Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-13 / 242. szám

6 DUNÄNT01I NAPLÓ 1973. szeptember 13. fl darányi erdő Középrigóc: vasútállomás Pécs és Barcs között. Naponta harminchat személyszállító vo­nat halad keresztül az állomá­son. Négy irányból, átlagosan negyven percenkint érkeznek és indulnak a vonatok. Középrigóc: vasúti csomópont. De Középrigóc nevű falu nem található a térképen. Középri­góc nem község, nem közigaz- ! gatási egység. Középrigóc: csak j a sínek, a váltók, a pislogó ! szemaforok, a zümmögő telető- ! nők, a piros állomásépület és az egyenruhás vasutasok. * Középrigóc még egy neveze­tességgel bír: Ha a vasúti csomópont kóré ; egy kb. öt kilométer sugarú, képzeletbeli kört rajzolunk, a Drávamente egyik legérdeke­sebb táját jelöltük meg. A kör szélén ülnek a települések: Szülök, Istvándi, Darány, Drá- vatamási, Barcs. Délről a Drá­va a természetes határ, északra a belső-somogyi lankákba ol­vad a vidék. Az Ös-Dráva töltötte föl hor­dalékával a táiat. Rossz lefo­lyású homokterület. Mélyebben fekvő mocsaras részek és száraz homokbuckák váltakoznak rajta. Ha nő a Dráva vízállása, a la­posokban a talajvíz is meg­emelkedik. A savanyú homokos talajt kiégett gyepszőnyeg bo­rítja. A homokba vájt bakhátas ko­csiút mellett elhagyott gémeskút rúdja mered az égre. A kút szá'át páfrány fedi. A vízbe ot­romba fagerendákat dobáltak komisz kezek. Legeltetésre, állattartásra al­kalmas liqetes vidék. Tájszóval úgy hívják: gyóta. Van, ahol erdővé sűrűsödnek a fák, más­hol szabad térséggé ritkulnak. Fehértörzsű nyírfa levelét re­zegted a szél. Távolabb göcsör- tös ágaiból valóságos Laokoón- szoborcsoportot formál egy ma­gános mocsári tölgy. A zöld- csuhás erdei fenyők komor ma­gányba burkolóznak. Itt-ott egy nyár, egy égerfa kapaszkodik a homokos-mocsaras talajba. A tái leqjellegzetesebb növé- nve a boróka. Egy-egy szép pei- [ dánv hat-nyolc méterre is meg­nő. Mint hatalmas zöld gyertya- j lángok lobognak a sárga perje- ( fű fölött. Vannak elfekvő, ún. j „henye” példányok. De az iga­ziak az „oszloposak". Süveacu- korra emlékeztető, kúp alakú formóiuk oly szabályos, mintha nyírnák őket. A növények együttélésének különös formációja, amikor a boróka örökzöld ágaival egy | másik fa fajtát, egy éger vagy j tölgv vagy kecskerágó fa törzsét [ borítja be. Az éger tövébe, még cseme- ! tefa korában, odahullott a bo- j róka magja. A felnövő boróka tüskés ágai védték aztán meg az égerfa csemetét a zöldet ke- | reső, legelésző juhok és szarvas- marhák, meg az erdei állatok, az őzek és nyulak éhes hara­pásai elől. 1815-ben egy angol orvos, bi­zonyos Richard Bright utazott keresztül kocsijával a tájon. Úti­rajzában a következőket írja: „Ami ezeknek az erdőknek általános képét illeti, az nagyon változatos: néhol mély útvesztő­ket mutat, amelyeket megszaki- , tanok ugyan a pásztorok és , nyájaik csapósai, mégis az utas- | rak a sok kacskaringóban na­gyon tapasztalt vezetőre van szüksége. Másutt elbűvölő lige­tek fogadnak és parkszerű nyílt helyek, ahol a természet emberi közreműködés nélkül szépséqes változatosságban csoportosítot­ta a fákat. Az aljnövényzet buia mindenütt, ahol egy-egy nyílás a fák között időről időre been­gedte a levegőt és a napot. Es o díszében állá számtalan virág lözött a dús bokrokban pom­pázó fehér nárcisz fellűrföen szép színfolttal egészíti ki az erdei képet.” * A látvány alig változott azóta. A határsáv-korszak, amikor a helybenlakókon kívül más alig járt erre, még csak kedvezett, hogy természetes állapotában maradjon meg a Barcs és Da­rány közötti erdő. Tapasztalt vezetővel, Reuter Camillo erdőmérnökkel, az Or­szágos Természetvédelmi Hiva­tal dél-dunántúli főfelügyelőjé­vel járom a vidéket. — Az ország egyedülálló s a maga nemében páratlan szép­ségű ligetes tája — mondja. — A homoki és a mocsári vegetá­ció együtt .található meg. A lát­vány a szemnek is pompás. A jó leveqő a tüdőt tisztítja. De a tudományos érdeklődés is szá­mos fölfedezni valót találhat még itt. • — Melyek a táj természeti ér­tékei ? — Ilyen nagy méretű boróká­kat nem találni sehol másutt az országban. Errefelé o boróka­fenyőt öltöztették föl karácsony­kor az emberek. Agából farag­ták a legjobban suhogó ostor­nyelet. Terméséből készítették a fenyővizet. . . Érdekes a fenyő, a nyír, a boróka, az éger, a nyár, az akác együttes jelenléte is . . . Az aljnövényzet egészen különleges. Ahol tíz centivel mé­lyebb és vizesebb a talaj, a nö­vényzet azonnal megváltozik . . . A dús és nedves avarban, a növényi korhadékban rengeteg rovar tenyészik . . . Sok a gom­ba, a tapló , . . Szívesen raknak fészket a madarak . . . Továbbá szép pillangók fordulnak elő — A táj „fölfedezése” után milyen hivatalos elgondolások születtek? — A területet tájvédelmi kör­zetté kívánjuk nyilváníttatni. Ezen belül természetvédelmi te­rületeket akarunk kialakítani. Körülbelül háromezer-kétszáz hektárnyi földdarabról van szó. Magába foglalná a zimonai ha­lastavakat, az erdészeti szakis­kola környékét, az Istvándi. Da­rány, Aranyos puszta között el­terülő tájat. — A közvetlen tennivalók? — Kaposvárott négy és tél millió forintos költségelőirányzat készült már. A legszükségesebb a nyiladékok kitisztítása, a tűz­védelmi pászta kialakítása. Tá­volabbi terv: a 6-os útról leága­zó, az erdőbe vezető, majd is­mét a műúthoz kapcsolódó utat kívánunk építeni. Megfelelő he­lyekre parkolók, sétautak, eső­beállók, padok kellenek. — Parkot csinálunk itt is az erdőből? — Semmiképpen. A vendéglá­tóipart nem engedjük be a te­rületre. A mocsár szélére ma­dárvártát, megfigyelőt terve­zünk. A legeltetést, az állattar­tást is meg kell őrizni. Különben beerdősülne a táj, és elvesztené sajátos, ligetes arculatát. A mé­hészek természetesen továbbrc is hozhatják majd a kaptáto­kat . . A vasútvonal mellett elha­gyott őrhöz áll. — A régi 34-es vasúti őrház. Hónapok óta üres — mondja u mérnök. - Ha a vasút átadja, itt kap lakást a természetvédel­mi terület őrzője. De már a barcsi híd túlsó, horvátországi végénél idegen nyelvű fölirat ‘i- gyelmezteti majd az utast a rit­ka látnivalóra. . . * A levegószennyeződésról töb­bet beszélünk, mint a természet- védelemről. Az urbanizációs ár­talmakról többet tudunk, mint a pozitív tettekről és tennivalók­ról. Pontos adatokat ismerünk Tokió levegőjének füsttartalmá­ról, de a honi természetvédelem népszerűsítése érdekében még volna elég tennivalónk. Ször- nyülködünk a Rajna folyó álla­pota miatt, de elfeledkezünk a madarak és fák napjáról. Ol­vasunk az UNESCO nemzetközi környezetvédelmi konferenciái­ról, de alig van fogalmunk or- j ról, hogy mi történik, illetve mit kellene tenni itthon a természet- védelem, az erdők gondozása, a I fák telepítése érdekében. * A darányi erdőben, az egykori Széchenyi-kastélyban kapott he­lyet a barcsi eídőgazdasáqi szakmunkásképző intézet. Több mint tíz éve működik a falak között. Az általános iskola el­végzése után jelentkezhetnek ide a fiatalok. Az órarendről olvasom le a tantárovak nevét: erdővédelem, erdőműveléstan, erdő használat­tan, erdészeti munkagéptan, erdei mellékhasználattan . .. — Mi ez a mellék-micsoda? — kérdezem Zsibrek Lászlóné ad­minisztrátort. — Mellékhasználattan? Az, hogy a fa mellett mi minden hasznot ad még az erdő. Ide tartozik például a gyantagyűj­tés, a gombaszedés, a szamócá- zós, a makkqyűjtés . . . Az emeletes, sárgára főst"átt épületben, a Széchenyi család fehérqipsz-címere alatt a három évfolyamban jelenleg kilencven fiatalember tanul. A hajdani kastély körül konyha, étterem, \ garázs, műhelyek, fürdőmeden­ce, sportpálya sorakozik. Az ok­tatást és a kollégiumi felügyele­tet tizenegy nevelő látja el. Amerre az erkélyről a szem ellát, mindenfelé zöld lombú fák tengere hullámzik. — Jó dolog lehet itt tanulni — sóhajtok. Pór Gábor tanár úr nem gon­dol a szavak mögötti kétértel- műséare, őszintétlenségre. — Meq tanítani is — mondja. — Tanítani? — Nézze, nálunk se jobbak vagy rosszabbak a gyerekek, mint másutt. S talán aki a fákat meq az erdőt szereti, egy árnya­lattal méq nemesebb is, mint az átlag. Először adni kell nekik, aztán lehet követelni tőlük. Tavaly, az utolsó évben a pécsi főiskoláról jött ki tanítani. Fiatal házas. Szaktárgyai a ma­tematika valamint a műszaki is­meretek és gyakorlatok. Testne­velést is tanít. Segédedző okle­vele van. Még a középiskolában autó-motorszerelésből szakmun­kás oklevelet szerzett. Továbbá szeret vadászni, ha csak hajló­nak hívják is el ... Tanít, sportol, autót szerel, vadászni jár... Az univerzális embereket, úay látszik, manop- sáa az erdő közepén, egy isten háta mönötti erdészeti szakmun­kás iskolában lehet megtalálni. * Újra a darányi erdőben. Az út' mellett homoki csen- kesz. A nedvesebb részeken szittyó és páfrány. A táj egészen sík, mégse látni messzire. A bo­róka fűrészfoqai elzárják a te­kintetet. Szederinda tépi a nad­rágot. Sárga vakondtúiásokon bukdácsol a láb. Széthajtoga­tom a boróka tüskés ágait. A tűlevelek ölelésében egy tölgyfa nő föl és kér életet. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának 1961. évi 18. számú törvényerejű rendelete kimond­ja: ,,A természetnek azokat a tárgyait, amelyeknek megőrzése és fenntartása tudományos vagy kulturális érték, védelem alá kell helyezni, és óvni kell minden olvan hatástól, amely fennmara­dásukat vagy sajátos természeti tulajdonságukat sérti vagy ve­szélyezteti.” A kormány végrehaitási utasí­tásában olvasom még: „Védetté nyilvánításra javas­latot tehet bármely állami vagy társadalmi szerv, szövetkezet és állampolaár. A javaslatot indo­kolni kell.” * A 6-os úton hazafelé tartunk, öreq Skoda imbolyog előttünk. Amikor Pécs közelében előzni akarunk, látom, az autó fölső csomagtartója hatalmas kosa­rakkal van megrakva. A szél egy-egy zöld legyezőt kiránt a kosárból és a szélvédő üveghez csapja. Erdei páfrány levele. Valamelyik pécsi kertész viszi a darányi erdőből a virágcso­korhoz való páfrányt. A szegfű meg a rózsa mellé a zöldet. Tüskés Tibor A Pamuftextilművek tolnai gyára felvesz 1. KÉPZETT SZÖVŐKET 2. 16 EVET BETÖLTÖTT FIUKAT ÉS LÁNYOKAT 3 MŰSZAKOS SZÖVŐNEK (betanulási idő 3 hónap) 3. 16 ÉVET BETÖLTÖTT LÁNYOKAT 3 MŰSZAKOS CÉRNAZONAK ÉS LANCCSÉVÉLÖNEK (betanulási idő 6 hét) Kereseti lehetőség 1800—2800 Ft-ig. Vidékiek részére szállást biztosítunk. A naponta bejáróknak utazási térítést adunk, illetve Györköny—Nagydorog—Kaj- dacs—Borjád—Kistormás—Kölesd—Jánosmajor—Szedres út­vonalon bérautábusszal szátlitjuk dolgozóinkat Kormányrendelet értelmében a szövőként ledolgozott idő nyugdíjazásnál korkedvezményre jogosít 8 év szövőként ledolgozott idő után 2 év minden további 4 év szövőként ledolgozott idő után 1 év korkedvezmény illeti meg a dolgozót Évente 2—3 alkalommal kedvezményes áruvásárlás a gyár termékeiből. Új, modem gyárban kifogástalan munkakörülmények. Szakmai és állami oktatásban való továbbtanulás lehetősége biztosított Jelentkezni lehet: levélben vagy személyesen. PAMUTTEXTILMOVEK 7130 Tolna, Új gyár, felvételi iroda. Tíz „kirándulás" Magyarországon Érdekes, 1840-ben, Lip­csében megjelent mű került a közelmúltban a kezembe, Ungarn durchreiset, beurt- heilt und beschrieben. Szer­zője I. G. Eisner, a maga korában jól ismert közgaz­dasági író, sziléziai lakos, ki tiz „kirándulásban" jár­ta be az 1830-as években úgyszólván az egész akkori Magyarországot. 1839 őszén Baranyában is megfordult. (Dr. Páva István) M ár Széken figyelmeztet­tek, hogy aligha szá­míthatok vendéglőben jó szobára, mivel a fentebb említett huszárezred tisztikarát is Pécsett kvártélyozták be, s a sok tiszt bizonyára igénybe vette a legjobb szobákat. Saj­nos, mindez valóra is vált, mert valamennyi beszálló ven­déglőben, ahol csak próbál­koztam, elutasítottak. Az első­ben, a Hajóhoz címzettben, gondolhattam legkevésbé a szállásra, mert itt az ezredes szállt meg szárnysegédjével és néhány tisztjével. Mivel a vá­rosban nem boldogultam, a külvárosban tettem próbát... Végre mikor az est már majd­nem beköszöntött a Csillaghoz címzett fogadóbyn a szigeti kapu előtt egy igen szolgálat- kész fogadós jó szobát biztosí­tott, szép kilátással, aminek jó­voltából másnap reggel érde­kes látnivalóknak lettem szem­tanúja ... Másnap reggel, amikor Pé­csett felébredtem, már meg­harsantak a trombiták, és élénk nyüzsgés uralkodott az utcákon. Takarmányos- és trén- szekerek indultak Sziget irá­nyába a hadgyakorlatra. Az ablakból a legpompásabb szó­rakozás ígérkezett. Leírhatat- lanul szép volt a reggel. Ma­gányos lovasok rugtattak ki a városból és siettek mint hírvi­vők előre. A második kürtölés­nél egy eskadron (zászlóalj) a fogadó előtti téren gyüleke­zett ... A tisztek és a sorok mögött az altisztek pipájukat szívták, a megrakott szekerek szakadatlanul áramlottak. Egy egész óra hosszat álltak a hu­szárok a téren, míg végre meg­érkeztek a trombitások. A me­net elindult... majd az ezred­parancsnok, mindkét oldalán egy-egy tiszt kíséretében és 26 harsogó trombitással lovagolt el. Sziget, hová vonultak, csak ! négy órányira van Pécstől, I azon Sziqet, melynek nevét Zrínyi Miklós tette halhatat­lanná és összefonódottá e hős nevével. Most elegendő időm és le­hetőségem volt a város megte­kintésére. A másodosztályú magyar városok közé tartozik és ha nem is mentes az ellent­mondástól, melyet a jólépített j házak mögött található nyomo­rúságos kunyhók okoznak, mégsem tagadható meg tőle a nagyvárosi máz. A katedrális, egy-két templom, a vármegye- háza, a két kaszinó és több jólépített magónház hozzájárul a jó benyomáshoz. Ezenkívül alkalmas a fekvése is, mert a fokozatosan emelkedő magas­latokon jól mutat, s a képet a romantikusan elterülő szőlő­hegyek koronázzák meg. Első utam a dómtemplomba vezetett. Sima, de nagyszerű stílusban épült, már a külseje is kedvező benyomást kelt, mely még csak fokozódik, ha belépünk... Pécs városának egyik jelessége a dóm előtti barátságos terecske, melyet egy a közönségnek nyitvaálló kertté alakítottak ki. Egy óra hosszat ültem ott, örvendezve a virágok sokféleségén és pom­páján, megfigyelve a járókelő­ket. Még kétízben tértem ide vissza a nap folyamán és mindkétszer ugyanoly kelletne- [ sen éreztem magamat. Gondo- latoimat egy gonosztett fog- [ lalta le, melynek vakmerősége szinte példátlan. Egy rablásról j van szó, melyet még az évben j (1839) követtek el a dómban. I Most már vasrácsok vannak í az ablakokon, ezek korábban j hiányoztak és lehetővé tették o voltmérő tolvojlást. Egy Bol- j mányba — a várostól hat órá- ! nyira lévő faluba — való mé­szároslegény egy pincérnek se- j gitségével, akit ő beszélt rá a részvételre, ellopta a főoltár 106 font súlyú ezüst lámpáját, méghozzá egyik farsangi éjsza­kán, amikor nagy élénkség uralkodott reggelig a város ut­cáin. A színhelyen körülnézve szinte hihetetlen, hogy e gaztet­tet nem fedezték fei. Az igaz, hogy az éjszaka borús és esős volt, mégis a tolvajoknak rajta kellett volna veszniök, hiszen későbbi vallomásuk szerint a már ellopott kinccsel hosszabb ideig egyik lugasban kellett rejtőzniök, míg . némi nyugalom borult a város utcáira. Mikor a város utcáit jártam egy teljesen szokatlan alakkal találkoztam Egy bagdadi der­vis volt, aki Budára zarándo­kolt, egy pár száz éve meghalt és ott eltemetett muzulmán szent sírjához. Nemzeti visele­tébe volt öltözve és kezében jellegzetes zarándokbotot hur­colt, ez egyben fegyver is le­hetett, mert lándzsahegy volt a csúcsa és egy félholdalakú éles bárd az oldalára erősítve. Pécset igen szép vidék ve­szi körül. Az egész dombvonu­lat, mely körülveszi szőlőkertek­kel borított. Az itteni boroknak jó, hírük van ... A környező hegyekben kőszén található jó minőségben, azonban ezideig nem sok gondót fordítottak rá. mert a fa is igen olcsón kap­ható. így a kitermelése még gyermekcipőkben jár és sok lelőhelyet egyáltalábon fel sem tárnak, Ottói tartva, hogy erre csak ráfizetnének, mert a területet, mint szőlőt sokkol jobban tudják hasznosítani. Az idő és a növekvő szük­ségletek a jövőben ezt a megkímélt kincset majd igény­be fogják venni. Ez is biztosítja a népesség növekedését, s bárhová nézünk, minduntalan újabb kincsekre bukkanunk eb­ben az áldott országban. Magyarország legnagyobb részében még nem találni azt az olvasási lázat, mely a nyu­gati Európában, nevezetesen Német- és Franciaországban uralkodik. Itt Pécsett, ahol nagyszámú képzett elem lakik láthatólag a német dominál, az egyik legrangosabb kávé­házban a Pest-Budai Újságon kívül nem találtam egyebet, még az egész magyarföldön elterjedt Augsburger Allge- meinét sem... A nép egy részének Itt már hórvát a nyelve ... Mtalában leggyakrabban a németet hallottam, még a parasztoktól is, kik áruikat el­adásra hozták. Estefelé fel­mentem a Kálvária-dombra és onnan vettem szemügyre a szép tájat. A nap egész sajá­toson világította meg és szép­séges párába burkolta ... A vidék szépsége és sokrétűsége mindenekelőtt a történelmi emlékek, mintegy álomba rin­gattak, amelynek során a múlt megelevenedett a sze­mem előtt. Micsoda pusztulás­sal járt a török háborúk kora az országra és mennyi rombo­lást okozott! Ez a szomorú sors különösen ezt a vidéket tette próbára, amikor több­ízben is színhelye lett véres csatáknak. Akármerre is uta­zunk errefelé, mindenütt olyan helységekbe érünk, melyek szo­morú nevezetességre tettek szert ezen a réven. A nap, melyet itt töltöttem kellemesen és szórakoztatóon telt el és másnap reggel újólag megerősödve folytat­hattam utamat. MAR MOST GONDOSKODJON FŰTŐOLAJA TÁROLÁSÁRÓL) 200 LITERES vashordók leszállított áron PÉCS-RACVAROS, ÚTTÖRŐ UTCA 30. SZ. * 3 f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom