Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-05 / 204. szám
I DUNANTOll NAPLÓ 1973 eugusrtus 5. 24 óra a nagyvilágban Változatlanul feszült a helyzet Chilében Santiago: A chilei kormány pénteV esti ülésén foglalkozott az országban előállt helyzettel. Az elnökség tájékoztató irodájának közlése szerint az összes miniszter felajánlotta lemondását Allende elnöknek, szükség esetén szabad keze legyen a kormány átalakitására. Allende elnök hir szerint a jövő hét elején dönti el, hogy élni ki- ván-e ezzel a lehetőséggel. Pénteki sajtókonferenciájául Allende elnök elitélte a chilei helyzet további kiélezésére tönekvö fasiszta bandák terrorcselekményeit és bejelentette, hogy a törvény teljes szigorával járnak el a terroristák ellen. Szükségállapot Salvador Allende chilei elnök bejelentette, hogy valamennyi kormányhivatal és szolgálat számára bevezetik a rendkívüli állapotot. Mint mondotta, szükség esetén minden állami alkalmazott dolgozni fog szombatonként és vasárnaponként, hogy a kormány- nyál és a fegyveres erőkkel egységfrontban harcoljon a szállítási vállalkozók törvénytelen sztrájkját kiprovokáló reakció ellen. Allen- de felhívta a dolgozókat, adják meg a karhatalmi erőknek a szükséges segítséget a közlekedés megbénítására törekvő elemek elleni harchoz.----------------------------*----------------------------♦ HANOI: A VNA hírügynökség közlése szerint a Vietnani Demokratikus Köztársaság kormánya elismerte az Afganisztán Köztársaságot. ♦ CANTON: 1929-ben őrültnek nyilvánították Edward Kal- tenbaugh amerikai állampolgárt, akit egy házaspár meggyilkolásával vádoltak. A férfi negyvenhárom évet töltött elmegyógyintézetben, mi g rájöttek, hogy teljesen normális, ekkor bíróság elé állították. Kaltenbaugh pénteken beismerte a gyilkosságot. A bíró nem „honorálta" beismerő vallomását, mondván, hogy már megbünhődött tettéért. ♦ LA PAZ: Bolíviában hivatalosan közölték, hogy Hugo Banzer $uorez államfőt elnökjelöltté nyilvánították az 1974-es választásokra. 4BR0SSZEL: A Svájc brüsz- szeli nagykövetségét megszállva tartó fiatal szeperatisták szombaton délelőtt önként elhagyták az épületet, amelyet 22 órán át tartottak birtokukban. ♦ MOSZKVA: Három hónapra a Szovjetunióba utazik Egyiptom múzeumi büszkesége, a világhírű Tutankhamon- kincs. Az ötven darabból áltó kiállítást Moszkvában, Kijevben és Leningrádbon mutatják be. A KINSHASA: Kinshasától mintegy 200 kilométernyire egy hadgyakorlat folyamán két páncélozott szállítójármű egy folyóba zuhant. A baleset során 20 katona vesztette életét. + KAIRÓ: Kairói palesztin források szerint a palesztin felszabadítás! szervezetet díszvendégként meghívták az el nem s kötelezett országok szeptemberre tervezett algíri csúcsértekezletére, •f BEIRUT: George Habbas, a Palesztin Népi Felszabadi- tási Front vezetője az „AI Akhbar" című haladó libanoni hetilapnak adott nyilatkozatában megerősítette, hogy szervezete nem felelős a japán légitársaság utasszállító repülőgépének eltérítéséért és vizsgálatot indított a felelősség tisztázására. Habbas kijelentette, hogy a PNFF 1971. óta elveti a repülőgép-eltérítések módszerét. ♦ SAN FRANCISCO; Tanaka Kakuei japán miniszterelnök pénteken San Franciscóba, egyesült államokbeli kőrútjának negyedik állomására érkezett.-f NICOSIA: A nicosiai törvényszék pénteken kibocsátott dekrétuma a jövőben tiltja a ciprusi ellenzéki lapoknak, hogy Makariosz érseket világi nevén Michael Muskosznak nevezzék. •f BUENOS AIRES: Argentína harmadik legnagyobb politikai pártja, a Népi Föderalista Szövetség (APF) vezetője Francisco Manrique, pénteken Buenos Airesben bejelentette, hogy jelölteti magát a jövő hónapban megrendezendő elnökválasztásokon. Egyidejűleg heves támadást intézett Juan Perón volt elnök ellen, aki ha>- madízben is elnökké kívánja jelöltetni magát és akinek túlnyomó győzelme biztosítottnak látszik. ■f KABUL: Megtartotta első ülését szombaton Kabulban Mohamed Daud államfő és miniszterelnök vezetésével oz afgán kormány. Az ülésen Daud hangsúlyozta, hogy az afgán nép nagy lelkesedéssel fogadta a köztársaság kikiáltását és további támogatásáról biztosította az új államformát. I A miniszterelnök kijelentette: bizonyos abban, hogy a kormány tagjai kellő energiával fognak tevékenykedni, a nép szolgálatába állítják tudásukat és tapasztalataikat. Erre a kormány tagjai nevében Abdul Madzsid igazságügyminiszter tett Ígéretet. A BONN: A Stuttgarter Zeitung szombati száma rövid kommentárban üdvözli, hogy az NSZK hamarosan diplomáciai kapcsolatokra lép Bulgáriával és Magyarországgal. A- LAS VEGAS: Meglepő javaslattal állt elő egy amerikai ügyész. Art ajánlotta a nőknek, hogy ha az utcán megtámadják őket, ne azt kiabálják, „segítség!”, hanem azt, hogy „tűz!”. A zseniális javaslat alapja, hogy a segítség- kérő kiáltásokra az amerikaiak már általában nem reagálnak, mert nem akarnak belekeveredni valamilyen kellemetlen ügybe, míg a „tűz! tűz!”-ki- áltásra általában a helyszínre sietnek. 4 CONSTANTA: Élén az „Admiral Golovko" cirkálóval szovjet hadihajóraj érkezett baráti látogatásra a romániai Constanta kikötőbe. A szovjet egységek ezzel román hadihajóknak 1972-ben a szevasztopoli kikötőben tett látogatását viszonozzák. 4- PÁRIZS: Két méter hosszú kobra menekült el Párizsban, amikor tulajdonosai zsákba akarták bújtatni. A tűzoltók segítségével sikerült a veszélyes állatot előkeríteni az egyik lakóház pincéjéből, ahová elbújt. Pohjola apó repülő masinájától a Super Caravelle-ig ÖTVEN ÉV Északi rokonaink, a finnek, csodálatos népi eposzában, a Kalevalában oz öreg Pohjola egy hatalmas repülő masinával járta be az akkori világot. ; . Egy évvel a francia Montgolfier testvérek kísérlete után, 1784. augusztus 29-én az észak-finn^ orszóqi Oulu városából röppent 105 láb magasba az első finn ballon, és tíz perccel később két kilométerrel odébb szerencsésen földet ért a „pilóta": J. E. Julin patikárius. Jó néhány évtized telt el addig, amíg ötven esztendővel ezelőtt, 1923 szeptemberében megalapították a finn polgári repülőtársaságot, amelynek első menetrendszerű járata 1924. február 11-én startolt. Napjainkban Észak-Európa egyik legszebb légikikötőjében, a helsinki repülőtéren gyakran szólítja az utasokat beszállásra a hangosan beszélő a budapes ti, a londoni, a New York-i, a kirkenesi, a moszkvai és a malagái járatokra. Suoer Cara- velle-k, DC—8-asok, DC—9-esek gördülnek a kifutópályára és röppennek a felhők fölé. öt évtizeddel ezelőtt Londonba, átszállással 12 óráig tartott a repülőút, ma mindez három óra. Tavaly 16 millió kilométert repültek a FINNAIR gépei külföldön, és hétmillió kilométert or- dzágon belül. E néhány jellemző momentumot Véli Virkkunen, a FINNAIR sajtófőnöke mondta el, majd langsúlyozta: — Társaságunk 1969 júniusó- |-an nyitotta meg az úgyneve- fett Duna-utot, tehát a Helsinki—Koppenhága—Prága—Bécs —Budapest útvonalon hetente két járatunk közlekedett. Az idén fölosztottuk, célszerűbbé tettük ezt, és ehelyett három járat közlekedik (természetesen már jóval sűrűbben) Észak- és Közép-Európa között: Helsinki— Koppenhága—Budapest; Helsinki—Berlin—Prága és Helsinki—Varsó—Bécs érintésével. — örömmel mondhatom, hogy a MALEV-val kötött szerződésünk értelmében a magyar és a finn léqitársaság gépei a Budapest—Helsinki—Budapest útvonalon utasközösségben repülnek. j A Magyar Légiforgalmi Vál- j lalat helsinki kirendeltségveze- I tőjével, Zborav Gáborral U bsI szélgettünk az együttműködés- I ről: \ — Kitűnően együttműködünk [ a FINNAIR-rel, rengeteg a finn utasunk, akikről köztudott, hogy igen szívesen jönnek Magyar- országra. A MALÉV-nek nem csupán az a célja, hogy gyorsan, biztonságosan Budapestre hozza o vendégeit, hanem az is, hogy megismertesse velük szép hazánkat A finnek például gyakran szorgalmazzák irodánkban a magyar borvidéki, fürdő- és gasztronómiai túrókat, országjárásokat. A MALÉV éppen ezért jól összeállított útiprogrammal, a hagyományos magyaros vendégszeretettel gon doskodik finn barátainkról. — Cp — A » ■ ■ rw JOVO kontinense Támad a chilei jobboldal — Válság Uruguayban — Őrségváltás Argentínában: ilyen és hasonló címek jelentek meg a legutóbbi hetekben a világlapok címoldalain. Lotin-Amerjka ismét a közvélemény érdeklődésének középpontjába került. „Kontinensünk az a földrész, ahol az emberéletnek pontosan í kiszámítható ára van” — állapította meq a Latin-Amerika-i Szolidaritási Értekezlet havannai határozata. A statisztikai adatok összevetéséből kiderül, j hogy Latin-Amerikában percen- | ként négy idő-előtti elhalálozás | történik, ugyanezen idő alatt ' az Egyesült Államok tőkései percenként négyezer dollár nye- j reségre tesznek szert a kontinensen. A számítás eredménye: egy emberélet egyenlő 1000 dollárral. És ennek q tragédiának egy olyan kontinens szoloáltat naponta drámai színteret, amely a szárazföld 15 százalékát (24,2 millió km5), a föld népességének 7 százalékát (275 millió) mondhatja magáénak, s amelyet valószínűtlenül qazdag természeti kincsei miatt ,,A Jövő Kontinense" néven szoktak emlegetni. Az ENSZ felmérései szerint a világ természeti kincseinek 23 százaléka (az ismert tartalékokat is beleértve) található a latin-amerikai kontinens felszínén és földjeinek mélyén. A világ vízienergia készletének 10,1 százaléka, a kőolaj 17,5, a vasérc 11,3, a bauxit 50, a réz mintegy 28 százaléka található itt, s közismert, hogy a kávé, a kakaó, a cukor, a gyapot és a kukorica termelésének, valamint a halászatnak, a marho- és juhtenyésztésnek világelsőségét, vagy nagyon tekintélyes hányadát is e kontinens mondhatja magáénak. Mégis e kivételes adottságú, qazdag földrészen a népesség 60 százaléka éhezik, 45 százaléka analfabéta, 90 millió parasztnak nincs földje, a teljes munkanélküliek száma mintegy 30 millió, az átlag életkor 38 év és a gyer- mekhalandósáq nyolcszor magosabb, mint Európában. E tapasztalatok nyomán önkéntelenül felmerülő „hogyan lehetséges mindez” kérdésre a helyszínen többnyire a követ- j kező választ adják: a külföldi, elsősorban az észak-amerikai tőke korlátlan, kíméletlen rablógazdálkodása következtében. Húszmilliárd dollár. Ennyi az Egyesült Államok latin-amerikai tőkebefektetésének összege, — hivatalos amerikai források szerint. Ebből 10—13 milliárd dollárra becsülik a magánvállalkozások ún. közvetlen beruházásait. Hogy ez milyen hatalmas összeg, annak érzékeltetésére érdemes megemlíteni, hogy az európai Közös Piac országaiban befektetett tőke mindössze 8 milliárd dollár. Érthető ezek után, hogy Panama nevét hallva, ma már mindenki csak az amerikai tulajdont képező csatornaövezetre gondol, hogy az olajban gazdag Venezuelát a Standard Oil tartományának tekintik, hogy Chile évtizedeken keresztül az Anaconda réz- monopólium hűbérbirtoka volt, a közép-amerikai országokat pedig az United Fruit magán- területének tartják. Másfél milliárd dollár évente. Ez az amerikai magántőke hivatalosan beismert haszna. Sokszorosa a háború előttinek. A „Newsweek” című hetilap szerint a legutóbbi évekig az amerikai beruházóknak évi 11,8 százalékos tiszta profitjuk volt Latin-Amerikában. Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy ez a mutató Európában 6,7 százalék, az Egyesült Államokban mindössze 3,4 százalék körül alakult Enyhítené az elmaradottságot, ha a külföldi monopóliumok a Latin-Amerikában feltárt nyersanyagot a helyszínen dolgoznák fel, A világtermelés 50 százalékát adó bauxitot azonban csak 0,7, a rezet 0,1 százalékban dolgozzák fel a kontinensen, o többit az Egyesült Államokba latin-Amerika mezőgazdasága vagy olyan harmadik országba viszik, ahol még alacsonyabb a munkabér és az adó. A külföldi tőke rablógazdái* kodásának jövőre is kiható tragikus eredménye, hogy a kontinens eqyszerűen képtelen saját erejéből tőkét felhalmozni, iparosítani. Külső segítségre, kölcsönök felvételére kényszerül. Ezeket ismét csak az Egyesült Államoktól, illetve az amerikai ellenőrzés alatt álló nemzetközi pénzügyi szervektől kapják. A Világ Bank egyik korábbi adata szerint a 20 latin- amerikai ország 11,5 milliárd dollárral tartozik az Egyesült Állomoknak. Ez azt jelenti, hogy évente 1,8 milliárd dollár törlesztést, illetve kamatot kell fizetniük. Latin-amerikai közgazdászok szerint minden e földrészen születő gyermek *f- lágrajöttének pillanatában már 400 amerikai dollárral tartozik. Földünknek ezen a részén tapasztalható gazdasági állapé- tok másik rákfenéje az agrár- reform megoldatlansága. A *i- lóg jelenleg megművelhető föld. területének 7,1 százaléka talál- ható Latin-Amerikában. Ezeknek a területeknek azonban csak töredékét, mindössze 5,5 százalékát művelik, sőt egyes országokban ez az arányszám mindössze 2,5 százalék. A magyarázat: a földesurak — a kontinens művelhető földjeinek 84 százalékát, a lakossáq 5 százalékát birtokolja — nem művelik és nem műveltetik földjeiket, ugyanokkor minden lehetséges módon elzárkóznak a földreformtól, de még a bérbeadástól is. A helyzet rohamosan romlik azért is, mert a kontinensen egyre fenyegetőbb mé- tű a „demográfiai robbanás": 192ft és 1970 között 131 millióról 270 millióra nőtt a lakosság száma. Ezek az adatok egyszerre jelzik a tragikus gazdasági és társadalmi elmaradottságot, illetve az abból fakadó feszültség levezetését egyedül megoldani képes radikális forradalmi változás igényét. Kuba, majd Észak-amerikai vállalat székháza a brazíliai Sao Paulában Brazil parasztasszony gyermekeivel Ilyen még nem volt! Gyapjú- és szintetikus szövetek 50—70 százalékos engedménnyel a PÉCSI ÁFÉSZ HAL TERI BOLTJÁBAN Rostock 512,— Ft helyett 180,— Ft Serge 377,— Ft helyett 150,— Ft Pluto '408,— Ft helyett 150,— Ft Gyárfás 438,— Ft helyett 150,— Ft Jester 255,— Ft helyett 100,— Ft Chile, de az állandóan felszínre kerülő és megismétlődő politikai mozgások is arra engednek Következtetni, hogy Latin- Amerikában egyre nagyobb mér. fékben érlelődnek a forradalmi változások feltételei, A külföldi tőke gúzsbakötő befolyásának visszaszorítása, a földosztás, a feudalizmus likvidálása — ez a kontinens életének legégetőbb, halasztást nem tűrő követelése, összeállította: Talnay László t 1 »
