Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-18 / 217. szám

WS. ougusrtus 18. DUNANTOU NAPIO A fejlődés kulcsa a további gépesítés Azonos létszámmá 38 száz»'ékka] löki bútor Jön az of szett otác s — Kevés a ír éréi es sza&é Három szint már elkészült Baranya 37 tanácsi vállalata az első félévben 12,9 százalék- kai termelt többet, mint az el­múlt év hasonló időszakában. Ez a statisztikai adat önmagá­ban nem sokat mond, de azt szemléletesen bizonyítja, hogy a tanácsi vállalatok fejlődése dinamikus, annak ellenére, hogy körülményeik eléggé mostohák, S ez vonatkozik a oécsi válla­latokra is. összeállí ásunkbcn most néhány pécsi üzem első félévi mérlegét elemezzük. Vo- jon mi húzódik meg a több ovit tizenkét százalékos fejlő­dés mögött? A termelés ilyen arányú fel­futása nem a létszám emelke- ci éréből fakadt, hiszen az 1,1 százalékos létszámnövekedés el­hanyagolható. A vállalatok egyébként kezdik kinőni ruháju­kat. Érthető, hiszen a további termelésnövekedés csak akkor blzfor-l’ható, ha korszerű gépe­ket állítanak üzembe. Ugyanis az állóeszközök több mint hat­van százaléka e'avult, kiörege­dett gépi berendezés. A pécsi váün'atok zöme, közel két éve kezdje meg az intenzivebb gépi beruházásokat, amelyek most is tartanak. Ezek érintették ,<a Bú­torgyárat, a Fémipari Vállala­tot, a Szikra Nyomdát, valamint c Vegyesipari Vállalatot is. A Bútorgyárban oéldául az új gé­pek beállításával a technoló­giai sor átrendezésével az első fé'évben azonos létszámmal 38 százalékkal termelt több bútort a ayár, nrnt a bázisidőszakban. Annak ellenére, hogy az első félévben emelkedtek az alap­anyagok árai, a gyár ezt nem hárította át a fogyasztókra. A gvár egyébként néhány hónapia íétrehozott eov csoportot, amely o lakosság részére bútorjavítá­sokat végez. A Fémipari Vállalat van talán a leghátrányosabb helyzetben a többi vállalathoz viszonyítva. Jelenleg három telepen folyik a termelés, ez természetesen gát­ig a nagyobbarónyú fejlődés­nek. De nem sokáig, hiszen már megkezdődött az új központi telephely kialakítása György- aknán: jtt két üzemcsarnokot < oítenek. A vállalat műanyag- í reme az első félévben két ragy teljesítményű fröccsöntő r épet kapott, ezzel a kapacitás közel húsz százalékkal nőtt. A villalat termelésének fő profil­ját egyébként a műanyagtermé­kek készítése alkotja. A lánc­gyártó részleg ugyanakkor hát­rányosabb helyzetben van. A , gépek zöme elavult, s ezt hűen | tükrözi a következő példa. Amíg j tavaly hárommillió forint érték- I ben exportáltak Lengyelország- j ba, addig az első félévben esu- I pán 80 ezer forint értékű mező- gazdasági láncot szállítottak lengyel megrendelésre. A régi j gépekkel kénytelenek biztosító- I ni a magas minőségi követel- | ményeket. Viszont hazánkban j csupán a Fémipari Vál'a'at fog- , lalkozik ilyen speciális láncok készítésével, éppen ezért az | üzemnek biztosak a piaci lehe- j tőségei. Az igényeket tehát csak i abban az esetben tudják kellő- j képoen kielégíteni, ha új gépe­ket állítanak be. Az első félév- j ben Olaszországból érkezett egy láncqyártógép, s még a má­sodik félév folyamán megérke- i zik a második géo is. A Szikra Nyomda első féléve i könnyebb volt, mint a tavalyi, j Akkor az egyenetlen termelés j volt a jellemző a nyomdára, a félév végén nagyarányú elmara­dások jellemezték az üzem mun­káiét. Idén a termelés a terv­nek megfelelően a'akult, persze azért most is akadtak nehézsé­gek. A nyomda vezetői felké­szültek az új ofszetrotóciós gép fogadására, a könyvkötészet ki­költözött a Hőerőmű mellé. Az ofszet viszont csak az év végére érkezik meg. A nyomdában je­lentősen megnőtt a túlórák szá­ma, uqyanis több mint negyven százalékkal magasabb mint ta­valy. Ennek fő oka, hoay a ta­vasszal megindult Hétfői Du­nántúli Naplót nagyrészt túlórá­ban készítik. A Városi Tanács ipari osztá­lyának felügyelete alá tartozó vállalatok közül a legnagyobb volumenű szolgáltató tevékeny­séget a Vegyesipari Vállalat végzi. A Vegyesiparinál a ter­melés növekedése lassúbb üte­mű volt az első félévben. Fő profiljuk a konfekció és bútor- gyártás, ugyanakkor a vállalat méretes ruhakészítést is végez. A megrendelők viszont sokszor bosszankodnak a több mint egy hónapos vállalási idők miatt. Mi ennek az oka? Kevés a méretes szabó, holott igen nagy a lakos­ság részéről az érdeklődés ez iránt a szolgáltatás iránt. Mi le­het hát a megoldás? Ha a vál­lalat kellő számú méretes sza­bót képez, ezzel már növelni tudja a kapacitást. A másik köz­védén, a lakosságot érintő szol­gáltatás a finommechanikai részleg álta: végzett tevékeny­ség. Jelenten csak Pécsett .uvít. jók az elromlott órákat, fény- képezőgépeket. műszereket, de az elkéozelés szerint kiterjesztik azt az egész megyére- kmaci- I íásukat a dupla'ára növelik, i Végül még egy vál'o'a'ró1 ! szó'jnk A Pécsi Fodrászioari I Válla'at termelése, ha lassúbb | ütemben is. mint néhány évvel j e'n'őtt, de fe:!ődö‘t. Maoaosng rrkábboo i-^-nak fodrászhoz az 1 errbs'e'í. Gondot okoz az is j hmy o m'oimális fe"esz*-'r: I 010" amivel a vállalat rendel- I kezilt, kevés a? üzlethálózat I mea're'ő bővítéséhez, korszerű Salamon Gyula Szerelik a lakóház vázszerkezetét a mohácsi építkezésen í igieüeníiik a nyereségül a tanácsi kommunális és közüzemi váilalatak dolgozóinak jövedelmét A Minisztertanács csütörtöki ülésén a pénzügyminiszter, va­lamint az építésügyi és város- fejlesztési miniszter előterjeszté­sére határozatot hozott a taná­csi kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatok szabályo­zó rendszerének továbbfejlesz­téséről, valamint szervezeti és működési rendjének korszerűsí­téséről. A határozat olyan alap­vető szolgáltatásokat érint, mint a víz-, a csatorna- és fürdőszol­gáltatás, a távfűtés, a melegvíz­szolgáltatás, a köztisztaság, ké­ményseprés, a parkfenntartás, valamint a temetkezés. A határozatot elemezve a Pénzügyminisztériumban el­mondták, hogy az említett vál­lalatoknál feí kell oldani a jó­részt csupán formai nyereség­érdekeltségi rendszer és a szol­gáltatások jellege közötti kisebb ellentmondásokat. Az említett szolgáltatások fenntartásához ugyanis eddig is jelentős állami támogatás volt szükséges. Az állam évenként 1,2 milliárd fo­rintot meghaladó összeget biz­tosít árkiegészítés címén, s el­tekint mintegy 1,6 milliárd forint tiszta jövedelem — eszközlekö­tési járulék, illetményadó, — be­fizetésétől. Ezért a mostani ha fározat szerint a személyi jőve delem növelését, valamint a vál­lalati alapok képzését függet­leníteni kell a nyereségtől. így biztonságosabbá válik az emlí­tett vállalatoknál dolgozók sze­mélyi jövedelmének megfelelő alakulása, mert a nyereségtől függetlenül a népgazdasági terv céljainak megfelelően emelhetik a vállalatok a béreket A lakosság számára alapvető fontosságú szolgáltatások után az állam természetesen tovább­ra is folyósítja a támogatásokat, ezzel is biztosítva a megalapo­zott gazdálkodás feltételeit. Ugyanakkor megfelelő központi irányelvek keretei között — kü­lönösen a vezetői érdekeltség feltételrendszerének meghatáro­zásában és. értékelésében — nagyobb szerepet töltenek majd be a tanácsok. Ezzel mód nyílik arra, hogy a fejlődő társadalmi igények színvonalasabb kielégí­téséhez kapcsolják a vezetők ösztönzését. Az. előkészületeket olymódon kell lebonyolítani, hogy a módosításokat 1974. ja­nuár 1-én bevezethessék. A minisztertanácsi határozat a vállalatok szervezeti és műkö­dési rendjének korszerűsítéséről is intézkedik. Irányelveket ad az érintett szervek, tanácsok részé­re mind a szervezeti, mind pe­dig a vállalati belső mechaniz­mus korszerűsítésével kapcsoló tos feladataikhoz. Az irányelvek hangsúlyozzák, hogy a legfőbb cél a lakosság ügyeinek egy­szerűbb és gyorsabb intézése. Kincsünk és gondunk a szabad idő (4.) Az égő gyújt A negyedik ötéves tervben minden korábbinál nagyobb összeget fordítanak olyan terme­lő és nem termelő beruházások­ra, amelyeket a szakemberek az infrastruktúra fogalomkörébe sorolnak. Tény, hogy nemzetkö­zi összehasonlításban a beruhá­zásokon belül hazánkban vi­szonylag még mindig alacsony az ilyesfajta befektetések ará­nya, bár az ebből származó hátrányok mind nyilvánvalób­A negyedik ötéves tervber inden korábbinál nagyobt .szeget fordítanak olyan terme és nem termelő beruházások i, amelyeket a szakemberek a: frastruktúra fogalomkörébe íróinak. Tény, hogy nemzetkö összehasonlításban o beruhá­zókon belül hazánkban vi- onylag még mindig alacsony 1 ilyesfajta befektetések ará- •a, bár az ebből származó ilrányok mind nyilvánvalób- ]k. Az utakon való torlódás miatt hosszú órák mennek ve­szendőbe — s nemcsak o sze­mélyautók, hanem a teherszál­lító gépkocsik is szenvedői en­nek. A lassú vonatok „megnyújt­ják" a távolságokat, az üdülő­helyi üzletek, éttermek zsúfolt­sága nem egyszerűen bosszú­ság, hanem gazdasági veszte­ségek forrása is. Bűvös kör? Természetes folyamatként fog- ( hatjuk fel az úgynevezett társa­dalmi közös fogyasztás — a kommunális szolgáltatások, az oktatás, az egészségügy, igaz­gatós, rend- és jogbiztonság j stb. — szerepének növekedését j s vele a kiadások emelkedését. ' Ugyanígy jogos igény az infra- i J struktúra egy részének integrá- i | ciója is, hiszen — például - j j hiába a hazai erőfeszítések a víz tisztaságának megóvására, I ha a szomszédos országokból a folyók erősen szennyezve hoz- : zák a vizüket. . . Szükség van az együttműködésre a közlekedés- | ben, a hírközlésben úgyszintén. Az eszközöket s az időt job­ban hasznosítóvá, másszóval ha­tékonyabbá kell tenni a gazda­sági munkát. Mert csökken ugyan a munkaidő, de a terme­lés nem eshetett vissza, sőt nö­velése volt a kötelezettség. A hatékonyság, a szervezettség fo­kozása az egyedüli forrós, amelyből az infrastruktúra fej­lesztése is táplálkozhat. Hét­köznapibban többet, értékeseb­bet kell munkánkkal előállítani ahhoz, hogy szabad időnk tar­talmasabb, zavartalanabb le­hessen. Amíg ez nem érvénye­sül maradéktalanul, addig fönn marad az a fonák helyzet, hogy a munkahelyén immel-ámmal ténykedő háborog a „cammo­gó" vonat, a szegényes áruvá­laszték, o szűkös strand, az ét terem zsúfoltsága miatt. Holott valójában „tükörbe” nézett, s magát, hasonmásait láthatja benne. Számítások szerint 1985-re a keresők többsége — a munka­napok szabad idejét nem véve figyelembe —, esztendőnként 140—150 szabad nappal gaz­dálkodhat. (A vasár- és ünnep­napok a szabadságidő növeke­dése, valamint a minden heti szabad szombat, azaz a negy­venórás munkahét bevezetése teszi ki ezt a tekintélyes idő- mennyiséget.) Fokozza az igé­nyeket az is, hogy fblytatódik a városokba áramlás — egy évti­zed alatt hazánkban a városla­kók száma több, mint félmillió­val gyarapodott —, s ez nem­csak a kommunális szükségle­tekre hat ki, hanem egyebek között a turizmusra is. A városi ember ugyanis már ma három­szor, négyszer annyit utazik — szigorúan a szabadidővel, s nem a hivatással összefüggő utazásokat tekintve —, mint a községekben lakó. Kibővített lista vontuk bizonyítani: minden lé­pésnek megvan a maga hatása, a láncban minden szem össze­függ. Tervezés, tudatosság Egy amerikai közgazdász és szociológus — Werner Z. Hirsph — égő gyújtózsinórhoz hasonlí­totta a szabad idő növekedését, amelyről nem tudni, egymagá­ban van-e, vagy bomba is rej­lik a végén. Néhány váratlan, meglepetésszerű folyamat - mint például a nemzetközi tu­rizmus irdatlan gyors növeke­dése a hatvanas évek második felében — már eddig is bekö­vetkezett, s nyilván, tartogat ilyeneket a jövendő is. Ám túl­becsüljük-e lehetőségeinket, ha azt tartjuk: szocialista társadal­munkban igazán mód nyílik az élet e területének tervszerű be­folyásolására, az egészségtelen jelenségek visszaszorítására, az egészségesek istápolására? Reális lehetőség ez. Nagyobb figyelem, sokrétűbb elemzés a közös tervekben, a jót, a hasznosat a kellemessel összekapcsoló tudatosság az egyéni elképzelésekben — ez az útja, eszköze annak, hogy ne nézzük gyanakodva az „égő | gyújtózsinórt”, hanem azt lós- | suk benne, ami. A technikai ha- j ladás, a társadalmi fejlődés j j törvényszerű velejárója a sza­bad idő növekedése. Nem ön­cél, hanem eszköz, lehetőség, forrós. A tartalmasabb, emberibb, minden tekintetben gazdagabb élethez. Mészáros Ottó (Vége) Igényeink a tervek, teendők listáját épp úgy bővítik, mint a kiadásokat. 1960-ban a nemze­ti jövedelem 0,6 százalékát for­dították népművelési kiadások­ra, ma az arány egy százalék fölött van, azaz megkétszerező­dött, de mégis, kevés. Évente csupán a múzeumok 150 millió forinttal szerepelnek a költség- vetési kiadásokban, a művelő­dési otthonok ennél is nagyobb összeggel, ám lelni-e olyan szakmabelit, aki elégedett ez­zel? Esztendőnként 650—720 szép­irodalmi mű jelenik meg, a te­levízió 2700 óra tiszta műsor­időn át sugároz, az országban 17 000 könyvtár várja a látoga­tókat, megnőtt a szabadegyete­mekre beiratkozottak száma a legutóbbi években . . . ám saj­nos, mindössze 200 csónakház, 260 úszómedence áll rendelke­zésre, kevés a sportlétesít­mény . . . Folytathatjuk — na gyot ugorva - azzal, mint a szabad idő növekedésének egyik lehetséges vetületével, hogy öt év alatt tizenkétezerrel nőtt az ittas botrányokozás, verekedés miatti szabálysértések száma -. . Elkalandoztunk volna? Aligha, Ahogy korábban, most is azt ki­— Szokolai felv. — Épül az ország eiső leszílett vázszerkezetes lakóháza Nagyot néznek az arra járók, kérdezősködnek a szakemberek Mohácson, a Liszt Ferenc utcai tömbbelső építkezésénél. Mint arról már korábban hírt ad­tunk, itt épül az ország első fe­szített vázszerkezetes épülete. Három, hatszintes lakóház készül, itt gyakorolják be az építőmunkások azokat a fogá­sokat. amelyekre nagy szükség lesz a továbbiakban, például a pécsi 25 szintes magasház épí­tésénél. Az alapozással rpár korábban elkészültek, a múlt héten, csütörtökön elkezdték g vázszerkezet szerelését Tizen­két építőmunkás és egy ÍS<5 méter horogmagasságú torony­daru végzi a munkát, az eddi­gi technológiákhoz viszonyítva, szinte hihetetlen gyorsasággal. Egy hét alatt három szint váz- szerkezete épül fel. Hétfőn kez­dik el a feszítést Ha ez elké­szül, leszerelhetik az ideigle­nes alátámasztást, mert ekkor már a pillérek és a födém­elemek 40 tonna erővel szo­rulnak egymáshoz. Ezután kezd­hetnek hozzá a következő há­rom szint megépítéséhez. Gyorsan halad a munka, an­nak ellenére, hogy itt nem le­het kapkodni. Egy centiméteres eltérés, az ami még megen­gedhető. Eddig semmi problé­ma nem volt Az anyagellátás is biztosított, a panelüzem fo­lyamatosan szállítja a pillére­ket, födémeket A Baranya megyei Allomi Építőipari Vállalat szakemberei szerint október 15-re mindhá­rom ház készen áll. KELLEMES A NYÁRI DÉLUTÁN . A Pannónia SZÁLLÓ tetőteraszán! MmSMMmi Nyitva: 15—23 óráig. Vállalatok, ermelöszövetkezetek, állami gazdaságok„ figyelem! Építkezéshez, szerkezeti és egyéb gyártmányokból olcsó áron. nagy választékban vásárolhat használt szerszámokat, gépeket és motorokat finom és durvalemezeket, különféle idomacélo­kat, kör- és betonacélokat, acélcsöveket, szalagacélokat és egyéb vasanyagokat a KOHÁSZATI ALAPANYAGELÖKÉSZITO KÖZÖS VALLALAT PÉCS! TELEPHELYÉN. Pécs, Légszeszgyár utca 30, szám — telefon: 12-202.

Next

/
Oldalképek
Tartalom