Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-26 / 224. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nciniö «■■■■■■——«»»11 mi— .....ami u—i—«w......hu «mimw Éát&titi XXX. évfolyam, 224. szám 1973. augusztus 26. vasárnap Ara: 1 forint Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Á termelékenység a mutató GM (fttóiiq minden roppant •gyszerű: ha azonos Idő alatt, azonos számú munkaerővel töb­bet termelünk, emelkedik a munka termelékenysége. Való­ban, a világhódító szakfoga­lom, a századunk minden bo­nyolultságát egyetlen viszony­számmá tömörítő, szerény kép­let; a termelékenység, alapjá­ban véve arról tudósít, amit ez a közhellyé egyszerűsített jel­lemzés kifejez: mennyi értéket állítunk elő azonos időegység alatt A nagy Igazságok madártáv­latból nézve mindig kézenfek­vőén egyszerűek; csak a mik­roszkopikus közelség, tehát az elemzés, a vizsgálódás deríti fel a valóság árnyalatait, az igazság bonyolultságát. így van ez a termelékenység esetében is, amelyről csakhamar kitűnik: maga a látszatra egyértelmű fogalom is megannyi tisztázat­lanságot, sőt világszerte heves szakmai polémiát fed, maga a puszta meqhatározás is széles körű kutatások tárgya. Vágjunk át itt napjaink gond­jainak, feladatainak középpont­jához: ismeretes, hogy a gaz­daságirányítás módosítását kö­vető években átmenetileg las­sult majd stagnált a termelé­kenység, később ez az irányzat változott, s ma már a termelé­kenység határozottan emelke­dik. Érdemes közelebbről is szemügyre vennünk az iménti mondattal jelzett grafikonvona­lat, mert kétféle félreértés, tév- hiedelem olvasható ki belőle. Az egyik oly módon jellemez­hető, hogy korábban sokan a gazdaságirányítás módosításá­nak számlájára írták a termelé­kenység növekedésének leféke­ződött ütemét, általánosan és egészében minősítve ezzel a változást, mintegy az irányítási rendszer természetéből származ­tatva a termelékenységi gondo­kat. Cáfolni ezt az álláspontot ma már természetesen felesle­ges, hiszen időközben a tények vállalták a bizonyítás szerep­körét. Teendőink, gyorsabb gya­rapodásunk szempontjából néz­ve, azonban nagyobb figyelmet érdemel ama — jelzett — máso­dik félreértés, amely termelé­kenységi irányzataink nyomó« keletkezett és mindmáig érzé­kelhető. A szocialista ipartan 1972- ben az egy foglalkoztatottra ju­tó bruttó termelés — tehát a termelékenység — a tervezett 5 százalék helyett, 6,5 százalék­kal nőtt, s ez olyan eredmény, amit hiba lenne lebecsülni. Te­gyük hozzá azt is: nem kevésbé hiba lenne ezt az előrelépést túlértékelni, elvonatkoztatva a háttértől, létrejöttének okaitól, ilyen ok például az. hogy az egy főre jutó termelés növelését a körülmények nagymértékben klkényszerítették, a foglalkozta­tott létszám ugyanis nem nőtt — mert nem nőhetett -, sőt, 0,8 százalékkal csökkent. Ebből pe­dig az Is következik, hogy a ter­melékenység — önmagában rendkívül örvendetes - javulá­sában még nem szerepelt kellő súllyal a korszerűbb munkaszer­vezés, a céltudatosabb vállalati vezetés, a tartalékok módszere* feltárása. Am talán ennél Is fontosabb só mutatnunk arra az összefüg­gésre, amit bevezetőnkben a termelékenység fogalmának ho­mályaival jellemeztünk. Arról van szó, hogy az imént említett arány — az egy foglalkoztatott­ra jutó bruttó termelés - lé­nyeget tekintve meglehetősen képet ad m kenység társadalmi méretekben értelmezett, valódi dinamikájá­ról. Ez a mutatószám ugyanis, amint szövegéből kiolvasható, a foglalkoztatottak számához, szakszerűbben: az élőmunkához méri a termelékenységet. Köny- nyű belátni azonban — és szak­körökben terjed ez a felismerés —hogy a társadalom számára legalább ennyire fontos az is: mennyi lekötött eszközzel, te­hát géppel, készlettel érték el a termelékenység emelését. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a termelésben lekötött eszközök, amint elnevezésük is kifejezi: a holtmunka — szintén a társada­lom befektetett munkáját kép­viselik, még akkor is, ha ezt a munkát egy korábbi termelési szakaszban (a gép, a berende­zés előállításakor, vagy — im­port esetén — az érte járó de­viza kitermelésekor) állította elő a társadalom. Alapigazság az Is, hogy a vállalati gazdál­kodás gyakorlatában ez a két tényező — az ember és az esz­köz, tehát az eleven és a holt­munka — egymást helyettesítő elemek, pontosabban: választási lehetőség nyílik abban, hogy az egyiket vagy a másikat „fo­gyasztja-e" jobban a vállalat. Következésképp: a társadalom tartósan akkor jár jól, ha a ter­melékenység a munkaerővel és az eszközökkel való gazdálko­dás egyetemes javulása nyo­mán növekszik. Ilyen összege­zett mutatószámmal vizsgálva:a negyedik ötéves terv a népgaz­dasági hatékonyság növekedé­sét (az élő- és a holtmunka együttes hozamát) évi 1,9 szá­zalékos ütemben irányozta elő, s tavaly az emelkedés 1,4 szá­zalék volt, amiből a feladatok egyértelműen kiolvashatók. A termelékenység - ilyen át­fogóan értelmezett — növelését egyébként nemcsak a gazdasá­gi szükségszerűség, de a jövő egész sor elkerülhetetlen társa­dalmi folyamata is sürgeti, sőt, előbb-utóbb kikényszeríti. Ilyen tényező mindenekelőtt a de­mográfiai előrejelzésekből ki­rajzolódó munkaerőhelyzet, és a munkaidő várható, további csökkentése. Az ipar távlatilag, 1975 utón általában már alig­ha növelheti létszámát, a me­zőgazdaság további intenzifiká- lásóval felszabaduló munkaerő ugyanis mind erőteljesebben áramlik majd az úgynevezett harmadik szektorba, a társadal­mi szolgáltatások törvényszerű növekedésének megfelelően. Ebből pedig az következik, hogy a társadalom — benne mindhárom szektor, tehát az ipar, a mezőgazdaság és a szol­gáltatás — csak úgy növelheti teljesítményét, ha a munkaerő­vel, amely hovatovább a legna­gyobb hiánytényezővé lép majd elő, jobban, szervezettebben gazdálkodik, s ha a gépesítés, a technológiai korszerűsítés is eh­hez kapcsolódik, jobb működé­si hatásfokával, munkaerőt pót­ló hasznosításával. Tábori András Több hetes ünnepi rendezvénysorozat Hegnyitották a bányász kulturális heteket A pécsi bányászokat a XXIII. bányásznapon szeptember 1-én és 2-án köszöntik. Ezen kívül hősies munkájuknak, helytál­lásuknak adózik egy több hétig tartó ünnepi rendezvénysorozat, a bányász kulturális hetek. A kulturális és sportrendezvények szervezői természetesen a kü­lönféle bányász művelődési központok, így a MÉV Ságvári Endre, a Puskin, a Petőfi, a Május 1., valamint a József Attila Művelődési Házak. A MÉV Ságvári Endre Műve­lődési Házban már tegnap, augusztus 25-én este hét óra­kor ünnepélyesen megnyitották a bányász kulturális és sport- heteket, amelyeknek az esemé­nyei augusztus 25-től november 25-ig tartanak. A szeptemberi programban előadásokra is sor kerül, például szó lesz a válla­lati alapok képzéséről, az ösz­tönzési rendszerekről, II. Rákó­czi Ferenc koráról, az alapmű­veltség megszerzésének fontos­ságáról. Szakköri bemutató fog­lalkozásokon úttörőkkel, majd felnőtt klubtagokkal találkoz­nak. Kiállításokon néprajzi tár­gyakat lehet megtekinteni és bemutatkozik a rádiós klub is technikai újdonságaival. S bi­zonyára nem csalódnak a szak- szervezeti, munkásmozgalmi könyv- és folyóirat-kiállítás lá­togatói sem. A zenét kedvelők egy közös hangversenyen ve­hetnek részt, ahol fellép az osztrák salzburgi vasutas zene­kar és a MÉV fúvószenekara. Meghívott zeneszakértők hang­lemezekről zeneműveket mutat­nak be, magyarázva a zene­számok értékét és szépségét. Az irodalomkedvelők a Jelenkor­esten az irodalmi folyóirat szer­kesztőivel találkoznak majd. Sor kerül egy szórakoztató öltöz­ködési és divattájékoztató elő­adásra és bemutatóra is. A József Attila Művelődési Házban szeptember 2-ón a sza­badtéri színpadon szintén bá­nyász kulturális heteket nyitnak meg ünnepélyesen. Ugyanitt szeptember 10-én a Magyar Te­levízió híradójának „Külön­kiadása" jelentkezik. A vendé­gek között lesznek Varga Jó­zsef, Kovács Sándor, Matuz Jó- zsefné és a műsorvezető Gál Jolán. Szeptember 21-én a Pus­kin Művelődési Házban a ber­lini VIT-en járt megyei küldöt­tekkel találkoznak a bányász- fiatalok és dolgozók. Komlón, a Május 1. Művelődési Köz­pont szervezésében bányász fúvószenekorok közös hangver­senyében gyönyörködhetnek a hallgatók szeptember 25-én. A József Attila Művelődési Ház­ban pedig szeptember 28-án a Itt. felnőtt bábfesztivál művé­szeti bábcsoportjai adnak mű­sort, többek között itt vendég­szerepei az eszéki Ognijon Prica gyermekszínház, a kons- tanzai Teatrul De Droma Si Commedia, valamint a moszk­vai főiskolások együttese is. A TARTALOMBÓL Nyakig a költségekben Mi lesz az aprófalvak sorsa ? Karbid-ágyú vaddisznók ellen A Haraszti-per Öröklődik a tudathasadás ? Lángokban a gépkocsik Kétszdzötvenedszer pécsi színekben Megkezdődtek az országos békekongressznst előkészítő megyei békekonferenciák Augusztus utolsó hetére és szeptember első napjaira Időzí­tették a 8. magyar békekong­resszus előkészületi programjá­ban az országos eseményt megelőző megyei békekonfe­renciákat Most kezdődtek meg több országrészben ezek a he­lyi béketalálkozók, amelyeken uz elkövetkező napokban — valamennyi megyében és Bu­dapesten — megválasztják a szeptember 20—21-én tanácsko­zó kongresszus küldötteit A vidéki békekonferenciák megszervezésében részt vesz­Kétszázötven új óvodai férőhely Az igazgatók számára már megkezdődött a tanév Tegnap délelőtt rendezték meg a pécsi óvodák, általános és középiskolák tanévnyitó igaz­gatói értekezletét Erre meg­hívták az iskolák párttitkárait is. Az értekezleten részt vett Szent- irányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, Bernics Ferenc, a Baranya me­gyei Tanács V8 művelődésügyi osztályának vezetője, Popp Im­re, a Pécs városi Tanács VB el­nökhelyettese, Bodó László, a Pedagógus Szakszervezet Bara­nya megyei Bizottságának tit­kára, Szirtes Gábor, a KISZ Bo­ranya megyei Bizottságának munkatársa és dr. Gyöngyösi Jánosná, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának tit­kára. A Doktor Sándor Művelődési Házban megtartott értekezleten Szentirányi József bemutatta Csorba Tivadart, a Pécsi városi Tanács VB művelődésügyi osz­tályának nyáron kinevezett ve­zetőjét, aki új beosztásában tegnap találkozott először a vá­ros iskolavezetőinek testületével, majd üdvözölte a tanévnyitó ér­tekezletet. Csorba Tivadar az oktatási reformmal kapcsolatos alapkér­désekről beszélt. „Egyesek még mindig félnek a tananyagcsök­kentéstől — mondta. — További vitára azonban már nincs lehe­tőség, az erre vonatkozó párt- határozatot vezetőnek és beosz­tottnak egyaránt végre kell haj­tania. A végrehajtás módozatai­ról azonban lehet vitatkozni. A Városi Tanács művelődés- ügyi osztálya egyébként a most következő nehezebb időszakban az ellenőrzés mellett inkább se­gíti az iskolákat, tanácsokkal látja el. Végül bejelentette, bogy szeptemberben és október­be« terve« felüt 250 új óvodai férőhelyet létesítenek o város­ban, a Nagy Jenő utcában és a Szabadság úton, továbbá az épülő új kertvárosi iskolábon szeptemberben átadnak a gye­rekeknek nyolc tantermet Popp Imre, a Városi Tanács elnökhelyettese, egyebek között oz Iskolai férőhelyek növelésé­re és a technikai ellátottságra szolgáló r'énztámogatásról be­szélt amelyre az elkövetkező években számítani lehet Kajtór Gergelyné, a Pedagógus Szak- szervezet Pécs városi Bizottsá­gának titkára egy tervet ismer­tetet: a Nevelők Házában ha­vonta egyszer measzervezik az igazgatók klubját amelyet a ta­pasztalatcser* fórumának szán­nak. Ezek után dr. Gyöngyösi Já- nosné, a Hazafias Népfront ne­vében köszöntötte oz Iskolák vezetőit az új tanév elején és felhívta a figyelmet a népfront­tal közös feladatra, a családi nevelés segítésére, elsősorban a szülői munkaközösségek révén. Majd Szirtes Gábor, a Baranya megyei KISZ Bizottság munka­társa szólalt fel, * az értekezlet szekcióülésekkel folytatódott. nek a Hazafias Népfront helyt bizottságainak vezetésével a társadalmi és tömegszervezetek,; természetesen oz Országos Bé­ketanács hangolja össze az eseményeket és biztosítja a po­litikai „muníciót" e békefóru­mokhoz. Mindenütt összegezik az 1969. októberében tartott 7. magyar béke kongresszus óto végzett munkát, a helyi ered-- menyeket, békemozgalmunk or­szágos tapasztalatait A magyar béke mozgalomnak az utóbbi években kifejtett tevékenységét elsőrendűen azzal lehet jelle­mezni: az MSZMP Központi Bi­zottságának azok az állásfog­- tatásai, amelyeket nemzetközi kérdésekben alakított ki, lehető­vé tették, hogy oz Országos Bé­ketanács hazánkban sokoldalú politikai tömegmunkát végez­zen, határainkon túl pedig ese- lekvőleg részt vállaljon nemzet­közi akciókból, szolidaritási megmozdulásokból. Ezekben a napokban a helyi békekonferenciákon az orszá­gos kongresszusra olyan közéle­ti személyeket választanak meg küldöttekké, akik megfelelően képviselni tudják azokat a réte­geket, politikoi és társadalmi szervezeteket, amelyek a bizal­mat előlegezik. Az országház kongresszusi termében össze­ülő szeptemberi tanácskozáson — mondhatni: békemozgal­munk parlamentjében — fizikai dolgozók, munkások, parasztok, alkalmazottak, értelmiségiek, egyházi személyek, fiatalok és idősebbek egyaránt ott lesznek a többszáz küldött között. Ma, vasárnap ér véget a háromnapos Vásárhelyi Pál vitorlás emlékverseny a Pécsi-tavon, mely on tizenhárom egyesület képviselteti magát — Szokolai feli. — 4 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom