Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-10 / 178. szám

m3, július 10. DUNANTOU NAPIG Az iparosodó Kecskemét Közel harmincezer munkás a „hírős városban“ Gyakorta megfordul Kecske­méten Nyers Rezső elvtárs, az * ..vi?*' ^ W': MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára aki egyben a város or­szággyűlési képviselője is. Egy ilyen látogatása alkalmával ar­ról beszélt — többek között — hogy Kecskemét igen nagy lé­péseket tesz azon az úton, ame­lyen haladva rövidesen elérheti oz ipari város jelleget. Azt je­lenti ez gyakorlatilag, hogy Bócs-Kiskun megye több, mint 80 ezer lélekszámú székhelye jelenleg már nem mezőváros, c szó régies értelmében, viszont még nem egyértelműen iparvá­ros. Mindkét jellemvonását megőrizte, pontosabban kifejlő­dött a felszabadulás utáni évek­ben egy jelentékeny ipar is. Legjelentősebo az élelmiszer- ipar, ezen belül is a konzerv­gyárak és a baromfifeldolgozó vállalat. Jellemző adat erre, hogy a város közel 5,5 milliárd forintos évi termelési értékéből több, mint kétmilliárdot az élel­miszeripar állít elő, s ennek mintegy ijtven százalékát ex­portra termeli. A város 29 ezer ipari munkásának negyede dol­gozik az élelmiszeriparban, ter­mészetesen nem csupán az em­lített gyárakban, hanem a hű­tőgyárban, a tejipari vállalat­nál, valamint a gabonafelvá­sárló és feldolgozó vállalat­nál. Ha Kecskemét iparáról szó­lunk, nem szabad figyelmen kívül hagyni a vas- és fémipart sem, különösen ennek az ipar­ágnak két nagy üzemét: a Fémmunkás Vállalat kecskemé­ti gyárát, valamint a Zománc­ipari Művek kecskeméti gyár­egységét, népszerű nevén a kádgyárat. A Fémmunkás Vál­lalat itteni gyárában a mint­egy 1500 főnyi munkás és al­kalmazott jóval több, mint 300 millió forint termelési értéket ál­lít elő évenként. A világnak- yb Exportra csomagolják a baromfit a kecskeméti gyárban Arató vasárnap a földeken Vasárnap a kedvező időjá­rást kihasználva, az országban többhelyütt munkába állították az aratógépeket, kombájnokat. Békés megyében július 8-át, ez első arató vasárnapnak jegyez­ték fel. Az itteni termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok földjein többszáz kombájn dol­gozott Az ország gyümölcstermelő tájain vasárnap barackszüret volt. A Szeged melletti Szaty- mazon már szombaton hozzá­láttak és vasárnap folytatták az őszibarack szedését, Megkezdő­dött a sárgabarack szüretelé­se is. Szatymazról egyébként elindították az idei első nagy exportszállítmányt, csaknem fél­ezer mázsa illatos, hamvas gyümölcsöt küldtek hűtővago­nokban Csehszlovákiába és az NDK-ba. Korszakváltás a villamosenergia-termelésben A világ első űrhajósának ne­vét viselő hőerőmű, amelyet má­jusban avattak fel, okkal sorol­ható a szocialista építés jelen­tős alkotásai közé. Az erőművek­ben korábban épített legna­gyobb gépek teljesítőképessége a Mátravidéki Erőmű 30 mega­wattos egységétől előbb 50-re, majd 150-re, s a Gagarin Hő­erőműben pedig már 200 mega­wattra nőtt. A kazánok teljesí­tőképessége — ez ugyancsak lé­nyeges műszaki paraméter — csaknem megtízszereződött; Gyöngyösön több mint 600 ton­na óránként a gőztermelésük. Az erőművek nagysága a 100-— 200 megawattos értékről a Ga­garin Hőerőmű üzembehelyezé­sével 800 megawattra emelke­dett, s a Dunamenti Hőerőmű a folyamatban lévő bővítés során elérj az 1900 megawattot. E számottevő műszaki-techni­kai haladás gazdasági vetülete; az 1 kilowatt villamosenergia A város szocialista ipara az elmúlt évben tovább erősödött, s 1972-ben közel 350 millió fo­rinttal termelt többet, mint az előző esztendőben, s így a ta­valyi termelési érték megha­ladta a 7,1 milliárd forintot. Érdekes és jellemző adat a Kecskeméten megtermelt ipari javak keresettségére, s egyúttal minőségére, hogy az 1972 es évben mintegy 2 milliárd forint értékű volt az export, ami 4,5 százalékkal több, mint az elő­ző, 1971-es évben. Ezzel azonban nem fejező­dött be Kecskeméten az ipar- fejlesztés. A városi pártbizott­ság legutóbbi, 1973. tavaszán hozott határozatának megfele­lően ebben az évben mintegy 7—8 százalékkal kell fejleszte­ni a termelést. Elsősorban a termelékenység fokozásával. Ar­ra kell törekedni — hangsú­lyozza a határozat — hogy a .J* A BRG kecskeméti gyárának egyik legújabb terméke, az MK—25-ös kazettás magnetofon (Pásztor Zoltán felvételei) szinte valamennyi országában (és ezt szószerint kell érteni) is­merik" a kecskeméti kádgyár termékeit, a különböző színű és méretű fürdőkádakat. A terme­lési érték itt is megközelíti az évi 300 millió forintot, a gyár létszáma pedig az 1300 főt, amiből mintegy ezer a munkás állományú dolgozó. Röviden szólni ke 11 még ez építőiparról és a cipőgyárról. Több, mint négyezren dolgoz­nak a Bács:megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál, amelynek termelési értéke megközelíti az 1 milliárd forintot. Az Alföldi Cipőgyár kecskeméti gyára pe­dig az évi közel 70 milliós ter­melési értéket alig több, mint 500 dolgozójával állítja elő. technikai színvonal fejlődésével együtt a vállalatok, üzemek többsége elérje a korszerű kö­zépüzemi nagyságot. Természetesen a város ipara nem csak annyi, amennyit itt egy rövid cikk keretében ismer­tetni tudtunk. De ezek a jel­lemzőek, ezek működése, ered­ménye döntő mértékben befo­lyásolja Kecskemét ipari ered­ményeinek alakulását. Amiről nem írtunk, az sem „elhanya­golható", de szándékunk csu­pán az volt, hogy — ha csupán vázlatosan is — képet kapjon az olvasó az egyik legnagyobb ütemben fejlődő alföldi város­ról. G. S. Ipari tanúidnak, ölképxösnek kézisiedő és gépszedő szakmára érettségizett fiúkat felveszünk Jelentkezni lehet o Pécsi Szikra Nyomda Munkaügyi Osztályán Pécs. Munkácsy M. u. 10—12. Új módszerrel épül Pécs legmagasabb lakóháza A földrengésnek is ellenáll — O esőbb, gyorsabb a feszített vázszerkezet öt évvel ezelőtt a jugoszlá­viai Banja Lukán a földrengés szinte eltörölte a várost a föld színéről, összesen hat, 12—16 emeletes épület maradt meg hibátlanul, épségben. Vala­mennyit az akkor még nálunk ismeretlen, feszített vázszerke­zettel építették. Akik időben felfigyeltek Újvidéken, majd Belgrádban jártak tavaly tavasszal a Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei. A belgrá­di IMS-ben (Tudományos Anyagvizsgáló Intézet) különös figyelemmel tanulmányozták Zezselj professzor szabadalmát, a feszített vázszerkezetet. Jugo­szláviában akkor már ebben a szerkezeti rendszerben mintegy negyvenezer lakás épült meg, Magyarországon azonban még alig hallottak erről a techno­lógiáról. A vállalat tárgyalásokat foly­tatott az intézettel. Olasz, oszt­rák, kubai cégek után a Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalat is megvásárolta a fe­szített vázszerkezet licencét. A szerződés értelmében a tech­nológia magyarországi alkal­mazásának kizárólagos joga a vállalaté. Ez természetesen nem valamiféle egyeduralom. Ellen­kezőleg! A feszített vázszerke­zet gyártási és szerelési eljá­rása ezentúl az IMS és a ma­gyar építőipar közös érdeke szerint terjedhet el hazánkban Ez pedig jó az építőknek, épít­tetőknek egyaránt, hiszen ez a módszer nagyon sok új lehető­séget tartogat. Mindenekelőtt az hökkenti meg a laikusokat és az építé­szeket is, hogy az elemek kö­zött nincs támaszkodó kapcso­lat, nincsenek tartók, gerendák. Az egész épület oszlopokon áll, ezek közé helyezik a szoba­nagyságú födémeket. Egy-egy födémpanel hossza hat méter, 3,6 méter széles és 23,5 centi­méter vastag. Belsejében 28 meghatározott méretű üreg van. Az összeszerelés csak első hallásra bonyolult, a valóság­ban azonban egyszerű, gyors és fizikai erőt alig igényel. Az elemeket ideiglenes, acél tartó­keret segítségével a pillérekhez rögzítik. Ezután az elemek kö-. zött elhelyezett, s o pilléreken áthúzott feszítőkábeleket egy kézi feszítőpréssel megfeszítik. A pillérekhez csatlakozó födém­elem sarokpontjai ettől kezdve 40 tonnányi erővel szorulnak egymáshoz. A csatlakozó felüle­tek közötti súrlódás az, ami összefogja az épületet. Mégpe­dig a magyar vasbetonszabvány előírásain felül is többszörös biztonsággal. Egy-egy födém­panel maximális terhelhetősége 27 tonna. A lakásoknál, irodák- j nal o terhelés általában 10—II I tonna, elemenként. Az oszlopok 9—10,5 méter hosszúak. További magasság elérésére az oszlopokat egy­szerűen egymás tetejére rak­ják, így ezzel a módszerrel 26 szintes házat lehet építeni. Volt azonban egy lényeges hiányossága a Jugoszláviában alkalmazott technológiának: a födémelemek alsó bordázatát a beépítés után kellett ál­mennyezet jellegű, sík felülettel ellátni. A pécsieknek egy év alatt sikerült megoldani a repe­désmentes, alul is sík, nagymé­retű födém gyártását. Ezt a megoldást azóta hazai és kül­földi szabadalmazásra egyaránt benyújtották. Tág lehetőség a tervezőknek A legfeltűnőbb előnye a fe­szített vázszerkezetnek az, hogy míg a hagyományos uhiváz szerkezettel csak 6—7 emele­tig lehet építeni, addig ezzel a technológiával, és a hazai mo- dulméretekkel 25 emeletes épü­let is megvalósítható. A térelválasztó elemek üzem­ben, házgyári technológiával is elkészíthetők. A födémelemeket tükörsimára csiszolt acélsablo­nokban készítik, így vakolást, vagy helyszíni felületképzést nem igényelnek. Az elemek gyártásának és összeszerelésé­nek legnagyobb részét gépek végzik, így jelentős munkaerő és időmegtakarítást eredményez ez a módszer. A pontosságra viszont minden eddiginél job­ban kell vigyázni. Egy centimé­ter gyártási hiba, és ugyan­ennyi mérettűrés az, ami még megengedhető. A tervezők fantáziáját végre nem kötik a paneles építésmód korlátái. A födémelemeket 120 —140 centiméterre lehet er- kélyszerűen, konzolosan kiug­ratni az oszloptól, így a hom­lokzat kiképzése tetszés szerint variálható. Talán végre meg­szűnik a lakótelepek nyomasz­tóan egyhangú, uniformizált kocka-rengetege. Az épület célját tekintve, rendkívül sokoldalú a feszített váz alkalmazása. Ipari módsze­rekkel építhetők iskolák, áruhá­zak, irodaházak, hiszen a belső tér magassága tetszés szerint olakítható, csak az oszlopokat kell az igény szerinti hosszú­ságnak megfelelően gyártani. Hazai távlatok Fél évvel ezelőtt oz újvidéki szakemberek közreműködésével a panelüzemben építési bemu­tatót tartottak; öt építőipari munkás nem egészen három hét alatt felépítette egy három­szintes épület vázszerkezetét úgy, hogy közben megtanították a szerelés és feszítés techniká­ját, megmutatták a szakmai fogásokat a pécsi szakembe­reknek. A kísérletezés és előkészítés után most a vállalaton a sor, hogy hasznosítsa a tapasztala­tokat. Először alacsonyabb épületeken kívánnak nagyobb gyakorlatot szerezni. Idén, jú­liusban kezdik építeni Mohá­cson, a Liszt Ferenc utcai tömbbelsőben az első öt- és hat­szintes épületeket. Az itt fel­épülő 52 lakás — Magyaror­szágon elsőként — feszített vázszerkezettel készül. Az igazi vizsga pedig Pé­csett, a Szigeti út és a Megye­ri út által határolt területen felépülő 25 szintes lakóház lesz. Már készíti a terveket Mayer György építészmérnök és terve­ző csoportja. Mint Győri János, a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat igazgatóhelyet­tese, a feszített vázszerkezet egyik hazai „atyja” elmondot­ta: a vállalat, műszaki felké­szültsége alapján jogosan biza­kodik abban, hogy a jövő év végére tető alá kerül az ország egyik legmagasabb lakóépü­lete. Kurucz Gyula Ünnepi megemlékezés Pécsett a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából Vasárnap megyeszerte meg­ünnepelték az 5. Nemzetközi Szövetkezeti Napot. Pécsett a KISZOV Megye utcai székházé­ban megtartott központi ren­dezvényen, a Szövetkezetek Ba­ranya megyei Bizottságának és a területi szövetségeknek képvi­selői, az állandó bizottságok el­nökei vettek részt. Az elnökség­ben helyet foglalt Czégény Jó­zsef. a Megyei Pártbizottság tit­kára, Lukács János, a Pécs vá­rosi Pártbizottság titkára, Papp Zoltán, a pécsi, Kerner Adóm, Nagy Sándor, a MÉSZÖV és Tárnái Ferenc, a KISZÖV elnö­ke. Papp Zoltánnak, az SZMB el­nökének megnyitó szavai után Czégény József, a Megyei Párt- bizottság titkára mondott ün­nepi beszédet. Méltatta a 130 esztendővel ezelőtt Angliában megszületett szövetkezeti gon­dolat öt világrészt átfogó ere­dét, s a lenini szövetkezeti esz­me napjaink szocialista társa­dalmában történő kiteljcsedé­előállításához szükséges hőfo- gyosztás az új erőművekben 40 —50 százalékkal alacsonyabb, mint a régiekben. Pedig az új erőművek egy része — példa er­re a Gagarin Hőerőmű is — már a leggyengébb minőségű szilárd tüzelőanyagot fogyasztja. A villamosítás, az egy lakosra jutó villamosenergia termelés és felhasználás mutatója a mű­szaki-gazdasági haladás és fej­lettség egyik legfőbb ismérve. Jellemző, hogy a villamosener­gia felhasználásában mind a mai napig sehol a világon nem észleltek telítődést. A világ vil­lamosenergia igénye és terme­lése tíz évenként megkétszere­ződik, s évről évre mintegy 3—7 százalékkal növekszik. Ez a tendencia nálunk is ér­vényesül, miközben a növekedés évi átlagüteme minimálisan na­gyobb a világátlagnál. Villamos­energia termelésünk az 1950 évi 6.3 milliárd kilowattról 1970-ig 14.5 milliárdra emelkedett, 1972- ben pedig meghaladta a 16.3 milliárd kilowattot. Minden­nek villamosítási mutatóban — egy lakosra jutó villamosener- gia-termelés — kifejező konzek­venciája: 1961-ben elértük a vi­lágátlagot, majd szerény mér­tékben túlhaladtuk, de még min­dig elmaradunk az európai országok 1 lakosra jutó átlagos vi Ha mosenergia-fejadag jótól. Villamosenergia-termelésünk a tényleges szükségleteket csak mintegy 80 százalékos arányban fedezi, a hiányzó 20 százalékot, villamosenergia importjával biz­tosítjuk. Magyarország tagia a KGST-országok Egyesített Ener- giarendszerének. Nagyfeszültsé­gű távvezetékek — 220 és 400 kilovoltosak — kötik össze a szomszéd országokkal, villamos­energiát exportál, importál, sőt tranzitszállításokat is végez. (Ju­goszlávia Csehszlovákiának, Ro­mánia pedig Ausztriának expor­tál villamosenergiát a magyar távvezetékeken), A nemzetközi villamosenergia-cserében való részvételünk a KGST-országok energetikai rendszereinek ^tjyätfe működése kb. 700—800 megá’- watt kapacitású erőmű megépí­tése alól mentesíti a magyar népgazdaságot. A villamosenergia-igény folya. matos és gyors növekedésének Magyarországon is döntő té­nyezője a gazdaság általános fejlődése. Az ipar fogyasztása az energiatermelés növekedését követte, évtizedenként megkét­szereződött. Az egyéb qazdasági ágazatok közül előbb a vasúti közlekedés, majd az elmúlt év­tizedben a mezőgazdaság is je­lentős fogyasztó lett. Az 1962— 1972-es időszakot véve alapul, a villamosenergfa fogyasztás a legerőteljesebben — öt és fél­szeresére — a mezőgazdaság­ban nőtt, a vegyiparban csaknem négyszeresére, a háztartások fogyasztása pedig 3.3-szorosóra. A háztartások 1972-ben csak­nem annyi — 2.3 milliárd kwó — villamosenergiót használtak fel, mint 1950-ben az egész ma­gyar ipar. Minden arra vall, hoqy a Ga­garin Hőerőmű korszakváltást jelez, A folyamatban lévő bő­vítések és az új erőművek — így például az olefinmű mellett épülő 'Tiszai Erőmű — üzem­anyaga a szénhidrogének és az atomerő lesz. Bizonyos, Hogy a következő ötéves tervidőszak vé­gén a villamosenergia termelé­sében már a szénhidrogének lesznek a főszereplők, de az* év­tized záróesztendejében — vár­hatóan 880 megawatt induló kapacitással — az első magyar atomerőművet is üzembehelye­zik. 7 Garamvölgyi István a mohácsi tsz-szövetség elnök#, I sét. Kisméretű páncélszekrényt vennénk Cím: FÉNYSZÖV Kossuth L u, 10* ! i W

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom