Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-21 / 219. szám

Mezőgazdasági gépek az országnak — világszínvonalon’ Naponta 3 órát zárva a sorompó Jövőre: sétáló A szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat cukorrépabetakaritó gépsora. Mindenki úgy közlekedik, ahogy akar Szeptember élésétől új forga mi rend * Megyeri úti keresztezésne Végre átjut az autó a sorom- | pón, gurul néhány métert, az- ! tán percekig áll. Az előtte ke- ' resztirányban áramló forgalom nem engedi kifordulni a Mártí­rok útjára. A Mártírok útjáról jövő autó beáll a kijelölt sáv­ba jelezvén, hogy balra kíván fordulni a Megyeri útra. Vár, vár. .. mögötte egééz kocsisor áll már, de a szemből jövő forgalom nem ad szabad utat. Közben pedig a sorompót nyit­ják, zárják . . . Egy korábbi vizsgálat adatai szerint a pécsi Megyeri úti ke­resztezésben a sorompó a nap 24 órájából 3 óránál tovább van zárva, az áthaladó jármű­vek száma pedig megközelíti (vagy a felmérés óta talán meg is haladja?) a 4000 darabot. A keresztezés jelenlegi forgalmi rendje nem alkalmas a helyzet könnyítésére, jóllehet a közeli hetektől alaposan megváltozik itt minden. A keresztezés for­galma jelentékenyen felduzzad. A felüljáró építése miatt le­zárják a Bolgár Néphadsereg útját, amelynek jelenlegi forgal­mából csak egy részt vehet ót a most épülő Légszeszgyár ut­cai terelőút. Másik — a város nyugati részei felé irányuló — részét feltétlenül a Megyeri út felé kell terelni. Ennek érdeké­ben a közeljövőben — előre­láthatóan szeptember elején — új forgalmi intézkedéseket ve­zetnek be a keresztezésnél. Újdonságok A szekszárdi MEZŐGÉP Vál­lalat már hosszú ideje foglal­kozik öntözőberendezések gyár­tásával — a felfutás esztendeje azonban 1971 volt: ekkor vásá­roltak egy igen korszerű, auto­matizált csőtoló gépet, amellyel világszínvonalon tudnak termel­ni. Jelenleg — kormányprogram keretében — a szekszárdi gyár és vidéki gyáregységei látják sl oz ország mezőgazdaságát komplex öntözőberendezésekkel. Ebben az esztendőben eddig 100 ezer darab öntözőcsövet — 600 ezer folyóméter —, és 30 ezer különböző szórófejet szállí­tottak a mezőgazdasági üze­meknek — összesen mintegy 100 millió forint értékben. Az idén már exportra is vittek ezekből a gyártmányaikból: Mongóliába és Vietnamba szállítottak 10 mil­lió forint értékű öntözőberende­zést. Amint Vörös Antal, a szek­szárdi MEZŐGÉP Vállalat fő­könyvelője elmondta, tárgyalá­sokat folytatnak angol, NDK, NSZK cégekkel, várhatóan tőlük is nagyobb tömegű megrende­lés érkezik, a francia, NDK, NSZK üzemekkel pedig a koo­peráció lehetőségét is keresik. Folyamatos fejlesztés A már ismert és a gyakorlat­ban jól bevált öntözőberendezé­sek mellett mindig korszerűbb gyártmányokkal jelentkeznek a piacon: most már sorozatban gyártják a vontatható öntöző- berendezés több típusát, újdon­ságnak számit a Sió 100-as mű- száltömlös öntöző — és elké­szültek — jelenleg több gazda­ságban kipróbálás alatt állnak — az első önjáró öntözőberen­dezések. Ezeket az országban több helyütt is bemutatják a szakembereknek — jövőre pedig megindul az önjáró öntözők so­rozatgyártása. A „sétáló öntö­ző" úgy látszik keresett lesz: már eddig 20—25 millió forintos Szekszárdiról megrendelést kaptak. Ugyan­csak jövőre indul az új típusú szórófejek sorozatgyártása is. A BNV után Prága Az összesen 1600 embert fog­lalkoztató, 300 milliós termelési értéket produkáló szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat másik fő profilja: a cukorrépabetakaritó gépsorok gyártása. A három gépből — kiszedő, fejező és ra­kodó — álló gépsorral talál­kozhattunk a Budapesti Ipari Vásáron —, jelenleg egy prágai kiállításon ismerkednek velük a szakemberek. A cukorrépabeta­karító gépek gyártását három esztendeje kezdték és most már több száz gépsoruk dolgozik az országban. Az idén 180 gépsor­ra fogadtak el megrendelést, száz már kint van a mezőgaz­dasági üzemekben, és arra tö­rekednek, hogy szeptember 15- ig mind a 180 gépsor ott legyen a rendeltetési helyén. A vállalat nagy gondot fordít a vevőszolgálatra: az ország tíz cukorgyári körzetében járnak a vevőszolgálati kocsik — rend­szeres szakmai segítséget ad­nak a korszerű gépek kezelésé­hez, üzemeltetéséhez. Exportra is Először tavaly jutottak kül­földre ezek a betakarító gépek, a jugoszlávoknak szállítottak 20 komplex gépsort, a szomszéd ország részéről továbbra is ko­moly érdeklődés mutatkozik. Jö­vőre hat országba viszik el, ki­állításra, bemutatóra a gépei­ket az öntözőberendezésekkel együtt, külföldi kooperációs tár­gyalások pedig jelenleg is foly­nak. A negyedik negyedévet jó­részt a jövő évi felkészülésre fordítják, s indokolt az alapos előkészület: már most 200 mil­liós megrendelése van a szek­szárdi mezőgazdasági gépgyár­nak ... Fortuna kedveli Baranyát 38 személygépkocsit nyertek az idén megyénkben „Ha én egyszer nyernék a lottón ..." — sóvárgunk a sze­rencse után. Hát most nyertek: a lottón, a totón, tárgynyeremé­nyen, borítékos sorsjeggyel és autónyeremény-betétkönyvvel is. Fortuna istenasszony kedveli Baranyát, már ami a szerencse- játékokat illeti. Ezt bizonyítják a rideg számok — amik mögött pénz van, csaknem 25 millió fo­rint. Ennyit nyertek ebben az évben a oécsi. és baranyai sze­rencsesek. A sok ezer 2 és 3 találatos szelvényen kívül 84 négytalá'a- tos és egy öttalálatos szelvényt váltottak be az elmúlt hét hó­napban az OTP Baranya megyei Igazgatóságán. Totónyeremé­nyekre közel 4 millió forintot fi­zettek ki. Ezen belül a 13 'talá­latos szelvény 215 ezret ért. A borítékos sorsjegyeken — 8, 20, 50 és 500 forintonként — össze­sen 1 millió 115 ezer forintot kaptak kézhez a szerencsét próbálók. A februári — autónyeremény­betétkönyv-sorsoláson 18, má­jusban pedig 20 Trabant, Zsigu­li Skoda és Zaoorozsec sze­mélygépkocsi került Baranyába. 1973 a szerencse éve. És még nincs vége ... ! Ben Quick, röhögő papírpofa, menő cuccok... Nem mind butik, ami csöppnyi Egyszer csak üvöltő kékre fes­tettek egy rozzant pécsi házat a 1 „feketecsempés húsbolt" szom- j szédságában. Pontosabban I szólva, csak a felét mázolták ilyen idegborzoló színűre, a másik fele maradt úgy, ahogy | az idő kikészítette. Később a l kék fehérre váltott, s a homlok­zaton megjelent egy tábla: „ametiszt butik”. így született az új idők új divatjának új pé- j esi üzlete, — amely küllemre legalábbis fedi azt a tartalmat, j amit a magyar nyelv a „butik" szó alatt ért. Vagyis nem „bou­tique", hanem netán az is akarna lenni... Miért? Vajon miért népszerűek ezek a „magyar módra profilírozott" butik-boltok? Mert, hogy nép­szerűek, azt egyre szaporodó számuk is bizonyítja. A vála­szok :- Mert turkálni lehet a hol- mik között...- Itt igazi tarmernadrágot is kapni. ..- Minden az ember szeme előtt van __- Kedvesebbek az eladók. .- Sok az igazán menő cucc... cában, közvetlen egyszerűség­gel „Super Sztár"-nak nevezte­ti magát a cégtábla szerint. A kirakat „nem ránt be a bolt­ba”, a kiállított holmik nagy részét majd mindenütt meg le­het venni. Nincs oz a kimon­dottan nagy árubőség, viszont — üzlet az üzlet — barackot is le­het venni. Ennek ellenére kong a bolt.- Mit tudna jóI eladni?- Azokat az új ingeket, ami­ket most hirdetnek. Fölül is zse- bes meg alul is zsebes . ..- Van belőle?- Egy szem se. A Fenyő-féle üzlet a Doktor Sándor utcában — igaz, nem butik — már jó ideje zárva. Két kirakqtóban a rövid magyará zat: „nyári szünet”. Mint a szín­házban. Majd ha jön a sze­zon ... Kicsit lejjebb új üzlet ígérke­zik „Kati kötöde" címmel, fel­jebb a Sallai utcában egy nem tudom „minek nevezzelek" ska­tulyányi bolt kínál, - mindent. Ordítóan otromba giccseket és nemesebb veretű holmikat, ki- nek-kinek. Van itt baba, röhögő papírpofa, csillogó kis szarva- socska és Ben Quick trikóra nyomva hatvanhétért. Ez a cucc például igen divatba jött ezen a hosszú forró nyáron. A buti­kokban „kelt életre". Butik ? — Bazár... Általános tapasztalat butik ügyben: ezek az eredetileg jobb célra hivatott kis maszek üzletek egyre inkább elcsúsz­nak a bazárok felé, — azokból viszont bőségesen el vagyunk látva. Szóval nem mind butik ami ... Felfedezve egy újabb pécsi butikot, valaki így vélekedett a huszas buszon: „lobban sze­retnék több zöldséges-butikot látni." Kommentárnak sem rossz .. . A MÁV már megtette, ami tőle telik: a vasúti átjáróban el­végezte a régóta esedékes útja­vítást. A háromórás sorompózár csökkentését viszont már nem tudta vállalni. A további intézkedéseket in­dokolja, hogy a sorompó és a Mártírik útja közötti rövid út­szakaszon állandóan a közbe­zárás veszélye fenyegeti a jár­műveket, az útburkolati jelek hiányosságai miatt mindenki úgy közlekedik, ahogyan akar, s az autóbuszmegálló a jelenle­gi helyen erősen zavarja az út- keresztezés forgalmát. Az autóbuszmegálló áthelye­zésére hamarosan sor kerül, a leállóöblöt már építik az Űrha­jós utcánál. A keresztezés so­rompó felőli oldalán mindkét sarkot lekerekítik és különösen sokat vesznek le a Veress Endre úti sarokból. Ezzel a be- és ki­hajtást akarják megkönnyíteni. Tervezik azt is, hogy az ÉPFU- telep Megyeri úti kapujának a forgalmát korlátozzák. A ke­resztezés új forgalmi rendjének lényeges eleme lesz, hogy a csomópont környezetében mint­egy százméteres sugarú kör­ben a járművek számára csak kisíves mozgást engedélyez­nek. A szeptembertől bevezetendő új forgalmi rendet továbbfej­lesztik a későbbiekben, amikor a keresztezésnél közlekedési jel­zőlámpákat is helyeznek el. A lámpákat a sorompó nyitásá­val és zárásával összhangban működtetik majd. D. K. J. Szeptember 3-án ismét kopog a holló — Ha itt veszem meg, nem jön szembe a pulcsim az ut­cán ... A megkérdezettek, — a buti­kok közönsége — jórészt fiata­lok, már olyan fiatalok, akik­nek merszük, és főleg pénzük van az utolsó divat, netán a hazai anyagba öntött „impor­tált divat” szerint öltözködni. Sok a külföldi is, itt nem kell kérni, csak rámutatni, elvenni, felvenni, — és fizetni. Körséta Pécsett A Kossuth Lajos utcai „teena­ger bolt" a keresztségben ugyan nem „butik", de jellegében annál inkább. Roskadásig töm­ve áruval — és vevőkkel. Válo­gatnak, turkálnak, gusztálnak, vesznek. Van miből választani, — az apró olcsó minőségű dísz­vackoktól az elsőrendű divat­suszteroknál készült cipőkig minden megtalálható, a polco­kon, plafonon, pultokon. „Csak tessék, csak tessék . .." Majdnem szemben az állami butik, Zalatnay Cini dedikált lényképével. A választék az előbbihez képest, hát hogy is mondjam . . . gyengébb. Any- nyit mindenesetre a javára le­het írni, hogy nem annyira vá­sári bazárjellegű, hiányoznak a filléres bóvlik, — de hiányzik sok minden más is . . . — Mit keresnek a fiatalok? — A fekete fehér pulóvert, meg a valódi farmernadrágot, — mondja az üzletvezető. — Hiába keresik? — Nálunk hiába ... i Csöppnyi üzlet a Rákóczi ut­Előny az irányítószámos küldeményeknek Hála az átütő erejű, ám meg­lehetősen költséges holló-pro­pagandának, a magyar közön­ség nagyszerűen vizsgázott pos­tai irányítószámból. A francia posta azon kesereg, hogy a franciákat nem lehet megtaní­tani az irányítószámok haszná­latára, a Német Szövetségi Köz­társaságban is — bár évek óta él a rendszer — a küldemények mintegy 60 százalékára írják rá a számot. S nálunk? A pécsi Postaigazgatóságon elmondták, hogy a négy megyében — az országos átlagnak megfelelően — kitűnő az irányítószámmal ellátott küldemények aránya. A közönséges küldemények közül Tolnában 89, Somogybán 90, Baranyában 91, Zalában pedig 95 százalék viseli a négyjegyű irányítószámot. A lakosság részéről tapasztal­ható megértés alapján mer a posta továbblépni. Szeptember elején a holló ismét kopogtat: a posta áttér a küldemények irányítószám szerinti feldolgozá­sára. Eddig a helységnevek és az irányítószámok egyenjogúak voltak, s a szám nélküli külde­mények ugyanúgy bekerültek az elosztószekrény megfelelő reke­szébe, mint a számmal ellátot­tak. Ez a nyolc hónap jelentette az átmenetet a sokévtizedes megszokottságból az újba. Az elosztás nagy földrajzi tudást követelt meg és legenda-szám­ba menő esetekről tudunk, ami­kor a legtalányosabb címzésű leveleket is eljuttatták rendelte­tési helyükre. Rejtvényfejtésre ma már nem vállalkozhat a posta. Naponta 2,5 millió kül­deményt kell továbbítani, s már ez egymaga az ésszerűségre ösztönöz. De egyre kevesebben vannak azok is, akik földrajzi MAGÁNOSOK, KOZULETEK FIGYELEM! E 400-as UNIVERZAL esztergapadra munkát vállal rövid határidővel A DOMBÓVÁRI UNIVERZAL SZÖVETKEZET Dombóvár, Fő u. 22. (Volt AKÖV telep). Ügyintéző: Broczki Imre. ismereteik“ révén hallatlan gyor­sasággal és biztonsággal szor­tírozzák a küldemények évente 2—6 százalékkal növekedő tö­megét. A cél a feldolgozás gé­pesítése, a gépesítés alapja ez irányítószám, ami — ha jól megtanultuk a leckét, tudjuk — a levél irányítótűje. Szeptember 3-ától új elosztó- szekrények veszik át a főszere­pet a postán. A rekeszeket irá­nyítószámokkal jelölik, s csupán egyetlen rekesz marad azoknak a küldeményeknek, amelyekre a feladó nem írta rá a számot. Ez a körülmény a változás jellegét is jelenti: a jövőben a továbbí­tásnál azok a küldemények él­veznek feltétlen elsőbbséget, amelyeken feltüntették az irá­nyítószámot. Természetesen a többi is eljut a címzetthez, csu­pán némi késéssel, esetleg nem a B-napon. A posta A-napnak nevezi a felvételt, a küldemé­nyek 90—91 százaléka a B-na­pon — tehát a feladást követő napon — célhoz ér. C-napon kapja meq a címzett a külde­mények 8—9 százalékát, D-na- pon pedig az 1—2 százalékát. A törekvés természetesen az, hogy minél nagyobb legyen a B-napon kézbesített küldemé­nyek aránya, ez pedig mindin­kább attól függ, hogy ráíriák-e valamennyire az irányítószámot. UMMl k

Next

/
Oldalképek
Tartalom