Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-17 / 216. szám

1973. augusztus 17. DUNANTOLI NAPLÓ 5 Pannónia '73 Harkány Dr. Páles Gyulának, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesének előadása Zajlanak a Pannónia *73 nemzetközi szövetkezeti találkozó eseményei. Szerdán Mohácsra utaztak a külföldi és hazai ven­dégek, ahol ágazati érdeklődés szerint tanulmányozták az ott működő szövetkezetek és kirendeltségek munkáját. Majd közö­sen ellátogattak a mohácsi Üj Barázda Termelőszövetkezetbe, megtekintették a tsz szarvasmarha-tenyészetét, ipari feldolgozó és kertészeti telepét Csütörtökön Harkányban az Építők Szállójában ismét elmé­leti előadással folytatódott a program. A téma ezúttal a szö­vetkezetek pénzgazdálkodása, hitel- és árpolitikai kérdések megvitatása volt. Az előadást dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese tartotta. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az új pénz­ügyi rendszer jobb a korábbi centralizált rendszernél, jól be­építhető a tervekbe, jobb gazdasági növekedést biztosít, s segíti a népgazdasági egyen­súly megteremtését. Magyar- országon az új elvnek meg­felelően a jövedelmeknek csak egy kisebb részét központosít­ja az állam, nagyobb részük a vállalatoknál marad, amelyek felhasználásáról szuverén mó­don döntenek. Az állami válla­latoknál a felhasználás meg­lehetősen szabályozott, a szö­vetkezeteknél sokkal szaba­dabb, mégis előnyösebben használják fel pénzeszközeiket, helyesen állapítják meg a fel­halmozás és a fogyasztás ará­nyát, s minden tekintetben megfelelnek annak az alap­elvnek, hogy egy vállalat csak a saját jövedelméből fejlőd­het, s csak a maga által ter­melt jövedelem mértékéig köl­tekezhet. Ezt követően az előadó is­mertette azt az új szabályozó rendszert, amellyel az állam a vállalati önfinanszírozás mérté­két befolyásolja. A mezőgazda­ság állami támogatását az ala­csony mezőgazdasági árszínvo­nal teszi szükségessé. Ez az ár nem tartalmaz — az iparihoz hasonlóan — felhalmozáshoz elegendő nyereséget, ezekbe az árakba nincs bekalkulálva a felhalmozási szükséglet. A mezőgazdasági árszínvonal emelésének legfőbb akadálya a háztájiból származó elég te­temes 50 százalékot kitevő jö­vedelem, amely nem vonható be a felhalmozásba. Az állami támogatás kap­csolja össze a vállalati és nép- gazdasági érdeket, e rendszer­rel sikerült arányos fejlődést teremteni, ha nem is probléma mentesen. A legfőbb baj az, hogy a beruházások támoga­tásával a beruházást nem esz­köznek tekintik a nagyobb ter­melés elérésére, hanem célnak. Célszerűbb volna a beruházá­sok helyett az árutermelést ösz­tönözni, ez azonban még to­vábbi megfontolásokat kíván. A lényeg az, hogy az állami támogatás összege adott, leg­feljebb a célja változik meg időközönként, a külső forrás növekedésére tehát nem lehet számítani. A tsz-eknél, fogyasz­tási és ipari szövetkezeteknél a növekedés forrását önerőből kell megteremteni, ezt meg lehet előlegezni — bankhitel — de nem lehet pótolni. Erre a pénzügyi rendszerre a hitel úgy épül rá, hogy a gazda­ságtalan, rossz vállalkozásokat a bank nem támogatja, a jót igen, tehát szelektál és ezzel lassítja, illetve gyorsítja szük­ség szerint a folyamatokat. Befejezésül a Nemzeti Bank elnökhelyettese napi aktuális pénzügyi, hitelezési problémák­ról szólott. A rövidlejáratú hi­teleket változatlanul, korlátla­nul folyósítja a bank, azt sem né­zik meg mire kérik, majdhogy­nem önkiszolgáló rendszerben vehetik igénybe a vállalatok, s időben vissza is fizetik. A be­ruházási és forgóalaphitelek fo­lyósításánál már sok a megkö­töttség, A beruházásoknál a 30 százalék saját tőkét még adott esetben meg tudja hitelezni a bank, de a 20 százalék kötele­ző készpénztartalékolástól nem tudnak eltekinteni. Ez a 20 szá­zalék mióta kötelezővé tették, fékezi Ugyan a kedvet, de a beruházások befejezését a pénztartalék megkönnyíti. A 30 százalék saját erő a bekerülési összeg felének a 30 százalékát jelenti csak. A beruházási hite­lek visszatérítésével kapcsolat­ban nyomatékosan hangsúlyoz­ta, hogy a hitel lejáratot nem az adott beruházás térülési ideje, hanem a beruházó válla­lat, illetve szövetkezet tőke­ereje határozza meg. A bank az egész vállalatot nézi és nem azt az ágazatot, amibe a tőkét befektetik. Az új ipari sertéstelepek üze­melése nem hozta meg a várt eredményt technológiai, szemé­lyi problémák, sok helyen több­letkiadások miatt. A drága és rosszul jövedelmező beruházá­sok hibájából az üzemek egy része az első évekre esedékes hiteleit nem tudja visszafizetni, prolongációt kér. Ám a rossz beruházások hiteleinek prolon­gálásával a bank a jó új beru­házások támogatását volna kénytelen- elmulasztani. A pro- iongáció nem járható út, ahol túlköltekeztek, ott érezze is meg ezt a kollektíva, ilyen üzemet szanálni kell. Végezetül a mezőgazdaság fejlődésének külső forrásaira hívta fel dr. Páles Gyula, a résztvevő szövetkezeti szakem­berek figyelmét. Amelyik szö­vetkezet exportra nagyobb vo­lumenű árualapot tud előállíta­ni az kaphat devizát, bankhi­telt, a zárt növénytermesztési rendszer gépeinek beszerzé­séhez, holland, bolgár és belga típusú növényházak megvásár­lásához. A deviza fedezetet itt az export árualappal maguk az üzemek teremtik meg, s kívá­natos lenne, ha minél többen élnének ezzel a lehetőséggel. — Rné — Tegnap történt Szederkény tanácsi, párt-, és gazdasági vezetőivel, a mohácsi járási hivatal tisztségviselőivel találkozott tegnap, Czente Gyu­la, Baranya megye Tanácsának elnökhelyettese a község taná­csának épületében. A megyei tanácselnökhelyettes képet ka­pott a község életéről, a csa­tolt községek munkájáról, az eredményekről, célkitűzésekről. Nagymiklósi- Ferencné tanács­elnök a társadalmi munka je­lentőségét hangsúlyozta, ami többek között — az iskola fel­újításában is megmutatkozott. Czinege József, a termelőszö­vetkezet elnöke az 1973. évi 7,5 milliós kukoricaszárító és a sza­kosított szarvasmarha-telep épí­tésének jelentőségét és a ta­náccsal való együttműködés hasznosságát vázolta. Szigll Ist­ván a HNF elnöke, egyben az ÁFÉSZ elnöke a községfejlesz­tés konkrét célkitűzéseiről, így a felépítendő presszóról és a parkírozó helyek tervezéséről beszélt. AZ EGYMILLIOMODIK HANGLEMEZ. Koncz Zsuzsa eladott leme­zeinek száma elérte az egymilliót. A Hanglemezgyártó Vállalat a Kisstadionban rendezett hangversenyen köszöntötte a népszerű művésznőt Segítik s nagycsaládosokat A Pécsi Postaigazgatóság te­rületén ma megkezdték és szombatig befejezik a 3 és an­nál több gyermekes családok' valamint a gyermeküket egye­dül eltartó szülök szakszervezeti és igazgatósági segélyeinek ki­fizetését. A szakszervezeti bi­zottságok javaslatainak elbírá­lása után 184 postás család 497 gyermeke részére összesen 203 ezer forint segélyt szavaz­tak meg. Átlagban egy gyer­mek után 400 forint a szociá­lis segély, tehát a 4—5 gyer­mekes családok 1600—2000 fo­rint támogatást kaptak, meg­könnyítve az iskolás gyerme­kek szükséges tanszereinek be­szerzését. Huszonhárommillió iskolai könyv a tankönyvellátás Az 1973—74-es oktatási év tankönyellátása — a Művelő­désügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint — zavarta­lan lesz. A kiadók erejükhöz mérten gyors munkát végeztek: az idén mintegy 1500 féle tan­könyvet készítenek — 23 millió példányban — az általános-, a közép- és a szakmunkás- képző iskolák diákjainak. A tanévnyitásra 1400 féle tan­könyv és más pedagógiai kiad­vány elkészül — ezek nagy része már a könyterjesztő vál­lalatok boltjaiban van — a még hiányzó kiadványok pe­dig folyamatosan látnak nap­világot. Az általános iskolák számára készülő 168 tankönyv közül jelenleg csupán két munkafüzet és egy feladatlap vár kibocsátásra: a VI. osztá­lyos magyar irodalmi olvasó­könyv még nem jutott el min­den könyvesboltba: augusztus végére ezek is kaphatók lesz­nek. Tartalmi és módszertani ^szempontból is korszerűbb for­mában jelenik meg a második osztályos diákok Számolás és mérés című, valamint a Vili. osztályosok földrajzkönyve a hozzátartozó munkafüzettel és feladatlapokkal. A korszerű oktatás követel­ményeinek megfelelően szá­mos új munkafüzet és feladat­lap készül. Újdonság lesz az általános iskolai alsó tagoza­tosok számolás és mérés tan­könyveihez készített kiegészítő feladatlap, továbbá a III. osz­tályosok olvasási munkafüzete, a IV. osztályosok nyelvtani és helyesírási feladatlapja, a VI.* osztályosok nyelvtani munka­füzeté. A dolgozók általános isko­láiban az új szervezésű taní­táshoz igazodva — ugyanis egy év alatt két osztályt végez­nek el — 16 féle új tankönyv jelent meg 600 000 példány­ban. A kisegítő iskolák számá­ra 23 tankönyv készül, ebből öt teljesen új kiadás. Az iro­dalmi olvasókönyv az V. osz­tályos tananyag kivételével augusztus végén már megvá­sárolható lesz. A hiányzó kötet előreláthatólag a jövő év ele­jére készül el. A nappali ta­gozatú és a dolgozók gimná­ziumaiban 158 féle tankönyvet használnak: ezek közül mind­össze nyolc — a harmadik osz­tályosok fizika tankönyve, két feladatgyűjtemény, a számítás- technika, három kispéldány­számú nyelvkönyv és egy nyelvtankönyv — kerül késve a boltokba. Közülük a harmadik osztályosok matematikai fel­adatgyűjteménye szeptember­ben, a számítástechnikai tan­könyv októberben jelenik meg. A szakközépiskolások tan­könyvellátása sokat javul az elmúlt évekhez viszonyítva. Az iskolatípus számára 850 féle tankönyvet készítenek a nyom­dák. Közülük 59 kiadványnál van némi lemaradás. A szak­munkásképző iskolák tanulói összesen 141 féle tankönyvből gyarapíthatják majd tudásukat. Mint a Művelődésügyi Mi­nisztériumban elmondták, a könyvek raktározását, elosztá­sát a Könyvértékesítő Vállalat végzi. Vidéken a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 73 köny­vesboltja, augusztus 20-tól pe­dig 135 ÁFÉSZ-könyvesbolt szintén foglalkozik az iskolai könyvek árusításával. Az au­gusztus 20. után megjelenő tankönyveket a Könyvért soron kívül eljuttatja a könyvesbol­tok címére. Anyakönyvi hírek Balogh Lajos és Jordanova Hrisrtova Canka, Galambos Miklós és Sxulzsen- ka Klára, Köves László és Szabó Gab­riella, Csornai Tamás és Pirger Éva. SZÜLETTEK PÉCS Macros képzettségű kubikos szakmunkások felvétele r ...a Pécsi Épületszerelő és Karbantartó ipari Szövetkezetnél O INGYENES HAZAUTAZÁS HAVONTA • SZÁLLÁS, ILLETVE SZÁLLÁS­KÖLTSÉG BIZTOSÍTVA • Átlagon felüli kereset A Pécsi Épületszerelő és Kar­bantartóipari Szövetkezet (Pécs, Kossuth utca 63.) kút és mély­építő részlege mintegy 10 esz­tendővel ezelőtt jött létre. Szol­gáltató-tevékenységük szinte az egész országra kiterjed. Fönnál­lásuk óta közel 8 ezer esetben végeztek el különböző jellegű ivóvízes kutaknál (mezőgazda- sági, ipari üzemek, vállalatok részére) tisztítást, karbantartást és mintegy 200 úi — nagykapa­citású kút építését. Természetesen más jellegű feladótokat is vállalnak. Az or­szág különböző vidékein végez­tek üzemanyag-kutak (benzin- és ola'kutak) telepítését. Ez a mun' a 'v-me!éssel, szigete­léssel. a 25, 50 vagy éppen 100 köbméteres tartályok elhelyezé­sével, be* .karóssal jár. Profil­jukhoz tartozik gdbonatáro'ó silók tisztítása és fertőtleníté­se speciális technológiával. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok tenyésztelepeinek üzemeltetése sok vizet igényei. A szükséges nagyhozamú kutak építését minden esetben határ­időre vállalja a szövetkezet. Számos munkát végeztek el kü­lönböző üdülőterületeken — nagyrészt a Balaton környékén is. — Az ülepítők, vagy derítők, illetve szennyvízgyűjtők építésé­hez, elhelyezéséhez megfelelő szakemberekkel rendelkezik a szövetkezet. És mégis a szak-gárda bő­vítését tűzte most ki célul a részleg, tekintettel arra, hogy az elkövetkezendő években növek­szenek a termelési feladatok. A kutak, derítők ásása, meg­építése tulajdonképpen kubikos munka, de magas szakmai szinten. A rajzismeret, aztán a falazás, vasbetonszerelés isme­rete szinte elengedhetetlen fel­tétele annak, hogy a speciális kubikos-brigádnak valaki tagja lehessen. A következményedből adódik természetesen az is, hogy a szövetkezet jól megfizeti a fent említett képességekkel rendel­kező kubikos-szakmunkást. A teljesítménybéren alapuló havi kereset általában 3000—5000 fo­rint között mozog átlagban. A részleg nem telepített munka­helyen tevékenykedik, követke­zésképpen a munka külszol- gálati jellegű. A külszolgáluti díj — a fizetésen felül - napi 15 forint. A szövetkezet szállást, illetve szállásköltséget biztosít a kubikosoknak. Gondoskodnak arról is, hogy a külszolgálatosok havonta egy­szer teljes költségtérítés ellené­ben hazautazzanak. A munka­helyi utazások költségét is a szövetkezet fedezi. Egy pár gumicsizma, 1 öltö­zet kétrészes munkaruha és 1 db esőköpeny jár a kubikosok­nak. Ezen kívül a munka jelle­gének megfelelően védőöltözet is: a fejvédő sisak viselete köte­lező, de a szövetkezet gondos­kodik — vizes munkahelyeken dolgozó kubikosok száméra — magasszárú halászcsizmáról, gumiruháról is. A szövetkezet alapszabályza­ta határozza meg az évenként kifizetésre kerülő részesedés és — szövetkezeti tagok számára — az osztalék elosztásának mód­ját, nagyságát. A nyereségré­szesedés értéke például a ta­valyi év után átlagosan 2 heti keresetnek megfelelő összeg volt. Ami a munkaidőt illeti. A ha­vi 192 óra* kötelező. A munka­idő kezdete illetve vége a ha­gyományostól merőben eltérő, ezt minden esetben a munka­helyi körülmények, követelmé­nyek határozzák meg. A szö­vetkezet viszont kéthetenként biztosítja a szabad szombatot. Végezetül: mint minden mun­kának — ennek is megvan a maga szépsége. A szövetkezet kubikosai bejárják szinte az egész országot, akár az északi hegyvidéket, akár a déli, du­nántúli megyéket, az Alföldet, megismerik a lakhelyüktől messzebb eső tájakat. Friss le­vegőn, kint a „szabadban" dol­goznak többnyire. Fizikailag kö­zel sem olyan nehéz már a ku- bik-munka, mint valamikor, vi­szont — és ez igaz — felelős­ségteljesebb, másrészt maga­sabb képzettséget kíván. De hát ezek a követelmények is megszépítik ezt a munkakört. Azok, akik úgy érzik, megfelel­nek a követelményeknek, a szö­vetkezet Pécs, Kossuth utca 63. szám alatti központjában je­lentkezhetnek Benzsay Lajos részlegvezetőnél, ahol minden felvilágosítást megkaphatnak. H Csecsetka Mónika, László József, Bakter Rita, Hohner Judit, Viszt Pé­ter, Réthy Boglárka, Szabó Miklós, Péter Gábor, Orsós Mária, Kolta Ger­gely, Pap Márk, Krecz Krisztina, Bi­schof Géza, Szabados Hajnalka, Bé- kefi Miklós, Vértes Éva, Orsóval Mó­nika, Rónás Valéria, Villányi Jenő, Gunszt Andrea, Papp Judit, Kovács Zoltán, Fodor Ildikó, Tóth László, Farkas József, Salamon Mónika, Kó­rós Renáta, Gelencsér Valéria, Szir­mai Gábor, Ács Eszter, Gyenis And­rea, Heid József, Takács Mónika, Kü- lina Katalin, Molnár Attila, Éles Szil­via, Muszung Mónika, Bareith József, Lutz Ágnes, Szabó Gábor, Vörös Géza. KOMLÓ Schuszter Zoltán, Veréb Sándor La­jos, Orsós Zoltán, Tauber Attila, Szita Zoltán. MOHÁCS László Agnes, Pólya Sándor, L5- rincz Tamás, Sütő Zoltán, Nógell Má­ria, Varga Klára, Gáspár Noémi, Fe­hér Nándor, Panda Gabriella, Balog Judit, Tárnoky Ágnes, Réder Andrea, Schneider Imre, Bálint Mónika, Hoff­mann Endre, Kántor Ince, Fazekas Gábor, Horváth Györgyi, Dalos Ildikó, Petrovics Iván, Mórócz Andrea, Bősz Róbert, Ambrus Klaudia, Komli Ber­nadett, Hatvani Judit, Kovács Róbert, Fáczán Zsuzsanna, Jakab Hajnalka, Weber Zsolt, Gadányi Mónika, Csil­lag Ildikó. Balázs Zsuzsanna, Sárkány Orsolya, Tomonica Eszter, Mező Haj­nalka, Steiner Gabriella, Ritzl Gá­bor, Panda Melinda, Ébert Mária, Kelemen Gabriella. házasságot kötöttek PÉCS Kovács Ernő és Sülé Mária, Tóth István és Molnár Erzsébet, Kéméndi László és P.ácz Erzsébet, Markvart Ká­roly és Gyöngyösi Mária, Zilai Imre és Farkas Margit, Győrfi Sándor és Kálóczi Margit, Sirák Zoltán és Imrei Vilma, Naav István és Dede Judit, Nádasy Efek és Vásárhelyi Maróit, £ós János és Csáki Julianna. Ollmonn IsfvAn és Szabó Ilona, Hoffmann Pál és Tornán Katalin. Per«er Károly és öbert Márta, Vadász Géza és Kreil »udit, Hortoháayi András és Peraer Rozália, Dolmány János és Veres An­na, Takács Aba és Simon Anna, Armbruszt Ferenc és Bohasek Mag­dolna, Katzirt Béla és Tészás Éva, KOMLÓ Kiinger Tamás és Vecsey Agnes, Bagi Kálmán és Kiss Anna, Ambrus Lajos és Demeter Margit, Margittal László és Szabados Piroska, Kürti Jó­zsef és óbert Ilona, Csönge Károly és Nagy Gabriella, Szigeti Lajos és Bertus Erzsébet. MOHÁCS Gulyás Péter és Bernhardt Márta, Bonyte Lajos és Mészáros Gizella, Monostori Antal és Tatai Zsuzsanna, Csányi László és Sándor Györgyi, Be­nedek János és Rigó Erzsébet, Nagy László és Drágán Gizella, Szántó De­zső Lajos és Balogh Erzsébet, Tamási István és Vörös Éva, Schiszler Vilmos és Tábori Judit, Lemel Béla és Baris Gyöngyi Irén, Haraszti lózsef és Handler Hermina, Bertanicz György és Kovács Erzsébet, László Imre Géza és Heréb Mária, Omacht Károly és Hammer Erzsébet, Kalotai János és Jánity Mária Anna. MEGHALTAK PÉCS Zámbó Antal, Detrich László, Pósfai Miklósné, Kóczándi Mihály, Gáspár József, Lóránt István, Papé Lászlóné, Juhász Lajosné, Sáfrány János, dr. Horváth Kázmér, Kenczfer Ödönné, Gyónó József, Tóth Pál, Foór József, Wilhelm Antalné, Vörös-Bene Mihály, Réfi János, Hoffer Vendelné, Ambrus Gyula, Gajdocsi Rudolf, Tóth József, Tűri Istvánné, Botos József, Szörényi Istvánná, Gólyák György, Boldizsár Magdolna, Morvát József. KOMLÓ Tamás György. MOHÁCS Merényi Mihály, Orsukics Mátyás- né, Weitzl Jánosné, Szepessy Lászlóné, Varga Ferencné, Szajcsán Jánosné, Reményi Józsefné. Grenzer Jánosné, Alabert Istvánné. Gombár Ferencné, Pogledics Györgyné, Mihálovics Ist­vánná.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom