Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-03 / 202. szám

DUNANTOLI napló m augusztus Sí ______________________ E LPA PíCCOLÓ, kisgépek, agrorobofok Javult a kisgépellátás Négy százalékkal nőtt a háztáji szarvasmarhalétszám Baranyában . Változatlanul nagy az érdeklődés a háztáji állattartás gépei Iránt Baranyában Ezt jelzi az a bemutatóserezat, amelyet az Állattenyésztési Felügyelőség és az AGROKER szervez július—au­gusztusban a kisállattarték részére. Az első július 20-án Katódfón, a következőt július 27-én Fazekasbodán tartották, mindkettő igen látogatott volt és sok gépet helyszínen eladtak. Augusztus 3-án Sellyén és 17-én Gerdén tartanak háztáji kisgép-bemutatót egy- egy gazdánál; Ezeken a bemutatókon nem­csak a már ismert NDK gyárt­mányú EtF-A Pieeolókat, és a kedvelt kaposvári HTF—Ql-es kisfejőgépeket, de egy sor kis­gép újdonságot is reklámoz a forgalmazó vállalat, a peesi AGROKER', Takarmányeiőkészi- tő gépeket-, köztük kétféle ka­lapácsos daráiét, egy kisebbet az 1 180 forintba kerülő FT—3- os darálót, ameiy ó-ónként 26— 90 kilogramm szemesterményt őrök. Valamint a 2 ééQ forintos KD—160-as elnevezésű kalapá­csos darálót, amelynek óratel­jesítménye 230—250 kilogramm. Különféle önitafókat, házi víz­ellátó berendezéseket, sziva'y- tyúkat 80 és 200 literes hídfő- for-tartállyak, az istállószellő*- tetőshez szükséges ventillátoro­kat és még egy sor egyéb kis­gépet amelyek nagymértékben megkönnyítik a kisüzemi tehén, illetve szarvasmarhatartást. Fordulat állott be tehát a háztáji kisgép-ellátásban, míg néhány évvel ezelőtt teljesen megoldatlan volt a kisüzemek gépesítése, addig ma már von mit reklámoznia az AGROKER- nek, Baranya megyében az Ál­lattenyésztési Felügyelőség már elsőként az országban 1971- ben megkezdte az igényfelmé­rését ék a klsfejogép im­port illetve a hazai gyártás szorgalmazását Az eredmény ma már az. hogy pillanatnyilag 200 háztáji gazdaságban dol­goznak oz ELFA és a kaposvári kisfejőgépek, Ezek a gazdák nemcsak a teiést gépesítették, de egyide­jűleg modernizálták istálló be­rendezéseiket is. Az eredmény ma már számokban is lemér­hető. Hosszabb stagnálás után a megye háztáji szarvas­marha létszáma lassan emel­kedni kezdett ez év márciusá­ban négy százalékkal több szarvasmarha volt a háztáii- gazdasógokban, mint az elmúlt évben. Ha ennél valamivel mérsékeltebben, de nőtt a ház­táji tehénlétszám is és ez egye­bek' között a gépellátás javu­lásának is köszönhető. A me­gye összes szarvasmarha lét­száma hat százalékkal nőtt tavaly óta, a szomszédos Tolna megyében például csak 2 szá­zalékkal — jelenleg 94 ezer darab. Ezen belül a tehénlet- szám 28 ezer, s ebből több mint 12 ezer a háztájiban van. örvendetes, míg éveken át fo­gyott a háztáji állomány, a közelmúltban is csak stagná­lásról beszélhettünk, addig most egy kedvező fordulattal emel­kedni kezdett. A tehéntartók száma — jelenleg 6—7 ezer között van, ugyan nem emel­kedik, de a fejőgépek lehető­vé teszik, hogy egy tehén he­lyett keltőt vagy többet állítsa­nak be a gazdák, ezeket a gé­peket így lehet igazán gazda­ságosan kihasználni. Ez a bemutató-sorozat egy­úttal igényfelmérés is, A már meglévő 200 gépen kívül eb­ben az évben újabb 90 kisfe- jőgépet hoz forgalomba az AGROKER kétféle típusban, ami ha nem is jelentős, de mégis­csak választék. A német ELpA PICCOtÓ ára 5 200 ferint, a magyar gépé 6 429 forint. Elő­nye viszont, hegy nem terheli szerelési költség, ami a német gépeknél újabb 1 500 forintos költségként jelentkezik. Mind­két gép hálózati árammal mű­ködik, a magyar gépek közön­séges villanymotorral. Néhány fejőgép pillanatnyilag is van az AGROKER raktárában, de a helyzet ma már annyira meg­javult, hogy a megrendeléstől számított egy maximum másfél hónapén bejül a vállalót min­den igényt ki tud elégíteni. A háztáji fejőgépeket egy év ga­ranciával árusítják, a garanci­ális és egyéb meghibásodáso­kat a kaposvári ayártó cég megbízása alapján a cserkúti MEZŐGÉP Vállalat végzi. A háztáji kísgépváleszték bő­vítésére egy Igen elmés univer­zális kisgép, az úgynevezett AGROROBOT gyártását kezd­te meg a törökszentmiklósi ME­ZŐGÉP Vállalat. Ez a gép kü; lönböző adapterekkel, a ház­tartási robotgépekhez hasonló­an több féle munkát képes vé­gezni i morzsol, darál, szőlőt zúz, szecskát vág stb. Várható irányára 6 000 forint lesz. A pécsi AGROKER Vállalat már felvette a kapcsolatot a gyár­tó céggel, s a tervek szerint 1974-ben Baranyában is meg­kezdődik az AGROROBOT-ok forgalmazása. Hit láthatunk a ruházati boltokban! Egy kit elvetet at Idei ősz női divatjából Legfeljebb reménykedni lehet Szívesség a tehertaxi? Érjük be ennyivel, még mindig jobb, mint a semmi — ez a tehertaxi szolgáltatás jelenlegi helyzete a megyében. A „jelenleg" — úgy tűnik — érvényes lesz Holnap, holnapután, sőt évek múl­va is. Előzetes számítások szerint tíz év múlva mintegy harmin- ezerrel nő Pécs lakosságának száma — a tehertaxiké marad. Ha­csak nem születik időközben olyan ésszerű intézkedés, amely fi­gyelembe veszi a lakosság fokozódó igényét. Érdekek A VOLÁN napjainkban 32 te­hertaxit foglalkoztat Pécsett, kettőt Komlón és egyet Sikló­son. A csúcsidényben, tavasz­tól télig, átlagosan napi 200 kocsira jelentkezik igény. Egy kocsi átlagosan napi tíz fuvart képes lebonyolítani, tehát ha a gépkocsipark létszámát tekint­jük, még csalogatni is kellene a fuvaroztatókat. Igen ám, de a harminckettőből jelenleg is nyolc kocsi közületi megbízáso­kat teljesít, többek között a MÁV-nál, a Hídépítő Vállalat­nál, az Aszfaltútépítő Vállalat­nál és így tovább. Ezekre szer­ződést kötnek a VOLÁN-nal, de gyakori az is, hogy a naponta, váratlanul jelentkező igényeket elégítik ki. Jó ez a megbízónak és a fuvarozónak is, mivel itt egész nap jár a taxióra, nincs improduktív fuvar, nem úgy, mint a magán-fuvaroztatóknái. Mindent összeszámolva, hozzá­téve a szabadságon levők tá­vollétét, vagy a javításra váró gépkocsikat, naponta legalább öttel kevesebb gépkocsi dolgo­zik a kelleténél. Tegnap pél­dául a szükséges húsz helyett tizenhárom állt a lakosság ren­delkezésére. A kis kapacitás mellett jelen­tős gond, hogy valamennyi gép­kocsi egytonnás Barkas. Ez a típus kiválóan megfelel sík te­repen, kiépített utakon. Mifelénk azonban hegyes a vidék, s a dűlőutokon, szurdokokon nem egyszer csődöt mondanak a tehertaxik. Hogy mennyit bosz- szankodnak emiatt a fuvaroz­tatók, arról sokat mesélhetné­nek a tehertaxi irodáiban. (El­gondolkoztató, hogy az utak, a vidék akkor is ilyen volt, ami­kor ezeket a gépkocsikat meg­vásárolták!) Egy szó, mint száz, naivségra vallana az a remény, hogy va­laki megrendel egy tehertaxit, s még aznap szállíthat is. Ha csak valami kivételes szerencse nem segíti. Hogy vélekednek erről a VOLÁN központjában? Majdnem szívesség — Jól ismerjük a tehertaxik- kal kapcsolatos problémákat, de többféle ok miatt nem tehetünk sokat — mondja dr. Károly Jó Szüretelnek Mátraalián A mátraalji szőlőtáblákon megkezdték á csemegeszőlő szedését. A híres borvidéken termő Csabagyöngye - amely a hazai és külföldi piacon egy­aránt kedvelt — az idén a hű­vösebb júliusi időjárás miatt mintegy tíz napot késett az éréssel. Csütörtökön reggel már mintegy 3, mázsányi szépen fej­lett fürt érkezett a gyöngyösi felvásárló telepre. A közkedvelt csemege töme­gesebb szedése a jövő héten várható. Akkor már naponta 60-70 mázsa szőlőt értékesíte­nek majd a mátraaljai közös gazdaságok. Tegnap, csütörtökön 17 órakor, a KÉPCSARNOK Kossuth La­jos utcai kiállítóhelyiségében megnyílt Laborcz Mónika, keramikus kiállítása. A fiatal művész 1965-ben végezte el a főiskolát — ke­rámia szakon. Ettől kezdve önállóan dolgozik. Szerepeltek müvei az Országos Kerámia Biennálékon és két alkalommal Faenzában, a Kerámia Világkiállításon. A kiállított tárgyak közül kiemelked­nek a képünkön látható Laborcz Mónika egyedülálló kerti garni­túrái, kerámia pecsenyesütői, amelyek finoman egyesítik a hasz­nálati tárgy célszerűségét és a modern, magastüzű kerámia ar- tisztikumát. A kiállítás, melyet Máté András, belsőépítész nyitott meg, augusztus 18-ig tekinthető meg. zsef főosztályvezető. — A VO­LÁN elsősorban olyan felada­tok megoldására hivatott, amely a KPM-hez tartozó vállalatok munkáját segíti. Ezért látjuk el az Aszfaltútépítő Vállalatot, a MÁV-ot, s a többieket teher- taxival, de itt kell megjegyez­nem, hogy az utóbbi napok megnövekedett lakossági igé­nye miatt utasítottuk a gépko­csivezetőket, hogy csak akkor fogadjanak el közületi rende­lést, ha éppen nincs lakossági igény. _ Dicséretes törekvés, csak ép­pen az ereményessége kétsé­ges. Tudniillik, a gépkocsiveze­tők önelszámolási rendszerben dolgoznak. Átlagosan a bevétel negyvenöt százalékát fizetik be a vállalatnak, a többi a kocsi fenntartását, az üzemanyagot, valamint a gépkocsivezető ke­resetét foglalja magában. Ért­hető tehát, hogy inkább a neki kifizetődőbb fuvarokat vállalja. A tehertaxinál, nem úgy, mint a személytaxi esetében, nincs úgynevezett fuvarkényszer. Ha a Vezetőnek nem éri meg, mehet a megbízó más fuvarvállaló­hoz. Elvileg. Ugyanis bármelyik vállalat végezhet bérfuvarozást, de hol van ilyen a gyakorlat­ban? — Meg kell jegyezni, hogy a tehertaxi csak szolgáltatás jellegű tevékenység, nem minő­sül szolgáltatásnak. így nem részesül az 1038-as számú kor­mányrendelet által megszabott dotációban, nem is vonatkoz­nak rá a szolgáltatás kötele­zettségei. A hatvanas évek tá­ján vezettük be a tehertaxit Pécsett, azóta csak úgy rajtunk ragadt. Nem ráfizetéses, de nem is nyerünk rajta. A gépparkot a közeljövőben nem kívánjuk fejleszteni. Jövőre a selejtpót- lásra tíz új gépkocsit vásáro­lunk, előfordulhat, hogy nem selejtezünk ki ennyit, így eset­leg több lehet az egytonnás teherautó. — Másik nagy gondunk a gépkocsivezető hiány. Ha új gépkocsivezetőt veszünk fel, ak­kor elsősorban nagykocsira he­lyezzük. Ez is érthető, hiszen amint dr. Károly József elmondta, egy 16 tonnás teherautóval egy nap tízszer akkora bevételt érnek el, mint az egytonnással. Ügy tűnik, mintha a VOLÁN csak szívességből üzemeltetné a te- hertaxikat Van megoldás? A kérdés felvetődött a Bara­nya megyei Szállítási Bizottság legutóbbi ülésén is. Ott is nyilvánvalóvá vált, hogy a VO- LAN-nak nem érdeke az egy­tonnás kocsipark fejlesztése. Nem is marasztalható el ezért, hiszen neki is megvannak a maga kötelezettségei a KPM- hez tartozó vállalatok munkájá­ban. A tehertaxi nem tartozik ide. A mintegy 157 000, s egyre növekvő számú pécsi lakosság­nak sok bosszúságot takarítana meq az, aki végre gazdája len­ne ennek a szolgáltatásnak is. Kurucz Gyula Divatbemutató az Olimpiában Több mint 70 szakember, a kiskereskedelem képviselői gyűl­tek össze tegnap délelőtt Pé­csett az Olimpia presszóban, hogy véleményt mondjanak az ott bemutatott ruházati kollek­cióról. A házigazda, a Dél­dunántúli Textil- és Felsőruhá­zati Nagykereskedelmi Vállalat vonultatta fel ugyanis azokat a mintadarabokat, melyek példá­nyaival idén ősszel és télen majd a boltokban is találkozha­tunk. Mintegy 30 cég gyártmá­nyát, 220 modellt láthattak a résztvevők a tegnapi bemutatón. Hogy mit ajánl az évi 800 milliós forgalmat lebonyolító nagyvállalat, amely három me­gye, Baranya, Somogy és Tolna lakosságának nagy részét látja e| ruházati cikkekkel? A fiatalok a pirosat és kéket, a középkorú nők a pasztell­színeket kedvelik. — Erről ta­núskodtak a bemutatott női ru­hák és nadrágos együttesek. Csak az elismerés hangján lehet szólni a ruhák anyagáról: a iers^y számtalan szín- és anyag­kombinációját vonultatták fel. Különösen a trevirából készültek nyerték el a jelenlévők tetszé­sét. Sajnos, nem lehet ilyen pozitív véleményt mondani az őszi és téli kabátokról, a be­mutatott daraboknak több mint fele vastag nylon-velúrból ké­szült. Hblott ezek egyáltalán nem alkalmasak kabátanyag­nak; merevek, a test formáját nem követik. Szépek voltak vi­szont az úgynevezett judo-vo­nalú kabátok, melyeknek hab­könnyű gyapjúszövete aratott nagy sikert. Elegánsak — a Divattervező Vállalatnak majd mindegyik modelljére illik e jelző. A téli nadrágkosztümökben naqy volt a választék, különösen a bakfi­sokat várják a szebbnél szebb nadrágos együttesek, melyeknél valamennyi nadrág felhajtókás, méq mindig a lebegő szárak­kal. S ami már kevésbé tetszett: a qyermek- és bébiruhákból nem kielégítő a választék. A két legnagyobb gyártó cégnél, a Soproni és Kaposvári Ruha­gyárban mintha elfeledkeztek volna az idő múlásáról: akár a két-három év előtti bemutató­ról jöttek volna vltsza a kl» ru­hácskák. annyira nem hoztak újat, anyagukban és fazonúk* bon egyaránt. Kevés volt a télen nagyon célszerű nadrágos együttes, holott a gyermekes szíj-, lök bizonyára ezt szeretnék a boltokban látni. Szemet gyö­nyörködtető volt viszont a Kis­kunsági Ruhaipari Vállalat na­rancssárga fehér pettyes bébi­ruhája, a rátett szívzsebekkel.' A férfiak, a kisebb és a na­gyobb fiúk mostohagyerekek, még mindig. A divat idén sem hozott sok újdonságot számuk­ra. A Zalaegerszegi és a Vö­rös Október Ruhagyár férfi öltö­nyeinek fazonjai megszokottak voltak, s bizony az anyagok minősége sem kifogástalan. Talán kissé elfeledkeztek a vállalat vezetői a kisfiúkról is: egyetlen sportos blézdft és lum- berjackot sem láttunk, pedig a vevők ma már kevésbe igénylik a fiú öltönyöket. S ez érthető is: a gyerekek furcsa kis öre­gekké válnak, a termetükhöz szokatlan felnőttes zakókban. S a jelenlévő szakemberek véleménye közül egy: íme így látta a bemutatót Vajda László, a Centrum Aruház konfekció osztályának vezetője. — Ha nem kívánnánk mindig jobbat, szebbet, azt mondhat­nánk az igényeknek megfelelő ruhákat láttunk itt. De mi is. és így a vevők is igénylik a jerseyből készült férfiöltönyöket, melyekből itt egy sem volt. So­kan keresik a ballon külsejű, ki- begombolható bélésű férfikabá­tokat, — különösen sötétkék­ben — melyek ősszel, télen egy­aránt viselhetők. S ami nem mellékes, az árak; drágák, vál­tozatlanul a qyerekholmik, s bi­zony egy-egy bakfis ballon meg­vétele is komoly erőfeszítést je­lent, hiszen ezek ára ezer fo­rint fölött mozog. A tegnapi bemutató csak fel­villantást adott az őszi-téli kol­lekcióból. Reméljük, hogy a tapasztalatokat leszűrve, a bol­tokban csak a modern és való­ban praktikus darabokkal talál­kozunk majd, Riechel Éva Megkezdik a viziogi engedélyek felülvizsgálását Az Országos Vízügyi Hivatal a jú­liusban hozott határozata alapján több gazdaságtól visszavonta az ér­vényes vízjogi engedélyeket. Az OHV rendeletére tizenhét szakbizottság felülvizsgálta az öntözés hefyzetét az országban és megállapította, hogy nem használják ki megfelelően az engedély adta lehetőségeket. A Déldunántúli Vízügyi Igazgató­ság pécsi központjában elmondták, hogy az Igazgatóság, illetve Bara­nya területén a tizenegyezer hektár­ra kiadott öntözési engedéllyel mind­össze ötezer hektárra juttatnak vizet. Ez alig közelíti meg a harminc szá­zalékos kihasználtságot. A gazdasá­gok itt sem élnek a lehetőségekkel és ezzel más, rászorult gazdaságok­tól vonják el az öntözési lehető­séget. Jelenleg csak úgy lehetne újabb engedélyeket kiadni, ha egyes Szemektől a korábbiakat visszavon­nák. A vizsgálatok során az is kide­rült, hogy sok helyütt az öntöző- berendezések évek óta nincsenek használatban, így azok üzemelés nél­kül amortizálódnak. Tervezik, hogy szükség esetén az állami támoga­tással épült öntözőberendezéseknél egy bizonyos határidőn túl a nyúj­tott támogatás visszafizetésével sújt­ják az érintett gazdaságokat. Ezidáig még Baranyában elvonó intézkedés nem volt. A Déldunán­túli Vízügyi Igazgatóság szakemberei a szakigazgatási szervekkel, illetve az érintett onzdnsáaok szakemberei­vel a közeljövőben megkezdik a ki­adott vízjogi engedélyek felülvizsgá­latát. Visszamenőleg, a több éves öntözési kimutatások ciánján megál­lapítják, hogy az intézmény az utób­bi néhány év alatt milyen mérték­ben élt az öntözési lehetőséggel, és a továbbiakban jogosult-e annak fenntartására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom