Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-08 / 176. szám

-1 1973. július 8, Arany-, illetve ezüstérmes Az ÉRDÉRT Vállalat hétvégi házai Ai ország legnagyobb atpari üzeme Szabó csban — Nyugatnémetek, írandók, olaszok után a japánok is ERDERT-házat vásárolnak ^ r ünnepélyes megnyitás pénteken délelátt volt. délután pedig o nagyközönség számára tárta ki kapuit a IV Pé­csi Ipari Vásár Tula/donképpen mástól napi tapasztalattal rendel­kezünk, de annyi már kiderült, hogy a Budapesti Ipari Vásár után itt Pécsett is meglepően nagy sikere van az ÉRDÉRT Vállalat na­gyon szép hétvégi házainak. Csak úgy mellékesen megjegyezzük. a bemutatott házaknak mái szombaton akadt gazdája: megvásá­rolták - pontosabban - lefoglalták a Namény L, illetve Borostyán épületeket. Pedig való/ában - itt Baranyában, vagy a szomszédos megyékben - viszonylag kevesen ismerik részletesebben az ÉR­DÉRT-nek, mint az ország legnagyobb lakereskedelmi-laipari nagyvállalatának tevékenységét. Dr. Speer Norbert, az ÉRDÉRT Vállalat vezérigazgatója szívé­lyes közvetlenséggel hívott meg bennünket a Namény I. típusú víkendház társalgójába­- Teljességgel érthető, hogy az ország egyes területein csak az erdőgazdasági—faipari szak­emberek ismerik közelebbről vállalatunk valódi működését és a népgazdaságban rendeltetés­szerűen betöltött szerepét. Emlékeztetett arra, hogy a kö­tött tervgazdálkodás idején a vállalatnak viszonylag csekély kapcsolata volt a lakossággal - legalábbis közveten formá­ban. Ugyanis abban az időben hatósági szervek végezték a fa­anyag elosztását, zömmel ipari nagy, illetve kis felhasználók között, míg a lakosság csak a FAÉRT- és o TÜZÉP-telepeken jutott hozzá épületfához, vagy más rendeltetésű fatermékhez. A kormányzaton, az ágazat ve­zető szakemberein kívül csupán a faanyagban különösen érde­kelt iparágak (azok szakembe­rei) ismerték népgazdasági je­ERDÉRT-ház a zánkai üdülőtelepen lentőségű munkánkat, amely nem volt más, mint hogy ha­zánk egész faanyag-gazdálko­dásának korszerűsítését válla­latunk kezdte el.- Kérjük önt, Ismertesse ol­vasóinkkal az ÉRDÉRT Vállalat tulajdonképpeni profilját . . .- Kormányzatunk 1951-ben azzal a céllal hozta létre az ÉRDÉRT Vállalatot, hogy az or­szágba beérkező import-fá- anyan felelős gazdája legyen. A vállalaton keresztül vala­mennyi hazai felhasználó meg­kapja a termeléshez szükséges — méretben és minőségben igé- nyert-mz legközelebb álló - szá­raz faanyagot, Természetesen szem előtt tartva a népgazda­ság fontos érdekeit, miszerint a külföldről behozott faanyag for­galmazása és általában a vele való gazdálkodás külön költsé­gekkel, vagy anyagveszteséggel ne tetézze az igen súlyos im­Termelők figyel eml GALAMBOT VÁSÁROLUNK EXPORT CÉLRA. Felvilágosítást adunk a 17-241 számú telefonon Érdeklődni: reggel 8 órától délután 4 óráig lehet lenül a lakosság ellátását szol­gálja, itt is elsősorban a kis­lakás-építkezési program kere­tében biztosítunk faárut a TU- ZEP- és a FAÉRT-vállalatok közreműködésével.- Mennyi a vállalat évi ter­melése?- Ebben az esztendőben el­értük a 7 és félmilliárdot! Az ERDÉRT-nsk 28 telepe van az ország különböző pontján, de a legnagyobb a Szabolcs megyei Tuzséren van, ahol - európai viszonylatban is óriásinak köny­velhető - 700 ezer négyzetmé­ter alapterületű üzemünk mű­ködik. Csak a telep területén levő vasútvonal hossza 17 kilo­méter. Itt vesszük át a Szovjet­unióból érkező fát, s mindjárt helyben az anyagot előkészít­jük - méretre vágjuk, szárít­juk .. . stb. - további feldolgo­zásra, hazai partnereink részé­re. Egyébként is ipari tevékeny­ségünk szinte teljes egészében Szabolcs megye területére össz­pontosult. Vásárosnaményban a forgácslap-gyártó üzemünk ép­pen most van rekonstrukció alatt, amely ha befejeződik, évi 500 millió termelési értéket hoz. A gépi berendezés egy ré­szét norvég, illetve belga cé­gektől - kooperációs úton — vesszük át, cserébe termékeink bizonyos hányada fejében. A faforgácslap - amely nem té­veszthető össze a farostlemez­zel! — nagyszerűen alkalmas port számláját. Szigorúan ügyel­nünk kellett arra is, hogy a ha­tárállomásoktól a felhaszná­lókig való szállítás költsége a lehető egkevesebb mértékben növeje csak az amúgy is drága importáru árát.- Melyek a vállalat legjelen­tősebb külföldi partnerei? Gon­dolunk itt elsősorban a behoza­talra . .- Feltétlenül a Szovjetunió. Ma már évente mintegy 4 mil­lió köbméter faanyagot veszünk át a szovjet partnerektől. Érzé­keltetésképpen: ez a mennyiség körülbelül fele a hazai össz- igényeknek. És - hozzátehetem - a hazai kereslet egyre növek­szik. Mi látjuk el anyaggal a magyar bútoripart, aztán - pél­dául méretre szabott bányaié­val - a bányákat, továbbá kü­lönböző iparágak részére bizto­sítunk fűrészeltárut, épület­faanyagot, a papírgyártáshoz szükséges faalapanyagot . . . stb. Egyébként termékeinknek j körülbelül 30 százaléka közvet­I arra, hogy a bútorok főalkatré- I szeit ebből gyártsa le a bútor- | ipar.- Hallhatnánk-e valamit a \ laház-termeléséiől? ■ ■ - Érdekes története van en­nek. Körülbelül hat-het eszten­dővel ezelőtt legyártottunk 50 hétvégi házat, de eppen hogy csak túladtunk rajta. Hiába, akkor még nem terjedt el ilyen mértékben a természetimádat, hiszen csak az utóbbi időben divat, hogy az emberek kis ker­teket, telkeket vásárolnak akár vízparton, aká' kirándulóhelye­ken vagy városszéleken es ví- kendházakat építenek. A követ­kező esztendőben aztán meg­növekedett a kereslet. Mai fa- háztermelésünk - ebben az év­ben legalábbis - körülbelül 2 ezer lesz, ezenbelül mintegy 18-20 típus. És még ezek kö­zött is néhány vadászház-típus, amelyek iránt különösen nagy az érdeklődés vadászati körök­ben. Egyébként a hétvégi há­zaink alapmérete a legkisebb­től, vagyis a 10 négyzetméter­től egészen a 86 négyzetméter alapterületűig változó.- Exportra szállitanak-e?- Az idén hatszáz darabot szállítunk külföldre, elsősorban NSZK-ba. aztán Olaszországba, Franciaországba. Azonban -ez is érdekes! — Japán partnereink két típust megrendeltek, és az idén ötven darab faházra van szükségük, természetesen le is gyártjuk.- Túl hosszú a szállítási út­vonal, s ennek ellenére a ja­pánoknak kifizetődő üzlet ez?- Igen. Ugyanis különböző termékeket szállítanak a japá­nok hazánkba. A konténerek vi­szont nem üresen indulnak visz- sza, hanem az ÉRDÉRT hétvégi házak elemeivel megpakolva. Ez így gazdaságos,- Kereskedelmi funkciót is •'égez az ÉRDÉRT Vállalat . ,,- Természetesen, csak hogy valójában nem ilyen egyszerű „veszem—adom1' ügyletprog­ramra kell gondolni, A gyakor­latban bonyolult, merőben új feladatok hosszú láncsorával kell megküzdenünk. Hogy csak futólag vázoljam: tekintettel ar­ra, hogy az import-faanyag idegen szabványú, vegyes mé­retű és minőséqű fenyőfűrész­áru-. valamint vegyes hossz­méretű fenyőgörhb-szállítmá- nyokban érkezik be, az ERDÉRT- nek legelőször is eqy országos telephálózatot kelleti kiépíte­nie, ahol az átválogatás, osz­tályozás, máqlyázás, szárítás történik. Ha a beérkezett anyag átrendezés nélkül közvetlenül kerülne a felhasználókhoz, az import mennyiségét az igények­nél jóval magasabbra kellene emelni, mert az ilyen vegyes méretű és minőségű kevert anyagból a felhasználóknál egy jelentős hányad - mint fel nem használt hulladék - veszendő­be menne — Ezek a tények valóban jelzik azt, hogy tevékenységük eléggé eltér a szabványos ke­reskedelmi leiadatoktól. . — Ahogy az a speciális plusz tehertétel is — folytatia az ÉRDÉRT vezérigazgatója — miszerint az importfának a ke­leti-kapun át beérkező minden szállítmányt át kell raknunk szé­les nyomtávú szovjet vagonok­ból normál nyomtávú hazai vasúti kocsikba. Már pedig az utóbbi években átlagosan 3—4 millió köbméter faanyagot kell fogadnunk az említett terüle­ten, tehát könnyen megítélheti még az is, aki nem szakember, hogy ez milyen roppant nagy munka, nem kevés felelősség­gel. — Mi indokolja a nagy mennyiségű fa-importot? Eny- nyire szűkén állunk fából? — lombos faanyaggal, ke­ményfával bőven rendelkezünk. A fenyőtermelésünk viszont ele­nyészően kevés. Márpedig a fel­dolgozóipar túlsúlyban fenyő­anyagot használ fel. Ezért szo­rulunk importra, amelynek vo­lumene egyébként ugyanannyi, mint amennyi lombos-fa'anya- got, vagyis keményfát terme­lünk ki hazai erdeínkből. — Hogyan lett az ÉRDÉRT- bői ipari vállalat is? — Mondhatni azt, hogy szük­ségből. Ugyanis miután hamar kiderült, hogy az átválogatás, osztályozás csak részben segíti elő az import faanyag gazda­ságos felhasználását, az ÉR­DÉRT a felhasználói igények szorosabb kiszolgálása végett Gépesített anyagmozgatás anyagótalakítói munkába kez­dett. Az úgynevezet „hosszto- lation" fenyőgömbfából külön­böző választékot készített (fú- részrönk. bányafa, pilótafa, ve­zetékoszlop ... stb.) és szükség­hez mérten kérgezett is. A fe­nyőfűrészárunál pedig bevezet­te az igények szerinti méretre- szabást. Ebből a manipulációs munkából szükségszerűen fejlő­dött ki az elsődleges feldolgo­zói tevékenysége (lódaelem-ké- szités, faragott gerenda-terme­lés. .. stb.) a telepein nagy tö­megben jelentkező hulladék, méreten aluli, selejt és vékony anyagnak gazdaságos haszno­sítására. — Az ÉRDÉRT jelentős fű­részipar/ tevékenységet is foly­tat, értesülésünk szerint. *— Az előbb említett kezdeti ipari tevékenység, megint csak szükségszerű fejlesztése követ­keztében. Népgazdasági érdek, hogy az import-határállomások körzetében létesüljenek fűrész­üzemek. Ez meg is történt, Tu- zséron és Mátészalkán. Egyéb­ként éppen Mátészalkán a szovjet gépsorokból összeállított | kétszintes automata fűrészüze műnk jelenleg a legkorszerűbb fcnportszáRltmány átrakása széles nyomtávú vagonokból magyar vagonokba és legnagyobb hazánkban. El­értük azt, hogy a beérkező fo- nyőgömbfa tekintélyes mennyi­sége már fűrészárunak feldol­gozva kerülhet az ország belte­rületére. A két említett telepünk fűrészüzemeinek évi termelése megközelíti a 150 ezer gömbfa- köbmétert. De gondolják csak el, mennyivel több vagontért venne igénybe ez a mennyiség, ha alapanyagában, fűrészünk­ben szállítanánk tovább? Nem beszélve arról, hogy korábban több száz kilométerre kellett el­szállítani a rönköt felfűrészelés- re, s onnan újabb vagonba ra­kással a felhasználó iparágak­nak! Végezetül dr. Speer Norbert vezérigazgató elmondotta, hogy az ÉRDÉRT Vállalat dolgozói létszáma 6 ezer fő. Kitűnő szak­ember gárdával rendelkeznek, hatalmas, korszerű géppark a „szíve" a termelésnek. A válla­lat — 22 esztendős fennállása óta — tizenhétszer lett Kiváló Vállalat. Az ÉRDÉRT — széles­körű szakmai felkészültségével — valamint a külföldre is kiter- iedő alapos piacismeretével je­lentős segítséget nyújt a mező- gazdasági termelőszövetkezetek kitermelendő faanyagának gaz­daságos értékesítéséhez. A vál­lalat a népgazdaság érdekeit képviselve arra törekszik, hogy az erdőtulajdonos termelőszö­vetkezetek az állományukból minél több iparifát hozzanak ki. A faimport volumenének csök­kentése érd .-kében a különbö­ző hazai műfalemezek termel­tetésének és alkalmazásának legfőbb szorgalmazója. Saját vállalati találmányával a REFA- lemezzel új, korszerű, nagypa­neles alapanyagot adott a jár­mű- és építőiparnak * kezelé­sébe került vásárosnaményi for­gácslapgyártásban megvalósít­ja — a korszerű fagazdálkodás világrendje követelményeinek megfelelően — a müfaalap anyagú alkatrészgyártást. 1 <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom