Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-18 / 217. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napio XXX. évfolyam, 217. szám 1973. augusztus 18., szombat Ara: 80 füléi Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Fock lenő befelezte moszkvai tárgyalásait Fock Jenő, az MSZMP Politi- Ití Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pénte­ken a Kremlben találkozott Alekszej Kosziginnel, az. SZKP KB Politikai Bizottságának tag­jával, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökével. A két kormányfő az 1976— 80-as évekre szóló népgazda­ságfejlesztési tervek koordi­nálásával összefüggésben meg­vitatta a magyar—szovjet együttműködés számos fontos kérdését Megállapodtak ab­ban, hogy a két ország illeté­kes szervei javaslatokat dói­éi űznek ki a sokoldalú együtt­működés kiszélesítését, töké­letesítését szolgáló további in­tézkedésekre. Ezek az intézke- t esek elősegítik majd a két erszóg pártjai, kormányai által, valamint a szocialista orszá­gok kommunista és munkás­pártjai vezetőinek Krím-félszi- geti találkozóján elfogadott elvi határozatok megvalósítá­sát, Biztosítják a KGST tag­államok szocialista gazdasági integrációjának további elmé­lyítését, a gazdasági együttmű­ködés sokoldalú fejlesztését. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lefolyt találkozón részt vett Lázár György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Ál­lami Tervbizottság elnöke, Vá- lyi Péter, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Magyarország óllondó KGST képviselője, il­letve szovjet részről Nyikolaj Bajbakov, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, és Nyiko­laj Inozemcev, az Állami Terv­bizottság elnökhelyettese. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke és kísérete péntek délután hazaérkezett a Szov­jetunióból. Kíséretében volt Lózár György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Ál­lami Tervbizottság elnöke és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese. Fogadásukra a ferihegyi re­pülőtéren megjelent Fehér La­jos, a Minisztertanács elnök- helyettese, dr. Biró József kül­kereskedelmi miniszter, Púja Frigyes külügyminisztériumi ál­lamtitkár, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a kormány tájé­koztatási hivatalának elnöke, és dr. Szita János miniszter- helyettes, a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok titkársá­gának vezetője. Jelen volt B. D. Sevikin követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivő­je is. Áközeljövőben folytatódnak a magyar—nyugatnémet tárgyalások Nagy János külügyminiszter-helyettes nyilatkozata mm Ünnepi tanácsülés Pécsett Épül az ország első feszített vázszerkezetes lakóháza A fejlődés kulcsa a további gépesítés Négyes k aramból Új létesítményeket adnak át augusztus 20-án Kitüntetések Kitüntették a legjobb társadalmi munkásokat Movies János országgyűlési képviselő ünnepi beszédben méltatta augusztus 20. jelentőségét Pénteken hazaérkezett or a Magyar küldöttség, amely Nagy János külügyminiszter-helyette* vezetésével tárgyalásokat foly- t-itott Bonnban o Magyar Nép­köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti dip­lomáciai kapcsolatok felvételé­ről: előkészítéséről. A megér­kezés után Nagy János a bonni tárgyalásokról nyilatkozott az MTI tudósítójának: — Küldöttségünk — amint a korábbi közlésekből ismeretes •— azzal a céllal utazott Bonn- ba, hogy az NSZK külügyminisz­tériumának képviselőivel tár­gyalásokat folytasson a diplo­máciai kapcsolatok felvételének előkészítéséről és — a két kor­mány utólagos jóváhagyásá­nak fenntartásával — kidol­gozza az ilyenkor szokásos do­kumentumokat. Ez lényegében meg is történt. — A jó légkörben lezajlott tárgyalásokon előzetes egyet­értésre jutottunk a diplo­máciai kapcsolatok felvételének menetrendjéről és az ezzel ösz- szefüggő kérdésekről. Egyeztet­tük a dokumentumok szövegét, amelyekben — egyebek között — olyan kérdések szerepel­nek. mint a jelenlegi kereske­delmi képviseletek jogi helyze­tének megváltozása a diplo­máciai kapcsolatok felvétele után, a nagykövetségek létesí­tésével kapcsolatos technikai és szervezeti tennivalók. írásban rögzítettük a kétoldalú kapcso­latok azon területeit, ahol kí­vánatosnak tartjuk megvizsgálni államközi egyezmények kötésé­nek lehetőségét. — Előzetes egyetértés szüle­tett arról is, hogy az NSZK — a négyhatalmi megállapodás­nak megfelelően — konzuli el­látásban részesítheti Magyar- országon Nyugat-Berlin állandó lakosait. — A tárgyalások most lezá­rult első szakaszában egy kér­désben nem jött létre megál­lapodás. Nevezetesen abban, hogy az NSZK közrerpűködhet-e Nyugat-Berlin állandó lakosait és hatóságait érintő jogsegély- ügyekben. — A küldöttségek vezetői — közölte nyilatkozata végén Nagy János — megállapodtak, hogy jelentést tesznek kormá­nyuknak és a közeljövőben folytatják a tárgyalásokat. Tegnap délelőtt a városháza dísztermében ünnepi ülést tar­tott Pécs megyei Város Tanácsa. A megjelent vendégeket, or­szággyűlési képviselőket, dísz­polgárokat és tanácstagokat Papp Imre elnökhelyettes üdvö­zölte, majd Novics János or­szággyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet. — Ezekben a napokban emlé­kezünk meg a magyar nép ha­gyományokban gazdag, szép ünnepéről — augusztus 20-ról. E napon ünnepeljük a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, azt az alaptörvényt, mely ma­gában foglalja mindazokat a jogokat és kötelességeket, ame­lyek biztosítják hazánk felvirá­goztatását, a szocializmus tel­jes felépítését — mondotta a szónok ünnepi megemlékezése bevezetéseképpen. — De ezen a napon emlékezünk meg ország­alapító István királyunkról is, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a magyar nép fennma­radásában, hiszen ő szervezte állammá a törzsi viszonyok kö­zött élő, vándorló őseinket... Alkotmányunk megszületését hosszú küzdelmek előzték meg — alkotmánynapi ünnepünk te­hát egyúttal a haladó hagyo­mányokra való emlékezés is. Novics János nagy érdeklődés­sel kísért beszédében röviden elemezte azt az utat, melyet ha­zánk az elmúlt évtizedekben megtett, s méltatta azoknak a módosításoknak a jelentőségét, melyek fejlődésünk eredménye­képpen lehetségessé — sőt szükségessé váltak, — Mint ismert: a módosított alkotmányban a korábban hasz­nált „dolgozó" kifejezés helyére az „állampolgár" szó került. Ezt nem szabad egyszerű formai változásnak tekinteni, mert ha­zánkban a fejlődés során meg­szűnt a munka nélkül élők osz­tálya. A dolgozó és az állam­polgár ma már egyet jelent... Novics János ünnepi beszédét követően a tanács meghallgat­ta Papp Imre tájékoztatóját a lejárt határidejű tanácshatáro­zatok végrehajtásáról, elfogad­ta az új szervezeti és működési szabályzatot, illetve az 1973—76. évi tanácsciklus munkaprog­ramját. A tanácsülés rendeletet alkotott a lakóházak házirend­jéről, majd értékelte az „Egy napot Pécsért" társadalmi mun- kaakciá-mozgalom múlt évi ered menyeit. 1969 óta kedves színfoltja az alkotmánynapi ünnepi tanács­üléseknek az „Egy napot Pé- csért”-mozgalom kitüntetéseinek odaítélése. Ez alkalommal Né­meth Lajos elnökhelyettes mél­tatta azt a nagy jelentőségű Pécs köszönti Budapestet Felavatták Budapesten a Zsolnay-díszkutat A baranyaiak a harmadik helyen Véget ért a IV. Országos Ifjúgárda Szemle Pullai Árpád is részt vett a záróünnepségen Pénteken tartották a börzsö­nyi Törökmezőn a IV. országos ifjúgáróa szemle záróünnepsé­gét, amelyen megjelent Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Pacsek Jó­zsef vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Szűcs István­ná, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára, dr. Rudas György rendőr-vezérőrnagy, Gáti József, c Munkásőrség országos pa­rancsnokának helyettese, Kutika Károly vezérőrnagy, az Országos Ifiúqárda parancsnokságának elnöke és Ábel László ezredes. a Határőrség országos parancs­nokságának politikai csoportfő­nöke, A záróünnepségen Szűcs György őrnagy, a KISZ KB Inté­ző Bizottságának tagja, a Hon­védelmi Minisztérium ifjúsági osztályának vezetője mondott beszédet, majd kitüntetéseket adtak át a legjobb ifjúgárdis­táknak, s kihirdették a IV. orszá­gos szemle eredményét. Első: Budapest harmadik szakasza lett, második a budapesti első szakasz, míg a harmadik Bara­nya megye szakasza. Jelentős pécs-baranyai vo­natkozású esemény színhelye volt tegnap a főváros: délelőtt j tíz órakor avatták fel Pest— i Buda—Óbuda egyesítésének centenáriuma tiszteletére Ba- ! ranya megye és Pécs város ajándékát, egy Zsolnay-dísz­kutat, Fürtös György, pécsi ke­ramikus művész alkotását. A reprezentatív iparművészeti al­kotást Budapest I. kerületében, a Vár, Tóth Árpád sétányán állították fel. A díszkút avatási ünnepsé­gén elsőként Kékedi György, a főváros I. kerületi tanácsá­nak elnöke köszöntötte a meg­jelenteket: dr. Nagy lózsefet, o Baranya megyei Pártbizott­ság első titkárát, Kode Istvánt, . I — örülünk, hogy a helyszín kiválasztásánál éppen az I. kerület, ez a számos történelmi és művészeti emléket őrző vá­rosrész fogadhatja díszkútun- kat, amellyel az egész fővá­rost köszönthetjük. Valljon a kút a baranyaiak, a pécsiek szeretetéről és tiszteletéről a főváros iránt. A budapesti szépre és pihenésre vágyó em­berek a kerület legszebb pont­ján gondoljanak mindig arra, hogy e kút a kétezer éves város és Baranya tiszteletadá­sát és a száz éves Budapest köszöntését jelképezi. Pécs város Tanácsának el­nöke elmondta, hogy a díszku­tat Pécs egyik legnagyobb művészi hagyományokkal ren­delkező üzeme, a Pécsi Porce­lángyár, a hajdani Zsolnay gyár méltó utóda készítette ... Wieder Béla, végezetül ezt mondta: ■— A Baranya megyei és Pécs városi párt- és állami szervek nevében e díszkutat valamennyi baranyai és pécsi dolgozó nevében átadom a száz éves jubileumát ünneplő Budapestnek ... A szép képzőművészeti al­kotást Kékedi György az I. kerületi Tanács elnöke vette át és köszönte meg a főváros és a kerület lakossága nevé­ben. Ezt követően pedig a Mecsek Fúvósötös adott rövid műsort. A festői környezetben levő kút harmonikusan illeszkedik a Vár műemléki környezetébe. (Mécs) segítséget, melyet a város lakói, vállalatai, szervei nyújtanak a közös feladatok megoldásához. Tizenkét év alatt közel ezer pé­csi lakos nyerte el e nemes moz­galom kitüntetéseinek valame­lyik fokozatát - s most újabb 91 társadalmi munkás, illetve brigád részesült kitüntetésben. Az értékelés természetesen a hiányosságokat is felszínre hoz­ta. Az elmúlt időben visszaesés következett be a társadalmi munka irányítása, szervezése terén — ezért a végrehajtó bi­zottság operatív bizottság fel­állítását határozta el. E bizott­ság feladata felmérni a lehető­séget, s mozgósítani a rendel­kezésre álló társadalmi erőket. Nyolc kiemelt létesítmény gyor­sabb megvalósítását segíthetik a közeljövőben Pécs város lako­sai. Ezek: a Sportcsarnok, a Sik­lósi úti felüljáró, a mecseki parkerdő, a pécsbányatelepl nyári napközis tábor, a hullám­fürdő befedése, az ifjúsági közlekedési park, az óvodai be­ruházások, valamint a központi temető I. világháborús katona- sírjainak rendezése. Különösen nagyjelentőségű ezek közül az óvodai program segítése. Egyre több vállalat, intézmény ajánl fel anyagi segítséget a rend­kívül súlyos óvodai helyzet ja­vítása érdekében — éppen ez­ért a Városi Tanács külön csekkszámlát nyitott. Szép akció kezdődött a köz­temetőben is. Az évtizedek óta gondozatlan első világháborús katonasírok rendbehozását a középiskolák és szakmunkás- képzők bevonásával a nyár ele­jén megkezdték. A munka pil­lanatnyilag áll, de a tanév be­indulása után folytatni fogják. A Városi KISZ-bizottság közre­működése eredményeképpen eddig 329 fiatal dolgozott a te­metőben, s a csaknem 2000 sír­ból 645-öt rendbehoztak. Szükség van tehát a segítség­re — s a lehetőségek is rendkí­vül sokszínűek. Pécs megyei Város Tanácsa köszönetét fejez­te ki mindazoknak, akik tettek­kel bizonyították városszeretetü- ket az elmúlt évben, s a társa­dalmi munkaakció eredményei­nek elismerése, illetve tovább­fejlesztésének ösztönzése céljá­ból kilencvenegy aktivistát, illet­ve brigádot és vállalatot tünte­tett ki arany, ezüst és bronz diplomával, illetve plakettel. A kitüntetettek között legtöbben a Mecseki Szénbányák, a Me­cseki Ércbányászati Vállalat, a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat, illetve a Hőerő­mű dolgozói. Számos pedagó­gust, szülőt és nyugdíjast is ki­tüntettek. A 91 kitüntetésbői egyébként 58 Pécs I. kerületé­be kerül — bizonyítva: változat­lanul ez — a többségben mun­kások lakta —, kerület tesz leg­többet városunkért, B. Sw J i Budapest I. kerületi Pártbizott­ság első titkárát. Kelemen La­jost, a fővárosi tanács általá­nos elnökhelyettesét, Horváth Lajost, a Baranya megyei Ta- ; nács elnökét, Szentirányi Jó­zsefet Pécs város Pártbizott­ságának titkárát, Bodonyi Pál- i : nét, a HNF Budapesti Bizott- ; sága titkárát, Barcs Sándort és Inokai Jánost, a kerület or- i szággyűlési képviselőit, Fürtös j Györgyöt, a díszkút alkotóját. Az ünnepi beszédet Wieder , [ Béla, Pécs város tanácselnöke ’ mondotta. Egyebek között szólt i az egy évszázada egyesült Pest-Buda és Óbuda történe- téről, az ország fővárosának i fejlődéséről, majd a következő­ket mondotta:

Next

/
Oldalképek
Tartalom