Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-28 / 226. szám

DUNÄNTOLI NAPLÓ augusztus Döntött a Legfelsőbb Bíróság Mikor felelős és mikor nem a dolgozó az üzemi balesetért? Egy merőgazdasági termelő- szövetkezet építési részlegének tagjai, vasbeton-gerendákat ra­kodtak. Az egyik munkás hirte­len rosszullétről panaszkodott, bol szemében erős szúrást ér­zett A kórházban megállapítot­ták: a gerendák emelésével megerőltette magát, bal szemét súlyos bevérzés miatt el kellett távolítani. Tíz hónapig kórházi a gépet megindította, a forgó­kés a munkás kezét súlyosan összeioncsolta. A gyógykezelte­téssel kapcsolatos költségek visszafizetéséért a SZOT Társa­dalombiztosítási Főigazgatósá­gának megyei igazgatósága a vállalat ellen fizetési megha­gyást bocsátott ki. Ennek hatá­lyon kívül helyezéséért a válla­lat szintén pert indított. Kerese­kezelés alatt állott, majd bol- tében arra hivatkozott: a bal­eseti járadékot állapítottak meg részére. A kezelésével, segélye­zésével, és a havi járadék fo­lyósításával járó költségek visz- szatérítéséért a SZOT Társa­dalombiztosítási Főigazgatóság megyei igazgatósága a tsz el­len fizetési meghagyást bocsa- ] kívül I esetet kizárólag a sérült vigyá­zatlansága, illetve óvórendsza­bály-sértő magatartása okozta, tehát a történtekért nem felelős. Az alsófokú bíróságok ezt a vé­dekezést elfogadták, a vállala­tot a megtérítési kötelezettség alól mentesítették. A legfőbb ügyésznek a jog­tott ki. Ennek hatályon helyezéséért a szövetkezet pert erős ítélet ellen emelt törvé- indftott. A megyei bíróság a ke­resetnek helyt adott. Döntését azzal indokolta, hogy a sérült a gerendákat segédeszköz nélkül, j egyedül, oly hirtelen emelte fel, j hogy azt megakadályozni nem lehetett, tehát a baleset bekö- következéséért a szövetkezet nem tehető felelőssé. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a megyei bíróság ítéletét megváltoztatva, a keresetet el­utasította. Határozatában min­denekelőtt azt tisztázta, hogy bár a megyei bíróság ténymeg­állapítása helyes, mégis egy döntően fontos szempontot nem vett figyelembe. Az igazságügyi szakértő szerint egy vasgerenda súlya 345 kilogramm, amit né­gyen emeltek; egy személyre tehát több mint 86 kilogramm súly jutott. Ez meghaladja az anyagmozgatási balesetelhárító és óvórendszabályban megen­gedett súlyhatárt. Egy dolgozó ugyanis — segédeszköz nélkül — legfeljebb 80 kilogrammal ter­helhető. — A tsz mulasztása az volt — hangzik tovább a határozat —, hogy a munkát irányító alkal­mazottja nem követelte meg, hogy a dolgozók a geren­dákat segédeszközzel emel­jék. Ezzel megszegte az elő­írást, amely szerint a munka irányítójának kötelessége a biz­tonságos munka végzésére vo­natkozó szabályokat betartani, a balesetek megelőzésében tevé­kenyen részt venni. Tekintve, hogy a sérült balesete az óvó­rendszabály-mulasztással össze­függésben következett be, a tsz-t terheli és így keresete alaptalan. Egy bányászt nyolc évvel ez­előtt halálos üzemi baleset ért. özvegye és árvája részére a tár­sadalombiztosítási szervek havi járadékot állapítottak meg, ezenkívül a bíróság a vállalótól is járadék fizetésére kötelezte. Nemrég az özvegy - megromlott egészségi állapotára hivatkozva — a járásbíróságtól a vállalat által fizetett összeg felemelését kérte. Ezt az indokot a bíróság alaptalannak találta és a kere­setet elutasította. Az ítélet el­len emelt törvényességi óvásnak a Legfelsőbb Bíróság helyt adott. — A járásbíróság ítélete any- nyiban helyes — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság —, hogy az özvegy egészségi állapota a vál­lalat által folyósított járadék felemelését nem indokolja. A bíróságnak azonban hivatalból kötelessége a feleket tájékoz­tatni, milyen jogok illetik meg őket. A bányász özvegye példa ul járadéka felemelését azon az alapon kérheti, hoay a férje ha­lála óta eltelt nyolc év alatt oz elhunyt munkakörében dolgozók bére nyilvánvalóan emelkedett. Amennyiben tehát férjét nem éri halálos üzemi baleset, ő is na­gyobb fizetést kap. A tájékoz­tatási kötelezettséa elmulasztá­sa miatt a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és utasította, hogy j a fentiekre az özvegy figyelmét hívja fel. A járadékigény kérdé­sében pedig csak azután dönt sön, miután tisztázta, hogy oz elhunyt munkakörében dolgozók jövedelme a baleset óta eltelt idő alatt mennyivel emelkedett. * Egy vidéki vállalat betanított munkásának foraókéses mű- onyagőrlő gépe eltömődött. Mi­alatt a villanyszerelő a hőkioldc automatát vizsgálta, a munkás benyúlt a aépbe, hogy a benne lévő hulladékot kiszedje. A vil­lanyszerelő ezt nem vette észre. nyességi óvásának a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, az alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. Ha­tározatában mindenekelőtt ki­fejtette, hogy a történtekért nemcsak a sérült, hanem a vál­lalat is felelős. Ezt azzal indo­kolta, hogy ha valamely baleset következtében nemcsak a dol­gozó, hanem a munkáltató, il- ietve annak a megbízottja is, óvórendszabály-mulasztással közrehatott, a vállalat a felelős­ség alól nem mentesülhet. Eb­ben az esetben ez történt. Ami­kor a villanyszerelő megindítot­ta a gépet, előzetesen nem győ­ződött meg arról, hogy ezzel va­lakit nem veszélyeztet-e. Hajdú Endre (11 tantárgy az egyetemeken: a szervezési ismeretek A vállalati szervezés fejlesz­téséről kormányhatározat intéz­kedett. Ezzel összefüggésben a művelődésügyi miniszter — egyetértésben az érdekelt főha­tóságokkal — elrendelte: az egyetemek, valamint a műszaki és a gazdasági főiskolák vala­mennyi szakán oktatni kell a szak jellegének megfelelő szer­vezési ismereteket. Az oktatás fokozatos bevezetéséről, céljá­ról, továbbá arról, hogy a szervezési ismereteket önálló tantárgyként, vagy más tantárgy (tantér-vak) keretében kel I-e oktatni, az eqyetem felett fel­ügyeletet gyakorló miniszter in­tézkedik. A népgazdasági igényekhez alkalmazkodva a szervezési szak­emberek képzésére az egyete­meken külön szakot is kell lé­tesíteni. Nincs szebb feladót mint értéket menteni a múltból a jövő szómára Tizenkilenc pá yamü Az 1972/73. tanévben a Pol­lack Mihály Építőipari Szak- középiskola honismereti szakkö­rének 65 tagja — 19 gyűjtő­csoportban — 19 felmérést vég­zett Baranyában, Somogybán, Tolnában és Zalában és 19 pá­lyamunkát készített el o Nép­rajzi Múzeum és a megyei mú­zeumok 1973. évi néprajzi gyűj­tőpályázataira. Baranyában: Aranyosgadány, Dinnyeberki, Dunaszekcső, Fel- sős7entmárton, Gorica, Hörnyék, Sellye (kékfestés), Mecsekfalu, Pogány, Székelyszabar, Vasas, Zók. Somogybán: Somogyszent- pál, Darány. Tolnában: Felső- nána, Koppányszentlászló. Zalá­ban: Felsőszenterzsébet volt fel­méréseink színhelye. Az eltolódás Baranya felé érthető, hiszen a felmérések na­gyon sok munkával járnak és az amúgy is nagyon elfoglalt szak­középiskolai tanulók számára ezek a helységek hozzáférhe­tőbbek közelségük miatt, bár a közérdek azt kívánná, hogy a gyűjtőmunkát Zala és Somogy megyékben szorgalmazzuk. Öreg harangláb Felsőszenterzsébeten. (Zala megye) ezt a jelenben, de ez nemcsak idő, hanem pénz kérdése is, hi­szen a helyszínre utazások — több alkalommal i$ — az éjjeli szállás, — a legtöbb esetben pénzt kérnek érte — étkezés stb. nagy anyagi áldozatot kí­ván a szakkör tagjaitól, akik kis pénzű tanulók, Míg egy ének­kari tag, vagy irodalmi szak­köri tag áldozata csak időben kifejezhető, addig eqy „honis­merettel”, népi építészettel fog­lalkozó szakköri taq áldozata | zom benne, hoay előkelő orszá komoly pénzösszeget is jelent, j A szakkör tagjai olyan 16— [ 18 év közötti fiatalok, akik nép- j rajzzal előzőleg sohasem fog- i Baranyai nyelv műveld Ha andisa, makaróni nyelv, madárnyelv lalkoztak, A felkészülés nagyon sok időt vesz igénybe. Szak­könyveket olvasnak, előadáso­kat hallgatnak, hetenként — a téli hónapokban — szakköri foglalkozásokon vesznek részt. A gyűjtött anyag feldolgozása sem jelent kis feladatot. A beérkezett pályaművek ér­téke különböző: vannak egészen kiemelkedő munkák és vannak szerényebb dolgozatok is. Az összkép azonban nagyon ió, bí­gos „első" helyünket az 1972/ 1973. tanév gyűjtésével is tar­tani tudjuk. — di — Beszédhangjainkat, a he­lyes köznyelvi kiejtést gyak­ran szándékosan megváltoz­tatjuk. Sokféle, igen erőtel­jes stílushatást érünk el ve­le. Ez az ún. kifejező hang- váitoztotás- az alapja a ha­landzsának, a makaróni nyelvnek és a madárnyelv­nek. Az idegen nyelvek utánzá­sa — a tréfálkozás, a humor­keltés szándékával — már elég régi szórakozása az embernek. Ma is gyakori a kabaréműsorokban a vala mely idegen nyelven: ango­lul, finnül, latinul, olaszul, oroszul, németül stb. elhang­zó szónoklat vagy párbeszed. Tréfa ez a javából, mert az alkalmazott nyelv nem igazi, nem valóságos, ugyanis el­sősorban nem a szavait, szó- kapcsolatait használjuk fel, hanem sokkal inkább a hangzását, akusztikáját, me­lódiáját utánozzuk. Legtöbb­ször karikatúrává alakítjuk a választott nyelv legfőbb jel­lemzőit, megtartva egy-egy szótöredéket, szóvéget, s megto'djuk néhány makaro- nikus (keveréknyelvi) szóval. Közismert példáia ennek c latin nyelv benyomását kel­tő: tónaludátusz, vagy c „francia”, ill. „görög” „pap- ülapadon. A csök-ken- csünk-csak a takarékosságra való felszólítás „kínaiul”. A tréfás idegen nyelvű névadásban igen gazdag a maavar nvelv. A finomon szellemestől a nevettetően pajzánon keresztül a vasko­san humorosiq sokféle válto­zatot ismerünk. A tréfás nyelvutánzásból KARINTHY új irodalmi „mű­fajt" teremtett, a haland­zsát. Szemléltesse ezt a kö­vetkező néhány sor: „Ked­vese Zamenhofo, én ugye tudomosz, hogy öno móré soka éveo meg haltasz és igye nem tudhatjasz, hogy mennyire haladtosz az öno művének a kultuszao”. Az eredetileq csupa ma­gyar szóból álló szöveg az­által kelti az eszperantó be­nyomását, hoqy KARINTHY az egyes szófajtákat az esz­perantóban használatos tol­dalékokkal látta el. Beszédhangjaink játékos csoportosításán, szavaink hangtestének saiátos fölépí­tésén alapul az eszperente néven emlegetett tréfás „nyelv”. Nevének hangzásá­ból következik, hogy eredeti­leg a különféle fogalmak csupa e magánhangzós szó­Kézzel hajtott szeleié Elsősorban a kis településekre I fordítjuk ügyelőiünket, melyek­nek sorsa meg van pecsételve j és immár nagyon is mérhető el- j néptelenedésük és pusztulásuk. Tudomásul kell venni a kö- l nyörtelen tényt, hogy ezek az i elnéptelenedő és pusztuló telepü- j lések üdülőközpontok kialakítá- i sára alkalmatlanok. Nincs helye romantikának, sorsuk és jövőjük megítélésében. Korszerűvé té­telük, a mai életigényt megkö­zelítő szintre hozásuk olyan nagy összeqeket emésztene fel, hoay ezekből valóban a kor igényeinek megfelelő szintű üdü. lötelepeket lehetne létrehozni ott, ahol a hely erre alkalma­sabb és egyáltalán jobbak a feltételek. Vagyis csak egy ma­rad hátra: felmérni, feltérké­pezni ezeket a településeket addiq, ameddig van mit, mert az utolsó órákbdn vagyunk. Az­tán — ha nincs az épületek között értékes — sorsukra kell hagyni, hiszen a legtöbb eset­ben még az építőanyag — ál­talában vólyoa — sem éri meg a bontásra fordított munkát. Igen, ió lenne túllépni a me­gye határait, legalább is na­gyobb mértékben, mint tesszük vol való kifejezését jelentet te. Pl. alkohol — szesze: cseppek egy kehelyben. Az eszperente már hosz- szabb szövegek „fordításá val" is dicsekedhet. Az „Er­dő mellett nem jó lakni. - Mert sok fát kell hasogatni' — kezdetű gyermekdal eme két sora így hangzik eszpe rente nyelven: Fenyvesrer aeteg pereme mellett nem lenne kellemes leteleped­nem, mert e fenyvesben ter­mett, hegyes levelekkel teli henqeres testeket — fejsze- nyelet emelgetve - rendsze­resen nekem kellene felsze­letelnem. A nyelvi játék összetettebb forrnáia az, ha egy-egy fo­galmat, gondolatot nemcsak e-vel, hanem más hangzóval is ki tudunk fejezni. A „Lo­csolt talajon színes növény terem” mondat csupa ö-vel így hangzik: Öntözött földön zöld tök nő. A madárnyelv úgy kelet­kezik, hoqy az értelmes sza­vakat szótagokra bontjuk, és minden szótaq, illetve egyta­gú szó elé odaillesztünk egy úiabb, azonos szótaqot. Nem eayéb ez, mint játékos szótoldóssal keletkezett „tit­kos" nvelv, amelyet csak o beavatottak értenek. Több változatát ismeriük. Pl. ez o kérdés: Tudsz így beszélni? — madárnvelven lehet: Ko- tudsz koíqy kobekoszélkoni? — de lehet: Tuvudsz ivigy be- veszévélnivi ? — vagy: Tur- audsz irgigy bergeszérgélnir- 9i? ARANY ez utóbbit atka! mázzá a Jóka ördögében: Turgudorgod mírgit forga- cargadtárgál" (Tudod, mit fogadtál). A hangvóltoztatással elér­hető nyelvutánzáshoz hason­lít az írott nyelvek keveredé­se mint a humorkeltés esz­köze. A „Kas saison ka" a felületes szemlélő számá'a nehezen megoldható szórejt­vény. Ha a három „szót" egybeolvassuk, a nagybetűs írásmódnak nem tulajdoní­tunk fontosságot, s csak egy helyen iktatunk be cezúrát (a szavakat elkülönítő szü­netet), akkor már előttünk áll az eredetileg „idegen", esetleg „francia” szöveg megfejtése: kassai sonka. R. B. HANGVERSENY Este 8 órakor a Pécsi Szabadtéri Szín­padon, rossz idő esetén 30-án este 8 órakor a KITT-egylet hangversenye* MOZI Pari: A betörés (M, hná, 8) Park Kert: Száguldás a semmibe (t8) Petőfi: Ártatlan qyilkosok (4, 6, 8) Kossuth: A betörés (hnlO, 12), Hu­szárkisasszony (f3, f 5). Száguldás a semmibe (f7, f9) Fekete Gyémánt: A miniszter (6), Jószerencsét: A család őrangyala (5, 7), Rákóczi: Hé bóratóm, itt van Sá­bától (5, 7), Kodály K, O.: Tudósí­tás az alvilágból (6), Május 1: Te- cumseh (fó),~ Boly: Nászéjszaka a börtönben (8). Harkány: Látszólag ok nélkül (7. 9), Mohács: A siker lovag­jai (6), Az utolsó völgy (8), Pécsvá- rad: Harmadik nekifutás (f8), Sellye : A vénlány (6, 8), Siklás: Kurtalábú pásztor (8). Szigetvár: A magányos farkaskutya (6), Vihar délen (8). RADIO KOSSUTH RADIO 4.25—7.49: ló reggeltl A Kossuth rá­dió reggeli műsora. Közben: 7.45: Orvosi tanácsok. (Ism. holnap, P. 14.16.) 8.00: Hírek. Időjárás. 8.05: Műsorismertetés. 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. 8.20: Macáka. A. Judah regénye folytatá­sokban. A Gyertnekrádió műsora (II. rész: csütörtök, K. 8.20). 8.34: Kozák Gábor József népi renekaro játsrik, Sándor ludit népdalokat énekel. 9.00: Harson o kürtszói A Gyermek- rádió műsora. 9.35: Operanéoyesek. 10 00: Hírek. Időjárás. 10.05: A szarvassá változott fiú kiáltozása m titkok kapujából. Részletek Juhász Ferenc költeményéből. 10.25: Zene­kari muzsika. 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.30: Reklám. 12.35: Melódiakoktél. 13.38: Törvénykönyv. Károk és károsultak. 13.53: Magyar muzsika tegnap és ma. 14.18: Törté­netek Mátyás királyról. 15.00: Hírfek. Időjárás. 15.10: A GATT-tagságról. Nyerges Jánossal beszélget Lipovecz Iván. 15.20: Babavásár. Részletek Ná­dor Mihály Kulinyi Ernő operettjé­ből. 15.59: Hallgatóink figyelmébe! 16.00: A világaardasóg hírei. 16.05: Kamarazene. 16.30: Cseh népdalok és táncok. 16.52: Kodály: Semmit ne bánkódjál! 17.00: Hírek. Időjárás. 17.05: Üj operalemezeinkből. 17.45: Hol járt. mit csinált? Dr. Újhelyi Já­nos mérnökkel beszélaet izlandi útjá­ról Antal Magda. 18 00: Könnyűzenei Híradó. (Ism. csütörtök. P. 12.03.) 18.30: A Szabó csalód. (Ism. holnao. K. 11.30). 19.00: Esti krónika. 19.25: Népszerű szimfonikus zene. 20.10: Könyv a rádióban. Válságban. Jurij Trifonov kisregényét Fejér Irén fordí­tásának felhasználósával rád'óra al­kalmazta Albert Gabor. 20.57; Hírek. 21.00: Eay óra az Expressz eavüHes- sel. 22.00: Hírek. Időjárás. Kb. 29.15: Sporthírek. 29.20: Tíz nerc külpolitika. 22.30: Népdalok. 23.15: Századunk zenéjéből. ?4 00: Hírek. Időjárás. 0.10—0.25: Toronyrene. PETŐFI RADIO 4.25—7.59: A Petőfi rádió reaaeli ze- ?iés műsora. 8.00: Hírek. Időjárás. 8.05: Versenyművek. 9.00: Hírek. 9.03: Kórusok, hanqszerszólók. 9.35: Toldy Mária és Aradszky László énekel. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 10.00. 11.00, 12.00 maayar, 10.30 német. 11.05 anool, 11.*0 orosz nyelvű hírek. 10.17—10.20: Pék 'ám. 11.45—11.50 : Pabaszervíz. 12.30' Víaoperákból. 19 50: Könvvelc, tájak, emberek. Kul csór Katalin műsora. 13.00: Hírek. Időjárás, ?S.W: Két trió. 13.45; fdő­járás- és vízállásjelentés. 14.00: Ran­devú — kettőtől hatig ... A Petőfi rádió zenés délutánja. 14.00: Tánc­zenei koktél. 14.45. Hírek. Körzeti idő­járás. 14.50: Találkozás a stúdióban. Közben, 15.30—15.33: Hírek. 16.30: Hírek. 16.33: Műsorismertetés. 16.36: Csúcsforgalom. Zenei szerkesztő: Kiss Gyöngyi. Riporter: Petress István. Körben, 17.30—17.33: Hírek. 18 00: Flírek. Időjárás. 18.10: Somogyi lány­ból — varsói asszony. Kapusi Rózsa riportja (ism.). 18.35: A szabadság harc muzsikusa: Az Iriúsóqi Rádió műsora (ism.). 19.00: Nópdalcsokor. 19.35: Történelmi arcképcsarnok Ul­rich von Hutten lovaa. Kardos Tibor akadémikus írása. 19.54: Jó estét, averekek! 20.00: Esti krónika II. 20.25- Uj könvvek. 2028: Magyar zenemű­vek (ism.). Közben, 21.58—22.07: I *tánad kószálok Buda Fersnr. C-oór Sándor, Csorba Győző, Keszthelyi Zoltán, Kénes Géza, Ladányi Mihály versei. 23.00: Hírek. Időjárás. 23.15: Nóták. 24.00—0.10: Hírek. Időjárás. 3. MOSOR 18.00: Flírek. Időjárás. 18.10. Mozart: Klarinétversenv. 18.41: Újítási javas­lat' Nemeslaki Tivadarral, a SZOT titkaiéval beszélget Bán János 18.51 : Rartók-mjjvek. 19 44: AnnaMese Ro thenberqer és Placido Dominqo éne kel. 20.24: H-'-ek. 20.27: A Stúdió 11 játszik. 20.57: Zenekari muzsika. 21.52: Siea*ried Palm (qordonka) és Alois Kontarsky (zongora) Reaer- hanqversenye a Müncheni Rádióban. (Flanalelvétel). 23.00—23.15: Hírek. Időjárás. PÉCSI RÁDIÓ 17.30' Magyar nyelvű műsor. — Ddíi lök kedvére. — Zenés félóra Abaligeten és Orfűn. 18-00: Baranyai prímások, 18.15; Kihaló iparok­18.20: 13.30: 13.45: 19.00: 19.30: 20.00: Mayas együttes felvételeiből. Dél-dunántúli híradó. Csajkovszkij: 1812. Nyitány. Szerb-horvát nyelvű műsor. — Az ifjúság hullámhosszán. — Slágerek. — Hírek, tudósítások. Német nyelvű műsor. — Hírek, tudósítások, riportok. — Kíván­sághangverseny. Műsorzárás. MAGYAR TV. 17.43: Műsorismertetés. 17.45: Hírek. 17.50: Ka rel Gott műsora. A Csehszlo- vák Televízió programjából. 18.15: Taoaszlalatcsere. Zöldség a földeken, zö'dséq a piacon. 18.50: Játék o betűkkel. 19.10: Reklámműsor. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Hubov Miklós: Előjáték o Pathelin mesterhez (Pathelin mester 'sm éretlen francia szer­ző komédiája). (14 éven felü­lieknek !) 21.45: Jogi esetek. 22.55: Tv-híradó — 2. kiadás. MÁSODIK MŰSOR 20-00: Exkluzív. NSZK bűnüqvl tévé­film. (Ism. szerda. 10 00.) 21.40: Tv-híradó — 1. kiadás (ism.) 22.10—22.30: A kortárs szemével. JUGOSZLÁV TV. 17.15: Magyar nyelvű TV napló. 17.45: Kis viláq. 18.30: Harminc nap a tu­dományban. 19.15: Hej, Duna, kék Duna — népi muzsika. 19.50: Rajz­film. 20.30: Nvitott képernvő. 21.15: Csillagos ősvénvek filmsorozat. 22.25: Koqoj Srebotnjak: Három dal énekhangra és zenekarra — a ljublj®. nai TV adása.­1

Next

/
Oldalképek
Tartalom