Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-29 / 197. szám

Vallomások Pécsről A vlMgMrfl tüdő*. orvospro­fesszor, dr. Szentágothai János évekig dolgozott Pécsett Soro­zatunkban ezúttal át kértük meg, vofljoe a mecsekalji vá­rosról, az ott töltött évekről, bo­rátokról, kutatásairól. — Mikor MR Pécs»«, pro­fos sTOf úr? — t946 mórdtrsábon, akkor harmincnegyedik évemben, pár nappal hadifogságomból való visszatértem után. Budapesten maradt feleségemtől 1945 ászén kapott levélből értesültem róla, hogy a Tudományegyetem ak­kori orvosi kara Anatómiai In­tézetének alig egy évvel elő­zőén kinevezett fiatal tanára, Vereby Károly tragikus hirtelen­séggel meghalt és a Kar velem óhajtaná betölteni a tanszéket. — Ma már tatán senki sem érezhet] át teljesen azt a be­nyomást, amit az akkoriban még bizony romos és a fris­sen hazatért számára kietlen­nek tűnő Budapest után.a szin­te sértetlen, tiszta, akkoriban kissé Csipkerózsika-álomban szendergő Pécs mediterrán bó­ja közvetített Az átveendő In­tézet kicsiny vök, egyetlen ta­nársegéde épp elme nőben, dn tanszéki elődöm az előző évben, a háborús viszonyok okozta korlátok közt is szépen rendbe- hocta vök és új bútorzattal lát­ta oL Lakásunk nem vök. A Belklinikán való párnapos ven­dégeskedés utón az intézet egyik laboratóriumóban és könyvtárszobájában helyezked­tünk eL Entz Bélának, az Egye­tem akkori nagytekintélyű rekto­rának jóvoltából, aki Icoitégi- unsbái kölcsönzött bútorokkal segített ki. Az Egyetem tanárai és a »régi" pécsiek nagy sze­retettel fogadták az ógrálsza- loodt pesti „hajótörötteket", és sohasem felejtjük el Ángyán Já­noséit, Entz Béláéit, Neu bér Er­nőéit, Lajos Lászióék (áld annok idején még csak helyettesi mi­nőségben vezette a Szülészed Klinikát), Donhoffer Szilárdék. Szellő Ferencék, Varga Feren- cék és mások vendégszeretetét — Kik voltak »Isi munka­társai, tanítványait —- A második tanulmányi fél­év épp indult — a szénhiány miatt késve —, és fejest kel­lett ugrani az oktatásba medi­kus gyakornokok lelkes csapa­tának segítségével. Az „új főnö­köt” fogadó, csillogószemű fia­talok közt volt akkor, és lett legkiválóbb tanítványom Fler- kó Béla, később tanszéki utó­dom és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagja, a neuro- endokrin-szabályozás nemzetkö­zi nevű kutatója. Ma sem tu­dom, hogy miként futhatott össze egyetlen intézetben oly sok kiváló fiatal kutatójelölt, akik közül sokan ma már egye­temi tanárok, kórházak vezető főorvosai. Név szerint csupán Dr. Szentágothai János azokat említem, akik szorosabb értelemben tudományos isko­lámhoz tartoznak: Flerkó Bélán kívül Mess Béla és Székely György egyetemi tanárokat Pé­csett, Halász Bélát, akit nem­rég neveztek ki a budapesti II. sz. Anatómiai Tanszék élére, va­lamennyien nemzetközileg el­ismert kutatók. Bizonyára dön­tő szerepe volt ebben annak, hogy az 194Ó—47-ben új kine­vezésekkel feltöltött orvosi kar még „tudományos nagyhatal­makban” Is ritka — valóságos Oxford és Cambridge jellegű -— koncentrációját jelentette a szellemi kapacitásnak. Alig volt tanszék, amelyre akkoriban akár szaktudományának csak közép­szerű képviselője került volna, és ez kivételesen jó és baráti közszellemet teremtett az egye- lemen. — Fiatal, kezdő professzor, és még kialakulatlan egyéniség lé­vén, az olyan markáns szemé­lyiségekkel való szoros baráti kapcsolat, mint Ernst Jenő, Don- boffer Szilárd és Kömyey István, mérhetetlenül sokat jelentett mind saját mind közvetve Bo­tol munkatársaim tudományos fejlődése számára. Meleg bará­ti kapcsolatok alakultak ki még Kerpel-Fránius Odönékkei és Lajos LászlóékkaL Nem hagyha­tom itt említés nélkül ama két férfiú nevét akiknek döntő sze­repük volt akkoriban a kivétele­sen szerencsés egyetemi szemé­lyi összeállítás létrehozásában: Entz Béláét aki az 1945—4á-os években páratlan áttekintéssel és autoritással szelektálta az országos mezőnyből a megfele­lő tanszékvezető-jelölteket és Ernst Jenőét old a gyorson változó, majd oz ötvenes évek elején nehézzé váló helyzetben óriási felelősséget és terheket vállalt a szerencsés együttes meg- és összetartásában. Álta­lánosabb tudományos kultúrára kifejlődéséhez Melczer Miklós és Romhárryl György profess­zorokkal fenntartott mindenna­pos kapcsolatom is nagybon hozzájárult — Egylk bestéipetézőnk so­rán említette, hogy von­zotta a Mecsek Is... — Az első inflációs félév bi­zony nem volt könnyű, akkor kezdtük el kirándulásainkat — előbb egyedül feleségemmel — a Mecsek gyalog elérhető tájaira: Jakabhegy, Melegmány, Mánia, Petőcpuszta. Romantikus kiruccanások voltak ezek; nem volt még autóbusz, gyalog bak­tattunk ki vagy vissza a Ma kár ■teán, Bálics úton, a hűvösvöl­gyi úton, a szőlőkön, majd Örögön és más falucskán ke­resztül, míg bejutottunk a me­cseki erdőkbe. É kirándulásokon hódolhattam Igazán gyermek­kori szenvedélyemnek, a gombó- szatnak, fokozatosan megis­merve a remek mecseki var­gányák, rókagombák, rizikók, galamb-, kovács-, kucsmagom­bák és a nálunk alig értékelt fokhagymagomba lelőhelyeit Később munkatársaimmal rend­szeresen folytattuk ezeket az erdőjárásokat, a gombagyűjtés ínyencség-gyönyöreit kiegészít­ve rákfogással. A Pécs környéki táj és Pécs városa speciális szépségei számára szememet Martyn Ferenc festészete nyitot­ta meg igazán, és tójélményem történeti, sőt tőrténetelőtti pers­pektívát nyert Dom bay János által feltárt kőkori települések megvilágításában. Mindkettő­jük barátsága pécsi életünk nagy pozitívumai közé tartoz­nak. — Milyen tudományos munkát végzett a pécsi egyetement — Visszatekintve, most már fel kell ismernem, hogy pécsi életünk e romantikus kezdetei rányomták bélyegüket tudomá­nyos munkásságomra is. Szolid kutatói irányvonal és módszerek birtokában — amelyeket álmo­dozó és rossz tanuló kísdiákko- rom után, budapesti kezdő kuta­tóéveimben, részben közvetlen környezetem hatására, vasfe­gyelemmel és önfegyelemmel tettem magamévá a háború előtti és háborús években —, Pécsett bizarr és kezdetben ir­reálisnak tűnő, romantikus kí­sérletezésbe fogtunk kezdő munkatársaimmal. Ezekből fej­lődtek ki az egyensúiyérzékszerv (labyrinthus) működésére és ref­lexkapcsolatai felderítésére irá­nyuló kutatásaink, amelyhez Gö- möry András munkatársam (ma kiváló szívsebész), és fiatalabb medikusok egész csoportja nyúj­tott nélkülözhetetlen segítséget. Ma is csodálkozom rajta, hogy megfelelő felszerelés és speciá­lis élettani szaktudás hiányá­ban, hogyan lehetett ilyen te­rületre merészkedni, de a munka csodálatosképpen ered­ményes volt (Az illetékesek 1950-ben jónak látták Kossuth- díjjal jutalmazni.) Másik ilyen kezdeményezésünk volt a belsó- elválasztású rendszer szabályo­zásának kutatása, amihez szin­tén nem volt meg az előkép­zettségem. Kiváló fiatal munka­társaim szenvedélyes odaadá­sa mellett a munkairány sike­res kibontakozásához az is hoz­zájárult, hogy Lissák Kálmán ve­zetése mellett a pécsi Élettani Intézetben hasonló kutatási irány alakult ki, a Donhoffer Szilárd vezette Kórélettani Inté­zet ugyané mechanizmusok anyagcsere-oldalát elemezte. E szerencsés körülménynek tudha­tó be, hogy a neuroendokrin- szabályozást a nemzetközi szak- tudomány ma nemcsak magyar, hanem speciálisan pécsi tudo­mányként tartja számon. Végül harmadikként a kísérleti ideg­fejlődéstan területén Székely György munkatársammal me­rész és végső kifejlődésében nem sikertelen kutatási vonalat alakítottunk ki, amely kiberne­tikai és elméleti neurobiológioi vonatkozásai folytán külön he­lyet Igényelhet magának hazai tudományos spektrumunkban. Csak az ötvenes évek végefelé tértem vissza Ismét sajátos ku­tatási Irányomhoz, és ezzel pé­csi feladataim végéhez értem, tanítványaim önálló vezető ku­tatókká váltok a két utóbbi szakterületen, — Ha vhsza-vhszafün, mi­lyennek látja most Pécsett — Nagyon nehezen szántom rá magamat hogy tizenhét és Ml évi pécsi működés után el­hagyjam ezt a minden tekin­tetben harmonikus, életem kö­zépső szakaszát száz százalé­kig Idtöltő, és egyéniségemet véglegesen kialakító környeze­tet és életformát De más, úgy értem, fontosabb kötelességek vártak rám. Azóta sem tudok nosztalgia nélkül gondolni pé­csi életemre, amikor csak te­hetem, visszajárok vendégesked­ni Flerkó Béláék bájos házába. — Pécs persze megváltozott, a romantika talán csökkent de ezért kárpótolhat az Orvostudo­mányi Egyetem remekül sikerült elméleti Intézeti központja. Messze kell mennünk, nemcsak Európában, de az egész vilá­gon, míg hasonló szerencsés — nem luxusos és a szokásos me­galomániás tervezés eredménye­ként létrejött —, lehetőségeink­hez, és országunk méreteihez harmonikusan illeszkedő építke­zési és szervezeti együttest ta­lálunk. Rendkívül szerencsés al­kotás a Vasváry-villának hely­reállítása a Pécsi Akadémiai Székház céljára. Es jogos büsz­keséggel tekinthetnek a pécsiek más egyetemi és főiskolai léte­sítményeikre, és gyorson fejlő­dő lakótelepeikre is. Emellett csak az az óhajtásom, hogy ne feledkezzenek el a romantikus Pécs pótolhatatlan szépségeiről, girbe-gurba utcácskáiról, bájos, befelé fordult házacskáikkal, mediterrán levegőt sugárzó sző­lőikről. Az újnak és korszerű­nek természetesen fejlődnie kell, de némi áldozatot kell vállal­nunk a szép régi fenntartásáért, nemcsak akkor, ha az ún. mű­emlék! Dr. Nádor Tamás Százéves múzeum Balatonfüredi készlet Herend, 1958 Állandó kiállítást kapott a modern iparművészet JpamArémti • wftrérrt tgfft ága, nelynek káréba a művészi díszítésű használati tárgyak, tó* gabb értelemben az olyan mű* tárgyak tartoznak, amely ok az iparban b használatos techniká­val készülnek, még akkor b, ha gyakorlati célt nem szolgálnak (pL a porcolánfigurák, texti&é* pék).* Művészeti lexikon, Bp. tMi, Ahol az Ollói út keresztezi a Nagykörűtől, két oldalán a Hő­gyes Endre és Kinizsi utcával határolva áll az Iparművészeti Múzeum szecessziós stílusú épü­lete. Az 1872. szeptember 1-re összehívott országgyűlés szavaz­ta meg azt az 50 ezer forin­tot, amely a „Mű- és Iparmú­zeum” alapítására szolgált Eu­rópában a harmadik ilyen or­szágos jellegű intézmény volt akkoriba« a múzeum. Felbecsülhetetlen kincs Jelenlegi épületét Pártos Gyu­la és Lechner Ödön tervei alap­ján 1893-ban kezdték építeni, s a millenáris ünnepségek alkal­mával, 1896. október 25-én, a zárókő ünnepélyes lerakásával adták át rendeltetésének. Az át­adás évétől kezdve 1917-ig Ra- disics Jenő állt a múzeum élén, aki kiváló tudósi, kultúrpolitiku- si szervezőkészségével megala­pozta a gyűjtést Csak ízelítőül, mivel gyarapodott a múzeum: 1912-ben Londonból XVII. szá­zadi angol bútorok, Berlinből szövetek is láthatók a vitrinek­ben (s milyen kitűnő állapot­ban I), a múzeumot már létre­hozásának idején a kor művé­szetével és az iparral való szo­ros kapcsolat jellemezte. Meg­kísérelte a modem iparművészet jelenségeinek nyomonköveté- sét a legjobb darabjainak be­szerzését Sajnos, Radisics Jenő halála után a múzeum fejlődése meg­torpant (a 20-as években vá­sárlási kerete a békebelinek csak 10 százalékát tette ki), bár számos magángyűjtő jóvoltából értékes kollekciók kerültek a gyűjteménybe: óntárgyak, bécsi porcelánok, üveggyűjtemények. A modern művészet alkotásai az érem- és plakett-, az írásmű­vészeti, könyvművészeti, rek­lámgrafikai és nyomdaművé­szeti időszakos kiállításai kép­viselték. Nemzetközileg is szómontar- tott értékei a múzeumnak a XVIII. századi francia bútorgyűj­temény, a XVII. századi habán, és a XVIII. századi holicsi fa­jansztárgyak. A Zsolnay-gyár valamennyi korszaka képvisel­ve van a múzeumban. Rendkí­vül értékes a középkori mise- ruhagyűjtemény, a XVII. száza­di török szőnyegek, magyar úri- ruhahimzések és ruházat együt­tese. Gyűjtőcentrumok Hogyan tesz eleget feladó- tónak ma a múzeum? — erről beszélgettem Gombos Károly főigazgató-helyettessel, Sz. Ko­roknál Évával, a Modern Osztály Fürtös György: Mozdony Forgó Erdély, XVII. sz. nek mintegy fő szakaszához ér­kezett, a múzeum sem marad­hat le e folyamat mögött — Elvünk, hogy az élő ipar­művészeknek állandó kiállítási lehetőséget kell adni. E bemu­tatást az elmúlt, jubileumi év­ben meg is kezdtük — mondja Sz. Koroknál Éva. A múzeum és a modem gyűj­temény állománya a Művészeti Alap és a Művelődésügyi Mi­nisztérium vásárlásaiból és a saját költségvetésből gyarapo­dik. A modern gyűjtemény egy töredékét az I. emeleti terem­ben láthatja a közönség. A te­rem belső berendezését Fekete György iparművész tervezte, s nagy előnye, hogy variálható — egy következő kiállítás igé­nyeinek megfelelően. Láthatók Kovács Margit és Gádor István plasztikái, a zalaegerszegi Né­meth János samott-faliképe, Ká- tay Mihály réz-zománc faliképé. Fekete György fa falborftása, és még számos pompás darab, az ékszerektől a faliszőnyegekig. Kellemes meglepetés, a pécsi Fürtös György Mozdony e. ke­rámiáját ott látni legjobb Ipor* műszeink alkotásai között. Sz. Koroknál Éva elvezetett a Modem Osztály új helyére, ahol nagyszabású nyilvántartó mun­ka kezdődött. — 1945-öt tekintjük határ­nak, s a kartotékszekrényekbe« gyűjtjük a cédulákat. Nem az a lényeg, hogy az egyes ipar- művészeti alkotások hol talál­hatók, a múzeum vagy egy gyűj­tő birtokában, hanem az, hogy leírjuk őket. Országos felmérést szeretnénk készíteni, a vidéke« található anyagot is feltárva, beleértve Siklóst és Pécset is. A dokumentáció mellett támogat­ni szeretnénk az egyes ipari centrumokat is. — Az lenne a jó, ha egy-egy vidéki múzeum az iparművészet egyes ágainak gyűjtőcentruma lenne — Pécs a kerámiáé. Szombathely a textilé —, teszi hozzá Gombos Károly. meisseni porcelán, a 10-es években olasz és francia szö­vetek, XVIII. századi francia bútorok kerültek az állományba. Jelenleg mintegy 70 ezer tárgy van az intézmény birtokában (ha az adattár, könyvtár egy­ségeit is beleszámítjuk, akkor legalább 150 ezer). Hogy mi­lyen értékű ez a kincs? Ennek felbecsülésére szakemberek sem vállalkoznak. „Felbecsülhetetlen érték” — csak így jellemzik. 28 tudományos munkatárs, 13 res­taurátor és több mint ötven egyéb dolgozó tartozik a mú­zeum személyi állományába. Bár a legmodernebb ízlést is kielégítő IV—VII. századi kopt vezetőjével és Batári Ferenccel, a Textilosztály vezetőjével. — A múzeumot eleve azért alapították, hogy a magyar ipart és a jelenkort szolgálja — mondja Gombos Károly. — Soha jobbkor nem kerülhetett volna sor erre a beszélgetésre, mivel hosszú ideig nem volt, de nemrégiben létrejött a Mo­dern Osztály, Sz. Koroknál Éva vezetésével. E mulasztásnak számos oka volt, csak egyet említek, a helyhiányt. Most is egy osztályt kellett feloszlat­nunk, hogy egy újat létrehoz­hassunk. S a személyi kérdések­ről még nem is szóltam. Most, amikor hazánk ipari fejlődésé­200 000 látogató A modern gyűjtemény jel«n- leg 2460 darabból áll, s « ezt bemutató kiállítást évenként szeretnék változtatni, mindig mást és mást bemutatva az élő iparművészeiből. Ha a mú­zeum évi 200 ezer látogatójára gondolok, akkor a modern kiál­lítás ízlésnevelésben betöltött, betölthető szerepe óriási. Marafkó László Duma 7 v r

Next

/
Oldalképek
Tartalom