Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-23 / 221. szám

1973. augusztus 23. DUNANTOLI NAPLÓ 5 Teljes falurendezés széles körű összefogással Szederkény Megyénkben Udvar község volt az első olyan település, ahol a parkosítást, közterület­rendezést, felújítást „egyszeri nekifutásra" valósították meg. Ez évben Szederkény a soros. Bár a komplex rendezés nem csekély anyagi áldozatvállalást jelent, a Megyei Tanács és a helyi Tanács kezdeményezése itt is indokolt: Naponta többezer gépkocsi halad át Szederkény főútvona­lán. A Pécs—Mohács között lévő település idegenforgalmi szempontból is jelentős. A köz­ség „csinosítása" egyidejűleg korszerűsítést, új létesítmények kialakítását is jelenti. így, fel­újítják a már meglévő gyalog­járókat, szélesítik az ország­utat, csatornáznak, parkírozót és autóbuszvárót építenek. Az összesen kétmillió 300 ezer forint értékű rendezéshez a Megyei Tanács 1 200 000, a helyi Tanács félmillió, a ter­melőszövetkezet és az ÁFÉSZ 150 000 forinttal, a KPM 400 ezer forint értékű munkával já­rult hozzá. Ezen kívül a két szövetkezet dolgozói 55 000, a község lakói 35 000 forint érté­kű társadalmi munkát is fel­ajánlottak. A kivitelezés jelentős részét a szentlőrinci Költségvetési özem mély- és parképítő rész­legének dolgozói vállalták. E hónapban elkészült a 350 méter hosszú csapadékvíz el­vezető csatorna, a DÉDÁSZ szakemberei is befejezték a fő­útvonal menti villanyoszlopok korszerűsítését. Jelenleg a már meglévő gyalogjárók felújítá­sán, illetve az újak építésén dolgoznak a Költségvetési Üzem dolgozói. A közeljövőben megkezdik annak a parkírozónak a kiala­kítását, ahol egyszerre 24 sze­mélykocsi, 6 autóbusz és több motor várakozhat. A meglévő autóbuszváró helyett is újat épí­tenek. A teljes rendezést előre­láthatólag októberre fejezik be. Tavaszra marad a virágosítás és a fásítás. Jövőre kezdik Drávaszabolcs, majd Dunaszekcső és Szalánta községek komplex rendezését. L É. Pécsi fotósok kiállítása Baján Szederkényben q főutca csatornahálózatát építik a szentlőrinci ' Költségvetési Üzem dolgozói Halálos áldozatok, eltitkolt balesetek Baranyában Romlott a munkásvédelmi helyzet Sokszor formális a kivizsgálás — Akik nem kapnak kártérítést Ülést tartott oz SZMT Elnöksége Nőtt a halálos és súlyos bal­esetek száma, minden vonatko­zásban romlott a munkásvédel­mi helyzet Baranyában. Ezt ál­lapította meq tegnapi ülésén az SZMT Elnöksége, az első félév adatait összegező előterjesztést tárgyalva. Megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeiben, va­lamint a bányászatban 3313 baleset történt az említett idő­szakban. Csaknem megduplázó­dott a halálos áldozatok száma, s igen sokan maradnak testi Évadnyitó társulati ülés a színházban • VÉGLEGES MŰSORTERV • NÉGY ÜJ TAG A BALETT­EGYÜTTESBEN • ELSŐ BEMUTATÓ: SZEPTEMBER 28-ÁN Tegnap dplben tartotta évad­nyitó társulati ülését a Pécsi Nemzeti Színház. Breitner Ta­más zenei igazgató köszöntötte a színház művészeti dolgozóit és a megjelent közéleti szemé­lyiségeket, közöttük Antal Gyu­lát, az MSZMP Pécs városi Bi­zottságának osztályvezetőjét, Bőgel Józsefet, a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztá­lyának főelőadóját, Bernics Fe­rencet, a Baranya megyei és Csorba fivadart, a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztályá­nak vezetőjét. Ez után Dobai Vilmos, a szín­ház főrendezője mondott ünne- f pi beszédet. Előbb azonban egyperces néma felállással em­lékeztek meg a magyar színmű­vészet mostanában elhunyt há­rom kiváló képviselőjéről: So­mogyi Erzsiről, Pécsi Sándorról és Dómján Editről. Majd bemu­tatta a társulat új tagjait: Sza- lay Attila főtitkárt, Lukács Ló­ránt karmestert, aki az Állami Déryné Színháztól, Dávid Kiss Ferenc színművészt, aki a Győri Kisfaludy Színháztól, Horváth Bálint magánénekest, aki a Debreceni Csokonai Színháztól, Horváth István és Miklósy Judit színművészeket, akik a főiskolá­ról, Németh István magánéne­kest, aki a Debreceni Csokonai Színháztól, Pákozdi János szín­művészt, aki a Miskolci Nemze­ti Színháztól, Szirtes Adámot - távollétében —, aki a Magyar Nemzeti Színháztól, Vörös Esz­tert, aki a főiskoláról jött Pécs­re. A balettegyüttes új tagjai: Zsarnótzay Gizella, Magasházi Katalin, Szabó Tibor és Fehér Tibor, Mind a négyen most vé­gezték el tanulmányaikat az Ál­lami Balett Intézetben. Új szín­padmestere is van a társulat­nak: a Kaposvárról érkezett Horváth István. Ismertette Dobai Vilmos az évad műsortervét is, amely az eddig kialakult műfaji arányok­nak felel meg. Bemutatják lly- lyés Gyula: A bábjátékos. Ga­ray Gábor: A lebegő Atlasz, Csák Gyula: Terézia, Sándor Iván: Próba, Majakovszkij-Kom- lós János-Marton Frigyes: Po­loska, Marsten—René Clair: A holland kurtizán című prózáját, továbbá Verdi: Don Carlos és Mozart: Figaro házassága című operáját, egy Liszt-Bartók ba­lettestet, Dunajevszkij: Szabad szél és Kálmán Imre: Bajadér című operettjét, Maróti Lajos— Aldobói Nagy Gyula: A virágok gyermekei című musical-jét, a Gyermekszínházban pedig Fa- zekas-Móricz Zsigmond: Ludas Matyi és Mark Twain: Koldus és királyfi című művét. Néhány szóval értékelte az elmúlt évadot, s ennek során felolvasta azt a táviratot, ame­lyet a KISZ Központi Bizottsága küldött a színháznak, és amely­ben megköszöni a Pécsi Ba­lettnek a VIT-en bemutatott ma­gas művészi színvonalú elő­adásait és külön is Tóth Sándor balettigazgatónak a VIT egyéb művészi munkáját segítő tevé­kenységét Az új évad előtt megszívle­lendő gondolatokkal indította el a színház munkáját. így, han­goztatta, hogy a színháznak mindig színpad-, illetve előadás- központúnak kell lennie, minden egyéb szemlélet felesleges, sőt, néha kóros. Felhívta a figyel­met az egyéni és közösségi ér­dek helyes összhangjára és ez­zel a gondolattal fejezte be ünnepi beszédét, hogy „A színház azért van, hogy mi­nél több emberre hasson, ez munkájának értelme, és így fej­lődhet igazi szocialista népszín­házzá I” Ezek után Csorba Tivadar kö­szöntötte a társulatot. A párt­ós állami szervek támogatásá­ról biztosította a színházat, amely az anyagi lehetőségek határain belül eddig is mindig megnyilvánult. Felhívta a figyel­met a közösségi szellemnek á művészi munkában oly nagy je­lentőségére. Majd Bőgel József Közi Patkó Jánosnak, az első magyar színigazgatónak 1792- fcen, a kolozsvári első magyar A IV. Duna menti Folklór Fesz­tivál rendezvényei sorában a „Duna menti népek népművé­szete és néprajia” címmel nagyszabású nemzetközi fotó- kiállítás nyílott Baján. A dija- I zottak között a Mecseki Fotó­klub két tagja is szerepel: dr. Lajos László és dr. Szász Já­nos, aki a híres baranyai festett díszítésű református templomo­két m,-í''‘a be képsorában. A dar*művelődési ház­ban a szintén klubtag Lantos Miklós néni éoítészeti témájú fotóiból nyílt kiállítás. VÉDŐRUHA ÜZEMÜNKBE betanítunk varrókat és varrónőket Három havi tanulási időre havi 850,— forint bért fizetünk. Jelentkezés: SZENTLÖRINC, VÉDŐRUHA ÜZEM, ERZSÉBET UTCA 6. SZÁM. színház megnyitója alkalmából elmondott, patinás fogalmazású, s máig megszívlelendő gondo­lataival üdvözölte a színházat. Az évadnyitó társulati ülés után már ma megkezdődött a munka. A két első bemutató: szeptember 28-án lesz, amikor Garai Gábor: A lebegő Atlasz, illetve szeptember 30-án, ami­kor Dunajevszkij: Szabad szél című művét láthatja először a közönség. F. D. fogyatékosok üzemi baleset kö­vetkeztében. Egyes vállalatok­nál megdöbbentő a statisztika; a BCM-nél 14-ről 30-ra, a kom­lói Carbonnál 25-ről 43-ra, a Baranya—Tolna megyei Tégla­ipari Vállalatnál 16-ról 46-ra, a XIV, AFIT-nál 13-ról 27-re emel­kedett a balesetek száma, az el­múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az SZMT munkavédelmi bi­zottságához beérkezett 822 bal­eseti jegyzőkönyv alapján meg­állapítható: a sérültek között feltűnően sok a fiatal. Legtöbb baleset rakodás, szállítás köz­ben történt. Mindehhez hozzá­járult, hogy sokhelyütt még nem megoldott az anyagmozgatás gépesítése, korszerűsítése, a rak­tárok, műhelyek, szűkek, zsúfol­tak. Kevés a hely a gépek, be­rendezések kezeléséhez, a fi­gyelmetlenségen kívül ez a leg­főbb oka a csúszás-botlásból eredő balesetek magas számá­rlak. A bonyolult termelőberen­dezések üzembeállításával foko­zódik a baleseti veszély, a dol­gozók ugyanakkor nincsenek kellő színvonalon felkészítve a gépek biztonságos kezelésére. A szakszervezetek egyik leg­fontosabb érdekvédelmi felada­ta a bekövetkezett balesetek kivizsgálása, a dolgozók erköl­csi, anyagi képviselete. E téren a leglassúbb az előrehaladás. A szakszervezet vezetői eseten­ként csak formálisan, vagy egyáltalán nem vesznek részt a tényleges kivizsgálásban, utólag hiányosan tárják fel a baleset körülményeit. Az esetek 85 szá­zalékában a baleset áldozatát teszik felelőssé a történtekért, anélkül, hogy számbavettek volna valamennyi tényezőt. (Gé­pek, berendezések műszaki ál­lapota, munkakörülmények, vé­dőberendezéssel való ellátott­ság, stb.). A tapasztalatok szerint az ér­dekképviselet nem kielégítő a baleseti kártérítési ügyekben. Kellő felvilágosítás, támogatás híján vannak, akik egyáltalán nem, vagy csak 1—2 év múlva kérik kárigényük elismerését. Ez utóbbiaknál már nehéz a bal­eset körülményeit igazoló bizo­nyítékokat beszerezni, a dolgo­zó károsodik. A vállalatoknál végzett vizs­gálatok során számos baleset­re derült fény, amit — a sérült érdekeivel ellentétben rosszul értelmezett vállalati szempontok miatt — eltitkoltak. Ilyen sza­bálytalanság miatt 18 esetben folytattak le szabálysértési eljá­rást megyénkben. A baleseti helyzet aggasztó alakulása szük­ségessé tette, hogy az SZMT-nél és a megvebizottságoknál be­számoltassák a tett munkavé­delmi intézkedésekről g vállala­tok vezetőit, szb-titkárait. A Pécsi Bőrgyár' a Mohácsi Ve­gyesipari Vállalat, a komlói Carbon, a Téglaipari Vállalat, a Volán 12-e*s Vállalata vonat­kozásába^ és másutt, már élt ezzel a jogával az SZMT, Ezen túlmenően elrendelték több üzemben, hoav a munkavédel­mi helyzetet műszaki konferen­cián tárgyalják meg a vállalat érintett szakemberei. Az SZMT Elnöksége tegnapi ülésén úgy határozott, körlevél­ben hívja fel a szakszervezetek figyelmét a legsürgősebb tenni­valókra, Tegnap történt Ülést tartott szerdán Pécsett a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának végrehajtó bizottsága. A második félévi ülésterv meg­beszélése után összegezték az Ifjúgárda tevékenységének me­gyei tapasztalatait és javasla­tot tettek az 1973—74. évi ki- . képzési feladatokra. « Ez évben szeptember 15-től Sikondán kerül sor 150 ifjú­gárda tisztségviselő kiképzésé­4 méter és kiló Párizsba utazik.. „Súlyos dolgok“ három megyében A z örökké késő beosztott örök trükkje: kicsit vissza­igazítja az óráját és angyalian ártatlan képpel megjegyzi: jé, nálam még csak ennyi van . . . A pontosság viszonylagosnak tűnik, pedig az, hogy mi a pontos, az nagyon is pontosan körülhatárolható. Az órák pél­dául a greenwichi időhöz vi­szonyítva sietnek vagy késnek, - és sajnos mindig a főnök órá­ja jár a greenwichi idő szerint. Ezt tudomásul kell vennünk... A pontosság a királyok udva­riassága. Pécsett viszont tizen- valahány embernek a pontos­ság a kötelessége, mestersége. Ök az Országos Mérésügyi Hi­vatal pécsi kirendeltségének munkatársai, akik három me­gyében „pontoskodnak’' min­denféle mérőszerkezeten, alkal­matosságon . .. Hja, gyanakvó az embér. A mérésügyi szakembereknek az még nem elég, hogy pontos a hitelesített mérleg, gázóro-ffié- rő, hőmérő, méterrúd, ők azt is mindig rertdszeresen ellenőr­zik, hogy pontos-e az a mérő­eszköz, amivel Ők ellenőriznek, sőt időről-időre arról is meg­győződnek, hogy az ellenőrzés­re használt mérőeszközök ellen­őrzését szolgáló mértékek meg­felelnek-e a nemzetközi szabá­lyoknak .*. Szóval, bonyolult dolog. Ah­hoz, hogy megértsük, ismerni kell például a súlyók „rendfo­kozatát". Először is vannak a főnormál súlyok, utána követ­keznek a hivatali normálsúlyok és végül a közkatonák — vagy­is a névtelen, hitelesített, ám egyszerű súlyok, amelyekkel a vásárló is találkozik az üzle­tekben... Az „egyszerű” súlyokat ha­sonlítják a normálsúlyokhoz, a normálsúlyokat a főnormál súlyokhoz - és még mindig nincs vége: Budapesten az Or­szágos Mérésügyi Hivatalban bura alá zárva őriznek egy pla­tina-irídiumból készült egykilóst — ez az összes magyarországi súlyok „főnöke". Vagyis közvet­ve mindent hozzá hasonlítanak. Na persze, „neki” is van felet­tese: Párizsban a Nemzetközi Mérésügyi Hivatalban őrzött egykilós súly. A legfőbb magyar egykilóst, és a hasonló gondos­sággal őrzött „fő egy métert" négyévenként Párizsba viszik, hogy összemérjék az eredeti­vel... Hát ez az abszolút pontos­ság. Ugye egyszerű? A hármas szóm, kis figurával ** a főnöké. Ha ez van bele­ütve egy hitelesített mérlegbe, a hozzáértő rögtön tudja, hogy a hitelesítést a főnök, Decleva Béla kirendeltségvezető végez­te. Minden munkatársának van számozott, más-más figurájú „névjegye” - a pontosságért vállalni kell a felelősséget.. Dolguk1,mindig akad. Ők fog­lalkoznak a villamos fogyasztás­mérők, vízmérők, gázmérők, hő­mérők, hosszmértékek, súlymer- tékek, mérlegek, nyomásmérők, tejmérők, űrmértékek, benzinku­tak, hordók, tartályok, tartály- gépkocsik . . . hitelesítésével há­rom megyében. Csak példakép­ben: öttonnás súlyhatárig hász- nálható közúti hídmérlegből 450 van a területükön, 50 öt tonnán felüli, 900 hosszmérték, 56rll űrmérték viseli a pecsétjüket, 50 ezer súlymérték, 26 ezer mérleg pontosságát ellenőrzik bizonyos időszakonként. Összesén 760 benzinkút hitelességére ügyel­nek — ezt a munkát Zala és Vas megyében is ők végzik — és úgy 120 ezer villany-, víz-, gázmérőn tartják rajta a szemüket ... üvegszekrényben őrzött, tok­ba zárt, puha zöld anyagba ágyazott semmi kis fémdarab. Dehogy semmi: pontosan egy milligramm. Legnagyobb „test­vére" a MÁV-nál futkos — négy kocsiból álló hajszálpontosan bemért súlyokkal megrakott kü­lönlegesen óvott szerelvény. Egységnyi súlyt képvisel, ezzel hitelesítik a vasúti hídmérlege­ket . .. Kevés a hitelesítésekkel kap­csolatos visszaélés. „Saját kezű hitelesítés”, hamisítás a felsza­badulás óta nem volt, évente 20—25 esetben kell szabálysér­tési eljárást indítani, s 2—3 ko­molyabb ügy adódik. Az utóbbi időben a kádárok renitensked- tek: hitelezés nélkül adtak el hordókat . . . Annyit nekünk sem árt tudni, hogy a konyhai mér­legek — amelyeket még elősze­retettel használnak a piacon, s a kapuk alatt - nem hitelesít­hetők, tehát enyhén szólva ké­tes a pontosságuk ... KJ em mindig lehetett hitelt adni a mértékeknek. Ma­gyarországon az 1874-es, a mé­ter bevezetéséről szóló rendelet 8. törvénycikke foglalkozik a hi­telesítéssel. Azóta vigyáznak alaposan képzett, megbízható szakemberek a pontosságra. Műszérek, jól felszerelt labora­tóriumok segítenek abban, hogy ők abszolút pontosak lehesse­nek ... A hitelesített mérőeszközök­ben tehát lehet bízni. Igen, de ... — A kezet mi sem tudjuk hite­lesíteni - mondja Decleva Béla. — D. Kónya — f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom