Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-29 / 227. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Dunántúlt rtao XXX. évfolyam, 227. szám 1973. augusztus 29., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Őszi csúcs M inden ősz nehéz. S mindig az a legnehezebb, qmi előttünk van. Előttünk? Nem túlzás ez a mindenkire kiterjedő többes szám? Hiszen mi közünk nekünk — munká­soknak, főkönyvelőknek, állat- gondozóknak, technológusok­nak s o többieknek — az áru- fuvarozás, a szállítás őszi csúcsforgalmához? Forma sze­rint nem sok. Valójában ren­geteg. Letépünk, átfordítunk egy naptárlapot, s a közlekedési vállalatok havi 24—25 millió tonnás átlagteljesítménye egy­szeriben 27,3-re ugrik. „Csak" azért, mert szeptember van. A következő hónapban még erre a mennyiségre is rátesznek né­hány lapáttal; további félmil­lió tonnát. Tavaly legalábbis így történt. Mi lesz az idén? A Központi Szállítási Tanács prognózisa szerint — s ami en­nél is fontosabb: a teendőket pontosan rögzítő fölkészülési terve szerint is — majdnem va­lamennyi mezőgazdasági ter­mékből többet kell rendelteté­si helyére juttatni, mint 1972- ben. Holott akkor, szeptember­től a vasút havonta tízmillió, a közúti fuvarozás pedig 15 millió tonna árut vitt, hozott. Ilyenkor ősszel összejön min­den. Még tart a gabona moz­gatása, de már kezdetét veszi a cukorrépa-szállítás ... A ter­melési kedv hirtelen növeke­dése például tavaly 900 000 tonnával gyarapította a földol­gozandó répát. Hasonló várat­lan, de a népgazdaság számá­ra kellemes meglepetések mind gyakrabban adódnak — szem­betűnő például, milyen roha­mosan nagyobbodik évről évre a megtermelt kukorica mennyi­sége —, s bár természetesen nem minden mezőgazdasági terményt raknak vagonokba, gépkocsikra, az árutömeg duz­zad. Mert ősszel összejön min­den. A műtrágyából is ilyenkor kell a legtöbb — 1972-ben, a harmadik negyedévben 1,2 mil­lió tonnával részesedett a vasút forgalmából —, a faipar és a bányák is ilyenkor iqény- lik a temérdek szállítóesz­közt ... Csúcs van. Megszüntetni képtelenség, hiszen a gazdasági élet termé­szetéből és az évszakok válta­kozásából fakad bizonyos sza­kaszosság. A korábbiaknál job­ban, szervezettebben lebonyo­lítani ezt d csúcsot azonban nemcsak lehetséges, hanem egyenesen szükséqes. Közér­dekből, hiszen valamennyiünk vagyona az, ami időben cél­hoz ér, s az is, ami hányódik, netán a szállításra sokáig vár­va, tönkremegy. A szállítók so­kat tehetnek ezért. A szállítta­tok, a fogadók- sem keveseb­bet. S felelősségüket a szünte­lenül gyarapodó árumennyiség nem enyhíti, sőt, tetézi. Hiszen a gazdasági növekedés termé­szetes kísérője a több — s ami nem mellékes, a kényesebb, értékesebb — termék. Ami egyenlő a több szállítani való­val. S akkor még nem szóltunk a gyáron, mezőgazdasági üze­men belüli fuvarozásról! Biztató tényekben, ami az eszközök korszerűsödését illeti, nincs hiány. Ebben az évben 195 kilométer hosszúságú vá­gányt építenek át — majdnem másfél milliárd forint csak ez —, a nagy teherbírású sínek, a 22 új villanymozdony, 59 Die­sel-mozdony több, mint két és félezer négytengelyes, nagy rakterületű teherkocsi mind­mind részese az őszi csúcs mi­nél zavartalanabb lebonyolítá­sának. Ahogy a mezőgazdasá­gi szállítási bizottság terve is, egyebek között a „szőlős me­gyék” gépkocsiparkjának nö­velésére átcsoportosítással, szü­ret idején,.. Új rakodógépek munkába állítása s így tovább. Ez azonban önmagában nem elég. Az eszközök csak szervezet­ten fölhasználva teljesíthetik minél jobb eredménnyel dol­gukat. A gépkocsinak mindegy, hogy üresen fut, de a vállalat­nak, a népgazdaságnak aligha közömbös. Ahogy a mozdonyok után kapcsolt kocsik száma, szállítóterük kihasználása, ren­deltetése sem. A szombati, va­sárnapi rakodásról már annyi szó esett, s mégis, rengeteg a tennivaló, mert újra meg újra észlelhető megtorpanás ... Igaz, a közelmúltban létrejött egy tárcaközi operatív bizott­ság, éppen az idei, erősen megnövekedett szállítási fel­adatokra való tekintettel. Ez a bizottság azonban nem mehet el mindenhová, nem tekinthet bele mindenütt a szállítási naplókba, menetlevelekbe. Szervez a maga körében, E zt kell tennie azoknak is. akik ugyan nem tagjai semmiféle operatív bi­zottságnak, „csak" forgalmi szolgálattevők, menetirónyítók, forgalmi diszpécserek, vállalati szállítási előadók ... S azok­nak is, akik partnerei ezeknek az embereknek, akár mint föl­adók, akár mint címzettek. Az év első felében három száza­lékkal növekedett a tavalyihoz mérten a szállított áruk meny- nyisége. Az őszi csúcs e lépté­ket jóval meghaladja; nem lesz könnyű megbirkózni vele. Nagy hiba lenne szem elől té­veszteni; a zavar, a késede­lem, a fönnakadás nem azért baj, mert a vasút, a közúti fu­varozó vállalat „nem teljesíti így a tervet”. A baj ilyenkor az, hogy a gazdasági élet egyik vagy másik területe síny­li, szenvedi a késedelmes szál­lítás következményeit. A baj ilyenkor az, hogy valamennyien károsodunk, mert valaki, vagy valakik nem teljesítették köte­lességüket, nem tettek meg be­csülettel mindent, ami mód­jukban állt volna. Ezért kap megkülönböztetett hangsúlyt az őszi csúcs idején az a kifejezés, hogy együttmű­ködés. Brezsnyev—Kendall találkozó Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra kedden a Krim-félszigeten fogadta Donald Kendallt, az amerikai—szovjet kereskedelmi kamara iqazgató tanácsának el­nökét, aki a Szovjetunió kül­kereskedelmi és élelmiszeripari minisztériumának meghívására tartózkodik a Szovjetunióban. A beszélgetés során érintették a szovjet—amerikai kereskedel­mi-gazdasági kapcsolatok egyes kérdéseit és azt, hogy ezekben a kapcsolatokban milyen sze­repet tölt be az amerikai— szovjet kereskedelmi kamara, amelynek létrehozásáról az ez év júliusi amerikai csúcstalál­kozó idején lőtt létre megálla­podás. Aláhúzták a kamara te­vékenységének fontosságát a két orszáq kereskedelmi-gazda­sági együttműködésének kiszé­lesítése szempontjából. Együttműködés Baranya jobb zöldségellátásáért TARTALOMBÓL: Az új tanév feladatai (3. old.) Gépkocsi' nyeremény- betétkönyv-sorsolás (4, old.) Pécsett ülésezett a BDSZ elnöksége (5. old.) Huszonöt éves a Közgazdaságtudományi Egyetem (5. old.) Fórum (6. old.) Bács megye jövőre ezer vagon zöldséget és gyümölcsöt szállít megyénk p acaira A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága egy hónapja foglalkozott a mecseki iparvidék zöldség- és gyümölcsellátásónak gondjaival. Az ülésen elhatározták, hogy Baranya jobb zöldség­ellátása érdekében együttműködnek a környező megyékkel; Tolna, Somogy és Bács-Kiskun zöldség- és gyümölcstermesztő gazdaságul sokat segíthetnek megyénk ellátásában. Nos, tegnap délelőtt megtörténtek az első konkrét lépések, a Megyei Tanácson talál­koztak a környező megyék „zöldséges” szakemberei, s az első ta­lálkozó máris eredménnyel járt. if. Orbán László Baranyában Baranya önerőből sohasem tudta biztosítani a megye ház­tartásainak zöldség- és gyü­mölcsigényét, a piacokra hozott termékek nagy részét külme- gyékből szállították megyénkbe. Különösen a mecseki iparvidék, elsődlegesen Pécs és Komló el­látása jelentett és jelent ma­napság is gondot, hiszen ezen a területen több mint kétszáz­ezer ember él. Nehezíti a meg­felelő felhozatalt az is, hogy a megyeszékhely fejlődésével, új lakótelepek építésével egymás után tűntek el a volt bo!gá'<er- tek, ami Pécs ellátásában né­hány évvel ezelőtt még igen so­kat segített: jó tíz éve több mint háromszáz holdnyi kertészet volt a város közvetlen közelé­ben, sőt a belterületeken is. Ezeket a konyhakerteket nem pótolták másutt. Baranyában a zöldségtermesztő terület ma nem haladja meg a háromezer hektárt, sőt az elmúlt évhez vi­szonyítva 250 hektárral keve­sebb területen termesztik a ház­tartások részére oly fontos zöld­ségféléket. A közös gazdaságok és a magánterületek évente hat­hétezer vagon zöldséget termel­nek, a hiány megközelíti a két­ezer vagonos mennyiséget. A tájékoztatóban elhangzott, hogy nekünk több korai zöld­árura lenne szükségünk, ugyan­akkor mi például zöldborsóval, vagy éppen korai hajtatott bur­gonyával segíthetnénk a kör­nyező meayéket. A Megyei Ta­nács támogatja Tolna, Somogy és Bács megyéket abban, hogy termelőszövetkezeteik árudákat nyissanak Pécsett vagy Komlón. Baranya szívesen fogad fiata­lokat, akik zöldségtermesztő szakmunkások kívánnak lenni; Villányban az idei tanévben veszik használatba a tanulók az új kollégiumot, a * i több mint tizenöt millió forintba került. A felvetett gondokat és ja­vaslatokat köve’ion a Tolna me­gyei Tanács képviselője adott tájékoztatást a megye helyze­téről, s elmondta, hogy szinte hasonló gondokkal küszködnek, i mint a szomszédos Baranya, az­zal a különbséggel, hogy sike­rült megoldani a Paksi Kon­zervgyár megfelelő konzervzöld­ség ellátását. Nagyobb támo­gatást tehát Tolnából nem vár­hat megyénk. A Bács-Kiskun megyei szak­emberek viszont arról biztosítot­ták a Megyei Tanácsot, hogy segítenek Baranya gondjain. Érthető, hiszen Bács megye zöldségtermelése meghaladja az évi húszezer vagont, amiből a magángazdálkodók hatezer vagonnal részesülnek. A Kecs­keméti MÉK igazgatója bejelen­tette, hogy a téli ellátás meg­felelő biztosítása érdekében száz vagon téli alma, és ugyan­ennyi burgonya szállítását vál­lalják, továbbá igények szerint szállítanak a baranyai piacokra kelkáposztát, fejeskáposztát, va­lamint hagymát. Ez vonatkozik tehát az idei esztendőre, és a télre. Ugyanakkor a Bács-Kiskun megyei MÉK vállalta azt is, hogy jövőre ötszáz vagon gyü­mölcsöt, és ötszáz vagon zöld­séget szállít Baranyába. S. Gy, Dr, Orbán László művelő­désügyi minisztériumi állam­titkár tegnap Baranyába láto­gatott. Pécsett a Megyei Párt- bizottság épületében, dr. Nagy József, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának első titkára, Boci József, a Megyei Pártbi­zottság titkára, Horváth La/os, Baranya megye Tanácsának el­nöke fogadta. A megbeszélésen renc, a Megyei Tanács művelő­désügyi osztályvezetője — ideo­lógiai, művelődés-, és közokta­tás-politikai kérdésekről folytat­tak eszmecserét. Dr. Orbán László, Bocz Jó­zsef, és Bernics Ferenc társasá­gában délután felkereste a sik­lósi kerámia-szimpoziont és a villányi szoborparkot. KlSZ-védnökség záróünnepsége a Mailácsi Farostlemezgyárban A Mohácsi Farostlemezgyár­ban kedden délelőtt ünnepélye­sen zárult a 60 000 tonna farost­lemez termelésére hivatott új üzemrész megvalósítása felett vállalt KlSZ-védnökség. Az ese­ményen megjelentek a Baranya megyei KISZ-bizottság, Mohács város párt- és KlSZ-bizottságó- nak, valamint a szerződéshez csatlakozó több mint húsz vál­lalat, intézmény képviselői. A védnökséget a Farostlemez­gyár KISZ-szervezete kezdemé­nyezte 1971 nyarán. A fiataiok ismerték az országos farostle­mezigény gyors növekedését. A félmilliárd forintos beruházás mielőbbi megvalósításával igye­keztek hozzájárulni, hogy az építő-, a bútor- és a járműipar minél több hozai farostlemezt használhasson fel, csökkenjen oz import. A Tolna megyei KISZ- bizottság, a generálkivitelező Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-bizottsága, Mo­hács város KISZ-bizottsága és a Farostlemezgyár gazdasági és KISZ-vezetői írták alá elsőként a szerződést, majd a munkák elő­rehaladásával, bővült a csatla­kozók köre. A mozgalom kezde­téről, kibontakozásáról Szép Ist­Szolnokon a közelmúltban ünnepélyesen adták ót a város korszerű új vásárcsarnokát. A kereske­delmi létesítményt négy hónap alatt készítette el o MEZŐGÉP Vállalat. Az új vásárcsarnok köny- nyűszerkezetcs épületelemek leihasználásával készült. vénné, a KlSZ-védnökség ope­ratív bizottságának elnöke szá­molt be a megjelenteknek. Steindl László, a Farostlemez- gyár beruházási osztályvezetője a védnökség gazdasági jelentő­ségét méltatta. Célja az volt, hogy a technológiai szerelés so­rán a 100 millió forint érteKŰ hazai gyártmányú gépek, főleg egyedi berendezések határidő­re, vagy szükség esetén enné! is korábban kerüljenek rendelteté­si helyükre a szerelés folyama­tos menete érdekében. Volt, amikor egy-egy gépalap soron- kívüli elkészítése hárított el aka­dályt, vagy éppen lendített a munkán. A gyártó és szállító vállalatok KISZ-szervezetei a védnökség jegyében sok segít­séget nyújtottak a problémák megoldásához. így például a Csepeli Transzformátorgyár a folyamatos üzemelést legjobban veszélyeztető transzformátorok szállítási határidejét hozta előbbre. A Budapesti Hajtómű és Felvonógyár KISZ-szervezete kommunista szombatok szerve­zésével, az ifjúsági szocialista brigádok mozgósításával bizto­sította, hogy a különböző típusú és nagyságú hajtóművek a várt időre Mohácson legyenek. Sok­sok hasonló példát lehetne so­rolni, ahol a fiatalok segítettek. A mozgalom politikai jelentősé­gét Szabó István, a vállalati pártszervezet titkára értékelte, s mondott köszönetét a védnök­ség résztvevőinek. Az 1959 óta termelő Mohácsi Farostlemezgyárnak egyébként ez már az ötödik bővítése, de az első, amely KlSZ-védnökség- gel épült fel. A fiatalok jelen­tős érdemet szereztek o IV. ót­éves terv e kiemelt létesítmé­nyének megvalósításában, amely Európa legnagyobb fa­rostlemezgyárává avatja a mo­hácsi üzemet. Ha az új gyár­egység teljes kapacitással dol­gozik, az eddigi évi 48 000 ton­na helyett 108 000 tonna farost­lemez készül d Duno-parti város­ban. Ez pedig egyezik azzal a célkitűzéssel, hogy a hazai ter­melésből egy főre jutó farost­lemez-felhasználás 4,8 kg-ról 10,3 kp-ra növekedjen. Az ünnepélyes zárás alkal­mából dr. Fáy Mihály igazgató elismerő, köszönő szavak kísére­tében védnökségi emblémát nyújtott át a közreműködő KISZ- szervezeteknek, o legjobban dolgozó ifiúsági szervezetek .pe­dig emlékként farostlemez in­tarziaképet is kaptak. Hajnal lajesné

Next

/
Oldalképek
Tartalom