Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-16 / 215. szám

augusztus 16. DUNANTOLI NAPLŐ 3 Természetvédelem — tájvédelem Pécs különös fekvése, műemlékei és a megye természeti szépségei adják meg Baranya legfőbb vonzását. Az idegen ezek­ért ide tér vissza újra meg újra. Mert megyénk bővelkedik táji, természeti szépségekben, amelyek mint mindenütt a világon pusztulában vannak, védelemre szorulnak. A természeti értékek megóvása még fontosabb, mint a műemlékeké, mert ha egy mű­emléképület összedől, eredeti formájában újra felépíthetik. Am egy kipusztult fát nem varázsolhatunk újjá, pusztulása végleges, visszavonhatatlan. Az itt élő emberek szeretik megyéjüket, aggódnak termé­szeti értékeik sorsáért. A ter­mészetvédelem mégis csak a legutóbbi időben tudott a ha­gyományosan nívós műemlék- védelmünk rangjára emelked­ni. Talán furcsa, de nagyon is érthető, hogy ez a változás épp egy 1971-ben hozott kor­mányrendeletnek köszönhető, amely leadta azt a hatáskört a megyéknek, amivel korábban csak az Országos Természet- védelmi Hivatal rendelkezett. Baranyában óriási lökést adott a természetvédelemnek az, hogy ma már a Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága is védetté nyilváníthat bármely arra érdemes tájat, fát, ritka növényt, vagy más természeti értéket. Hogy a tanács mennyire élt is ezzel a jogával, arra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy 1972- ben a rendelet megjelenését követő évben nyolc védetté nyilvánítást fogadtak el, többet mint a felszabadulástól 1971-ig összesen. A háború utáni évek­ben nyilvánították védetté a Mélyvölgy, melegmányi tufa gátas vízeséseket, a tekeresi Sárkánykutat, a sellyei arbo­rétumot, az O-Dráva medrét — Szaporca és Cun határában — és végül 1971-ben az ország egyetlen halrezervátumát a Herman Ottó tavat, a Ma­gyarországon őshonos halfa­jok egyedülálló gyűjteményé­vel. Ezek országos jelentőségű védett területek, csakúgy, mint az 1941-ben védetté nyilvání­tott abalígeti cseppkőbarlang, vqgy a Szársomlyó tövében nyíló magyar kikerics, amelyet 1944-ben tettek védetté. Ez a felsorolás ugye egyál­talán nem tükrözi hűen termé­szeti szépségekben bővelkedő megyénk arculatát, sem pedig azt a sokszáz bejelentést, ké­relmet, amit magánszemélyek, hivatalos szervek tettek egy- egy természeti érték védetté nyilvánítása ügyében az évek során. Sok mulasztást pótolt egyetlen esztendő leforgása alatt a megye és így is csak a legfontosabbakat, mert hisz rengeteg még a teendő. Az évek óta elfekvő kérelmeket felülvizsgálták, szakértő bizott­ságokat küldtek a helyszínek­re, s ennek alapján született meg a döntés. így 1972-ben mint megyei jelentőségű ter­mészeti értéket nyilvánították védetté a Mecsek legbővízübb karszt forrását — ez táplálja az orfűi tavakat is — a „Víz- fő’” forrást —, amely mögött, mintegy 5 kilométer hosszú­ságú járható barlangrendszer húzódik. Védetté tették az 1700-as évek végén létesített püspökszentlászlói parkot, amelyben a fenyőktől a lom­bos fákon át a cserjékig 85 féle faj található. A múlt év óta védett növényünk a me­cseki vad pünkösdi rózsa és védetté nyilvánították lelőhe­lyét a szépséges Takanyói völ­gyet is. Védett terület lett az óbányai patak völgye Óbányá­tól Kisújbányáig, a helyreál­lított Marévár környéke, az itt lévő erdő ritka páfrányflórájá­val, a hosszúhetényi termelő- szövetkezet 64 holdas Nagy­mező nevű legelője 1 szép töl­gyeseivel, s végül védetté nyil­vánították a zengővárkonyi sze­lídgesztenye erdőt is. patapoklosi legelő tölgyeseit, a Kétújfalu és drávasztárai óriás tölgyeket, a sellyei tsz terüle­tén lévő ritkaságnak számító magyar kőriseket, az ibafai italbolt mellett lévő óriás pla­tánt. Pécs város belterületén egy óriás fenyőre és két szőlő­fára kértek védettséget. Bete­lepítési védelmet adtak a 460 hektáros pécsi parkerdőre is, amelynek feltárására két év óta jelentős összeget fordít a város, tavaly 1,1 millió, ebben az évben pedig 2,5 millió fo­rintot. Az idén 'tárták fel spor­tolási célokra Égervölgyet, ahol egy úgynevezett tornapálya épült, továbbá egy fél hektá­ros tó és 20 kilométer hosszú sétaút. A Mandulásban most folyik a tornapálya építése, amelyet augusztus 20-ra adnak át. A pálya két körből áll, a | belső 1440 méteres pálya a gyerekeknek, a külső 3150 mé­teres pedig a felnőtteknek ké­szül. Bárki díjtalanul igénybe­veheti. S bár ez már nem szo­rosan vett természetvédelem, végső céljában megegyezik azzal: biztosítani az ember és környezet harmóniáját. A védett terület közkincs, s ezt a terület használói ma már tudomásul veszik. Nagyobb gond, főként anyagi gond ezek megjelölése, őrzése, karbantar­tása, vagyis megóvása. Az or­szágos védettséget élvező má- riagyűdi cseppkőbarlang be­járata már évek óta beomlott, kezelője a községi tanács, ám az ilyen anyagi terhek megha­ladják a helyi lehetőségeket. A természetvédelem mostoha te­rület volt eddig, olyan amire pénzt egyáltalán nem fordí­tottak. Ezen o tarthatatlan helyzeten kíván változtatni a jövőben a Megyei Tanács, ami­kor 1974. évi költségvetéséből egy meghatározott összeget el­különít természetvédelmi cé­lokra. Akié a jog, azé a kötelesség, tartja a régi közmondás, s valóban nem elég egy terüle­tet védetté nyilvánítani, gon­doskodni kell annak megóvá­sáról is. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága előtt már egy sor új kérelem fek­szik. A helyszíni bejárások megkezdődtek, s előrelátha­tóan még ez évben védetté nyilvánítják a szigetvári vár környékét, a mozsgói szociális otthon csertői parkját, s egy sor értékes fát, így többek közt a Nagydobsza, Tótszentgyörgy, Komócsin Zoltán kanadai vendéget fogadott Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szer­dán fogadta William Stewart-ot, a Kanadai Kommunista Pórt Politikai Bizottságának tagját, aki szabadságát tölti Magyar- országon. A baráti légkörű ta­lálkozón tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről és teljes egyetértésben kicserélték nézeteiket a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Útra készülnek a gólyák Az Alföld egyes vidékein, a Duna menti „gólyás falvakban” már gyülekeznek a gázlóma­darak. A megfigyelők szerint a hűvös éjszakák siettetik a köl­tözést. Csapatokba verődve ké­szítik fel az. utódokat a hosszú útra, kondíció-javításra is szük­ség van a fiataloknál, mert ez idén szűkös volt az élelmezés, a gólyapárok több kilométeres körzetet repültek be, hogy el tudják látni kicsinyeiket. Kedvezően indult a szarvasmarha-tenyésztési kormányprogram megvalósítása — Hogyan értékelik a szarvasmarha-tenyésztésben, tar­tásban egy év alatt bekövetke­zett fejlődést? Erre a kérdésre a MÉM illetékesei elmondották: a nyári, június 30-i állatszám­lálás adataiból — amelyek az összes szarvasmarha-állomány 2.8. valamint a tehén- és elő- hasi üsző-állomány 3,8 száza­lékos növekedését tanúsítják — egyértelműen bebizonyosodott: a szarvasmarha-tenyésztés fel­lendítésére hozott kormányha­tározat kedvező helyzetet te­remtett az állattartáshoz, s az új lehetőségeket ki is használ­ják a mezőgazdasági üzemek. A kedvező közgazdasági felté­teleknek tudható be, hogy az első félévben a múlt év azonos időszakához képest 50 millió li­terrel több tehéntejet vásároltak fel az országban és 3 ezerrel több szarvasmarhát vágtak le a húsipari üzemekben. Az egy tehénre jutó 1972 évi 2363 kilogrammos tejtermelés is növekedett — meghaladta a 2400 kilogrammot — s ezt el­sősorban azzal lehet magyaráz­ni. hogy a mezőgazdasági Kincsünk és gondunk: a szabad idő (2.) Az igények válaszútja Lendületesen épül a IV. ötéves terv legnagyobb, egy helyben megvalósuló beruházása a péti nagykapacitású műtrágyagyár. Az 1970. január elsején kezdődött építkezés a tervek szerint 1975. december 31-re fejeződik be. Az új gyár — elkészülte után — naponta ezer tonna ammóniát dolgoz majd fel műtrágyává. A technológiai szerelést nemrég megkezdték. Szerelik a karbomid srórótornyol A szabadidő növekedése elő­re nem látható és kiszámítha­tatlan következményeket hor­doz. Mind gyakrabban kerül vá­laszút elé egyén és közösség, mi mellett döntsön, mit ítéljen szükségesnek. Egyik napról a másikra divatossá, föíkápottá lesz valamelyik üdülőhely; tö­megek szállják meg. Építsenek új üzleteket, éttermeket, bővít­sék a szolgáltatásokat? S ha jövőre vagy két év múlva már csupán néhány látogató lézeng, mert más a „sikk”? A szabad­idő hasznosítása elválaszthatat­lan többi dolgainktól: a beru­házásoktól, a közlekedésfejlesz­téstől, a művelődési hálózat gyarapításától, a takarékosság­tól, a háztartások gépesítésé­től, az üdültetéstől, a gyermek- intézmények színvonalától. Semmivel vagy mindennel? Úgy is fogalmazhatunk: ami a gazdaság egyéb területein történik, az kihat a szabad­időre, a szabadidő hasznosí­tásának szokásai viszont sok te­kintetben befolyásolják a gaz­dasági tevékenységet. Azaz meg kell találni azt az egészséges arányt, amely a semmivel nem törődés és a mindennel foglal­kozás között van. Az élő vizek két legnagyobb ellenségét, a fenolt és a higanyt — ezek származékait — az idén előre­láthatóan jóváhagyásra kerülő környezetvédelmi irányelvek re­mélhetően visszaszorítják. Ez épp úgy javára válik az ivóvízellá­tásnak, a vizek élővilága meg­óvásának, mint a — horgá­szásnak. Igenám, de vannak, akik azt szeretnék, hogy ezek az irány­elvek tiltsanak el mindenfajta motoros járművet a tavakról, folyókról. Megoldható-e ez, s egyáltalán: szükséges? Az életkor meghosszabbodó- sa, a nyugdíjasok közismerten növekvő tábora új igényeket, új szükségleteket teremt. Az idős j emberek nehezebben utaznak, de helyben rengeteg időt. tölt hetnek el különböző, kedvükre való foglalatossággal, hiszen nekik a nap minden órája sza­bad . . . Tíz év alatt a négy­szeresére növekedtek a lakos­ság által igénybe vett hitelek — összegük tavaly 34 milliárd forintra rúgott —, de míg ko­rábban bútor, televízió vásár­lásra stb. kérték és kapták | nagyobb részét, most a lakás­építés, a hétvégi faház meg­vétele, a külföldi utazás az indok. Decemberben négy és félmii lió betétkönyv volt forgalomban, A betétek összege 59 milliárd forintot tett ki, csupán gép­kocsinyeremény betétkönyvre 5,7 milliárdot helyeztek el. S hogy anyagi lehetőségeink javulnak-e, arra felelhet a következő tény is. 1960 ban a teljes betétösz- szeg 5,5 milliárd forint volt, míg 1972-ben pusztán a növekedés hatmilliárd! Lakás, nyaraló, gépkocsi, utazás ... ezek a fő takarékossági okok. Másféle sor­rend, mint egy-másfél évtizede... Példák és összefüggések Gyarapítsuk még a példa­tárat. Tíz év alatt az egy főre jutó könyvre, újságra kiadott forintok 111,28-ról 186,42-re emelkedtek. A színházra, mozi­ra szánt forintok viszont meg­csappantak. 1960-ban mindösz- sze 13 000 villamos hűtőszek­rényt adott el a kiskereskede­lem, tavaly ennek több, mint húszszorosát! Mosógépből 140— 150 ezer kel el évente, a ház­tartási villamos vízmelegítők el­adott mennyisége tíz év alatt megtízszereződött. Kelendőbb a varrógép, de a padlókefélőgép fölött elmúlt az idő, a lakko­zás ettől a munkától megsza­badította az asszonyokat. Vé­gül egy utolsó példa. 1960— 1965 között évente ezer-ezer- ötszázzal nőtt a megvásárolt fényképezőgépek mennyisége. Az utóbbi esztendőkben viszont 12—16 ezerrel. Mert könnyeb­ben jut rá pénz s igény is, idő is lett e hasznos kedvteléshez. A példákból nem nehéz ki­hámozni az összefüggéseket, Az emberek először otthonuk kor­szerűségét kívánják megterem­teni — vagy magával az otthon kialakításával kezdik —, s csak azt követően néznek körül, mi­lyen is a tágabb világ. Ter­mészetes folyamat ez. Erőszakot tenni rajta hiba lenne. Hatni rá, terelni a társadalmilag kí­vánatos irányba: szükséges, sőt elengedhetetler Kettős háttér Elégedettek lehetünk-e azzal, hogy mo már száz háztartás közül negyvennégyben ott a hűtőszekrény, ötvenben a mosó­gép? önmagában nem rossz eredmény, ám csak akkor iqazi segítség, az asszonyokat akkor juttatja szabadidőhöz, ha nagy a választék mélyhűtött áruk ban, ha az ún, hűtőlánc nem szakod meg, van elegendő hű- tókocsí a szállításhoz, hűtőpult az üzletekben, 5 olyan csórna golás, amely g hazaérkezésig nem engedi fölmelegedni az árut. . . Mosógép. A modern automatához vezetékes víz kell; ma az összes település 36 szá­zaléka rendelkezik vízművel... Gáz. Az országban 600 ezer háztartásban élvezik a vezeté­kes, 1,3 millióban a palackos gáz előnyeit. Hasznos eszköz? Persze. Ám a palackcsere bo­nyodalmai ma még sűrűn ürö­möt kevernek az örömbe, „el­lopják" azt az időt, amelyet a tűzrakás, begyújtás elmaradá­sával nyert a család. Egy évtized alatt kétezerrel bővült a vendéglátó helyek száma, de az ételforgalom nö­vekedése jócskán elmarad az italokétól... Az élelmiszerbol­toknak ma már fele önkiszol­gáló rendszerű, de az árukivá- iasztásnál megtakarított idő sokszor elvész a pénztárnál való sorbanálláskor. 1969-ben és 1970-ben — amikor az iparban és az építőiparban bevezették 0 szabad szombatot — ugrás­szerűen gyarapodott a strandok látogatóinak tábora. Egyszeriben kevés lett a kabin, a szekrény, olykor még a víz, a fű is... Ahhoz, hogy a szabadidő való­ban szabadon eltölthető legyen, kettős háttérre van szükség. A közös, azaz társadalmi méretű igyekezetre, s az egyéni, ottho­ni törekvések egészséges irá­nyainak meglelésére. Mészáros Ottó Következik: Közös keringő nagyüzemek szakemberei javí­tottak a takarmányozáson, job­ban kihasználják az állatok ge­netikai képességeit; mindent egybevetve tehát hasznosítják a meglévő tartalékokat. További tartalékok vannak még az állatállomány megyénkénti eloszlásában. Arról van szó, hogy az utóbbi években elég­gé differenciáltan fejlődött a szarvasmarha-tenyésztés, tartás az prszág különböző vidékein. Pozitívum, hogy egyetlen me­gyében sem csökkent az állo­mány az elmúlt tizenkét hónap­ban. Négy megyében — Békés, Heves, Komárom és Zala me­gyékben — az előző évi, 1971 — 72. évi szintén maradt az ösz- szes állomány. A többi megyé­ben a legutóbbi nyári állat­számláláshoz képest nagyobb számú állatot tartanak, a leg­jobban megnőtt az érdeklődés Hajdú-Bihar megyében, ahol 9 ezerrel több szarvasmarha von, és Bács-Kiskun megyében, ahol 8 ezerrel több állatot tartanak számon. A tehén- és előhasi üszőállomány csak Győr-Sopron és Heves megyéb,en nem fejlő­dött egy év alatt, a többi me­gyében javultok az eredmé­nyek, például Szabolcs-Szatmór- ban, ahol 0 tehénállomány négyezerrel nőtt. Szeptembertől két nappal korábban kezdődik a nyugdíjak kifizetése A postavezérígazgotó utasí­tást adott ki a nyugellátási és a gyermekgondozási utalványok kifizetésének új rendjéről. A vezérigazgató rendelkezé­sére szeptembertől — decem­bert kivéve — havonta két nap­pal korábban, 22-e helyett már 20-án megkezdik a kifizetést, amely a hónap végén fejeződig be. Decemberben — mint isme­retes - a csúcsforgalom teher­mentesítésére évek óta mór 14- én kezdődik a nyugdíjutalvá­nyok kézbesítése. Amennyiben az utalványok kézbesítésének első napja, vagyis 20-a vasár­napra vagy munkaszüneti nap­ra esik, akkor a kézbesítést már 19-én megkezdik. A nyugdíjfo­lyósító igazgatóság egyébként már az új kézbesítési rendnek megfelelően adja át a pos­táknak az utalványokat. Az utasítás külön felhívja a figyelmet, hogy a kifizetési rendszer átszervezésével, illetve a kifizetési időszak előrehozá­sával kapcsolatos átsoroláso­kat — a SZOT erre vonatkozó irányelveinek megfelelően — a legkörültekintőbb gondossággal hajtsák végre a postahivatalok. Az új kifizetési rendszer beve­zetéséről, a megváltozott kifi­zetési napokról a kézbesítők még ebben a hónapban értesí­tik az igényjogosultakat. Vállalatok, t&rmolőszÖYetkezofek, állami gazdaságok, figyelem! Építkezéshez, szerkezeti és egyeb gyártmányokhoz olcsó áron, nagy választékban vásárolhat használt szerszámokat, gépekei és motorokat, finom és durvalemezeket, különféle idomacélo­kat, kör- és betonacélokat, acélcsöveket, szalagacélokat és egyéb vasanyagokat a KOHÁSZÁT! ALAPANYAGELÖKÉSZITÖ KÖZÖS VALLALAT PÉCSI TELEPHELYÉN, Pécs, Légszeszgyár utca 30, szám — Telefon: 12-202. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom