Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-30 / 228. szám

5ÍT3, augusztus 38. BUNANTŰLI NAPLÓ Pártmunka Az iparban végbement koncentrációs folyamat eredményeként összevont nagyvállalatok alakultak ki. Bizonyos iparágakban pedig a vállalatokat összefogó trösztök jöttek létre. Az újonnan keletke­zett vállalati központokhoz jelentős számú, más közigazgatási egy­ségben elhelyezkedő gyár és üzem tartozik. Ismeretes, hogy több megyében ezek a gyáregységek képezik az ipar fejlődésének alapját. Sajátos feladatok — több irányú politikai munka A központokhoz tartozó gyár­egységek pártszervezetei az el­múlt években jelentős munkát végeztek. Politikai tevékenysé­gükkel elősegítették a gyáregy­ségek beilleszkedését a nagy- vállalat kereteibe. Ugyanakkor előmozdították a törzsgárda ki­alakulását, o munkaverseny ki- szélesedését is. Ök gondos­kodnak a dolgozók tájékoztatá­sáról az egész vállalatot érintő kérdésekben, szorgalmazzák a szociális ellátás, a munkakörül­mények javítását. Többirányú politikai munkájuk nagymérték­ben hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági egységek túlnyomó többsége évről évre nyeresége­sen dolgozik, sikeresen teljesíti termelési feladatát. Munkájuk hatékonyságát azonban még fékezi az a körül­mény, hogy hatáskörüket és fe­lelősségüket nem mindenütt ér­telmezik pontosan és egysége­sen. Ezért szükséges hangsú­lyozni: a gyáregységi pártszer­vezeteknek a saját működési területükön mindazokkal a jo­gokkal és kötelezettségekkel kell rendelkezni, amelyekkel az önálló gazdasági egységekben tevékenykedőknek! Ugyanakkor a nagyvállalati szervezetből adódó sajátosságok természe­tesen befolyásolják e jogok és kötelességek érvényesítését. Sajátos feladatokkal jár, hogy a gyáregységek a vállala­ti központtól kapják tervfelada­taikat. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a dönté­sek kialakításában a pártszer­vezeteknek ne lennének tenni­valóik. Részvételük fontos a je­lentős gazdasági döntések meg­hozatalában, így a tervjavasla­tok kialakításában is. A párt- szervezeteknek természetesen nem kell közvetlenül bekapcso­lódniuk a tervezés sokrétű, bo­nyolult munkájába, hiszen ez a gazdasági vezetés dolga. Arra azonban helyes ügyelniük, hogy a tervjavaslatokat még a jóvá­hagyás előtt megvitassák, nem­csak a vezetőségi ülésen, ha­nem taggyűléseken és a dol­gozókkal közös tanácskozásokon is. A pártszervezetek nemcsak segíthetik, hanem ellenőrizhe­tik is, hogy a gazdasági vezetők tervező munkája összhangban álljon a népgazdasági igények­kel, tükrözze a távlati fejleszté­si feladatokból odódó tenniva­lókat, valamint biztosítsa a kooperációs és szállítási szer­ződések betartását. Együtt a nagyvállalattal Egyes gyáregységekben — szubjektív okok miatt — még mindig tpasztalható a nagyvál­lalati keretekből való kiválási szándék. Találkozni lehet egyol­dalú értékesítési, ármanővere­zési törekvésekkel is. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a pártszervezeteknek fel kell lép­ni mindennemű megalapozat­lan „önállósdival" szemben, ugyanakkor ösztönözve a gaz­dasági vezetést, hogy jól éljen a meglévő önállósággal. Tuda­tosítani kell, hogy csak az a gyáregység számíthat ütemes fejlődésre, amelyik saját erőfor­rásait maximálisan kihasználva kezdeményezi gyártmányai kor­szerűsítését és nagyvállalati piaci kötelezettségeit jó minő­ségű termékek szállításával elé­gíti ki. A pártszervezeteknek rá kell mutatniok arra. hogy az olyan lépések, amelyek ellen­tétbe kerülnek a nagyvállalati célkitűzésekkel, nemcsak a nép­gazdaság érdekeit sértik, de végső soron a gyáregységben dolgozó kollektíva érdekeivel is szemben állnak. A vállalati központok és a gyáregységek gazdasági kap­csolatai igen sokrétűek. A párt Izervezeleknek mindennapi munkájukban mindig számítás­ba kell venni, hogy e kapcsola­tok mögött, a termelésen túl, emberi viszonyok is vannak. Azok a pártszervezetek járnak el helyesen, amelyek erősítik ezeket a kapcsolatokat. Magá­tól értetődik, hogy valamiféle problémamentes kapcsolatra tö­rekedni, irreális célkitűzés len­ne. Ez lehetetlen is, hiszen a vállalati központok és a gyár­egységek között viták adódnak, a többi között a bérszínvonal­ban meglévő különbségekről, a beruházás és a fejlesztés, a nyereségrészesedés felosztásá­ról, a szociális létesítmények és a munkakörülmények fejleszté­se kérdéseiről. A pártszervezetek ezeket a problémákat nem kerülhetik meg, hiszen a dolgozók ilyen és hasonló kérdéseket nap mint nap felvetnek. De szerepüknél fogva minden esetben és min­dig a legteljesebb objektivitás­ra kell törekedniök. A helyes ál­lásfoglalás kialakításához fel­tétlenül tájékozottnak kell len­niük a nagyvállalat gazdasági helyzetéről, a termelési muta­tóinak alakulásáról, a távlati fejlesztési célkitűzésekről, a bér- és jövedelmi viszonyok vállalati szintű alakulásáról, és a dolgo­zók szociális ellátottságáról. Helytelenül jár el az a pártszer­vezet, amely véleményeltérések i esetén, a valódi összefüggések­ből kiszakítva ítéli meg a gyár­egység helyzetét. A bérkérdésekkel, a jövedel­mek alakulásával elsősorban a szakszervezet bevonásával cél­szerű foglalkozni. A pártszerve­zetnek támogatnia kell minden olyan jellegű törekvést, amely a megfelelő határozatokon és kormányrendeleteken alapszik. Ugyanakkor szükség esetén szembe kell szállnia a demagó­giával. Egyébként is helyes, ha rendszeresen tanácskoznak a vállalati szakszervezeti tanács­ba választott helyi kommunis­tákkal, hogy segítséget nyújt­hassanak állásfoqlalásukhoz. A rendszeres konzultáció mindig hasznos, de különösen fontos a kollektív szerződések megkö­tésének időszakában! Előmozdítani az összhangot Még viszonylag kevés gyár­egységi pártszervezet képes élni a pártmunka koordinálásában rejlő lehetőségekkel, pedig ez nemcsak a koordinálást végző pártszerv, a vállalati központ pártszervezete számára biztosít jogokat. A gyáregységi párt- szervezet ezen a módon nem­csak a szükséges tájékoztatás­hoz juthat hozzá, hanem egy­szersmind javasolhatja a gyár­egység számára a lényeges kér­dések megoldását. Kezdemé­nyezési. javaslattevő jogával élve tehát előmozdíthatja az összhangot, hogy a vállalat ve­zetése gyáregységi-összvállalati szempontból kedvező és hasz­nos döntéseket hozzon. Merbler Károly, az MSZMP KB munkotárso Harminc községben épülnek szolgálati lakások Ülést tartott a Megyei Tanács VB Ötmillió fonni iparfejlesztésre — 100 férőhelyes motel épül Harkányban Tizenhárom napirendet tár­gyalt meg tegnap a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Az ülés mindössze két és fél óráig tartott s részben ez is jelezte a témák gondos, alapos előkészítését és a tár­gyalás jó irányítását. Ennek szellemében igyekszünk gyors áttekintést adni az ülésről. ......Az 1974-1975. évi köz­ségi lakásépítkezések célcsopor­tos állami támogatása ■ .Az elkövetkezendő két esztendőben mintegy 25—30 községben épül­nek lakások pedagógusok, kör­zeti orvosok, védőnők, körzeti rendőrök és tanácsi dolgozók részére szolgálati lakások, il­letve ezekhez csatlakozó rende­lők, tanácsadó helyiségek, iro­dák. A létesítmények száma 36. A beruházási költségeket köz­ségi saját forrásból, illetve ál­lami támogatásból fedezjk. A VB által elfogadott tervezési irányelvek alapján egy lakás át­lagos támogatási összege mini­málisan 160 ezer forint lehet, ha viszont a lakáshoz valami­lyen létesítmény kapcsolódik (rendelő, védőnői tanácsadó helyiség stb.), akkor a legma­gasabb összeg 350 ezer forint. Egyébként erre a célra a me­gyei tanács a két esztendőben közel 12 millió forintot fordít állami támogatás címén. „ . . . Ipartelepítés tanácsi tá­mogatásra ..." A Carbon Köny- nyűipari Vállalat Mágocson a KlOSZ-tól bérel egy épületet, amelyben termelést folytat. Ezt megvásárolná, ehhez kér 3 mil­lió forintot. A Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat Szentlőrincen bőrkonfekció üzemet létesít — 600 ezer forint tanácsi juttatást kér. A Pécsi Vegyesipari Válla­lat Véménden konfekcióüzemet Ősztől: „egy napot az iskoláért" akció Ötmillió forint értékű munkát végeztek a diákok az építőtáborokban A KISZ KB titkárának sajtótájékoztatója Vége a vakációnak, szám­adást készített az ifjúsági szö­vetség: hogyan töltötték a diá­kok a nyarat, milyen lehetősé­geik voltak a szórakozásra, pi­henésre, munkára, miként ké­szültek az új tanévre. Erről tá­jékoztatta az újságírókat a ma­gyar sajtó házában Szűcs Ist­vánná, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára. A központi szervezésű KISZ- építőtáborokban összesen 30 ezer diák dolgozott a szünidő­ben, — és több mint ötmillió fo­rint értékű munkát végeztek. A megyei és intézményi építőtábo­rokban pedig 10 ezer középis­kolás és egyetemista segített a gyümölcsszedéstől, az ásatáson keresztül a vasútépítésig min­denben a nyár folyamán. Az idén több speciális tábor is mű­ködött: Sopronban például kör­nyezetvédelmi szaktábor — ahol a fiatalok a napi munka után a környezetvédelem aktuális, leg­fontosabb kérdéseivel foglalkoz­tak, volt politikai szaktábor, s a kultúra iránt érdeklődő fiatalok is találkozhattak a nyáron egy- egy szaktábor keretében. Színes, élménydús volt a ló- borélet. Művészek, zenekarok, előadók, közéleti személyiségek keresték fel a szünidejük egy ré­szét munkával töltő diákokat, s a szervezők gondoskodtak arról is, hogy mindig hasznosan, cél­szerűen tölthessék el idejüket a táborlakók , .. Természetesen nemcsak a tá­borozok dolgoztak a nyáron: 150 ezer diók vett részt szakmai gyakorlaton, s egyénileg is igen sokan vállaltak munkát. Emel­lett jutott idő, volt lehetőség a pihenésre, kikapcsolódásra is: az Expressz utazási iroda nya- ralótóboraibon 30 ezer középis­kolás és 3 ezer egyetemista, fő­iskolás pihent, és a központi üdülési okciók mellett egy se­a reg iskola saját erőből is szer­vezett üdültetést. Voltak akik az új tanévre való felkészülés jegyében töltötték el a szünidő egy részét: a fizikai dolgozók gyermekeinek 30 fel­sőoktatási intézmény rendezett felvételi előkészítő tanfolyamot,- ezeken összesen 6500 közép­iskolás diák vett részt. Az elő­készítők eredményességét eqy tavalyi szám bizonyítja: 1972- ben a tanfolyamon résztvevők 70 százalékát felvették főiskolá­ra, egyetemre. Több újdonság is volt ezen a | nyáron: először szerveztek ide­gen nyelvű szaktábort, — Szol­nokon szovjet és magyar fiata­lok nyaraltak együtt, és ugyan­csak elsőízben gyarapították általános ismereteiket „tábcr- szerűen” a szakmunkásképző in­tézetek diákjai. Kerékpárral jár­ták Tolna megye falvait, ismer­kedtek a falusi emberek életé­vel, munkájával az országos kö­zépiskolás vándortábor résztve­vői, táboroztok azok az ifjak is, akik minderről tudósítottak, — ugyanis az idén diák-sajtós tá­bor is volt. A megyei KlSZ-bi- zottságok vezetőképző táborai­ban összesen 10 ezer diák ké­szült az új tanév mozgalmi fel­adataira. Szűcs Istvónné a tartalmas nyári programok ismertetése után az 1973—74-es tanév ok­tatási és diákmozgalmi felada­tairól tájékoztatta a sajtó kép­viselőit: erősíteni kell a taninté­zeti KISZ-szervezetek politikai jellegét, el kell érni, hogy a KISZ-tagok számára kötelesség legyen a politikai jellegű tár­gyak megfelelő szintű elsajátí­tása, erősíteni kell a tömegkap­csolatokat, bővíteni a párthoz fű­ződő kapcsolatokat, intenzíveb- i ... , ben kell foglalkozni a KISZ-nek E G 0 tanulmányi kérdésekkel, „élet- közelivé" tenni a szakkörök, tu­dományos diákkörök munkáját, szélesíteni az iskolai demokra­tizmust, élni a rendtartás bizto­sította jogokkal, bővíteni az is­kolán kívüli tevékenységet . . . Szűcs Istvánná elmondta: szeptembertől új akció indul ,,egy napot az iskoláért" cím­mel, valamint az „egyetemisták a szakmunkásképzésért”, és „Tegyünk többet a falu közmű­velődéséért” jelszóval. Pénteken, szombaton „Hiúság vetélkedő Szigetváron A Konzervipari Ifjúsági Bizott­ság szervezésében, a Szigetvári Konzervgyár közreműködésével az „Ifjúság a konzerviparért” címmel szakmai-politikai vetél­kedőt rendeznek augusrtus 31- én és szeptember 1-én Sziget­váron, a városi művelődési központban. Az első nap prog­ramja pénteken délelőtt szak­mai vetélkedővel kezdődik, dél­után munkásvédelmi témában mérik össze tudásukat a fiata­lok, majd klubesten ismerked­nek, szórakoznak, Szombaton délelőtt kerül sor a politikai ve- lebonyolítósóra, dél­után pedig eredményhirdetéssel zárul « kétnapos rendezvény, indítana, a kívánt összeg 700 ezer forint. A Mohácsi Vegyes­ipari Vállalat a Klöckner-Moel- ler céggel licenc-szerződést kö­tött a síncsatorna kooperáció­ban történő gyártására. A be­ruházás 6,5 millió, ehhez taná­csi támogatásként kérnek 700 ezer forintot. A Végrehajtó Bi­zottság az 1973. évben rendel­kezésre álló 5 millió forint ipar- fejlesztési keret terhére e fen­tiek pénzügyi támogatását jóvá­hagyta. „...A harkányi 100 férőhe­lyes motel beruházásának jóvá­hagyása." A beruházási költség 14 millió 646 ezer forint. Ez megoszlik: Országos Idegenfor­galmi Tanács (40 százalék), Ba­ranya megyei Idegenforgalmi Hivatal saját alap (15 száza­lék), bankhitel (45 százalék). A kiviteli tervek elkészültek. A két­ágyas szobákból álló 100 sze­mélyes motel kétemeletes lesz, padlófűtéssel, amelyhez a szük­séges hőt termálvíz biztosítja. Kivitelezés terv szerinti kezdé­se: 1973. november 1„ befeje­zése 1975. március 31. A VB egyetért a motel felépítésével és engedélyezi. „ . . . A Szentlőrinci Üttörőott- hon és Ifjúsági Klub építésének költségkiegészítése." A létesít­mény költsége: 1 millió 224 ezer forint, amelynek pénzügyi forrá­sa a következőkből tevődik ösz- sze: Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács: 250 ezer, Baranya megyei Ifjúsági Alap 200 ezer, Szentlőrinc nagyköz­I ségi Tanács hozzájárulása 100 ezer, Művelődésügyi Miniszté­rium külön alapjából 200 ezer, helyi gazdasági szervek hozzá­járulása 60 ezer, a helyi I. szá­mú általános iskola termelő munka bevételéből, társadalmi munkájából, továbbá a Pollack Mihály Műszaki Főiskola társa­dalmi munkájából 264 ezer fo­rint. Ez összesen 1 millió 74 ezer forint, tehát hiányzik még a végösszeghez 250 ezer forint, amelyet a Végrehajtó Bizottság határozata alapján a megye biztosít. „ . . . Tanácsi szolgáltatásfej- lesztési alap felhasználására javaslat." A Baranya megyei Fodrászipari Szövetkezet háló­zatfejlesztést kíván végrehajtani a negyedik ötéves tervidőszak hátralévő éveiben a következő községekben: Villány, Bere­mend, Vajszló, Csikóstöttös, Hi­das, Bicsérd, Mozsgó, Kémes. Indokolt a központi mosoda re­konstrukciója és egy gépkocsi beszerzése. A fejlesztések be­ruházási költségszükséglete — a helyi tanácsok támogatásán kívül mintegy 2 millió forint. Eh­hez kér a szövetkezet 1 millió forintos támogatást a megyei tanácstól. A Baranya megyei Villamosípari és Gépjavító Szö­vetkezet Pécsett új központi szolgáltatóhoz létesítését terve­zi, amelyhez félmillió forint tá­mogatást kérnek. A Végrehajtó Bizottság mindkét szövetkezet részére biztosítja oz említett összegeket. Kedvezmények a sorkatonaságtól leszerelteknek, A munkaügyi miniszter most megjelent rendelete kiterjeszti a sorkatonaságtól leszerelteknek nyújtott kedvezményeket, foko­zottan gondoskodva arról, hogy a katonaságnál eltöltött évek az újbóli munkába álláskor hát­rányt ne jelenthessenek. A magasabb fokú képzettség elnyerését szolgáló tanulmányi szerződések megkötésekor — azonos feltételek esetén — a le­szerelést követő három évig előnyben kell részesíteni a vök sorkatonákat. A sorkatonai szolgálat alutt elért bizonyos szint, vagy rend­fokozat esetén a leszerelést kö­vető évben rendkívüli szabad­ság jár azoknak, akik bevonulás előtti munkahelyükre térnek vissza. A kiváló szint vagy tiszt- helyettesi rendfokozat (őrmes­ter, törzsőrmester, főtörzsőrmes­ter), illetőleg zászlós vagy tar­talékos tiszti rendfokozat eléré­se esetén 6—12 munkanapig: élenjáró osztályos szint vagy tisztes rendfokozat (őrvezető, ti­zedes, szakaszvezető) elérése esetén hat munkanapig terjedő rendkívüli szabadság jár. Aki leszerelés után két éven belül munkakörének ellátásá­hoz vagy magasabb munka­köri besorolás eléréséhez szak­mai vizsgára készül, az egyéb­ként is járó kedvezményeken túlmenően 30 napig terjedő fi­zetés nélküli szabadságot kér­het, s ezt meg is kell számára adni. A bevonulás előtti munkahe­lyükön tovább dolgozók munka­bérének megállapításakor figye­lembe kell venni az adott mun­kakörben időközben végrehaj­tott béremeléseket. Bárhol lep munkába leszerelés után a dol­gozó, a munkabér megállapítá­sakor figyelembe kell venni a katonai szolgálat aiatt szerzett, a munkakörének megfele'ő szakképzettséget és szakmai gyakorlatot. A szakmunkásvizs­gánál ugyancsak számít a jö­vőben a katonaságnál szerzett szakmai gyakorlat. A pénzügyminiszter más ille­tékes miniszterekkel együtt ren­deletben arról intézkedett, hogy a leszerelést követő két éven be­lül a sorkatonai szolgálatot tel­jesített dolgozókat is előnyben kell részesíteni a lakásépítkezé­sek támogatásakor. A BIKALI AG o BOV-val együttműködve megkezdte a tenyésznyúl- kihelyezési akcióját Igényével jelentkezzen az ÁFÉSZ, a Mecseki Kisállattenyésztő és a helyi Mg. Tsz. körzeti felvásárlójánál, vagy az Állami Gazdaság Állattenyésztési Osztályán Bikaion, 1. A tenyésznyulakat 2 éves tartásra térítésmentesen adjuk. A 2 éves tartás után ezek kihelyezéskori súlyának 80%-áf kel! vágányúl minőségben, súlyban visszaadni. 2, A szaporulatból a hízott nyulakat éves rögzített szerződéses áron felvásároljuk. Kihelyezett anyánként a 2 év alatt legalább 40 db hízott nyulat kell a felvásárlók útján a BOV-nak eladni. 3. Nyúltápigényét a gazdaság korsierű takarmánykeverő üzeméből zavartalanul biztosítjuk. 4, Díjtalan szaktanácsadást biztosítunk. a gyáregységben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom