Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-08 / 207. szám
1973. augusztus 8. DUNANTOll NAPLÓ Gazdasági, kulturális, idegenforgalmi együttműködés Megállapodás Komló és a sásdi Járás között Több község kaphat vizet — Segítik Komló zöldség- és húsellátását Összehangolt idegenforgalmi tervek Naponta több ezer dolgozó utazik a sásdi járás községeiből a komlói üzemekbe, intézményekbe. Velük együtt diákok százai járnak be, a város középiskoláiba, szakmunkásképző Intézetébe. A falusi lakosság jórésze, a bányászváros piacán értékesíti a háztájiban termett árut, s a nagyobb választék reményében, a komlói boltokban intézi bevásárlásait E néhány kiragadott példa is jól érzékelteti, hogy a köz- igazgatási határok ellenére milyen szoros kapcsolat, kölcsönös egymásrautaltság van Komló és a sásdi járás között. S ez adja oz alapját, annak az együttműködési megállapodásának, amelyet tegnapi ülésén hagyott jóvá a Komló Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A gazdasági együttműködés területén a szerződés elsőként a munkaerőgazdálkodás összehangolásával foglalkozik. Kitér a termelőszövetkezetek kapcsolatára, és felveti egy későbbi fúzió lehetőségét a komlói és magyarszéki tsz között. Komoly előnyöket ígér a költségvetési munkában tervezett kooperáció is, nevezetesen a komlói Költségvetési üzem szabad kapacitásának felhasználása a községekben végzendő út- és járdaépítéseknél, karbantartásoknál. A közműfejlesztés terén a megállapodás kilátásba helyezi azoknak a községeknek a vízellátásának megoldását — a további víznyerési lehetőségek függvényében — amelyeken áthalad a komlói gerincvezeték. üt közös elképzelést rögzítettek az idegenforgalmi együttműködés fejezetében is. Ezek között szerepel a Magyarhertelendet Orfűvel összekötő út terve, az összehangolt melegvízkutatás, az üdülőtelek igények kölcsönös kielégítésének elősegítése. A kereskedelmi és szolgáltatói ellátás terén szorgalmazzák, hogy a környező községek nagyobb részt vállaljanak Komló zöldség-gyümölcs, és húsáru kereskedelmében. Felveti a szerződés egy közös vágóhíd létesítésének lehetőségét is. A város kereskedelmi és szolgáltató apparátusának fejlesztésénél ugyanakkor figyelembe veszik, a folusi lakosság igényeit is. Közös nevezőre jutott a Komló város Tanácsa és a sásdi járási hivatal a' művelődés- ügy és az egészségügyi ellátás számos kérdésében, s a tanácsi igazgatás területén is találtak olyan lehetőségeket, amelyek mindkét fél számára előnyösen kihasználhatók. Hazaérkezett a magyar VIT-delegáció Kedden hazaérkezett az a 700 tagú küldöttség, amely hazánkat képviselte a berlini X. Világifjúsági és Diáktalálkozón. A VIT- küldötteket több ezer fiatal várta a Sportcsarnokban, ahol ünnepi külsőségek között fogadták őket. A gyűlés elnökségében helyet foglalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajlai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Jakab Sándor, a Központi Bizottsáq tagja, a KB osztályvezetője, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Szurdi István belkereskedelmi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, valamint a párt-, állami- társadalmi- és tömegszervezetek számos vezetője. Ugyancsak az elnökség tagja volt Günther Kohrt, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Felhívójel harsant, majd az egyenruhás fiatalok a KISZ Központi Bizottságának zászlajával a gyűlés elnöksége előtt sorakoztak fel. A Himnusz hangjai után a gyűlést Főcze Lajos, a KISZ Központi Bizottságának titkára nyitotta meq, majd dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a magyar küldöttség vezetője tett jelentést a VIT-delegáció tevékenységéről, Dr. Maróthy László jelentését a gyűlés résztvevői nagy tapssal fogadták. Ezután Biszku Béla köszöntötte a Központi Bizottság nevében a Berlinben járt magyar VIT-küldötteket. A forró hangulatú gyűlés a DlVSZ-induló hangjaival ért véget. Már megkezdődtek az üzleti tárgyalások Á pécsi vállalatok sikeresen szerepeltek a lahti vásáron A finn közönséget is meghódították a kesztyűk és ruházati cikkek Kétszázőtvenezer látogató, több mint hatszáz finn és külföldi kiállító, hat testvérváros, köztük a pécsi vállalatok kirobbanó sikere jellemezte az idei lahti kiállítást, amelyen először jelentkeztek Pécs iparát reprezentáló üzemek. A tíz napon ót nyitva tartó és vasárnap zárt kiállításról tegnap érkeztek haza a pécsi résztvevők, köztük Asztalos Ferenc, a Pécs Tourist igazgatója, aki munkatársunknak röviden beszámolt a látottakról, — Lahti tizedik kiállítását rendezte idén. Finnországban a fővároson kívül Turku és Tampere ad otthont négyévenként ipari seregszemléknek. A lahti vásár főként a lakberendezési és egyéb faipari termékek — így faházak — bemutatója volt, de képviseltette magát a sör, a műszeripar, valamint a gépipar is, természetesen kisebb jelentőséggel. A Fellman parkban rendezett kiállítást nemcsak Lahti, hanem az egész ország magáénak vallotta, s mint ilyen meglátogatta többek -között a miniszterelnök és a köztársasági elnök is. Hogy mennyire társadalmi esemény a lahti vásár, azt mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a kilencvenezres város kiállítását kétszázötvenezer ember tekintette meg. — Mennyiben hasonlítható a lahti vásár a pécsihez és mi a különbség a két kiállítás között? — Közös vonás, hoqy itt is az iskoiákat hasznosították fedett kiállítási célokra: öt intézmény nyújtott ehhez seaítséget. A vásár szabad kiállítási területe természetesen iával nagyobb volt, A mi kiállításunkhoz hasonlóan Lahtiban is használók a felfú iható műanyag sátrakat: ebből négyet állítottak fel. Ez a hasonlóság. A különbség pedig oz, hogy hosszabbak mint a ná. lünk használatosak, továbbá néhány ember egy délelőtt játszi könnyedséggel felállíthatja, a két jóval kisebb ventillátor táplálta sátrat: - ellentétben a nálunk alkalmazottal, A légbefú- vóknak a hangját sem lehetett hallani, szinte suttogva is értettük egymás hangját a kupola alatt. A mi, közel száznégyzetméteres kiállítási területünk is egy ilyen sátorban kapott helyet, a vásár egyik főbejárata mellett. A lahti vásár kimondottan kiállítás: ott nem lehetett vásárolni, mint a pécsin. Elenyésző volt a szakmai program is, és nem vonult fel a ruházati ipar, — Az ön figyelmét mi ragadta meg leginkább? — A lakberendezési cikkek. Köztudott, hogy a finn bútoripar igen magas színvonalon áll, s ez a kiállítás profilján is érezhető volt: a bemutatott áruk legalább negyven százalékát alkották a bútorok, ülőgarnitúrák. A megválasztott színek igen jó ízlésre vallanak, harmonikussá teszik a bútorok összhatását. Divat a lila, a kék, a barna, a fekete, a rózsaszín: a színskála szinte valamennyi árnyalatát alkalmazzák. Végül egy kimondottan egyszerű és ötletes megoldás ragadta meq a figyelmemet. A vásár bejárati kapuit sörösládákból építették. — Eddiq nem szóltunk a pécsi vállalatokról. — Ha röviden értékelnénk csak azt mondhatnám: kirobbanó sikert arattak Pécs üzemei. Természetesen ebben közrejátszott az is, hogy a magyar kiállítási terület volt a legszebb, tvoábbá csak mi vittünk ruházati és divatcikkeket. A Pécsi Bőrgyár bőrruházati termékei iránt, a Kesztyűgyár, a Kesztyű- és Bőrdíszmű Szövetkezet, a Háziipari Szövetkezet által bemutatott áruk iránt nyilvánult meg a legnagyobb érdekíődés. Az üzleti tárgyalások már Lahtiban megkezdődtek, s várhatóan több üzem betör Finnországba. Elképzelhető, hogy még az idén a Pécsi Bőrgyár többszázezer dollár értékű ruházati bőrt szállít az északi országba, hasonlóképpen a Faipari Szövetkezet, a Porcelángyár, a Kesztyű- és Bőrdíszmű Ktsz is. A Pécsi Tervező Vállalat ugyan fotókkal és makettekkel szerepelt a lahti kiállításon, mégis a Pécsi Ipari Vásárral ellentétben a látogatók igen nagy érdeklődést tanúsítottak a vállalat által bemutatott anyag iránt, Salamon Gyula A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése I973. I. félévről (Folytatás az 1, oldalról) vételen belül megnőtt a munkahelyet cserélők, a kilépéseken belül pedig - elsősorban a szénbányászatban — tovább emelkedett a nyugdíjazás miatt töröltek aránya. Az átlagberek alakulása a márciusban végrehajtott bérrendezések hatását tükrözi. Az állami iparban az összes fog- 'alkoztatott átlaqbére 7,7 százalékkal, a munkásoké 8,5 százalékkal emelkedett. A szövetkezeti szektor bérfejlesztése alacsonyabb volt, mint az állami iparé. A szocialista ipar egészét tekintve a munkások átlagbére 2592 Ft volt, 311 Ft- tal több az országosnál. A megyei székhelyű szocialista építőipar folyóáron számítva 2 százalékkal több, változatlan árakkal számolva kb. 1,5 százalékkal kevesebb építési-szerelési munkát teljesített, mint az előző év hasonló időszakában. — Az állami építőipar növelte termelésének volumenét, ez a növekedés azonban nem tudta ellensúlyozni a szövetkezeti építőiparban jelentkező termeléskiesést. A megyei székhelyű állami építőipar ez évben 20 százalékkal kevesebb lakás átadására kötelezett, mint tavaly. A lakásátadások nagyobb hányada a második félévre maradt Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelést alapvetően meghatározó vetés- szerkezet arányai jelentősebben változtak 1972. évhez viszonyítva. A kalászosoknak az ősz- szes szántóból elfoglalt aránya 1971- ben még 36,6 százalék, 1972- ben 33,4 százalék, ez évben már csak 30,3 százalék. A kenyérgabona vonatkozásában a területcsökkenést a termésátlagok növekedése ellensúlyozza. A kukorica ez évi újabb nagyarányú területhódítása biztosítja az elmúlt években létesült és termelésbe lépő szakosított sertéstelepek takarmányellátását. Elsősorban a zárt termesztési rendszert alkalmazó gazdaságok és termelőszövetkezetek növelték vetésüket. A cukorrépa vetésterülete ez évben tovább emelkedett, a vetésterületből való részesedése 1,7 százalékra nőtt A zöldségtermesztés szorgalmazott és várt emelkedése helyett stagnálása tapasztalható, az értékesítés is az 1972. évivel azonos szinten van, az első félévi árak átlaga azonban 8 százalékkal meghaladja a tavalyi év hasonló időszakáét. Ez évben a qabónabetakarí- tás ideális időjárási viszonyok között viszonylag rövid idő alatt zajlott le. Az előzetes jelentések szerint az elmúlt éveket meghaladó termésátlagokra van kilátás. A búza termésátlaga Baranya megyében: q/hektár 1970 24 1971 36 1972 34 1973 várható 38—39 A szarvasmarhaóllomány a tervidőszakot megelőző 1970-es évhez viszonyítva folyamatosan növekszik. Különösen erőteljes a létszámemelkedés az 1972. júliusában meghirdetett kormányprogram óta. Ez év közepére a szarvasmarhalétszám az 1970. évinek 107,6 százaléka, a tehénlétszám pedig 111,6-a. A sertésállomány ismét elérte, sőt meghaladta az 1971. évi szintet. Ez év első negyedév záró létszámához viszonyítva a félévi állomány 7 százalékkal növekedett, a kocaállomány második negyedévi emelkedése 12 százalék. A nagymértékű sertésállomány emelkedés viszont a vágósertés értékesítésben kiesést jelent: a tavalyi év jó húsellátása után ez év első felében a tavalyinak 50 százalékát alig haladja meg az értékesítés és ez a bolti ellátásban is érezhető. A lakosság bevételei A lakosság vásárlóereje az 1. negyedévben lényegében nem emelkedett, akkor ugyanis a pénzbevételek csak mérsékelten, az árak — a korábbi évekhez képest — erősebben nőttek. A II. negyedévben a lakossági bevételek növekedése magasan felülmúlta az árak emelkedését, így ez már a vásárlóerő gyarapodásával is járt. Fentieket alátámasztja, hogy a lakosság főbb forrásokból származó bevétele az I. félévben 7,7 százalékkal nőtt, tavaly 7,2 százalékkal. Elsődlegesen az ismert bérpolitikai intézkedések hatására lényegesen módosult a pénzkiáramlás Iránya. Míg az elmúlt évben a munkás-alkalmazotti bér és bérjellegű bevételek azonos ütemben nőttek a mezőgazdasági munkából származó bevételekkel, ez évbén a munkások és alkalmazottak összességében 10,3 százalékkal több bevételhez jutottak, ugyanakkor a me- zőgázdasógi tevékenységből eredő bevételek 2,1 százalékkal csökkentek. A mezőgazdasági jellegű bevételek csökkenése a termékértékesítés visz- szaesésével kapcsolatos, mert az uqyancsak jelentős összeget kitevő termelőszövetkezeti részesedési kifizetések 4,4 százalékkal növekedtek. A lakosság fogyasztásának oz előző évinél gyorsabb ütemű növekedésére lehet következtetni abból, hogy a fogyasztás döntő hányadát kitevő kiskereskedelmi forgalom felélénkült. A fogyasztói folyóáron számolt 10 százalékos forgalomemelkedés az árváltozásokkal korrigálva is mintegy 6-7 százalékos fejlődésnek felel meg. A szolgáltatási kiadások mérsékelten emelkednek. Kereskedelem A kiskéreskedelmi árszínvonal előzetes jelzések szerint 3,6—3,7 százalékkal emelkedett. Az I. félévben négy alkalommal történt lényeges hatósági árváltozás, melyek közül a tej- és tejtermék, valamint szesz- és doA lahti vásár látképe hányáru januári áremelésének hatása még nagy mértékben kihat az árindex nagyságára. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek együttes árindexe a tavalyinál mintegy 5 százalékkal magasabb árszintre utal. Az idényáras élelmiszercikkek árnövekedése mérsékeltebb volt, mint az elmúlt év első 6 hónapjában. Egyes ruházati termékek (függönyök, pamut méteráruk, kötött és hurkolt kelmék) árleszállítása ellenére a ruházod cikkeket átlagosan 3 százalékkal magasabb áron vásárolhatták a fogyasztók. A vegyes iparcikkek áremelkedése másfél százalékra tehető. Csak később érzékelhető annak hatása, hogy néhány tartós fogyasztási cikk órát júniusban mérsékelték. A kiskereskedelmi forgalom összetételét illetően lényeges változás nem következett bej valamelyest csökkent a vendéglátás és a ruházati cikkek forgalmának részesedése az összforgalomból a vegyes iparcikkek javára. A bolti élelmiszerek forgalma 10,3 százalékkal haladta meg a tavalyit, viszont a vendéglátás bevétele csak 6 1 százalékkal emelkedett. A vendéglátó egységek ételforgalma az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt, így az ugyancsak emelkedő tendenciát mutató italforgalom aránya némileg csökkent. A ruházati cikkek forgalma az előző évihez képest valamivel nagyobb mértékben, 5,2 százalékkal nőtt. A vegyes iparcikkek eladásának 13,7 százalékos növekedése főként néhány nagy értékű cikk iránti érdeklődés fokozódásával kapcsolatos. Az URH-rádióakció sikerének tudható be, hogy 42 százalékkal több rádió talált gazdára az I. félévben az előző év azonos időszakához képest, de várakozáson felüli mértékben — 30 százalékkal — nőtt a televíziót vásárlók száma is. Az I. félévben 1810 új személy- gépkocsit vásárolt megyénk lakossága, másfélszer annyit, mint egy évvel korábban. A belkereskedelem a lakosság folyamatos ellátása és a választék növelése érdekében tovább javította készletgazdálkodását. A bolti kiskereskedelmi készletek összességében a forgalomnak megfelelően, illetve azzal arányosan emelkedtek. Ez év első felében 59 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint a múlt év azonos időszakában. Főleg az állami erőből épülő lakások esetében mutatkozik nagymérvű visszaesés, különösen Pécsett. A lakás-átadások zömmel az év második felére húzódnak át. Az általános iskolát végzettek 91 százaléka jelentkezett továbbtanulásra, ebből 51 százalék szakmunkástanulónak. A középiskolába jelentkezettek 91 százalékát fel is vették. Az óvodába jelentkezetteknek azonban Pécsett csak 52 százalékát sikerült elhelyezni férőhely hiányában. A megye egészségügyi ellátása általában kielégítő. A gyógyszerfogyasztás évről évre növekszik, az utóbbi időben a folyamatos ellátásban kisebb hiányosságok tapasztalhatók. A lakosság egészségügyi helyzetének alakulását jelzi, hogy a táppénz miatt kiesett munkanapok száma 8 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban, de az üzemi balesetek számában is 6 százalékos növekedés tapasztalható. Személyi sérüléses közúti baleset kevesebb volt, mint a tavalyi első félévben, 100 balesetre azonban 149 sérült jutott, 11-gyei több a tavalyinál. A folyamatban lévő egyedi nagyberuházások befejező stádiumba kerültek, újabb ilyen fejlesztések nem kezdődnek. Egyes beruházások üzembe helyezése a tervezett határidőhöz képest továbbra is késik. A tanácsi beruházások teljesítése és az üzembehelyezett értéke egyötödével kevesebb a múlt évi szintnél. Az üzembe helyezett összes beruházás állománya mintegy fele csak az egy év előttinek. I
