Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-01 / 230. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekT Dunántúlt [tamo XXX évfolyam, 230. szám 1973. szeptember 1., s ombot Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A hős helyett az embert... Hagyjuk a fellengzős jelző­ket! Hagyjuk az álromantikátl Nem kell hőst csinálnunk erre a napra mindenkiből, aki bá­nyász, s nem kell úgy tennünk, mintha nem lennének gond­jaink. De itt az ideje, hogy a legyintgetés, a jövő örökösen megkérdőjelezett emlegetése is véget érjen, mert az az igazság, hogy az idő megint elrohant felettünk. Energia-struktúravál­tozás, szénválság — ez asszo- ciálódik még mindig a bányász szó hallatán a fejekben, pedig a világ már évek óta energia­válságról beszél, s minden táv­lati terv központi kérdése ez: de vajon honnan lesz hozzá energia ? A XXIII. magyar bányásznap — úgy tűnik —, végre nálunk is az erősödő realizmus jegyé­ben zajlik, egyre többen értik meg, s veszik tudomásul ugyan­is, hogy nincs az a gazdag or­szág, mely lemondhat a nemzeti vagyon szerves részét képező szénvagyon kiaknázásáról, s ugyanakkor a bányászok mind nagyobb tömegei is megértik, hogy ami volt, az elmúlt, a szén elsődlegessége nem térhet töb­bé vissza, s ez egyebek mellett azt is jelenti, hogy másképpen kell a bányaüzemekben is gon­dolkodni, s dolgozni, mint ed­dig. ünnepiünk, s ez az ünnep nem kötelességszerű. Az ország közvéleménye azt" a munkásré­teget köszönti, mely a magyar munkásmozgalom történetébe talán a legfényesebb betűkkel irta be nevét, s amely áldozat- készségével, férfias helytállásá­val napjainkban is újabb és újabb elismerést arat. A nép­gazdaság egyik alapiparágunk dolgozóit köszönti, azokat a tízezreket, akiknek munkája az ipari termelés első fázisát je­lenti, s mint ilyen, meghatározó módon befolyásolja a többi iparágak tevékenységét és eredményeit is. A bányavidéke­ken, köztük itt, Baranyában, ter­mészetesen tucatnyi más vonat­kozása is van ennek az ünnep­nek. Megyénk azt az iparágat, illetve azokat az embereket ün­nepli, amely és akik révén Ba­ranya kiemelkedett az átlagme­gyék sorából, s évtizedeken át a legjelentősebb iparral bíró megyék közé tartozott. Pécs azokat köszönti a szén- és érc­bányászok ezrei személyében, akik munkája révén története legdinamikusabb fejlődési sza­kaszát érte meg a felszabadu­lás után ez a város, míg Komló azok előtt tiszteleg, akiknek a létét köszönheti. Kevés dolog van megyénkben, városainkban, amihez ne lenne köze a bányá­szatnak. Először a szénbányá­szat, majd az ércbányászat volt az elmúlt időben itt a motor, vagy ha úgy tetszik, a mágnes, mely előre vitt, s ellenállhatat­lan erővel vonzott. A városfej­lesztés nem spekulatív dolog, hogy hol mi épül, s hogy melyik város mivé lesz, azt nem a vá­rosatyák, s a tervezők okarata dönti el, pontosabban: a leg­jobb elképzelés, s a legerő­sebb lokálpatrióta akarat is ke­vés, ha nem párosul hozzá az ipar városfejlesztő ereje. Pécs nagy lett, Komló valamennyiünk büszkesége, Baranya sokak által irigyelt szép és gazdag megye — nos, ez mind összefügg azzal a ténnyel, hogy az elmúlt évti­zedekben maga a bányászat is naggyá nőtt ebben a térségben. És persze nemcsak országos, megyei, vagy városi szinten van okunk — sőt: kötelességünk —, ünnepelni! Pécs I. kerülete pél­dául azokat köszönti, akik a legtöbbet teszik mint társadal­mi munkások lakóhelyükért; az iskolák, óvodák tucatja azokat, akik évről évre lefestik a kerí­tést, kijavítják a padokat, szép rá varázsolják a tanműhelyeket. A bányászok ezrei végeznek év­ről évre társadalmi munkát, s ezrek vesznek részt a különböző társadalmi szervek munkájában is. A bányászat tehát számunkra itt, Baranyában, több mint egy iparág. Évtizedeken ót fejlődé­sünk hajtóereje volt, ma pedig az elért színvonal megtartásá­nak alapja. Mindez azt jelenti: annak ellenére, hogy szeretnénk sok új gyárat, szívesen látnánk megyénkben a dinamikusan fejlődő új iparágak képviselőit, a bányászat számunkra tovább­ra is kiemelt iparág marad. Ki­emelt — de nem a frázisok szintjén. Bányavállalataink gondjait kell megyei szintű gonddá tenni — köztük minde­nekelőtt azokat a gondokat, me­lyek a bányászok munka- és életkörülményeivel kapcsolato­sak. A vita eldőlt világméretekben: a szén kell. Nos, a Mecsekben van szén — népgazdasági és helyi érdek is tehát, hogy ember is legyen, aki kitermeli. Az idei bányásznapi ünnepségek leg­szembetűnőbb és legszimpatiku­sabb vonása éppen ez az em­ber-központúság. Meghívták, megvendégelték az öregeket: az üzemi ünnepségekre elhívták a megjutalmazottak és kitüntetet­tek feleségeit, felkeresték és virággal köszöntötték a több- gyermekes bányászasszonyo- kat. . . És még valami: hosszú évek óta először nem érzi úgy az ember, hogy a bányászok önmagukat ünnepük. Az ünnephez persze hozzá­tartozik az ajándék, az elisme­rés is. Baranya bányászai több mint 100 millió forintot vettek át ezekben a napokban hűség- jutalom címén, s további száz­ezreket jutalom gyanánt. De az elismerés-sorozat már az év ele­jén megkezdődött. A márciusi béremelések eredményeképpen -a Mecseki Szénbányák üzemei­ben 71 millió forinttal nőttek a bérek, a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál mintegy 30 millióval. Az idei bányásznap jó han­gulatát csak erősítik azok a tervek, melyek részletes kimun­kálása most folyik. A MÉV-nél új üzem építéséről beszél min­denki, a Szénbányáknál arról a legfelsőbb szintű bejelentésről, hogy Dunaújvárosban megépül a harmadik kokszolóblokk. Nem állóvíz többé tehát a bányaipari Alakulnak a tervek, s ez ismét az emberek felé fordítja a fi­gyelmet. Az iparág gyorsan öregszik, kevés o fiatal, s ez az a dolog — s nem az energia­helyzet! — ami kérdésessé te­heti a jövőt! Minden azon mú­lik tehát, hogy könnyebbé, ve­szélytelenebbé, kulturáltabbá lehet-e viszonylag rövid idő alatt tenni ezt a munkát, s per­sze azon: megfelelők lesznek-e a bérek? Bányászaink jelentős része évtizedes munkaviszonnyal bír, s bizony nagyon sokaknak van ilyen vagy olyan panaszuk. E panaszok meghallgatása, or­voslása szintén alapvető iparági érdek, hisz azok, akik eztán lesznek bányászok, mindenek­előtt azt nézik: hogy élnek a mostaniak, s hogy bánnak ve­lük, ha alább hagy az erejük .., A távoli jövőbe néző, rendít­hetetlen erejű, szobor-arcú bá­nyász képét tehát fel kell cse­rélnünk egy igazabb képpel, s ez az emberarcú bányász, a mindennapi kis örömök és bá­natok között élő munkásember képe. Nem hősök, hanem érző — és érzékeny! —, emberek vesznek bennünket körül, s ez még akkor is így van, ha bizo­nyos esetekben igazi hőstette­ket visznek végbe közös, nagy ügyünk szolgálatában ezek az emberek. Békés Sander A TARTALOMBÓL: Pécsbányatelep csendje Felelösebb gazdálkodást, nagyobb ellenőrzést! Százötven új kerámia született Siklóson Intézkedések a kolera behurcolása ellen Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendelettel módo­sította az Elnöki Tanács az ok­tatási rendszert szabályozó 1961. évi I. törvényt. Figyelem­mel az oktatási reform során szerzett tapasztalatokra, új megfogalmazást nyert az egyes oktatási intézmények és formák — a gimnáziumok, szakközépis­kolák és a felnőttoktatás — kép­zési célja, a módosítás ezen kívül kiterjed az időközben meg­haladottá vált néhány más tör­vényi rendelkezésre is. A tör­vénymódosítással összhangban az Elnöki Tanács módosította a középfokú oktotási intézmé­nyekről szóló 1965. évi 24. szá­mú törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács módosította a honvédelemről szóló törvényt. A kiegészítő módosítást tartal­mazó törvényerejű rendelet bő­víti a tartalékos hadkötelesek katonai szolgáltatásának törvé­nyes kereteit. Az Elnöki Tanács döntése alapján a Szegedi Tanárképző Főiskola a jövőben „Juhász Gyula Tanárképző Főiskola" né­ven folytatja működését. Az Elnöki Tanács végül bírói és más folyamatban lévő ügye­det tárgyalt. ,JL Befejeződött a pártokiatók országos tanácskozása Pécsett Az MSZMP Központi Bizottsá­gának Agitációs és Propagan­da Osztálya, a Baranya megyei Pártbizottság Oktatási Igazga­tóságán augusztus 29—31. kö­zött Pécsett rendezte meg az oktatási igazgatóságok és a propagandamunkát irányító szervek országos tanácskozását. A résztvevőket Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára köszöntötte. A plenáris ülést dr. Bán Ká­roly. a Központi Bizottság al­osztály-vezetője nyitotta meg. Főreferátumot Dr. Lakos Sán­dor, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója tartott: Szo­cialista fejlődés, szocialista de­mokrácia címmel. A tanácsko­záson dr. Mono Gyula, a Köz­ponti Bizottság Agitációs és Propaganda Osztályának he­lyettes vezetője az oktatási igazgatóságok munkájának idő­szerű feladatairól szólt. A háromnapos tanácskozás keretében dr. Huszár István ál- | lamtitkár, Jedlicska Gyula, Sas György és dr. Lick József, a Po­litikai Főiskola tanszékvezetői, Lajtai Vera, a Pórtélét főszer- j kesztője, dr. Kozma Ferenc, a Minisztertanács főosztályvezető­je, Simon Péter, az ELTE docen­se, Makó István és dr. Földi Pál, a Központi Bizottság Agi­tációs és Propaganda Osztá­lyának munkatársai tartottak előadást. A pártoktatók tanév eleji ta­nácskozása pénteken befejezte munkáját. jjiU-É Fotó: Erb János Augusztusban megvalósult Uj óvodák, lakások, szolgáltatóházak Waldheim Kairóban Pénteken délután kétnapos látogatásra Kairóba érkezett Kurt Waldheim, az ENSZ főtit­kára. A világszervezet vezető­jét a repülőtéren Hasszán El- Zajjat egyiptomi külügyminiszter i fogadta. Waldheim délelőtt még Tel Avivban tárgyalt Abba Ebon izraeli külügyminiszteriéi. Eluta­zása előtt tartott sajtóértekezle­tén kijelentette, hogy közel-ke­leti kőrútjának mérlegét termé­szetesen csak annak befejezése után vonhatja meg. Az ENSZ főtitkára Egyiptomból Jordániá­ba utazik tovább. Az év legeredményesebb hó­napjának tekinthető beruházási szempontból augusztus. Har­mincegy nap alatt csaknem any- nyi létesítményt adtak át Pé­csett és Baranyában, mint ko­rábban egy negyedév során. * Rövidesen birtokukba vehetik Pécsett a kertvárosiak azt a hat­vanöt út lakást, amely mintegy 18 millió forintba került. Ugyan­csak a Kertváros augusztusi „ajándéka" a nyolc tantermes iskola hatmillió forint értékben. A Mecseki Szénbányák Vállalat építette a 120 személyes Mó­ricz Zsigmond téri óvodát négy és fél millió forintért. A Surányi úton fodrász üzlettel, cipőjavító műhellyel egy új szolgáltatóház létesült csaknem ötmillió forin­tos költséggel. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat telephelye közelében egy új húsbolt nyílott, amelynek építése és berendezései csak­nem 700 ezer forintba kerültek. Befejeződött a Marx Károly Köz­gazdasági Egyetem kihelyezett tagozata épületének felújítása és kibővítése. Korszerűsítették a fűtési és a közvilágítási beren­dezéseket. A Dél-dunántúli Víz­ügyi és Közműépítő Vállalat majdnem kétmilliós költséggel I gerinc-vezetéket építtetett a Pó- I lya utcában, jelentősen javítva a Kenyérgyár és környék lakói­nak vízellátását. * A megye más városai és köz­ségei is számos új létesítmény­nyel gyarapodtak. Mohácson megkezdte próbaüzemét az új, hetvenmillió forintos költséggzl épült gabonatároló, amelyben 2000 vagon szemestermény rak­tározható. Jelenleg a tisztító, szárító és elszívó berendezések, valamint a felvonók főpróbáját végzik. Újabb 50 OTP-lakás épült fel ebben a hónapban is a határmenti városban. Befeje­ződött a Tanácsháza épületének tatarozása mintegy 350 ezer fo­rintos költséggel, ezenkívül fel­újították a kedvelt Pannónia kis­vendéglőt is 320 ezer forintért. Rendbehozták a mohácsi cseta évfordulójára a II. Lajos emlék­mű környékét és a járdát. Komlón felújították a Mecsek éttermet mintegy 100 ezer fo­rintért. Megszépült a Szigetvári Járási Hivatol épülete is. A ta- tarozási munkák költsége 1Í0 ezer forint volt. Szentlörmcen 10 lakásos társasházat adtak át, valamint felújították az óvodát és a Széchenyi, valamint a Rá­kóczi utca egy kilométeres sza­kaszát. Korszerű melegkonyhás, presz- szós kisvendéglő épült Kéme­sen, csaknem 900 ezer forinté-t, az 500-as lélekszámú Kásád pe­dig korszerű cukrászdás szóra­kozóhelyet kapott. Fodrószüzlet nyílt Szentdénesen, bővítették a vas-műszaki boltot Hidason, vo- lamint a komlói ÁFÉSZ egymil­liós költséggel üzletházat léte­sített Ligeten. Somberekén 600 adagos étkezdét létesített a ter­melőszövetkezet 3 millió forint költséggel. Augusztusban is nagy gondot fordítottak Pécs és a megye útjainak karbantartására, illetve újak építésére. Pécset ezúttal a Bokor utcában fejeződött be járdaépítés 270 ezer forintért. Vasason pedig ugyancsak jár­da- és útkorszerűsítés 534 ezer forintért. Komlón, a Szilvósi úton szakaszos rendezés folyik, aiio! ebben a hónapban 150 ezer fo­rint értékű munka fejeződött be. Mozsgón két és fél millió forin­tért korszerű hengerelt aszfalt- utat építettek, hasonló utat ko­pott két kilométer hosszúság­ban. Somberek és Görcsönydo- boka között öt kilométer asz- .falt, úttest, épült 16 millió forin­tért, Székelyszabaron pedig be­tonjárda hatvanerer forintért. i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom