Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-29 / 197. szám
Vallomások Pécsről A vlMgMrfl tüdő*. orvosprofesszor, dr. Szentágothai János évekig dolgozott Pécsett Sorozatunkban ezúttal át kértük meg, vofljoe a mecsekalji városról, az ott töltött évekről, borátokról, kutatásairól. — Mikor MR Pécs»«, profos sTOf úr? — t946 mórdtrsábon, akkor harmincnegyedik évemben, pár nappal hadifogságomból való visszatértem után. Budapesten maradt feleségemtől 1945 ászén kapott levélből értesültem róla, hogy a Tudományegyetem akkori orvosi kara Anatómiai Intézetének alig egy évvel előzőén kinevezett fiatal tanára, Vereby Károly tragikus hirtelenséggel meghalt és a Kar velem óhajtaná betölteni a tanszéket. — Ma már tatán senki sem érezhet] át teljesen azt a benyomást, amit az akkoriban még bizony romos és a frissen hazatért számára kietlennek tűnő Budapest után.a szinte sértetlen, tiszta, akkoriban kissé Csipkerózsika-álomban szendergő Pécs mediterrán bója közvetített Az átveendő Intézet kicsiny vök, egyetlen tanársegéde épp elme nőben, dn tanszéki elődöm az előző évben, a háborús viszonyok okozta korlátok közt is szépen rendbe- hocta vök és új bútorzattal látta oL Lakásunk nem vök. A Belklinikán való párnapos vendégeskedés utón az intézet egyik laboratóriumóban és könyvtárszobájában helyezkedtünk eL Entz Bélának, az Egyetem akkori nagytekintélyű rektorának jóvoltából, aki Icoitégi- unsbái kölcsönzött bútorokkal segített ki. Az Egyetem tanárai és a »régi" pécsiek nagy szeretettel fogadták az ógrálsza- loodt pesti „hajótörötteket", és sohasem felejtjük el Ángyán Jánoséit, Entz Béláéit, Neu bér Ernőéit, Lajos Lászióék (áld annok idején még csak helyettesi minőségben vezette a Szülészed Klinikát), Donhoffer Szilárdék. Szellő Ferencék, Varga Feren- cék és mások vendégszeretetét — Kik voltak »Isi munkatársai, tanítványait —- A második tanulmányi félév épp indult — a szénhiány miatt késve —, és fejest kellett ugrani az oktatásba medikus gyakornokok lelkes csapatának segítségével. Az „új főnököt” fogadó, csillogószemű fiatalok közt volt akkor, és lett legkiválóbb tanítványom Fler- kó Béla, később tanszéki utódom és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a neuro- endokrin-szabályozás nemzetközi nevű kutatója. Ma sem tudom, hogy miként futhatott össze egyetlen intézetben oly sok kiváló fiatal kutatójelölt, akik közül sokan ma már egyetemi tanárok, kórházak vezető főorvosai. Név szerint csupán Dr. Szentágothai János azokat említem, akik szorosabb értelemben tudományos iskolámhoz tartoznak: Flerkó Bélán kívül Mess Béla és Székely György egyetemi tanárokat Pécsett, Halász Bélát, akit nemrég neveztek ki a budapesti II. sz. Anatómiai Tanszék élére, valamennyien nemzetközileg elismert kutatók. Bizonyára döntő szerepe volt ebben annak, hogy az 194Ó—47-ben új kinevezésekkel feltöltött orvosi kar még „tudományos nagyhatalmakban” Is ritka — valóságos Oxford és Cambridge jellegű -— koncentrációját jelentette a szellemi kapacitásnak. Alig volt tanszék, amelyre akkoriban akár szaktudományának csak középszerű képviselője került volna, és ez kivételesen jó és baráti közszellemet teremtett az egye- lemen. — Fiatal, kezdő professzor, és még kialakulatlan egyéniség lévén, az olyan markáns személyiségekkel való szoros baráti kapcsolat, mint Ernst Jenő, Don- boffer Szilárd és Kömyey István, mérhetetlenül sokat jelentett mind saját mind közvetve Botol munkatársaim tudományos fejlődése számára. Meleg baráti kapcsolatok alakultak ki még Kerpel-Fránius Odönékkei és Lajos LászlóékkaL Nem hagyhatom itt említés nélkül ama két férfiú nevét akiknek döntő szerepük volt akkoriban a kivételesen szerencsés egyetemi személyi összeállítás létrehozásában: Entz Béláét aki az 1945—4á-os években páratlan áttekintéssel és autoritással szelektálta az országos mezőnyből a megfelelő tanszékvezető-jelölteket és Ernst Jenőét old a gyorson változó, majd oz ötvenes évek elején nehézzé váló helyzetben óriási felelősséget és terheket vállalt a szerencsés együttes meg- és összetartásában. Általánosabb tudományos kultúrára kifejlődéséhez Melczer Miklós és Romhárryl György professzorokkal fenntartott mindennapos kapcsolatom is nagybon hozzájárult — Egylk bestéipetézőnk során említette, hogy vonzotta a Mecsek Is... — Az első inflációs félév bizony nem volt könnyű, akkor kezdtük el kirándulásainkat — előbb egyedül feleségemmel — a Mecsek gyalog elérhető tájaira: Jakabhegy, Melegmány, Mánia, Petőcpuszta. Romantikus kiruccanások voltak ezek; nem volt még autóbusz, gyalog baktattunk ki vagy vissza a Ma kár ■teán, Bálics úton, a hűvösvölgyi úton, a szőlőkön, majd Örögön és más falucskán keresztül, míg bejutottunk a mecseki erdőkbe. É kirándulásokon hódolhattam Igazán gyermekkori szenvedélyemnek, a gombó- szatnak, fokozatosan megismerve a remek mecseki vargányák, rókagombák, rizikók, galamb-, kovács-, kucsmagombák és a nálunk alig értékelt fokhagymagomba lelőhelyeit Később munkatársaimmal rendszeresen folytattuk ezeket az erdőjárásokat, a gombagyűjtés ínyencség-gyönyöreit kiegészítve rákfogással. A Pécs környéki táj és Pécs városa speciális szépségei számára szememet Martyn Ferenc festészete nyitotta meg igazán, és tójélményem történeti, sőt tőrténetelőtti perspektívát nyert Dom bay János által feltárt kőkori települések megvilágításában. Mindkettőjük barátsága pécsi életünk nagy pozitívumai közé tartoznak. — Milyen tudományos munkát végzett a pécsi egyetement — Visszatekintve, most már fel kell ismernem, hogy pécsi életünk e romantikus kezdetei rányomták bélyegüket tudományos munkásságomra is. Szolid kutatói irányvonal és módszerek birtokában — amelyeket álmodozó és rossz tanuló kísdiákko- rom után, budapesti kezdő kutatóéveimben, részben közvetlen környezetem hatására, vasfegyelemmel és önfegyelemmel tettem magamévá a háború előtti és háborús években —, Pécsett bizarr és kezdetben irreálisnak tűnő, romantikus kísérletezésbe fogtunk kezdő munkatársaimmal. Ezekből fejlődtek ki az egyensúiyérzékszerv (labyrinthus) működésére és reflexkapcsolatai felderítésére irányuló kutatásaink, amelyhez Gö- möry András munkatársam (ma kiváló szívsebész), és fiatalabb medikusok egész csoportja nyújtott nélkülözhetetlen segítséget. Ma is csodálkozom rajta, hogy megfelelő felszerelés és speciális élettani szaktudás hiányában, hogyan lehetett ilyen területre merészkedni, de a munka csodálatosképpen eredményes volt (Az illetékesek 1950-ben jónak látták Kossuth- díjjal jutalmazni.) Másik ilyen kezdeményezésünk volt a belsó- elválasztású rendszer szabályozásának kutatása, amihez szintén nem volt meg az előképzettségem. Kiváló fiatal munkatársaim szenvedélyes odaadása mellett a munkairány sikeres kibontakozásához az is hozzájárult, hogy Lissák Kálmán vezetése mellett a pécsi Élettani Intézetben hasonló kutatási irány alakult ki, a Donhoffer Szilárd vezette Kórélettani Intézet ugyané mechanizmusok anyagcsere-oldalát elemezte. E szerencsés körülménynek tudható be, hogy a neuroendokrin- szabályozást a nemzetközi szak- tudomány ma nemcsak magyar, hanem speciálisan pécsi tudományként tartja számon. Végül harmadikként a kísérleti idegfejlődéstan területén Székely György munkatársammal merész és végső kifejlődésében nem sikertelen kutatási vonalat alakítottunk ki, amely kibernetikai és elméleti neurobiológioi vonatkozásai folytán külön helyet Igényelhet magának hazai tudományos spektrumunkban. Csak az ötvenes évek végefelé tértem vissza Ismét sajátos kutatási Irányomhoz, és ezzel pécsi feladataim végéhez értem, tanítványaim önálló vezető kutatókká váltok a két utóbbi szakterületen, — Ha vhsza-vhszafün, milyennek látja most Pécsett — Nagyon nehezen szántom rá magamat hogy tizenhét és Ml évi pécsi működés után elhagyjam ezt a minden tekintetben harmonikus, életem középső szakaszát száz százalékig Idtöltő, és egyéniségemet véglegesen kialakító környezetet és életformát De más, úgy értem, fontosabb kötelességek vártak rám. Azóta sem tudok nosztalgia nélkül gondolni pécsi életemre, amikor csak tehetem, visszajárok vendégeskedni Flerkó Béláék bájos házába. — Pécs persze megváltozott, a romantika talán csökkent de ezért kárpótolhat az Orvostudományi Egyetem remekül sikerült elméleti Intézeti központja. Messze kell mennünk, nemcsak Európában, de az egész világon, míg hasonló szerencsés — nem luxusos és a szokásos megalomániás tervezés eredményeként létrejött —, lehetőségeinkhez, és országunk méreteihez harmonikusan illeszkedő építkezési és szervezeti együttest találunk. Rendkívül szerencsés alkotás a Vasváry-villának helyreállítása a Pécsi Akadémiai Székház céljára. Es jogos büszkeséggel tekinthetnek a pécsiek más egyetemi és főiskolai létesítményeikre, és gyorson fejlődő lakótelepeikre is. Emellett csak az az óhajtásom, hogy ne feledkezzenek el a romantikus Pécs pótolhatatlan szépségeiről, girbe-gurba utcácskáiról, bájos, befelé fordult házacskáikkal, mediterrán levegőt sugárzó szőlőikről. Az újnak és korszerűnek természetesen fejlődnie kell, de némi áldozatot kell vállalnunk a szép régi fenntartásáért, nemcsak akkor, ha az ún. műemlék! Dr. Nádor Tamás Százéves múzeum Balatonfüredi készlet Herend, 1958 Állandó kiállítást kapott a modern iparművészet JpamArémti • wftrérrt tgfft ága, nelynek káréba a művészi díszítésű használati tárgyak, tó* gabb értelemben az olyan mű* tárgyak tartoznak, amely ok az iparban b használatos technikával készülnek, még akkor b, ha gyakorlati célt nem szolgálnak (pL a porcolánfigurák, texti&é* pék).* Művészeti lexikon, Bp. tMi, Ahol az Ollói út keresztezi a Nagykörűtől, két oldalán a Hőgyes Endre és Kinizsi utcával határolva áll az Iparművészeti Múzeum szecessziós stílusú épülete. Az 1872. szeptember 1-re összehívott országgyűlés szavazta meg azt az 50 ezer forintot, amely a „Mű- és Iparmúzeum” alapítására szolgált Európában a harmadik ilyen országos jellegű intézmény volt akkoriba« a múzeum. Felbecsülhetetlen kincs Jelenlegi épületét Pártos Gyula és Lechner Ödön tervei alapján 1893-ban kezdték építeni, s a millenáris ünnepségek alkalmával, 1896. október 25-én, a zárókő ünnepélyes lerakásával adták át rendeltetésének. Az átadás évétől kezdve 1917-ig Ra- disics Jenő állt a múzeum élén, aki kiváló tudósi, kultúrpolitiku- si szervezőkészségével megalapozta a gyűjtést Csak ízelítőül, mivel gyarapodott a múzeum: 1912-ben Londonból XVII. századi angol bútorok, Berlinből szövetek is láthatók a vitrinekben (s milyen kitűnő állapotban I), a múzeumot már létrehozásának idején a kor művészetével és az iparral való szoros kapcsolat jellemezte. Megkísérelte a modem iparművészet jelenségeinek nyomonköveté- sét a legjobb darabjainak beszerzését Sajnos, Radisics Jenő halála után a múzeum fejlődése megtorpant (a 20-as években vásárlási kerete a békebelinek csak 10 százalékát tette ki), bár számos magángyűjtő jóvoltából értékes kollekciók kerültek a gyűjteménybe: óntárgyak, bécsi porcelánok, üveggyűjtemények. A modern művészet alkotásai az érem- és plakett-, az írásművészeti, könyvművészeti, reklámgrafikai és nyomdaművészeti időszakos kiállításai képviselték. Nemzetközileg is szómontar- tott értékei a múzeumnak a XVIII. századi francia bútorgyűjtemény, a XVII. századi habán, és a XVIII. századi holicsi fajansztárgyak. A Zsolnay-gyár valamennyi korszaka képviselve van a múzeumban. Rendkívül értékes a középkori mise- ruhagyűjtemény, a XVII. századi török szőnyegek, magyar úri- ruhahimzések és ruházat együttese. Gyűjtőcentrumok Hogyan tesz eleget feladó- tónak ma a múzeum? — erről beszélgettem Gombos Károly főigazgató-helyettessel, Sz. Koroknál Évával, a Modern Osztály Fürtös György: Mozdony Forgó Erdély, XVII. sz. nek mintegy fő szakaszához érkezett, a múzeum sem maradhat le e folyamat mögött — Elvünk, hogy az élő iparművészeknek állandó kiállítási lehetőséget kell adni. E bemutatást az elmúlt, jubileumi évben meg is kezdtük — mondja Sz. Koroknál Éva. A múzeum és a modem gyűjtemény állománya a Művészeti Alap és a Művelődésügyi Minisztérium vásárlásaiból és a saját költségvetésből gyarapodik. A modern gyűjtemény egy töredékét az I. emeleti teremben láthatja a közönség. A terem belső berendezését Fekete György iparművész tervezte, s nagy előnye, hogy variálható — egy következő kiállítás igényeinek megfelelően. Láthatók Kovács Margit és Gádor István plasztikái, a zalaegerszegi Németh János samott-faliképe, Ká- tay Mihály réz-zománc faliképé. Fekete György fa falborftása, és még számos pompás darab, az ékszerektől a faliszőnyegekig. Kellemes meglepetés, a pécsi Fürtös György Mozdony e. kerámiáját ott látni legjobb Ipor* műszeink alkotásai között. Sz. Koroknál Éva elvezetett a Modem Osztály új helyére, ahol nagyszabású nyilvántartó munka kezdődött. — 1945-öt tekintjük határnak, s a kartotékszekrényekbe« gyűjtjük a cédulákat. Nem az a lényeg, hogy az egyes ipar- művészeti alkotások hol találhatók, a múzeum vagy egy gyűjtő birtokában, hanem az, hogy leírjuk őket. Országos felmérést szeretnénk készíteni, a vidéke« található anyagot is feltárva, beleértve Siklóst és Pécset is. A dokumentáció mellett támogatni szeretnénk az egyes ipari centrumokat is. — Az lenne a jó, ha egy-egy vidéki múzeum az iparművészet egyes ágainak gyűjtőcentruma lenne — Pécs a kerámiáé. Szombathely a textilé —, teszi hozzá Gombos Károly. meisseni porcelán, a 10-es években olasz és francia szövetek, XVIII. századi francia bútorok kerültek az állományba. Jelenleg mintegy 70 ezer tárgy van az intézmény birtokában (ha az adattár, könyvtár egységeit is beleszámítjuk, akkor legalább 150 ezer). Hogy milyen értékű ez a kincs? Ennek felbecsülésére szakemberek sem vállalkoznak. „Felbecsülhetetlen érték” — csak így jellemzik. 28 tudományos munkatárs, 13 restaurátor és több mint ötven egyéb dolgozó tartozik a múzeum személyi állományába. Bár a legmodernebb ízlést is kielégítő IV—VII. századi kopt vezetőjével és Batári Ferenccel, a Textilosztály vezetőjével. — A múzeumot eleve azért alapították, hogy a magyar ipart és a jelenkort szolgálja — mondja Gombos Károly. — Soha jobbkor nem kerülhetett volna sor erre a beszélgetésre, mivel hosszú ideig nem volt, de nemrégiben létrejött a Modern Osztály, Sz. Koroknál Éva vezetésével. E mulasztásnak számos oka volt, csak egyet említek, a helyhiányt. Most is egy osztályt kellett feloszlatnunk, hogy egy újat létrehozhassunk. S a személyi kérdésekről még nem is szóltam. Most, amikor hazánk ipari fejlődésé200 000 látogató A modern gyűjtemény jel«n- leg 2460 darabból áll, s « ezt bemutató kiállítást évenként szeretnék változtatni, mindig mást és mást bemutatva az élő iparművészeiből. Ha a múzeum évi 200 ezer látogatójára gondolok, akkor a modern kiállítás ízlésnevelésben betöltött, betölthető szerepe óriási. Marafkó László Duma 7 v r
