Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-13 / 212. szám
Az oktatás korszerűsítése népgazdasági érdek f A tégla ©O Százaléka I©VOQŐ..« Matematika-tanulás — játszva Beszélgetés dr Kalmár László akadémikussal A TIT szaktudományi osztálya, a matematikai választmány és a TIT Baranya megyei Szervezete o kis matematikus baráti körök vezetői részére országos előadói konferenciát rendez Pécsett augusztus 13-tól 18-ig. Ebből az alkalomból munkatársunk felkereste dr. Kalmár László akadémikust, a TIT matematikai választmányának elnökét, és beszélgetést fo'ytatott vele a matematikaoktatás időszerű kérdéseiről. — A közelmúltban egy interjúban Marx György azt mondta, bogy a matematikaoktatás korszerűség tekintetében messze megelőzi a természettudományos tárgyakat. Mit jelent ez, és miért van mégis szükség további korszerűsítésre? — A műszaki-tudományos forradalomra jellemző, hogy a matematika alkalmazási területe kiszélesedett. Ez a folyamat már régen elkezdődött. A matematikával Engels is komolyan foglalkozott. Engels óta a fejlődés olyan irányú, hogy egyre kevesebb értelme van annak, hogy a számok tényleg számok legyenek. Azóta sokat fejlődött a c eometria, kialakult a topológia és a halmazelmélet. Ma már a matematikát nemcsak a hagyo- r anyós területeken: Csillagá- s at, fizika stb. használják, hosz- n ólja a közgazdaságtan, a régészet, a statisztika, és így to- i óbb. Egyszóval a termelés terén Is mindjobban kiszélesedik oz p Ikalmazási területe, — Mit jelent ez a minőségi l grás a matematikaoktatásban? — Uránokkor, amikor ilyen fejlődés mutatkozik egyfelől, az iskolás gyerekek többségéről f a is lepereg a matematika, k attak és vannak is tehetséges t yerekek, akikből esetleg matematikusok lesznek, de nem ez a cü, hanem az, hogy az iskolá- f in tanult matematikát alkalmazni tudják később, a maguk területén. A korszerűsítés problémája a nálunk iparilag fejlettebb országokban korábban felvetődött. Hogyan lehet a tanítást eredményesebbé tenni? Világszerte harc folyik a konzer- satív tanárok és szülők és azon pedagógusok között, akik újat cikarnak, mert a hagyományos formát nem tartják korszerűnek. Nálunk e téren szerencsés I slyzet alakult ki, mert a matematikaoktatásnak komoly tradíciói vannak. Nagy koponyák küzdöttek a maguk idejében a matematika jelentőségét megillető korszerű oktatási formákért. Ilyen volt többek között Beke Manó, akit az 1919-es oktatási reformban való aktív részvételéért Horthyék elbocsátottak tanári állásából. Jelentős tevékenységet folytatnak ezen a téren Kürschák József, Pólya György, Dienes Zoltán, akinek apja, Dienes Pál szintén 1919-es forradalmi tevékenysége miatt kényszerült elhagyni az országot. Dienes Zoltán nevéhez fűződik többek között a Vivanti- Díenes tétel. Nálunk az OPI vezette be először csak néhány iskolában a komplex matematikaoktatást, — Mi ennek o lényege? — A lényeq az, hogy a matematikaórán a tanulók gondolkodjanak. A módszer óraszámi többletet nem igényel. A pedagógus számára munkatöbbletet jelent és eszköztöbbletet is. A gyerekek játszva sajátítják ei a modern matematikai alapokat. Például egy Váci utcai iskolában láttam: a gyerekek különböző színű papírokat kaptak. Először csak játszottak vele. Később a tanár utasítására össze kellett gyűjteniök azokat a papírokat, amelyek alakjuk, színük alapján valamilyen feltételeknek eleget tettek. Például zöld és háromszögletű, piros és kerek. Itt aztán felvetődött az, hogy kétféle papír is eleget tett a feltételeknek, és mit csináljunk ezzel? — kérdezték a gyerekek. A végén sok minden kiderült: ha sárga akkor csak négyzet lehet stb... A lényeg itt az, hogy mielőtt számolnának, már gondolkodnak. Az új módszerrel tanított osztály mellett kontroliosztályt 's működtettek. A kísérlet után kiderült, hogy az új módszerrel tanított osztály átlaga elérte a kontroli-osztály csúcsát... — Eszerint ez oz oktatási forma érdekesebb is, mint a hagyományos, — Feltétlenül. A Kis Matematikusok Baráti Köreiben, vagy a kísérleti osztályokban tanuló gyerekek úgy várják a feladatlapokat, mint régebben a sportújságot ... Az unokámat így ijesztgetik a szülei: ha rossz leszel, akkor este nem fogunk matematikázni... — Kell-e valamilyen speciális képesség, adottság a matematika elsajátításához? — A műszaki-tudományos forradalomból indultunk ki, és oda kanyarodunk vissza, A TIT-en keresztül elsősorban a dolgozó tömegek matematikai tudását szeretnénk fejleszteni — mert különleges képességekre' nincs szükséq. A matematikaoktatás korszerűsítése ugyanis alapvető, vagy ha úgy tetszik: népgazdasági érdek szinte minden szinten. Egy példa: Ernst akadémikus említette, hogy a számítógépek alkalmazásának feltételeit megteremtendő elkülde- né hozzám néhány munkatársát Szegedre, hogy a számító- gépes matematika alapját képező Boole-algebrába vezessem be őket. Bebesí Károly A dolgozók csak ellenóizik, irányítják a gépeket. Az agyag a szállítószalagon érkezik a bányából, az olasz gépel őrlik, nedvesítik majd ugyancsak szállítórendszeren továbbítják a pihentctóbe. A képen, a félmasszagyártó-üzeafc Dunaföldvárort egy régi falfestményt is restauráltak a helyreállításának befejezéséhez közeledő vártoronyban. A Duna-parti löszdombon majdnem félezer éve kiemelkedő, úgynevezett öregtorony, vagy másképpen „török torony” újjáépítését több mint másfél éve folytatja az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi építésvezetősége. Az előzetes feltárás és az építkezés is megerősítette, hogy a többszintes, mintegy 20 méter magas toronyépület börtönként szolgált a múlt század első felében. Az egyik emeleti börtöncella falán primitív falfestményt is feltártak és restauráltak. Valószínűleg valamelyik hajdani rab rajzolta és festette a színes faliképet, amely akasztófán függő betyárt ábrázol, két oldalán hosszú farkú fekete ördögökkel, valamint tüzelő ágyúkat és lovas honvédeket örökített meg, falevél- és virágdíszítéssel. A másik, szomszédos cellában két tölgyfagatyás viseletű pór falba karcolt figurája is látható. Hajós-klub n ff Kihasználatlanul hevert eddig egy 50 méter hosszú és 20 méter széles épület — a MAHART Siófoki üzletigazgatóságának vitorlás tárolója. Elhatározták, hogy a hatalmas épületet a kis pénzű fiatalok szórakozóhelyévé alakítják. A hatóság, s a vendéglátással hivatásszerűen foglalkozó szervek enyhén szólva nem lelkesedtek az ötletért. Azt kérdezték, milyen alapon foglalkoznak vendéglátással a hajósok? A hajósok viszont egyértelműen kijelentették: továbbra is az utasok szállítását tartják feladatuknak, a hangár klubosításával csupán azt akarják elérni, hogy egyrészt hasznosítsanak egy hatalmas épületrészt, másrészt olcsó szórakozóhelyet biztosítsanak a nyáron a Siófokot elözönlő kis pénzű fiataloknak. Hosszú huza-vona után végre megnyílhatott az ifjúsági klub, közel a parthoz, a Munkásőr utcában. Azóta 15 forint belépővel a fiatalok meghatározatlan ideig maradhatnak a klubban, s élvezhetik a Gemini-zenekar játékát. Kamera a lassú szalagokra Az ipari televízió a baranyai munkahelyekre is bevonul. A komlói Carbon Könnyűipari Vállalatnál a napokban szereltették lel a vezetékes televíziót. Monitorját egyelőre az igazgató szobájában helyezték el, két kamerája pedig a termelő szalagokra néz. A televízió beállítását azzal indokolják, hogy így kívánják figyelemmel kisérni a teljesítményben elmaradt műhelyek és< termelő szalagok munkáját. Ahol a többihez képest elmaradás van, rögtön oda kerül a mindent látó kamera. Nem arról van szó, hogy a lazitókat minden egyes esetben hangszórón keresztül figyelmeztetik, ellenben a megfigyeléseket összegezik, s ennek alapján a művezető átgondoltan intézkedhet. Nem elhanyagolhatók persze a kamerák puszta elhelyezése által kiváltott pszichikai hatások sem, amelyek serkentően hatnak. Az ipari televízió felszerelése mindössze 25 ezer forintjába került a vállalatnak. Arra számítanak, hogy a költségek gyorsan megtérülnek. Mielőtt elindultak, filmről ismerkedtek leendő munkahelyükkel... Megkezdte a próbaüzemelést a Bátaszéki Cserép- és Vázkerámiagyár Augusztus elején megkezdte a próbaüzemelést az ország legnagyobb és legkorszerűbb „téglagyára", a Bátaszéki Cserépás Vózkerámiagyór. A technológiáját, berendezéseit tekintve világszínvonalon álló üzem rekordidő alatt, két és fél év alatt épült fel. Az automata vezérlőpultok, a zajtalanul járó gépek, szállítószalagok, távvezérelt rakodóberendezések segítségével szinte emberi kéz érintése nélkül gyártják majd a különböző cserepeket, s a jövő egyik építőanyagának nevezett vázkerámiát, a 60 százalék üregtérfogatú téglát. Könnyű, szilárd Az évi 120 millió forintos érték előállítására tervezett üzem a hagyományos sajtóit és húzott cserepet, s az újdonságot, a vázkerámiát fogja gyártani a piaci igényeknek megfelelő arányban. Az Olaszországban, a Szovjetunióban és néhány más országban már meghonosodott vázkerámiót a szakemberek a jövő egyik építőanyagának tartják. A vázkerámia tulajdonképpen a hagyományos blokktéglához hasonlatos, azzal a különbszékiek csak egy hónapra, a téli karbantartás idejére szüneteltetik a termelést. Mammutkemencék A tárolóban 24 napig érlelik az agyagot, innét a nyersgyártósorra kerül, ahol préselik, szabják, megkapja végleges alakját A szárítókamrából szállítórendszer segítségével jut el a kemencekocsikhoz. Az automatizált üzemben egyedül a kemencekocsik megrakását nem sikerült még gépesíteni, ezt a műveletet kézi munkával végzik. De a kemencébe már hidraulikával tolják be a kocsikat, s a kiégetett agyagot is géppel rakják, osztályozzák és szállítják az iparvásúthoz. A két, egyenként 125 méter hosszú alagútkemence Magyar- ország leghosszabb égetőkemencéje. A különlegesen hőszigetelt kemencékben a külső falán mindössze 25 fok van, amikor benn 950 fokon izzik az agyag — NSZK gyártmányú, automata olajégőkkel tüzelnek. A gyár technológiai alapberendezéseit, szállítószalagjait, s auto- matikáinak egy részét az olasz Morando cég szállította és szerelte fel 800 ezer dollár értékben. Amerikaiak Nagykanizsán A Nagykanizsai Fényforrás- gyár létesítéséről a Gazdasági Bizottság 1969 májusában hozott határozatot, és még abban az évben megindultak a kivitelezési munkálatok. A tervezés során még a hagyományos üvegbúragyártó berendezés szerepelt napirenden, majd később oz úgynevezett RIBBON (szalagrendszerű) üveggyártó technológiát és gépsort vásárolták meg, amelynél korszerűbb, termelékenyebb a világon nem létezik. A több mint egymilliárdos beruházás egyik legjelentősebb létesítménye az üveggyár, amely két részből áll, a hutarészből és a feldolgozó részből. A nyolcezer négyzetméternél nagyobb alapterületű üveggyárat oz amerikai CORNING cég irányítása mellett építették. Amerikai szakemberek érkeztek Kanizsára: részt vettek az építésben, segítették a próbaüzemet, a dolgozók kiképzését. Most már alig néhányon lakják « CORNING-házat, amely sokáig az otthonuk volt. Elutazás előtt meglátogattuk "őket, meséljenek, hogyan érezték magukat. — 1970. január 31-én tudtam meg, hogy Magyarországra jövünk — kezdi a beszélgetést Robert L. Ecklín mérnök, a Kanizsán dolgozó amerikai szakemberek vezetője. — Azonnal elfogadtam az ajánlatot. Feleségem első kérdése az volt, hogy lehet-e repülővel jönni, a gyerekek meg kórusban kérdezgették, hogy hol is van az a Nagykanizsa? Nagyon örültünk és izgatottan vártuk az utazást. — Hogyan készültek? — Szerveztünk egy tanfolyamot, 2 egyetemi professzort fogadtunk, beültünk az iskolapadba. öt héten keresztül napi nyolcórás foglalkozásokon ismerkedtünk a helyi szokásokkal és a nyelvvel. Sokat jelentett, hogy amikor előzetesen vezetőink itt jártak, filmet készítettek, és azt odahaza megnéztük. Ügy jöttünk már Nagykanizsára, mintha visszajöttünk volna — fűzi hozzá Mike Foley elektromérnök. — Dolgozni jöttek Kanizsára. Hallhatnánk néhány szót a szakmai dolgokról? — Nagyon dicséretes volt a gyáriak hozzáállása, bár néha voltak nehézségek. Aki végig velünk dolgozott, az nagyon belejött, ma már ők is taníthatnának. Komoly, nehéz feladat a gépkezelés, ez nálunk is megbecsült beosztás. A magyarok önállóan dolgoznak, és ha nálunk lennének, bárki elfogadhatná őket. Annyira sikeres volt az itteni szereplésünk, hogy ezen keresztül még to\'ábbi kelet-európai beruházásra van kilátásunk — mondja Ecklin úr. — Milyen emlékekkel mennek haza? — Nagyon jól éreztük magunkat, jó az élet Magyarországon. Nem sokat tudtunk az országról, amikor eljöttünk, annál többet viszünk most haza. És nemcsak a barackpálinkára gondotok - válasza! nevetv« Ecklin út. — És a háziasszonyok tanultak-e valamilyen magyaros specialitást? — fordultunk Loretta Ecklin asszonyhoz. — A csirkepaprikást — mondja tört magyarsággal. — A gulyást már ismertük, hiszen a világ-szakácskönyvben a magyar címer alatt ezt Írták le. Ja, és nagyon finom a gesztenyepüré. De a kenyérrel sok bajunk volt. — Hiányzott az amerikai, mert a magyar — bár nagyon finom — hizlal. Ormsbiné minden nap kenyeret sütött, és Diane Shad- ley első amerikai útjáról egy hatalmas zsák kenyeret hozott. — Sokat jártak Európában. Milyen különbséget látnak Eu- j rópa és Amerika között? — Békésebb, nyugodtobb itt az élet, nincs agyonhajszolva az ember. Nálunk a munka minden, kevés jut másra. Kanizsát igazán megszerettük, otthonunknak tekintettük. Ha erre járunk, soha nem, kerüljük el — mondja mintegy búcsúzóul Mike Foley. Takáts Sándor séggel, hogy térfogatának 60 százaléka levegő. Ebből erednek kitűnő tulajdonságai: súlya sokkal kisebb a hagyományosénál, lényegesen jobb a hőszigetelő képessége, s mindezek mellett kitűnő a szilárdsága. Alkalmas házgyári elemek összeállítására is. Egyszóval: nem túlzás a jövő építőanyagának nevezni. A gyár egyik mérnöke találóan „szellemgyárnak” nevezte a szinte teljesen automatizált üzemet. A gyár szomszédságában lévő bányából nagyteljesítményű kotrógépek termelik ki az agyagot, majd 800 méter hosszú, fedett szalagrendszeren továbbítják az előkészítő egységhez, az úgynevezett félmasszagyártóhoz, ahol NDK gyártmányú hengerekkel és görgőkkel aprítják és előnedvesítik oz anyagot. Ezután pihentetés céljából a csarnokon belül épített agyagtárolóba szállítják. Az agyagtároló kapacitása 12 ezer köbméter, amely mennyiség 3—4 heti gyártáshoz elegendő, így a külső időjárástól függetlenül is működhet az üzem. Míg a hagyományos téglagyárak novembertől márciusig leállnak, a bátaAutomatizált Nemcsak a jövő építőanyagát termelik itt, egy kicsit a jövő gyára is a bátaszéki: 320 fős létszámának több, mint fele technikus és szakmunkás. A hagyományos munkahelyekre — például a szárítókemencékhez, ahol régen megfelelt a 8 általános — itt csak technikusokat vettek fel. Még a készáru mozgatás is szakmunkás vizsgához van kötve. Az augusztus 1-i részleges próbaüzemet követően a múlt héten megkezdték a kemencék felfűtését — 30 napig tart — s a tervek szerint szeptemberben megindul a gyártás. Az ünnepélyes gyáravató november 7-én lesz. Pánics György Héttői □
