Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-17 / 246. szám
Jön: Hugó, a víziló, dr. Bubó, Ludas Matyi János vitézzel a világ élvonalában Ötször annyi az ára, mint az Egri csillagoké Szeptember 20-án mutatják be Pécsett — az országos bemutatóval egysdőben — a Petőfi János vitézéből készült első, egész estét betöltő színes, magyar rajzfilmet. Miért késett ilyen soká a leghosszabb rajzfilm elkészítése? Elnéző mosoly a válasz. Tulajdonképpen hasonló vállalkozásnak minősíthető a népszerű Gusztáv-sorozat is, amely oz egyenként ötperces 68 epizóddal egy 340 perces filmnek felel meg. Vagy Mézgáék, akik kétszer 13 részben esetenként 25—30 percig szórakoztattak. Tessék kiszámítani, mennyi ez! Fiatalok filmje S mégis, a Pannónia Filmstúdió rajzfilmesei jogos büszkeséggel a János vitézt tekintik a fordulatnak, amikor nálunk is megindult a nagyfilmek gyártása. Ez ugyanis feltétlenül magasabb művészi és műszaki követelményeket jelent, mint a rövi- debb epizódokból álló filmek készítése. CENTRUMHÉTFÖ! MÉG MINDIG 20%I — Női fehérneműk egyes fajtái habselyem és nylon alapanyagból — 1973. szeptember 17-én CENTRUMHÉTFÖ! A János vitéz a Petőfi-évtor- dulóra készült. 1971 júliusában szütettek meg Jankovics Marcell rendező ceruzája nyomán qz első grafikai tervek, s 1973. május 12-én fejeződött be a munka. Fiatalok filmje a János vitéz, hiszen a gyártásban közreműködők átlagos életkora mindössze 22 év. A fiatalság lendülete, a költő és a mű szeretete, az ügy iránti odaadás tette, hogy mindössze 9 hónapra volt szükség a mintegy 60 ezer rajz elkészítéséhez. Jankovics Marcell, Nepp József és Ternovszky Béla mozdulattervei alapján 6 kulcsrajzoló és 12 fázisrajzoló készítette el azt a töméntelen rajzot, amelyek kihúzók és kifestők százfőnyi seregének keze nyomán lettek olyanná, amilyennek a mozi vásznon látjuk. Többhónapos budapesti és balatoni siker utón most kezdi a János vitéz országos diadalút- ját miután első külföldi sikere is megszületett. Olaszország öt- szörannyiért vásárolta meg a János vitézt, mint korábban a szuperfilmnek tartott Egri csillagokat. Ez is jelzi, hogy valami egészen kivételes mű született a Faház-ban. A Vörös Hadsereg úti stúdió parkjában külön az első nagyfilm számára építettek egy fabarakkot, ami az alkotók számára ezután mindig egyet jelent a János vitézzel, ez pedig egy új korszak kezdetével. Évente két egész estes film — A János vitéz megnyitja az utat a továbbiak előtt — mondja dr. Matolcsy György, a rajzfilmstúdió vezetője. — Legközelebbi tervünk a Ludas Matyi, amelynek rendezője Dargay Attila lesz. Utána több magyar és szovjet rajzfilmrendező együttes munkájával akarunk kopro- dukciós filmet készíteni. A későbbiekben szeretnénk nyugateurópai rajzfilmgyárakkal is koprodukciót a közös európai ! kultúrkincs feldolgozására. — Idén készült még egy egész i estes film ... I — Igen, a Hugó, a víziló. Bill Feigenbaum amerikai rendező és Graham Percy angol grafikai tervező irányításával készült el. Magyarországi bemutatóját húsvétra tervezzük. Erre egyébként büszkék vagyunk, mert nincs jelenleg még egy rajzfilmstúdió, ahol egy időben két nagyfilm készül. A világ- ranglistán tehát jó helyet értünk el. Ezt szeretnénk megtartani, időnyereségünket megőrizni, mivel várható, hogy a rajzfilmgyártásban ez lesz a legrobbanékonyabban fejlődő irányzat. — Hogyan tükröződik ez elgondolásaikban? — 1980-ig évente egy-két gyermekeknek és felnőtteknek szóló egész estés filmet akarunk készíteni. Az évtized végéig mindenképpen ráállunk az évi két filmre úgy, hogy emiatt a Másfél millió hőpalack Nagykanizsáról Kávéskészletek mííanyagtokocskákban meghonosodott műfajok ne szenvedjenek kárt. A rajzasztalon: Dr. Bubó Dargay Attila cselekményvázlata alapján házi pályázatot írtak ki a Ludas Matyi grafikai terveinek elkészítésére. S miközben a magyar rajzfilmművé- szet mesterei Fazekas Mihály alakjait formálják, a stúdióban készül már az új sorozat, Nepp József 13 részes tévé-filmje, a „Kérem a következőt”. A főhős dr. Bubó, a jószándékú, ám néha „balszárnyas" bagolydoktor, akinek portréját közöljük. Rokonszenves ábrázatát érdemes megjegyezni, egy év múlva a képernyőn láthatjuk viszont. Hársfai István Nagykanizsán van az ország egyetlen üveggyára, amely laboratóriumi üvegárut és hőpalackot gyárt. Fennállásának 25. évfordulójára a hajdani egyke- mencés maszek gyáracska hatalmas ipartelep lett. A hőpalack automatizált gyártmány. Pár éve kapta ezt o korábbi 30—40 százalékos dotóciójú terméket a gyár — dotáció nélkül, tehát veszteséges gyártmányként. Most már évi 1,5 millió darabot gyártanak, s a legjobb úton haladnak afelé, hogy ez a „rossz termék” kifizetődő leqyen. De hogyan is készül a hőpalack? Automata adagolja a gépre a masszát. A gép megcsinál néhány-tízezer kisebb, vékonyfalú palackot, majd átállítás után ugyanannyi nagyobbat. Utána edzőkemence, válogatás, a selejt meqy vissza a kemencébe. A kétféle palack ezután újabb automatára kerül, az egymásba helyezi őket, ösz- szeforrasztja, a külső megkapja a kis csövecskét. (Edzőkemence, válogatás.) A következő fázis a foncsorozás (szárítás, hőkezelés), maid a légte- lenítés (válogatás) és a próba. Hol van a vén cigány? Kemény- valuta a vonóban- Hol van az öreg cigány? - így szól a régi nóta. De hol vannak a fiatal cigányok, a vonó tizen- vagy huszonéves mesterei, akikből néhány évtizeddel ezelőtt még több zenekarra valót lehetett találni Pécsett. A népi zene és azon belül a saiá- tos stílusú cigányzene alig-aiig szól a pécsi vendéglőkben és lassan már nem lesz egy szál cigány, aki utolsó útra kíséri az arra érdemes jó bohémeket Meölte őket a dzsessz, elvitte őket a pénz. Mindenütt tánczene szól, szakszofonnal, gitárral; zongorával és ha van még pécsi cigány, az odakinn húzza c nótát Kanadában,- Nyugat-Né- metországban, meg északon. Dollárért, márkáért, koronáért vagy huszonöt pécsi cigányzenész muzsikál. Miért? Kihalnak a muzsikus cigányok Mert kell a „kemény valuta” az országnak is, nekik is. Mert idehaza nem hallgatják bár a régi-régi nótákat. Mert nincs is Szalai József zenekara az Elefántban Évek óta egy középkorú jugoszláv turista érdeklődik Mohácson Véli aga, o város utolsó török méltóságának lakóháza iránt. Felkereste mindazokat, okik valamit is hallottak a török uraság életéről. így tudta meg, hogy a mai tisztasági fürdő helyén állt a keresett épület. Engedélyt kért, hogy lemehessen a pincében levő kazánházba. A nála levő helyrojz alapján végigkopogtatta a falakat. A látogatása után hamarosan szárnyra kapott a mendemonda : az aga egykori mesés kincse után kutat. Mustafa Velagity, Szarajevó’ éoítészmérnök bizonyíthatóan eavenescai leszármazottja Véli agának, okit 16S6-ban űztek ki o városból. A jugoszláv mérnök már ötödik éve gyűjti az adatokat őséről, és keresi o még fellelhető tárgyi emlékeket. Ellátogatott Kiss Bélához is, aki a város helytörténetét kutatja, és dokumentumok iránt érdeklődött. Titkos rajzok Véli aga házáról Mesés kincs egy mohácsi pincében? — Van-e reális alapja a kincskeresésnek csaknem háromszáz év után? — Feltétlenül — mondja Kiss Béla —, ugyanis 1686 egyik éjszakáján Radonai Mátyás sza- lavári kapitány hatszáz katonájával megtámodta a várost és kiűzte a törököket. A menekülők a Duna felé igyekeztek és könnyű csónakokba szálltak. Tehát, nem valószínű, hogy a súlyos kincses ládákat magukkal vihették volna a váratlan támadáskor. Hogy komoly mennyiségű kinccsel rendelkezett Véli oga, annyi bizonyos, de az is, hogy nem vitték el magukkal. A mai tisztasági fürdő épülete helyén két évtized^ meg egy düledező lakóház' állt. Egykori gazdája mesélte: — Lehet ebben a kincshistóriában valami, mert gyermekkoromban gyakran - lejártam a ház pincéjébe és a boltozatos falakon hatalmas, rozsdás vaskarikákat fedeztem fel. Én akkor úgy gondoltam, hogy. talán börtön lehetett valamikor, ahol rabok sínylődtek o dohos vágatokban. Azonban mint később bebizonyosodott, istállónak használták a törökök. Nyilván ezt a helyet kereshette Musztafa Velagity, hiszen alkalmas lehetett a kincs elrejtésére. Azóta már számos „amatőr kincsekereső'' vállalkozott, hogy felkutatja a drágaságok helyét. Egyesek súlyos arany karkötőkről, gyémántos boglárokról, mások drágakövekkel kirakott fegyverekről beszélnek. A kincs azonban még a mai napig sem került elő, de Musztafa Velagity évről évre visz- szajön és kitartóan kutat titkos rajzai alapján Véli aga mesébe illő vagyona után. Füzes János utánpótlás, fizikai értelemben is kihalnak a muzsikus cigány családok. — Ezek az érvek. Igazak, közismertek, országos érvényűek. De Szegeden még mindig tizenhat állandó cigányzenekar játszik. Pécsett? - Három, de ebből is egy a Mecsek éttermében átadja a helyét másnak. Marad tehát kettő: Dörömböző Gézáé, aki most Harkányban játszik, de az ősszel az Elefántban muzsjkál és Szalai Józsefé, aki meg az Elefánt-ból a So- piana-ba megy ót. A többi? — Szinvonalvizsga nélküli, alkalmi zenész. Miért nincs több? — Mert a művészeti szempont állandóan ütközik a gazdasági érdekkel. De hallgassuk meg az illetékeseket! Kismányoki Károly, az Országos Szórakoztatózenei Központ Baranya megyei Kirendeltségének vezetője: — Pécsett a jelenlegi viszonyok között is legalább öt cigányzenekar működésére van szükség és lehetőség. Igaz, kihalnak a muzsikus cigány családok, de ennyi utánpótlás azért van. Azonkívül nem hiszek abban, hogy a cigányzenét szedető közönség, mint generáció kihal. Ehelyett a generációk cserélik egymást: a fiatalember, ha túllépi a harmincadik évet, egyoldalúan tónczeneszererő vendégből mindent, a cigányzenét is szívesen hallgató vendéggé válik. A külföldiekről nem is szólva. Egyáltalán, a zene a vendéglátóipar több vonzóerejének egyike. De a vendéglátóipari központok hozzáértő szervezői helyett sajnos újabban egyre inkább az üzletek vezetői külön-külön döntenek, mellőzve néha a színvonal iránti igényt, egyoldalúan bevételre figyelve, és sokszor sajnos nem a kei’c hozzáértéssel. Félek, hogy egy vagy két évtized múlva megfizetnénk majd a cigányzenészeket, de már nem lesz kit megfizetnünk. Nem hallgatlak a régi nótát Bakó Béla, s Baranya megyei Állami Vendéglátóipari Vállalat közgazdasági főosztályának vezetője: — A harmincon túli vendég már nagyon ritkán vendég, inkább otthon ül. A szórakozni rendszeresen járó és így többnyire jól kereső fiatal korosztály viszont a tónezenét kedveli. Eljön meghallgatni a cigánymuzsikát is, de csak a kivételesen magas színvonalút. Dörömböző Gézának mindig van közönsége, aztán Szalai Jóskának is. Hegedű, vagy szaxofon? — Eldönti a hangulatunk, életkorunk, az erszényünk bősége, meg hát a muzsika színvonala is. De arra, hogy a cigányzene tényleg ki ne haljon, arra azért valahogyan gondolni kellene. Ha másképpen nem, hát egy minden hétköznap máshol játszó „utánpótlás” cigányzenekar létesítésével. Földessy Dénes Külön rakta ■ sorakoznak ezerszám a forró vízzel töltött palackok, amelyekben 48 óra múltán csak felére csökkenhet a hőmérséklet. Ha ennél jobban lehűl a folyadék — selejt. Végezetül a saját gyártású műanyagtokba helyezésen, a csomagoláson és a szállításon a sor. Jelentős részük tőkés exportra megy. A qyár termékeinek közel kétharmadát exportálják. Legnagyobb vevő a Szovjetunió, utánuk a szocialista országok következnek. Jövőre 2 millió rubel értékben szállítanak Nagykanizsáról a testvéri országokba, elsősorban laboratóriumi üvegárut. A nyugati piacokra nehéz ezekkel betörni, túlságosan erős a konkurrencia. Vannak azért vevők a tőkés piacon is: Belnium, Spanyolország. Törökország. Izrael és egy sor afrikai ország. 1974-ben az ampullagyártás indítása lesz a sláger. Emellett újfajta 0 75 literes hőkan- csó gyártását kezdik meg. A rendkívül szép műanyagtokot a gyár műanyagüzemében gyártják. Új kóvéskészlet is szerepel a programoan, az üvegpoharak ízléses műanyaqtokocskó- ba kerülnek (ezen lesz a fül is): a készlethez tánvér és kiöntő is tartozik majd. Fontos kísérletbe is kezdenek. Tudjuk, hoqy a tűzállóedényeket nem tanácsos lángra helyezni, s a hirtelen lehűtés sem aiánlatos. Nos olyan üvegedények gyártását akariák kikísérletezni, amelyek n közvetlen lánaot is elbírták, de azonnali hűtés hatására sem pattannak szét. H. I. Kirakatgaléria Festmények a kirakatban. — Nem új látvány. Csakhogy eddig Magyarországon minden kirakatba tett kép mellett ott volt az ára is. Először Baján állították nz utcai kirakatot az üzlet helyett a népművelés szolgálatába. A város egyik utcájában, több egymás utáni kirakatból vették ki a kereskedelmi árut. Helyettük festőművészek alkotásait láthatja az utca népe — ingyen, bármikor. Ezzel megnyílt az ország első kirakatgalériája. A szakemberek szerint ilyen eddig csak Párizsban és Münchenben volt. A Bajai Városi Tanács művelődésügyi osztálya másfél hónaponként cseréli ki a kirakat- galéria anyagát. Elsőként a három Baján élő és már neves festőművész: Veintreger Adolf, ifj. Éber Sándor és B. Mikii Ferenc alkotásait láthatják a város lakói. Utána a fiatal, még kezdő bajai festőművészek képeit állítják ki. Hétfői □ BUDRPE5T A CSÖSZEREIÖIPARI VALLALAT sürgésén feivéte're keres dunántúli, illetve vidéki munkahelyre az ország egész területén lakatos, hegesztő szakmunkásokat és segédmunkásokat Kedvezményes étkezés, szállás. Dolgozóink részére rövid időn belül lehetővé tesszük a külföldi munkára való kiküldetést is. Jelentkezés: Budapest, Vili., Kisfaludy u. 9—11. I
