forint körül — teljesítménytől függően. Autóbusz közlekedés o két- müszakos termeléshez bizto­sítva. Költségtérítés kollektiv szer­ződés szerint Jelentkezni lehet: Schunk Nándor főművezetőnél, Geresdlakon. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom