Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-31 / 229. szám

1973. augusztus 31, DUNANTOU NAPLÓ 5 Hosszú távú terv az 1976—80-es évekre A z Országos Tervhivatal irá­nyításával több éve foly­nak hazánkban a népgazda­ság hosszútávú tervezésének munkálatai. Első lépésként az utóbbi 15—20 év gazdasági fej­lődését vették mélyreható vizs­gálat és elemzés alá, majd az 1971—1985 közötti tizenöt éves időszakra végeztek számí­tásokat, alakítottak ki fejleszté­si elgondolásokat a központi tervező szervek. A hosszútávú népgazdasági terv alapvető feladata, hogy támpontot adjon, irányt szabjon a hosszú átfutási idejű és hatá­sú társadalmi-gazdasági folya­matoknak. így elősegíti a KGST- országok hosszútávú gazdaság- politikájának összehangolását és támpontul szolgál az ötéves tervek kidolgozásához. A hosszútávú tervezés során olyan összefüggések kidolgozá­sára koncentrálják a figyelmet, mint pl. a társadalompolitikai cé­lok megvalósítását szolgáló gaz­dasági feladatok, a gazdasági élet leglényegesebb szerkezeti változásai, a nemzetközi gazda­sági együttműködés hosszútávú fő irányainak meghatározása. E tervező munka folyamatában tárják fel a gazdasági növeke­déshez szükséges feltételeket, az emberi környezet és a bio­szféra védelmének alapvető irá­nyait és feladatait, az ország te­rületi és települési szerkezeté­nek változásaival kapcsolatos feladatokat. A hosszútóvú tervezésben nagy a jelentősége a tudomá­nyosan megalapozott prognózi­soknak, amelyek a világgazda­sági környezet várható feltétele­it, a tudományos és technikai forradalom alakulását, eredmé­nyeit tárják fel. Üj feladatok elé állította a hosszútávú tervezést a KGST 1972. évi 26. ülésszaka, amelyen a tagországok elhatározták, hogy egyöntetűen az 1976- 1990-es évek közötti 15 éves időszakra dolgoznak ki hosszú­távú népgazdasági tervet. E ha­tározatnak megfelelően a Mi­nisztertanács megtárgyalta az 1976-1990-es évekre szóló hosz- szútávú népgazdasági tervezés módszerét, munkaprogramját és a programban megvalósítandó munkamegosztást. E ddigi hosszútávú tervező- munkánk az 1985-ig terje­dő időszakra szólt, tehát az idő­távot most öt évvel ki kell ter­jeszteni. E feladat azonban nem csupán az eddigi tervező- munka meghosszabbítását je­lenti. Üj feltételt jelent a terve­zésben az is, hogy a KGST ha­tározata nyomán a hosszútávú tervezőmunka valamennyi tag­országban párhuzamosan fo­lyik, és várhatóan mindenütt 1975-ben fejeződik be. Ez lehe­tővé s egyben szükségessé is te­szi a hosszútávú elgondolások nemzetközi egyeztetését. A KGST-országok hosszútávú ter­vezése a komplex program el­vein alapul, figyelembe veszi annak realizálási menetét, s egyben a hosszútávú fejlesztési elgondolásokon alapuló nem­zetközi együttműködéssel konk­retizálja, el is mélyíti azt. A pár­huzamos és összehangolt terve­zés, a fő elgondolások kölcsö­nös kicserélése nagyobb bizton­ságot, szilárdabb alapot ad hosszútávú tervezésünk számá­ra. Üj feltételt jelent a tervezés­ben az is, hogy a következő két évben párhuzamosan folynak a hosszútávú terv és az 1976-80- as évekre szóló ötödik ötéves terv kidolgozásának munkála­tai, s 1975-ben a két tervet együtt terjesztik illetékes vezető szervek elé. Ennek megfelelően szoros kapcsolatban és kölcsön­hatásban van a két tervező- munka. A párhuzamosan folyó két időtávú tervezés eredményei és következtetései kölcsönösen felhasználhatók, így az ötödik ötéves terv, valamint a hosszú­távú terv 1976-80-as szakaszáia vonatkozó elgondolások fő vo­násaikban megegyeznek majd egymással. A tervmunka úi szakaszában az Orszáaos Tervhivatal mellett fokozottabban és szervezetteb­ben kapcsolódnak a hosszútávú tervezésbe a minisztériumok és •szagos hatáskörű szervek is. Idén száznegyvenedszor Ülést tartott Szeptember 9-én Zrínyi-ünnepség Szigetvárott i Ülést tartott a Városi Tanács Elfogadták Szigetvár új címerét Csütörtökön délelőtt ülést tar­tott Szigetvár város Tanácsa. A tanácsülés elfogadta a módosí­tott szervezeti és működési sza­bályzatot. Az ügyrendi bizottság a kétéves tapasztalatok figye­lembevételével, a tanácsi mun­ka lényegét nem érintő változ­tatásokkal végezte el a módo­sítást. Tárgyalt a tanácsülés az ifjúsági bizottság munkájáról és ennek kapcsán élénk vitát foly­tattak arról, hogyan hajtják végre Szigetvárott az ifjúsági töivényt. Jóváhagyta a tanács­ülés a Zrínyi Emlékünnepség programját. Zrínyi Miklós várkapitány és hős társai halálának 407. év­fordulóját szeptember 9-én egésznapos ünnepség keretében ünnepli meg Szigetvár. Az idei ünnepség jelentőségét emeli, hoqy a város társadalma 140. alkalommal emlékezik a nagy I elődökre. A helyi hagyomány ma már túlterjed Szigetvár ha­tárain, az ünnepségre évről év­re nemcsak Baranya más tájai­ról, hanem távoli országrészek­ből is érkeznek vendégek. Az ünnepséget reggel 9 órakor az ünnepi láng meggyújtása után Balogh János, a Városi Tanács V. B. titkára nyitja meg, majd megkoszorúzzák a Zrínyi-szob­rot. 10 órakor Horváth Márk vár­kapitány szobrát koszorúzzák meg, fél 11-kor pedig ünnepi tanácsülés lesz. Ez alkalommal leplezik le Szigetvár új címerét, ünnep* beszédet Tinusz János tanácselnök mond. Délután kul­turális és sportműsorral folyta­tódnak az ünnepi események, majd fél 6-kor a Városi Tanács épületében adják át a legkivá­lóbb társadalmi munkásoknak a „Szigetvárért” elnevezésű em­lékplakettet és emblémát. A I tanács 53 plakettet és 10 emb­lémát ítélt oda az élenjárók­nak. A záróünnepélyre este 7 órakor a Zrínyi téren kerül sor. A továbbiakban megtárgyal­ta és jóváhagyta a tanácsülés a tanács 1973—76. évi ciklus­programját, módosította a vá­ros belterületi határát és elfo­gadta a város új címerét. Ez némileg eltér attól, aminek ké­képét a közelmúltban közöltük lapunkban. A végleges címer­ben a címerpajzsot a felső sar­kokból induló, középütt egymást érintő két félkörív négy mezőre osztja. A baloldali félkörben kék. a jobboldaliban fehér (ezüst) alapon arany oroszlánok állnak szemben egymással. A félkörökön kívüli felső zöld me­zőben ötágú vörös csillag van, az alsó zöld mezőben vörös vár­tornyos vársziluett, alatta pedig hullámos, vörös színű pólya. Tanácskozott a megyei NEB Milyen lesz Pécs 1990-ig? Tudományos megalapozottsággal készül a város hosszú távú fejlesztési koncepciója A Pécs városi Tanács ez év tavaszán megbízást adott a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézeté­nek, hogy dolgozza ki a város hosszútávú — 1990-ig szóló fej­lesztési koncepcióját és ennek olapján határozza meg az ötö­dik ötéves tervidőszakban meg­valósítandó célkitűzéseket. Az országban először került sor ilyen jellegű megbizatásra, amelyet az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium is tá­mogat. A megbízás alapján a Dunán­túli Tudományos Intézet o szak­területek legkiválóbb szakértői­nek bevonásával kilenc munka- csoportot hozott létre, s ezek dolgozzák ki a demográfia és munkaügy, az ipar és szolgálta­tás, a mezőgazdaság, az élelmi­szerellátás, a kereskedelem, ven­déglátás és idegenforgalom, az életszínvonal és szociológia, a városgazdálkodás és kommuná­lis igazgatás, az egészségügy és a sport, az oktatás és nép­művelés, valamint a beruházás és az építőipar fejlesztési kon­cepcióját. Ezek „nyersanyaga” elkészült már, a munkacsopor­tok az elmúlt napokban mutat­ták be azokat a tanács illeté­kes vezetőinek. Az előzetes tár­gyalásokon megállapodtak a koncepciók végleges kidolgozá­sának módjában. A bizottságok munkája tulajdonképpen ezután kezdődik, hiszen mélyrehatóan kell tanulmányozni az egyes szakterületek jelenleqi helyzetét, hogy erre támaszkodva hatá­rozhassák meg a fejlesztés irá­nyait. A hosszútávú fejlesztési koncepciók kidolgozásának ha­tárideje: 1974 december. A vá­ros ezek figyelembevételével állítja majd össze Pécs ötödik ötéves tervjavaslatát, Két fontos és közérdekű téma szerepelt a Baranya megyei Né­pi Ellenőrző Bizottság csütörtöki ülésének napirendjén. A mező­gazdasági nagyüzemekben dol­gozó nők helyzetét 25 termelő- szövetkezetben és két állami gazdaságban vizsgálták a népi ellenőrök és egyebek között megállapították, hogy a nők nincsenek a számarányuknak megfelelően képviselve a veze­tőségekben, a szakképesítést szerzett nődolgozók esetében nem jut kellőképpen kifejezésre az anyagi megbecsülés, nem mindig kifogástalanok a mun­ka- és egészségvédelmi feltéte­lek. Száznál több kereskedelmi egységben vizsgálták a népi el­lenőrök azt, hogy milyen a ke­reskedelmi áruk minősége, a kö­vetelményeknek megfelelő-e a raktározás és az árukezelés, az előírásoknak megfelelően inté­zik-e a vásárlói kifogásokat és hogyan érvényesülnek a fo­gyasztók garanciális jogai. Szegíűcsokor és dicséret A virágcsokorra, a bőrkötéses igazgatói dicséretre mór igazán nem számított. Tízszer is arrébb rakja, újra maga elé húzza a díszes oklevelet, Keszler József egyike a Me­cseki Szénbányák többezer nyugdíjasának, aki társaival együtt ünnepli a 23. bányász­napot, holott tizenöt éve már nem indul műszakra. Lóvezetőként kezdte, mint megannyi bányász, 1921-ben szállhatott le először Szászvá­ron, A bánya akkor az Eszter­gom—Szászvári Rt. tulajdona volt. Mit tehetett mást, ha bátyja és apja bányászkeresete aliq volt eleqendő a család el­tartásához, Megjárta Belgiumot, dolgozott Nagybátonyban, Má­zán és András-aknán. A leg­többet, — tovább mint tizen­nyolc évet — Szászváron szol­gált: onnan ment nyugdíjba. — Az 1937-es éhségsztrájk­ban szanáltak kilencvened ma­gammal. Akkor már házasember voltam. Élni meg kellett vala­hogy, így kerültem Belgiumba: három évig dolgoztam a fla- mandoknál. Megbecsültek ben­nünket, mert mi mecsekiek ér­tettük a szakmát. — Milyen csapatoknál dol­gozott? — Én arra már iqazán nem emlékszem. Utoljára lőmester meg harmadvezető voltam. Volt úgy, hoqy száznál több ember tarto­zott hozzám. Szászváron nehé* volt. Negyven fokos melegben | nem bírtuk el az inget, pucéron | dolgoztunk. Egy alkalommal — ugye megizzadt az ember — megcsúszott a fejsze, így ke­resztbe átvágtam az ujjamat, más komolyabb balesetem nem volt. — De voltak jobb élményeim is. Amikor vájár lettem kaptam egy új fejtést. A fölötte lévő öreq fejtésből áramlott a mo- noxid. Fejfájást kaptunk, mit tehettünk mást, hazamentünk, így ment néhány napig. Aztán hoztak egy nyulat, letették a talpra (az volt az élő műszer). Nem ám a főtéhez! Szóval ra­vaszak voltak. Jött a bánya­mester, aztán azt mondta, hogy azokon a napokon, amikor ki­szálltunk, csak fél műszakot ír­tak. A főmérnök meq állította, hogy mi szimulálunk. Kicseréltek bennünket: a másik csapat még négyórát sem dolgozott ott. Ügy vitték ki őket. Másnapra le­hullott a tűz a folyosóra . . . — Józsi bácsi! ön részese volt az 1937-es sztrájknak. Az először úgy volt, hogy Va­sason meq Szabolcson volt éh- séqsztrájk. Hát mi is lenn ma­radtunk András-aknán, de a szabolcsiak és a vasasiak fel ­I jöttek ... Harminckét órán át j kitartottunk. Leszállás után, az első szinten elfogtunk egy ko­sarat. Kivertük a létrákat, hogy senki ne tudjon kimenni. Aztán már ott tartottunk, hogy meg­esszük a lovakat. Olyan társunk is akadt, aki sírt, hogy haza megy, de akkor mi értelme az egésznek mondtuk? Hát nem is lett sok, mert a peyeristák el­árulták a bányászokat. Amikor kiszálltunk, tudtuk, hogy szanál­tak bennünket. * Tavasszal múlt hetven éves. Panaszkodott, hogy már min­dene odavan, magas a vér­nyomása, fájnak az ízületei. Mégis, amikor az otthonról esett szó megélénkült. — Tudja a szőlőt azt szere­tem iqazából. Szászváron van eqy kis házam, körülötte kert, meq kétszáz négyszögöl szőlő: azzal foglalkozom. Tervem is van vele, Lugast akarok csinál­ni belőle. — Te el akarsz hagyni en­gem? — szól közbe Potyond István, aki több mint néqy év­tizedig volt társa a vájvégen Keszler Józsefnek, A Mecseki Szénbányák gazdasági és társadalmi szerveinek vezetői tegnap délelőtt a vállalat központjában bensőséges ün­nepségen találkoztak huszonöt nyugdíjasukkal. A meghívottak közül csupán ketten nem tudtak eljönni: Lajos József, aki 50 évet szolgált, és Sudár Ferenc Kossuth-dijas pécsbányai vájár. A szeg­fűcsokrot és az igazgatói dicséretet délután ők is átvették. Salamon Gyula a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) szarvasmarhatenyésztés fejlesz­tése érdekében hozott intézke­dések hatására nőtt a szarvas­marhaállomány és a tehéntej termelése. Ennek alapján a kor­mány elrendelte — változatlan fogyasztói árak mellett — a tejföl, a félzsíros tehéntúró és a vaj zsírtartalmának felemelését. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és utasította az ér­dekelt minisztereket, az orszá­gos hatáskörű szervek vezetőit, hogy javítsák a tej és tejtermék forgalmazásának növeléséhez szükséges technikai feltételeket, továbbá az import mérséklé­se érdekében növeljék a takar­mány-tejpor termelést. A kormány úgy határozott, hogy az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény (GATT) tárgyalásain a magyar küldött­ség vegyen részt, és a külkeres­kedelmi miniszter előterjesztése alapján jóváhagyta a küldöttség tevékenységének irányelveit, — Magyarorszáq csatlakozása a GATT-hoz lehetővé tette, hogy küldöttségünk a közeljövőben sorra kerülő tárgyalásokon az egyenlőség és a kölcsönös elő­nyök alapján vehessen részt. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Anyakönyvi hírek PÉCS SZÜLETTEK Ormai Erika, Dome Henrietta, lég- rádi Dezső, Légrádi István, Tóth An- éla, Horváth Eszter, Sipos Beáta, rős Nóra, Papp Gábor, Gyenis Gá­bor, Eerényi Dénes, Konrád Viktó­ria, Marcz Emőke, Bocskor Attila, Költő Tünde, Lakatos Gusztáv, Ko­csis Zoltán, Papp Emőke, Elter Attila, Scherk Zsolt, Varga Tímea, Keller András, Bodnár Györgyi, Süllé Rita, Kovács Ákos, Eiter Rezső, Mang Tí­mea, Papp Laura, Koronics Gábor, Popovics Milán, Tóth Ildikó, Graf Zsuzsanna, Heidt Marianna, Kiss Krisztina, Szentes Szilvia, Bittner Re­náta, Nagy Attila, Bálint László, Balogh Hajnalka, Maráczi Zsuzsanna, Nyers Zoltán, Andricz Roland, Kiss Tibor, Dévai Nándor, Csordás Imre, Spengler József, Ruppert Mónika, Vér Viktória, Kistóth Péter, Koller Szilvia, Gyimesi Ildikó, Németh Mó­nika, Tavali Anita, Bátonyi Endre, Teisinger József, Szép Attila, Valo- vics Tamás, Juhász Zoltán, Dénes Gábor, Obert Anikó, Jobbágy Valér, Papp Szilvia, Farkas Lóránt, Kisiván Kornél, Petrovics Tünde, Kozma Mó­nika, Schrempf Mónika, Péterfalvi Csaba, Pöttendi Tibor, Csima Imre, Kiss László, Gelu Károly, Kovács Já­nos, Wolf Róbert, Hetesi Ferenc, Nagypál Margit, Horváth Gábor, Szentgyörgyvári Szilvia, Bikszádi Ti­bor, Feldvébel Andrea, Papp Zoltán, Csíki Adrienn, Moldván László, Gö­rög Gábor, Hakalovics Péter, Farkas Klara, Székler Etelka, Sasvári Orso­lya. Patai Beáta, Imre László, Ke­resztes Szerafina, Merklik László, Gáspár Stefánia, Végh Péter, Zsidó- kovits Anett, Csoítyán Andrea, Ga- ramvölgyi Tibor, Varga Csaba, Hor­váth Tamás, Szolár Tímea, Csapiár József,' Váradi János, Mihály Mária, Babaics Roland, Barabás Balázs, Véghelyi János, Majtényi Szilvia, Auer Katalin, Marsay Erzsébet, Né­meth Ferenc, Schind! Tamás, Engert Ákos, Szabó László, Kaszás Csilla, Calvetti Péter, Jámbor Károly, Hor­váth Adrienn, Zilahi Kriszta, Szabó András, Szclai Ferenc, Kiss Ráhel, Korhemmer Zsolt HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Hegyi Béla és Iszkaitz Gabriella, Perecz Károly és Kelle Éva, Bényei Károly és Pataki Erzsébet, Bencze Gyula és Balog Julianna, Bókay An­tal és Zilahi Érzsébet, Palánki Lajos és Komóczi Irén, Talapka Rudolf és Lamár Erzsébet, Sass János és Honti Kornélia, Dr. Ezer Attila és Erdős Zsuzsanna, Farkas László és Angyal Edit, Vadas Géza és Tudja Mária, Fütő Mihály és Arnold Zsuzsanna, Papp László és Daradics Erzsébet, Pruzsina László és Jakab Zita, Ko­vács János és Györki Zsuzsanna, Ko- vácsevics Gábor és Kremniczki Etel­ka, Stayer Imre és Dörömböző Gyön­gyi, Berda László és Keszthelyi Zsu­zsanna, Varga József és Tóth Emília, Sasvári Frigyes és Várdai Éva, Ta­mási András és Keszthelyi Zsuzsanna, Budai László és Papp Ilona, Herkó László és Schmidt Kataíin, Török Jenő és Szabó Ágnes, Fulmer Endre és Farkas Erzsébet, Kovács Gábor és Korpái Edit, Illés József és Illés Ibo­lya, Utassy Ferenc és Lövész Anna, Garamvári Gyula és Bodai Éva, Hári József és Gyenge Izabella, Galambos Sándor és Szíebert Margit, Bala- tincz József és Kahovetz Mária, Zsan- kó László és Hellényi Edit, Brucker Miklós és Fülöp Dóra, Kasza László és Végvári Judit, Kárpáti László és Virág Éva, Varjas József és Leipám Klára, Varga Lajos és Elter lián, Bukszár Tibor és Kiss Gizella, Mőrcz • lnne és Básti Ágnes, Szendrei Imre és Keresztúri Ilona, Kántor János és I Antal Valéria, Stanek Antal és Vörös ; Györgyi, Tóth László és Farkas Jo- ! Ián, Vcsas Gyula és Szabó Éva, I Pohl István és Gergely Erzsébet, Sár­mány László és Máté Jolán, Szent­kúti István és Pető Erzsébet, Loson­ci Attila és Nagy Márta, Erdősi Ti­bor és Patak Ildikó, Karnis József és Pápai Gizella, Pozsonyi Lóránt és Somlyay Gabriella, Baráth Tibor és Géczi Ilona, Molnár Tamás és Né­meth Mária, Kocsis János és Czigo- lédi Gizella, Orcsik László és Futó Katalin, Takács Tibor és Szőke Er­zsébet, Tihanyi János és Farkas Gyöngyi, Dobi Ferenc és Balogh Éva, Szabó János és Kulcsár Marietta, Nagy László és Rebentrost Gabriella, Béréi Barna és Csécs Ilona, Vas- tagh Gyula és Kardos Éva, Koós Já­nos és Csapó Mária, Czigány Csaba és Wéber Zsuzsanna, Gyurka Mihály és Hencz Erzsébet, Szarka Endre és Gáspár Kornélia, Szalai József és Bedegi Margit, Horváth László és Katies Ildikó, Kovács János és Kiss Etelka, Veres Ernő és Menyhárt Ibo­lya, Vörös Lajos és Móczán Katalin, Reiter Imre és Orbán Ilona, Kövesd» Mihály és Hegyi Zsuzsanna, Cseh Árpád és Schwann Márta, Delics Imre és Németh Zsuzsanna. MEGHALTAK Nagy János, Tóth József, Daláth Edéné Csánk Erzsébet, Virág Lajosné Horváth Erzsébet, Pap Mihály, Kress János, Edenhoffer Gyula, Mpgyar Já­nos, Schützer Pálné Panykó Erzsébet, Trixler János, Peizt Károly, Bodonyi --ad Mátyásné Lázár Mária, Fekete Mi- hály, Krammer György, Zalabai Són- dór, Goják Máriánné Kelemen Ko*'nomiá talin, Pápé Lászlónó Herger Melá­nia, Juhász Lajosné Izsáki Julianna, Sáfrány János, dr. Horváth Kázméf Elek, Kenczler Ödönné sz. Fodor Er­zsébet, Gyónó József, Tóth Pál, Foór József, Wilhelm Antalné Amán Má­ria, Vörös Bene Mihály, Réfi János, Hoffer Vendelné Kardos Julianna, Ambrus Gyula, Gajdocsi Rudolf, Tóth lózsef, Tűri Istvánná Csíbrán Ilona, Botos József, Szörényi Istvánná Sza­bó Erzsébet, Gólyák György, Boldi­zsár Magdolna, Horvát József, Szí- gyártó Miklósné Farkas Gizella, Nagy Józsefné Csizmadia Franciska, Dom­bóvári Györgyné Lafferton Erzsébet, Czirják Ferencné Steiner Erzsébet, Farkas Ferencné Király Judit, Cser Lajosné Acs Mária, Zappert Béla, Blum István, Agyag János, Faltis Já­nos, Kiss Lászlóné Bognár Hedvig, Barics Józsefné Plavics Teréz, Csécs Józsefné Szekeres Mária, Palfcovics Sándor, Gelencsér István, Szakács Józsefné Makai Anna, Nagy Gézáné Nagy Katalin, Kovács József, Kovács Sándorné Timár Júlianna, Hergenrő- der Jánosné Erdorf Anna, Mácsai Já­nos, Ete Kálmán, Fuchsz András, Csirke Sándor, Papp Ferenc, Fehér István, Nyári Géza, Szabó Antalné Oopermann Jolán, dr. Muzslai De­zső, Németh Sándor, Csömör Istváiv né Ulle Erzsébet, Hetesi Imre, Stoj- kovics Dánielné Lang Borbála, Szűcs Petemé Takács Mária, Baka Zoltán­ná Janes Mária, Tombi Nándor, Szép László, Ács Jánosné Ilia Anna, He­gedűs Erzsébet, Sánta József, Hird József, Niesz Péter, dr. Farkas Pé­ter, Szikinger Anna, Molnár Sándor, Vajda Ferencné Németh Mária, Lohner Rudolf. SZERETNE ON IS GÉPKOCSITULAJDONOS LENNI? Most vásároljon használt személygépkocsit a „ MERKUR nagy őszi vásárán — KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ GÉPKOCSIK NAGY VÁLASZTÉKBAN — EGYES GÉPKOCSIKNÁL ENGEDMÉNYES ARAK — KOZULET ÁLTÁL LEADOTT GÉPKOCSIKRA KEDVEZŐ OTP-HITELFELTÉTELEK — UGYANAKKOR GÉPKOCSIK ÁTVÉTELE BIZOMÁNYI ÉRTÉKESÍTÉSRE Keresse fel On is a M E R K U R-telepet, mely hétköznap 8—15 óráig, szombaton és szeptember 2-án, vasárnap 8—13 óráig tart nyitva. Cím: PECS, PURST SÁNDOR U. 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom