Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-17 / 185. szám

DUNANTOLI NAPtO 1973, július 17. Szemünk fénye a kiskert A kert nyári gondozása A már tárgyal) növényvédel­mi munkákon kívül sok hasznos fenntartási munkát kell folya­matosan elvégezni ahhoz, hogy kertünk egész nyáron át ez ápoltság hatását keltse. Kertünk eqy részét beállott gyepfelület alkotja, melynek kultú'T hságát csak állandó gondozással tudjuk biztositor,i. — A pázsitfélék felszínen gyö­kereznek. Életterük — a talaj felső 5—10 cm-es rétege — nagyon gyorsan kiszárad, a szükséges vízmennyiséget álta­lában csak mesterséges úton, öntözéssel tudjuk biztosítani. Atnedvesítéséhez pécsi viszo­nyaink között 15—20 mm-es csapadék szükséges. Ezt 15—20 liter öntözővízzel pótoljuk. Az öntözést hetenként végezzük. Szeles idő, rendellenesen ma­gas hőmérséklet és alacsony páratartalom mellett azonban gyakrabban meg kell ismételni az öntözést, melyet a pázsit szép üdezöld színnel hálál meg. öntözés nélkül könnven meg­sárgul — ha ez az állapot tar­tós, úgy egészen kipusztul. A két évnél idősebb gvep rész­beni tápanyaq utánpótlását nyár elején ajánlatos pétisó ki­szórással megoldani. 1 négyzet­méter gyepfelület nitroqénigé- nye 2,5 dka évente, ebből ta­vasszal 1 dkg-ot adunk, a to­vábbi 1,5 dkg-ot kora nyáron szórjuk ki és erőtelies öntözés segítségével juttatjuk a talaj­ba. A műtrágyázás és rendszeres öntözés hatására a gyep erő­teljesen növekszik, ezért 2—3 hetenként nyírni, ilietve kaszál­ni kell. A endszeres kaszálás sál tömött, taposást tűrő pázsi­tot érünk el. öntözőhálózattal el nem látott területeken, ahol öntözésre nincs lehetőség, ott — a szárazságtűrő fűmaqkeve- rékekből létesített füvesítések­nél — elég az évi 3—5 alka­lommal történő kaszálás. Az év folyamán kipusztult gyepfolto­kat kellő előkészítés után, nyár végén vetjük be. Ezek a pótlá­sok az ősz folyamán megerő­södnek és jól telelnek. A füves felületek mellett ker­tünk díszei a díszfák, cseriék, évelők, egynyári virágok. Ezek a növények kellő gondozás mellett egész évben gyönyör­ködtetnek bennünket. — Az elnvílt virágok a növényeket e1- esúfítják, lecsipkedésükkel dí­szítő értékük fokozódik, a met­szés hatására jó néhány nö­vénynél úi, virógzóképes hajtá­sok fejlődnek, pl. a rózsa, a legtöbb évelő, egynyáriak kö­zül a Lobélia és a Phlox. Ugyanez a munka a cserjék egyrészénél a következő évi vi­rágzást segíti elő. (Pl. az or­gona.) Nyírással tesszük átha- tolhatatlanná az egyes cserjék­ből telepített térelválasztó élő­sövényeinket. Ugyancsak rend­szeres nyírással képezzük ki a szőnyegnövényekből ültetett egynyári virágszegélyeket. A dísznövények normális fej­lődésükhöz meafelelő tenyész- területet igényelnek, ennek biz­tosítása a talajművelések során gyomirtással történik. A kapá­lás — gyomirtáson túl — a talaj szellőzését, felmelegedé­sét is lehetővé teszi. Dísznövé­nyeink közül a díszfák, cserjék, erősen gyökerező évelők alját mélyebben, az egynyárinkat és a felszínesen gyökerező évelő­ket sekélyebben kapáljuk. Eső utáni sarabolás a talaj ned­vesség-megőrzését segíti elő A régebbi telepítésű évelőket — melyeket főképpen vágás­ra termesztünk, — a rózsákat a nyár folyamán trágyalevez- zük a szép virágzás érdekében. A természetes csapadék ezek­nél a növényeknél is ritkán ele­gendő. A hiányt itt is öntözés­sel pótoljuk. A mélyebben gyö­kerező növényeket ritkábban, de alaposan, a sekélyen gyöke- rezőket gyakrabban és felszí­nesebben öntözzük. Vigyázzunk a túlzott vízadagolás serkenti a zöldnövekedést, késlelteti a virágzást! — Évelőknél az ön­tözést augusztus véaén abba­hagyjuk, hogy a növények ótte- lelő részei beérjenek. A gon­dozáshoz tartoznak a kerti utak fenntartási munkái is. A meMék- utak általában nem szilárd búr­HARC AZ EQÉRREL A teret sövény szegélyezi, az út mentén férfi és női WC — rendszerint zárra, mert nincs takarítónő. Hinta, má­szóka, homokozó. A sakko­zók padja melletti tisztáson vagy harminc ember, szabá­lyos kört alkotva. A középre merednek mozdulatlanul. Rosszul lett valaki? Kültele- ki bunyó, a lovagi szabályok szerint az első vérig? A férfiak kezében aktatás­ka, néhánynak a haja éles választékkal lesimítva, még vizes — nemrég jöhettek ki az üzemi zuhany alól. Egy-két asszony, szatyrukban kenyér, krumpli, zöldhagyma. A kör közepén három fiú. Uniformisuk farmernadrág, oólóina, tincsekbe ragadt hosszú haj. Körbeállnak, előt­tük a porban riadt kis szür­keség. Egy egér. Maga sem tudja, hogyan került a szá­mára szörnyű oszlopok közé, amelyek könyörtelenül vissza­rúgják középre, ha menekül­ni próbál. Arasznyit ugrik jobbra, aztán balra iramo­dik. Csak most . . ■ egy kicsit gyorsabban ... be a sövény mögé . . . ott már nem félek. — Vigyázz, szökik! Pontos rúgás, az egér visszahemperedik. — Látom te hülye. Mit or­dítasz? Egy nénike a tömegben iz­gatottan topog. Hangtalanul morog a száia. mintha húsz­szor próbálná elkezdeni, mig meg'a'ália a men telelő szót. — Mér bántják azt a sze­gény állatot? Az is Isten te­remtménye. — Nézni lehet, de ne szól­jon bele mama, ez sport! Valaki az egér, s a néni védelmében: — Menjen a fenébe! Ez állatkínzás. — ló, akkor majd elvisszük magához a spájzba, aztán egy hét múlva szóljon. Egy őszes úr az esti lapot szorongatja, másik kezével megigazítja drótkeretes szem­üvegét. — Kérem, az egér igen kártékony rágcsáló. Pusztíta­ni kell. Egyszer negyvennégy­ben a fogságban . . Hogy' mi történt negyven­négy ben a fogságban, azt már senki sem tudta meg. Állatvédők és rágcsálóellene­sek két pártra szakadva szen­vedélyesen vitatták a higié­nia és a könyörületesség kö­zötti határvonalat. Már nem is figyeltek az egér kilátás­talan élniakarására, csak vé­leményük elfogadtatásáért üvöltöztek nekivörösödve. A három fiú zsebredugott kézzel ácsorgott. Bántotta őket a közöny. — Na mi van? Meglógott? — A lenét. Megdöglött. Nem valami szívós állat. A tér gyorsan kiürült. Egye­sek sokáig bosszankodtak a kegyetlen játékon. Volt, aki még este a tv-krimi közben is megcsóválta a fejét, ha eszé­be jutott a délután. K, Gy. kolatúak, itt a gyomirtásról gondoskodni kell. Ez történhet egyszerű sarabolással, melyet minden esetben gereblyézés kö­vet, de megoldhatjuk vegysze­res gyomirtással is (ezt más alkalommal részletezzük). A kerti utakon a taposások miatt két évenként 1—2- cm vastag­ságban fedőanyagot terítünk el. Ez az út jellegétől függően vörössalak, gyöngykavics, zúza­lék lehet. Meg kell még említeni a ker­ti berendezések karbantartását, javítását is, mint el nem hanya­golható, kiegészítő munkát. A teendők sorrendiségét az időszerűségnek és a helyi vi­szonyoknak megfelelően álla­pítjuk meg. Elvégzésükhöz a családtagok bekapcsolása na­gyon ajánlatos, ez ugyanis fo­kozza a közösen végzett munka megbecsülését és tartósabbó, kellemesebbé teszi a megérde­melt pihenést. Szatóry Gizella Utcáról utcára MESZES. Többnyire bányászok laknak e városrészben. Az el­nyúló települést kettészeli a széles Tolbuhin út. Oldalain kertes kis házak és többemele­tes lakóépületek sorakoznak. Keleti részén a Szabolcsi-patak kígyózik. A fehérhegyi autóbusz- megállótól jobbra a Vörös Had­sereg útján a patak irányába sétálva, két író nevét viselő ut­ca húzódik a mező szélén. KRÚDY GYULA UTCA. Félig felhúzott téglafalak között kis­gyerek ugrándozik. Édesanyja az ablak fölött állva locsolja a friss betont. Szótlanul végzi munkáját. Kérdésünkre nem vá­laszol. A telek melletti portán vagy tízen dolgoznak. Ök is házat építenek (szabadszombat van). Derékig meztelen fiatalemberek, barna bőrük csillog az izzad­ságtól. Egyik férfi leteszi a mal- teroskanalat, hozzám jön. — Hát lehet így folyamato­san dolgozni? — kérdezi, hang­ja ingerült. — Ma reggel — szombaton — bementem a TU- ZÉP-hez. Befizettem a cement árát... a raktárban derült ki, egy deka sincs. . érti maga ezt? Nagyon bosszantó! — Hiányzik-e más egyéb is? — Mészhidrát, meg kisméretű tégla. Igaza van Rózsahegyi István­nak: valóban bosszantó. BRÖDY SÁNDOR UTCA — a Krúdy Gyula utcával párhuza­mos —, a házak kertjei beleol­vadnak a dús vadnövényzetbe. Kezemben az elmaradhatatlan Pécs térképpel — végiglépem a berajzolt utcát, de nem ott a vége, ahol a térkép mutatta. A névtelen utca a Botond utcába torkollik. A kertnek, gyümölcsös­nek feltüntetett terület (vázraj­zunkon két vastag vonallal je­lezve a fenti körben) teljesen beépítve szebbnél szebb házak­kal. Többségük kétszintes, 2—3 szobás, fürdőszobás lakóház. A Tanács I. kerületi hivatala csak­nem 40 családi ház építésére adott ki engedélyt. DOBÓ ISTVÁN UTCA. — A Komjáth Aladár és a Kocsis Ist­ván utcát köti össze. A 33-as és a 39-es házhely — nagy te­rület — körülkerítve. A dróthá­lón belül téglarakások, homok. — Mit építenek itt? — kér­dem egy. szemüveges férfitől. — Valami iskolát — válaszol­ja, minden meggyőződés nélkül. — De milyent? — Ruhaipari szakközépiskola — kapom a pontosabb választ a kerületi hivatal építési cso­portjától. Háromszintes, tizenkét tantermes intézmény kerül majd oda. Több milliós beruházás, ma még a földmunkákat végzik. KOMJÁTH ALADÁR UTCA. A Mecseki Szénbányák Vállalat Döntött a Legíelsőbb Bíróság Mikor Mcserelakás a szolgálati lakásért? Sok peres bonyodalom szár­mazik a szolgálati lakások miatt, különösen ha bérlőjük munkaviszonya megszűnik. Ilyen­kor rendszerint azon folyik a vita: jár-e az illetőnek csere­lakás vagy sem. A kérdés nem­rég két törvényességi határo­zatban is felvetődött és tisztá­zódott a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyikben mindenekelőtt azt mondták ki, mi tekinthető szol­gálati lakásnak. A döntés sze­rint az olyan állami lakás, amely nem a lakásügyi hatóság, ha­nem más állami szerv rendel­kezése alatt áll és kizárólag a szervvel munka- illetve szolgá­lati viszonyban álló személyek elhelyezésére szolgál. Abban a perben, amelyben ez a meghatározás elhangzott, ar­ról volt szó, hogy egy mező- gazdasáqi termelőszövetkezet volt elnöke a tsz-től megvált és a tanok sorából törölték. Az illetőnek a szövetkezet tu­lajdonát képező kétszobás, kom­fortos lakása volt. Bérleti jog­viszonyát felmondták, ezt azon­ban nem fogadta el, ezért a felmondás érvényességének ki­mondása iránt pert indítottak ellene. Ebben a szövetkezet o bíróságtól annak megállapítá­sát kérte, hoqy a bérlő jogcím nélküli lakáshasználó, de vállal­ta. hogy elhelyezéséről gondos­kodik, Fel is ajánlott ugyan­abban a községben egy szoba- konyhás tanácsi lakást, amelyet azonban az alperes nem foga­dott el. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után törvé­nyességi óvásra végső fokon a Legfelsőbb Bírósáq a vitát a következőképpen döntötte el: — A szóbanforgó lakás szö­vetkezeti tulajdonban áll, tehát nem tartozik a szolgálati laká­sok körébe. Ugyanis a vonat­kozó rendelet végrehajtási uta­sítása a szövetkezeteket mint nem állami szerveket jelöli meg. A rendelet azonban azt is ki­mondja, hogy a lakásbérleti jogviszony tartalmára és meg­szüntetésére nem állami laká­soknál is a szolgálati lakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a bérbe­adó és a bérlő másként álla­podik meg. Ez a rendelkezés irányadó ebben az esetben is. A továbbiakban azt kellett el­dönteni, hogy a volt elnök jó­hiszemű, vaqy rosszhiszemű jog­cím nélküli lakáshasználónak tekintendó-e. A két kategória között ugyanis nagvon lényeges különbség van. Az előbbibe tar­tozó bérlő — ha a kiürítendő lakás önálló volt — másik la­kásra tarthat igényt, az utóbbi­ba tartozó bérlő azonban nem igényelhet cserelakást. Kérdés: ki tekintendő jogcím nélküli, de jóhiszemű lakóshasználónak? A Legfelsőbb Bírósáq ezt is meg­határozta, kimondva: az a bér­lő, akinek a lakással rendel­kező szervvel fennálló munka- viszonya, munkaköre nem a bí- rósóq büntető ítélete, vagy fe­gyelmi határozat alapján, ha­nem más címen szűnt meg, illetve azt nem a jogszabály rendelkezésének megsértésével szüntette meg, jóhiszemű lakás- használó, tehát megfelelő másik lakásra tarthat igényt. — Igaz ugyan — hangzik to­vább a határozat —, hogy a volt elnök tagsóqi viszonya a tagok soraiból történt törléssel szűnt meg, ez azonban — az alsófokú bíróság álláspontjával ellentétben — önmagában nem ad alapot a rosszhiszeműség jogkövetkezményeinek alkalma­zására. Végeredményben a Leg­felsőbb Bírásán úgy döntött, hogy a volt elnök a lakást 30 napon belül kiürítve köteles a szövetkezet rendelkezésére bo­csátani, viszont a tsz köteles számára megfelelő lakásról gondoskodni. Az alsófokú bíróságoknak ugyancsak a jó- és rosszhisze­műség kérdésében elfoglalt el­lentétes álláspontja miatt került törvényességi óvásra egy másik ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé. Ennek az esetnek előzmé­nye az, hogy egy vállalat la­katosát karbantartási munkála­tok végzésére átengedte egy másik vállalatnak, amely az il­letőnek rendelkezésére bocsátott a tanács által vállalati jelle­gűnek minősített, úgynevezett „készenléti-szolgálati" kétszo­bás komfortos lakást. A beköl­tözéskor a lakatos írásos nyilat­kozatban tudomásul vette, hogy a lakást beosztására tekintettel kapta, és amennyiben munka- viszonya megszűnik, azt köteles a vállalat rendelkezésére bo­csátani, Három évvel később a lakatos felmondott, és munkakönyvét „kilépett" bejegyzéssel kapta kézhez. A vállalat, amelynél '-«bízásból dolgozott, felszó­lította a lakás kiürítésére, de ennek nem volt hajlandó eleget tenni, mire szintén a bírósághoz fordultak és kérték, hogy a la­katost, mint rosszhiszemű, jog­cím nélküli lakáshasználót, kö­telezzék a lakásból való kiköltö­zésre. A lakatos arra hivatko­zott: azért lépe'tt ki a munka­helyéről, mert bérét kevesellte, tehát kötelesek neki másik la­kást biztosítani. Mint említettük, az alsófokú bíróságoknak a jó- - rosszhiszeműséq kérdésében ellentétes álláspontiuk volt. A problémát eldöntő törvényességi határozatban a Legfelsőbb Bí­rósáq a következőket mondta ki: — A lakatos a munkaviszo­nyát jogellenesen szüntette mea, s ezzel maga idézte elő, hogy a szolgálati, illetve vál­lalati bérlakásra vonatkozó joga elveszett. Egyébként a nyilatko­zatában vállalt kötelezettsége alapján ezzel számolnia is kel­lett, Mindezek következtében rosszhiszemű jogcím nélküli la­káshasználónak kell tekinteni, s a lakást kiürítve, 30 napon be­lül a vállalat rendelkezésére kell bocsátania, anélkül, hogy cserelakást kapna érte. Hajdú indrs meszesi központjától nem mest. sze, az út másik oldalán épül egy többszintes lakóépület. Homlokzata vakolatlan, az ab­laküvegeket mór bevágták, a belső munkákat végzik. BÚZAVIRÁG UTCA. A Fürst Sándor utcából nyílik. Most nincs forgalom rajta. Földmun­kák miatt lezárták. Szennyvíz- csatorna készül. Ezzel — végre — megoldják a lakók egyik gondját: házukból a szennyvíz- elvezetést. FÜRST SÁNDOR UTCA. Meg­kezdték az utca közvilágításá­nak korszerűsítését. A Petőfi laktanyáig — a Tolbuhin úti megoldáshoz hasonló — csak­nem 100, 15 méter magas osz­lopokra helyezik a fényforráso­kat. A kábelfektetési munkák már folyamatban vannak. ZSOLNAY VILMOS UT. A ben­zinkút mögötti részen megtör­tént az első kapavágás. A MERKUR-telep és a bátaszékí vasút közötti területen épül fel az Autóközlekedési Tanintézet új iskolája, több tanteremmel, garázsokkal, tanuló-vezetők ré­szére autópályával. KOSSUTH LAJOS UTCA. 81. számú ház. Udvarán a Liszt Fe­renc hangversenyterem. Kopott fekete tábla, pergő aranyozott betűkkel jelzi a bejáratot. Előt­te a járdán csorba vaslemez fekszik, alatta csapadékvíz foly- dogálna, ha tudna . . . teljesen eldugaszolta a gyom, a kavics és a szemét. Az épület külső homlokzata ápolatlan. Csak csú­fítja az amúgy is siralmas képet a félig leszakadt, rozsdás eső­csatorna. A bejárat s az épület homlokzata méltatlan a világ­hírű zeneszerző nevéhez és vá­rosunk országhatárokon túl is ismert zenekultúrájához. SZÍNHÁZ TÉR. Nyári szünet a színházban. Az épület elé pa- dókat helyeztek el. Foglalt a nap minden szakában. Nem az a baj, hanem, hogy piszkos a pad környéke. Az emberek, akilc ott ülnek, vagy állnak, az asz­faltra dobálják a csikkeket, a söröskupakot, a papírszalvétát, a barackmagot, a tejfölös tasa- kot. Szemétgyűjtő található a téren, a járda szélén. A padok­hoz kellene vinni, hátha akkor atba szórnák a hulladékot KAZINCZY UTCA. Étterem. Aj­taja felett fényreklám. Az üveg­ből hajlított név N betűjét meg­fordították a szerelők. így a ci- ] rill I betűje lett belőle. BEM UTCA. Jav . ,. köss .; J tr . . . ros . . . antulí... vitása... Ezeket és hasonló rövidítéseket olvashatjuk az egyik portálon. Annyi kiderül azonban, hogy „a lakossáq szolgálatában rádiók, lemeziátszók, magnetofonok ga­ranciális és . .. javít. .. Ne törje senki a feiét. Nem rejtvény. Hanem elhanyagolt külsejű — annak idején papír­ra írt üzleti ajánlás, amely ma lekopott maradvány csak — a GEI.KA rádiószerviz bejáratának két oldalán (nem) olvasható. Pécs központiában az ilyen cég­tábla esztétikailag bántó nem- ! törődömség. Nagy István

Next

/
Oldalképek
Tartalom