Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-02 / 231. szám
Beszélgetés a POTE új rektorával Nemzetközi orvostudományi központtá válhat Pécs Szombaton délelőtt a Pécsi Orvostudományi Egyetemen ünnepélyes tanácsülésen iktatták be tisztébe dr. Tigyi József akadémikust, egyetemi tanárt, az egyetem új rektorát, aki eddig tudományos rektorhelyettesi tisztet töltött be. Az ünnepélyes aktuson jelen volt dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter, dr. Lukáts Jenő, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, flocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottságának osztályvezetője. Van egy történetem dr. Tigyl József akadémikusról, a POTE újonnan kinevezett rektoráról. Interjút kellett készítenem vele, s találkozót beszéltünk meg. „Jöjjön reggel hétre az irodámba" — mondta. Az intézmények legjobb esetben nyolckor kezdenek, ezért azt hittem, tréfál. Komolyon gondolta. „Korán lehet a legjobban dolgozni" — mondta. Asztalán levelek tömege, a feladó helyén külföldi címek, intézetek. Percenként csörgött a telefon, a professzor rövid, határozott mondatokban válaszolt, utasított, kért, ígéretet tett. Azóta is ez a kép él bennem róla. A munka megszállottja lenne? Ha tudományos működését, funkcióit nézzük, akár erre is gondolhatnánk. 1950-ben avatták itt, Pécsett orvosdoktorrá,--1964-ben elnyerte a „Biológiai tudományok doktora" címet, 1967-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Ugyanettől az évtől kezdve ez egyetem tudományos rektorhelyettesi tisztét is betöltötte. A Biofizikai Intézetnek, ahol 1945 szeptemberétől dolgozott, 1971- ben lett az igazgatója. Kétszer kapott Munka Érdemrendet (ezüst fokozat 1966, arany fokozat 1970). Ha tudományos funkcióit teljesen fel akarnánk sorolni, legalább fél gépelt oldalt betöltene: a Magyar Biofizikai Társaság elnöke, a Pécsi Akadémiai Bizottság egyik megszervezője majd elnöke, a KGST biofizikai együttműködésben 1971-től a Magyar Népköztársaság meghatalmazottja. 85 tudományos munkája jelent meg. Csakhogy a „megszállott” fogalmához valami ridegség, asz- kétizmus is párosul, ami viszont dr. Tigyi Józsefből hiányzik. — A tehetetlenséget nem bírom elviselni - mondja. — ön biofizikus. Pályafutása a rektori kinevezésig hogyan függ össze azzal, hogy ezt az orvostudományban rendkívül fontos és dinamikus tudományágat választotta hivatásául ? — Tulajdonképpen fizikusnak vagy atomfizikusnak készültem, de a háború miatt akkor már Budapesten gyakorlatilag szünetelt az oktatás, ezért édesanyám azt ajánlotta, jöjjek Pécsre medikusnak, ahol egyébként bátyám már orvostanhallgató volt. A biofizika világszerte új tudomány, s mai fontosságát akkor még különösen nem lehetett látni. Ernst Jenő személyes érdemének lehet tekinteni, hogy nálunk már akkor oktatták, hiszen a nagy országokban sem volt még biofizikai intézet, amikor Pécsett már működött ilyen. Ennek köszönhető, hogy a nemzetközi biofizikai élet megszervezésében ma is olyan nagy szerepet játszunk. Például a biofizikusok nemzetközi szervezete legmagasabb, 12 tagú vezető testületében a szocialista országok képviseletében a szovjet Kal- jusln és jómagam veszünk részt. Elsőéves koromban dr. Ernst Jenő észrevette, hogy jobban értek a fizikához, mint az átlag orvos- tanhallgató, s maga mellé vett. Én addig azt sem tudtam, mi az a biofizika, de észrevettem, hogy érdekesebb, mint az atomfizika, hiszen annak sok vonatkozása benne van, s ráadásul az élettel is összefügg — így lettem biofizikus. Ez a tudománya modern orvostudomány alapja. Csak példaként: 1960—70 között az orvosi Nobel-díjak közül 4- et biofizikusnak adtak. Vagy egy másik: a KGST-n belül 10 tudományos témát támogatnak, ezek közül az egyik a biofizika. Az öt fő téma közül egyért Magyarország, pontosabban a mi intézetünk a felelős, ez pedig „Az izomműködés biofizikája". De visszatérve az eredeti kérdéshez: azt hiszem, nem véletlen, hogy az újat és mozgalmasat szerető emberek mihez csatlakoznak. Ismét egy példát hozva: Az ICSU-nak minden alap- tudományt képviselő száz tudós tagja között hat biofizikus van.- A vezetés mindig „őssz/á- ték” is, személy szerint mit tekint a legfontosabb feladatnak?- A POTE olyan stádiumában ran, hogy külsőleg Kelet-Európa legszebb orvostudományi egyeteme. A legfontosabb feladat, hogy ezt továbbfejlesztve, tartalommal töltsük meg. Az új klinikákba költözés a jövő szempontjából sokat jelentett, de a jelent tekintve visszaesést eredményezett. A költözés átalakulás is. Nálunk ez azt jelentette, hogy csökkent a tudományos termelés. A személyi állomány megvan a színvonalas munkához, rajtunk áll, hogy nemzetközi orvostudományi centrummá alakítsuk az egyetemet. Gondot kell fordítani a további felszerelésre. s akkor tartalmában is Kelet-Európa legjobb egyeteme lesz.- Az egyetem elsőrendű kötelessége orvostanhallgatók képzése, tehát az előttünk álló legfontosabb feladat az orvosképzés országosan új rendszerének megvalósítása. A hallgatókat a jövőnek kell képezni, hiszen a mai ismeretanyagok általában 5-10 év alatt elavulnak. Fejlődőképes, a tudomány előrehaladását követni tudó orvosokat kell kibocsátani. — Példamutató gyógyító munka nélkül nincs orvosképzés, ezért a klinikákat serkenteni szeretném a fokozott klinikai tudományos munkára. A harmadik fontos feladat az elméleti tudományos munka színvonalának emelése és az egyetem tudományos tevékenységének koordinálása. Sok egyéni, értékes munka folyik, az intézetek számos külföl di egyetemmel kollaborálnak. A távlati kutatási, fejlesztési témáknak megvan a koordináló egysége. Cél, hogy a fő kutatási témák kidolgozására a kapacitás 50 százalékát használjuk fel, de ezt az 50 százalékot valóban erre. Tehát nem ar-ól van szó, hogy meg kell akadályozni a kutatókat, hogy „jó ötleteiket" megvalósítsák. Ha ez történne, az gátolná a fejlődést, nem vezetne jóra. — Fontosnak tartom a múlt év novemberi párthatározatból következően a munkásosztály érdekeivel összefüggő kutatások támogatását. Elősegítem, s magam is csinálom az ipari nagyüzemi munkások egészségügyi problémáinak vizsgálatát: a szilikózis, az üzemi bőrártalmak és mozgásszervi betegségek gyógyításának kutatását. E három nagy feladat mellett természetesen vannak kisebbek is, amelyek úgyszintén lényeqesek. Ilyen az egyetemi dolgozók szociális helyzetének javítása, az üdülő, bölcsőde, óvoda kérdés megoldása. A kollégiumi helyzet jó, de a sportolás koránt- sincs megoldva. — Tisztában vagyok, hogy ezeket a gondokat csak akkor lehet megoldani, ha minden ember átlagon felüli teljesítményt nyújt. Fokozott mértékben számítok a professzorokra, de a fiatalok lendületét is mindenáron támogatni akarom. Úgy mondhatnám tehát, hogy a feladatok megoldásában a professzorok bölcsességére és tapasztalatára, s a fiatalok lendületére szeretnék támaszkodni. Marafkó László Bemutatkozás novemberben Borsay Pál csembalózik A napokban érkezett haza Prágából Borsay Pál zongora- művész. — Az V. Prágai Nyári Nemzetközi Zenei Kurzuson vettem részt — mondja. — Számos európai ország és Japán féjszóz művésze jött el a Prágai Művészeti Akadémia zeneművészeti karának rendezvényére, zongoristák, orgonisták és csembalóművészek. Nagy örömömre mindjárt az előjátszás végén megkaptam csembaló-játékomért a csehszlovák kultuszminisztérium ösztöndíját. Tanárom a világhírű Zuzanna Ruzicsková volt, aki állandóan koncertezik világszerte. — Milyen eredménnyel jött haza Prágából? — A kurzus végén a félszáz résztvevőből tizenhármán kaptuk meg azt a lehetőséget, hogy a záróhangversenyen felléphessünk. A válogatás olyan szigorú volt, hogy még a lipcsei nemzetközi csembalóverseny győztese — aki szintén részt vett a kurzuson — sem került be a koncertezők közé. Megkaptam az oklevelet. De a legnagyobb örömöt akkor éreztem, amikor megkérdezték, hogy hány éve csembalózom és én kénytelen voltam megmondani az igazat: rendszeresen csupán négy hónapja. Borsay Pált egyébként felkérték, hogy Kolabisnak, a cseh zeneművészet ma élő képviselőjének alkotását játssza el. Ezt a bizalmat rajta kívül csak egy fiatal bolgár zongorista kapta. Egyébként novemberben rendezik meg első pécsi csembalóművészi hangversenyét, s az itteni bemutatkozás után az Országos Filharmónia rendszeresen viszi majd őt hangversenyekre az ország különböző városaiba. '. D. Új körzeti iskolák Ötezer bejáró kisdiák 5200 tanuló jár be naponta Baranya meqvében 198 mesz- szi kis- és tagiskolából 83 körzeti iskolába. Ez tavalyi adat, de lényegében az idei tanévben sem változott. A legtöbb általános iskolás autóbusszal közlekedik, közel négyezren. Vonattal mintegy ötszázan utaznak. Gyalog vagy kerékpárral pedig megközelítőleg hétszáz diák. Nagyon elenyésző azoknak a száma, akik rendszeresen lovaskocsival jutnak el iskolájukhoz, ez talán tíz-tizenöt bejárót érint És az országos adatok: a vOLAN-buszok mintegy 1*00 falusi, tanyasi skolából *0 *O0 gyereket szállítanak az idei tanévben *öbb mint 900 körzeti iskolába Megyénkben a nyár folyamán is sok helyütt körzetesí- tettek. Sellye az egyik körzeti központ, amelyhez három iskola kapcsolódik, így Maró- csa, Kákics és Okorág. Mindhárom helyről legalább ötven felső tagozatos fog bejárni. A tanítás befejeztével a napköziben hasznosan töltik el szabad idejüket, amíg a buszra várnak. Királyegyházára Sumony felsősei és Csoboka- puszta alsósai, pontosan 51- en buszoznak naponta. A körzeti központban, Király- egyházán új napközi várja az „ingázó" iskolásokat. Somberek naponta 29 görcsönydo- bokai felsőst fogad, akik szintén busszal érkeznek. Számukra is van hely a napköziben. A VOLÁN vállalatok is felkészültek a forgalom lebonyolítására. A megállókban nagyon fontos a megfelelő járdaszigetek elkészítése, hiszen a le- és felszállást ezek teszik könnyebbé. Építésüket még néhány helyen nem fejezték be. A gyerekek testi épségére o kalauzok is vigyáznak és a bejárók közül megválasztott idősebb csoportfelelős. Természetesen ezek a tanulóbuszok elsősorban a tanulókat viszik, de felnőtteket is felvesznek, ha van hely a kocsiban. Még az ősz folyamán Ófalu harminc felső tagozatosa is autóbusszal járhat be Me- cseknádasdra. Az új bekötőút épül, műszaki átadására remélhetőleg hamarosan sor kerül. Dávid Kis* Ferenc, Horváth Bánni, Horváth litván. Miklósy Judit, Németh JálMl A Pécsi Nemzeti Színház r « UJ tagjai Pákoidy János, Silrtei Adóm, VBrBi Euter Augusztus 24-én este került sor a Pécsi Nemzeti Színház új tagjainak első pécsi fellépésére. Ezúttal a színházi közönségszervezők előtt mutatkoztak be. DAVID KISS FERENC színművész Tulajdonképpen óiig változott. Kilenc év után is ugyanaz a pulóveres-garbós, lezser fiatalember, akit akkor ismertünk meg, amikor első két színházi évadját városunkban töltötte. Csak a levegője lett sűrűbb, gesztusai beszédesebbek. Egyetlen mozdulattal oldani s feszíteni képes a színpadon. Nyolc évet töltött a Vígszínházban, majd egy évadot Győrött. Szereti és keresi a feladatokat. Klasszikus darabok hálás szerepeit játszhatta el, ám igazán a mai élet s a modern dráma izgatja. Ez hozta alkotói- baráti kapcsolatba Gyurkovics Tiborral, aki monodrómát írt Dávid Kissnek. A pécsi nagy- közönségnek e monodrámával, a „Döntés órójá”-val szeretne bemutatkozni visszatérése alkalmából. HORVÁTH BÁLINT magánénekes Karcsú, százkilencvenöt centiméteres, impozáns jelenség a színpadon. Hangszíne különösen érvényesülne lírai szerepekben, bár eddig mindig hőstenort énekelt. A debreceni Csonokai Színház operatársulatától jött Pécsre. Az új feladatok mellett igen várja a színház Carmen-felújí- tását. Don Jósé kedvenc szerepei és nagy sikerei közé tartozik. HORVÁTH ISTVÁN színművész Komlón nőtt fel. Három éve pécsi. A főiskoláról jött „ha?a”. Tizenegyéves korában próbálkozott először a színjátszással a komlói Bányász Színpadon. Középiskolás éveiben is ennek a színpadnak a tagjaként járja a megyét, s szeret bele egy életre a színjátszásba. Az amatőr rutin sokoldalúvá tette, szinte mindent szeretne eljátszani. Az első prózai bemutatóban A lebegő Atlaszban lép először a pécsi közönség elé. MIKLÓSY JUDIT színművész Színészdinasztia legfiatalabb tagja. Dédapja színész-igazgató. Nagyapja színész-rendező, apja színművész, édesanyja — Radvónyi Zsuzsa — rendező, aki tizenkét éve még Pécsett működött — elsősorban operákat állított színre. A főiskolán klasszikus hősnőket játszott. Stuart Máriaként a tévében is láthattunk részletet vizsgaelőadásából. A színpadon máris saját atmoszférája van. Ezért hisszük, hogy a családjának múltja — neki jövője van. NÉMETH JÓZSEF magánénekes A Testnevelési Főiskolán szerezte első diplomáját, majd a Budapesti Orvostudományi Egyetem testnevelési tanszékén tanított. Közben konzervatóriumba járt. Három évet töltött Moszkvában a Csajkovszkij Konzervatóriumban a Művelődés- ügyi Minisztérium ösztöndíjasaként. Eztán két évig az Állami Operaház ösztöndíjas magánénekese. Az előző évadot Debrecenben töltötte. Most utazik Hollandiába egy nemzetközi énekversenyre. Mélyfekvésű baritonja, átütő hangereje, megjelenésének charmeja kitűnő Escamillo alakításokat ígér. A Carmen felújításában ritkán látható és hallható torreádor jön személyében a színpadra. Sajnálja, hogy másik két kedvenc szerepét — a Bajazzók Tonióját, s a Nabueeo címszerepét egyelőre nem énekelheti Pécsett. PAKOZDY JÁNOS színművész 1956-ban került Miskolcra, azóta ennél a színháznál ténykedett, s közben a társulat vezető színészévé vált A Pécsről odakerült Antal Anetta férje. Játszotta Lucifert, s a Fizikusok Einsteinjét, a Kaktusz virága fogorvosát. Egyszóval széles skálán mozog, s mindent eljátszott, ami első színházának profiljába fér. Pécsre az új ízű feladatok vonzották. Azonnal megkapta. Garai Gábor drámájában sajátos színpadi hőst kell formálnia, s különösen izgatja, hogy ez a színpadon is új karaktert jelentő figura először az ő alakításában születhet meg. SZIRTES ADAM Érdemes művész Igen. ö Szirtes Adóm. (A tíz éven aluliak lapozzák föl a Színházi lexikon, a Filmlexikon, vagy a Ki kicsoda? névlexikon megfelelő címszavát!) VÖRÖS ESZTER s színművész Veszedelmesen szép. Szerencsére tehetséges is. Kazimir Károly növendékeként Antigonét, Cleopátrát játszott a főiskolán. Filmen pedig Bárdy György, Darvas Iván és Kabos László partnereként mai komédia főszerepét. Nógrádi Róbert új szerepkörben nyújt lehetőséget számára a bizonyításra. A lebegő Atlasz izgalmas, bonyolult karakterű, fiatal hősnőjét osztotta rá. Várjuk a szeptemberi bemutatót. Bükkösdi László DT1«HHH8 7
