Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-08 / 176. szám
A párt zászlaja alatt Lekörözte a félelmetes daganatos betegségeket... A dömper kifordul a ragadós földútró!, rá a nedves aszfaltra, A személygépkocsiban a rádióból zene szól, adjunk még bele egy kis kakaót, jön a kanyar, na mi az, nem megy a márka? Billenés, fékcsikorgás, a fák fejtetőre állnak, csattanás, csönd. Szirénázó mentők, Helyszínelés, bámészkodók, szörnyülködés, a kár összege forintban, autómentő, szenzáció. Az országút ott nyújtózik búzatáblák, krumpliföldek, jegenyék között. Az aszfalt föl szárad, a tömeg eloszlik, a sérülteket elnyeli a mentőautó. A kívülállók számára elintéződött az ügy. Valójában most kezdődik. Két percen belül A megye harminckét mentőautója tavaly 1 millió 384 ezer kilométert tett meg, 77 500 mentőfeladatot teljesített. Tizenhét kocsi van a városban, a többi Komló, Mohács, Siklós, Sellye és Szigetvár mentőállomásain. Minden esetben maximum egy órán belül intézetbe kerül a beteg. Általában jóval rövidebb idő alatt, mert valamennyi mentőkocsi rádiós összeköttetésben van a központtal, mindig tudják, melyik kocsi hol tartózkodik, s a bejelentés helyéhez melyik van legközelebb. Két orvos állandó készenlétben áll, rajtuk kívül speciálisan képzett mentőtisztek, és ugyancsak jól kiképzett mentőápolók teljesítenek szolgálatot. Nappal egy, éjjel két percen belül indul útnak a mentőautó. Szép zöld gyep, derűs napfény, tisztán tartott utak. Egy fehér mentőautót vízsugárral permeteznek éppen. A várakozó szobában dohányoznak, valaki sonkát és zöldpaprikát eszik. A szolgálatvezetői szobában egy megye- és egy Pécs-térkép, rajtuk apró mágneslapok. ■ A mágneslapocskákon az egyik szám a kocsi száma, másik a rádió-hívószám. Bender Lajos szolgálatvezető odébb tolja az egyik mágnest. Ez azt jelenti, hogy az a kocsi Drávafokról visszaindult állomáshelyére, Sellyére. Telefon cseng, a holnap konzíliumra szállítandók névsorát éfiktáIják. Újabb telefon: a közelben valaki leesett , a lépcsőről, vérzik a térde, nem tud lábraállni. Kiskocsit indítanak: csengőszó veri fel az udvar csendjét, lábdobogás, kocsiajtó csapódása, motorzaj, a kapuban egy fehér villanás, és már el is tűntek .., A szolgálatvezetők a legrá- gibb, legtapasztaltabb mentősök. Sokszor zavaros beszédbői, hisztérikus kiabálásból kell kiszűrniük: milyen esetről lehet szó, milyen kocsit, milyen személyzetet kell küldeniük. Bender Lajos mindehhez derűs mosolygású, szőke bajszú fiatalember. Évekig járt kocsin, s olykor most is, hiszen a szolgálatvezető nem csöppenhet ki a gyakorlatból. A helyismeretből se. Bámulatos helyismeret kell ahhoz, hogy egy telefon alapján, másodpercek alatt eldöntse valakii honnan, milyen úton, hová, milyen kocsi induljon. — Nem nagy dolog, ha az ember bejárta a megyét —• szerénykedik a fiatal mentős, — mert mondjuk tudja az ember, hogy Aranyosgadány régebben két község volt, egyik felét Bicsérd felől lehet megközelíteni, a gadónyi részt meg Keresztespuszta felől, de a földúton nem mindig lehet bemenni, az attól függ, mennyire esik az eső . . . Kis túlzással azt mondhatnánk: a mentős szolgálatvezetők a megye minden éjjeliő'ét is ismerik . . . Közben beért a mentőkocsi, sebtében bekötött lábú fiatal nővel, beviszik a vizsgálóba,, hogy összevarrják a térdét. Nem nagy dolog, idehozták, maguk ellátják. A 14-es a nagy baleseti rohamkocsi, itt úgy is hívják: esetkocsi. Áll a garázsban, orrát a napfény felé fordítva, és vár. Wetzl József mentőápoló van szolgálatban rajta: Mit tud ez a kocsi? Dr. Farbaky Iván, a megyei mentőszolgálat vezetőle segít megmutatni, a kocsi BALESET ugyanis e pillanatban .ráér" látogatót fogadni. Egyszerre három beteg fektethető benne, a műtőasztal hidraulikával emelhető, dönthető. Megfelelő világítás van itt, kisebb .műtéthez szükséges sterilizált műszerek, kesztyűk, kötszerek, infúzióhoz vérpótló anyagok, kézi lélegeztető ballon, gépi lélegeztető készülék, s az egyik legrangosabb segítő: az ET 25 típusú gép, amely- lyel kontrollálni lehet a szívműködést, s defibrillációt és szív- stimulálóst végezni. Magyarul: ez a gép a halálból hozza visz- sza az embereket. Van itt még egy ügyes dolog: a vákuummatrac, amelyet, akár egy puha dunnát, a törött csontú sérült köré nyomkodnak, aztán felfújják, s a parányi műanyagokból álló töltet kőkemény, szilárd ággyá formálódik körülötte. Az udvaron föl-fölharsan a csengő éles hangja. Az orvos ha súlyos mérgezésről, infarktusról, súlyos légzési elégtelenségről van szó. Vagy olycn balesetről, amit szaknyelven po- litraumatizácíónak nevezünk: amikor egyszerre több helyen, többféle sérülés történt valakivel. Ilyenkor, különösen, ha sokkos állapot is fellép, az életfunkciók fenntartása a legfontosabb, s a szükséges beavatkozásokat rangsorolni kell, teszem azt, egy súlyos hasi sérülés és csonttörés esetében, nyilván előbb a hasi műtétre kerül sor. .. Az amerikai gyártmányú lélegeztetőgép és a tekintélyes szívstimuiátor állnak az akut- osztály egy-egy sarkában, Az ágyakon sápadt, elgyötört arcú betegek, az egyik mellett még ott van az életmentő készülék. Ez az a hely, ahol élő lehet a halottból is. A szívműködés megáll, tudjuk, ez még csak a klinikai halál állapota. Az agy és az ápoló ilyenkor megmerevednek: arcuk csupa figyelem és feszültség. Aztán, mikor kivehető a csengő jelzése, visz- szafordulnak: nem nekünk szól ... Az üvegablak mögött a derűsképű fiatalember valamit kiabál a telefonba, egy másik már ugrik is, megrendül az udvar nyugalma,, és pillanat múlva megszólal a sziréna ... Ájulás, vagy halál? Hajnalban volt egy súlyos baleset. De akkor még a kettes klinika ügyelt. Reggel 8 órakor a pécsi I. számú sebészeti klinika átvette az ügyeletet, Ettől fogva a mentőautók ide gördülnek be az alagsori kapuhoz. A hordágykocsin őszhajú néni fekszik, nem nyög, csak mélységesen elkeseredett. — Jaj, lelkem — suttogja — csak éppen kiléptem az udvarra .. . Megbicsaklott a bokám és már kész is . . . Gyenge már a lábam. A karom is eltört őszszel .. . A kifordult, jócskán megdagadt boka nem fáj, énzéstele- nítették. A földön pár vércsöpp, kibontott gipszpólyák, öt percnyi munka és a néni lábán rajta van a fehér csizma . .. Ez itt a C-ambulancia, .Vizsgálók, egy műtő, állandó ügyelet. Ha valakit idehoznak, vagy ellátják és hazaengedik, vagy befektetik a klinikára, vagy — ha életveszélyben van — az intenzív terápiás osztályra kerül. ötven egészségügyi dolgozó, közülük tizenegy orvos — egész kis hadsereg az akut-osztály. A „parancsnok" dr. Tekeres Miklós adjunktus. — A legfontosabb itt a tökéletes együttműködés, a ió koncentráltság, a szüntelen készenlét. A klinikai ügyelettől függetlenül is idejön a mentő, négy percig bírja a vértelen- séget, azután már jóvátehetetlen elváltozások következnek be benne. Négy perc áll rendelkezésre, aztán már késő. — A múlt héten két ilyen esetünk volt, előtte héten egy. A fiatalember az ágyon fekszik. Lábát emelőszerkezet tartja a magasba. Itt kötés, ott kötés. Hasán nagy sebhely. De mindez apróság. A lényeg az volt, amikor megállt a szíve. — Mire emlékszik? — Csúszós volt az út., . A kocsival egy fának mentem . . . Aztán már csak arra emlékszem, hogy a mentők beletettek ab.ba a gumimatracba, vagy mibe ... Az jó volt.. . Aztán már csak arra, hogy ott álltak mellettem, és én azt mondtam a professzor úrnak, hogy ne haragudjon, adjunktus úr... Szégyenlősen, hálásan, ártatlanul mosolyog, mint egy gyerek. Lényegében, ha nem is pontosan, de tudja, hogy a halálból jött vissza. Ájulás, vagy halál . . . Erről az oldalról egynek látszik. Ilyen rövid út vezet a halálhoz. Ilyen egyszerű. Csúszós volt az út. .. Másutt a napi ápolási költségnorma 36 forint. Az akut- osztályon napi 250. Pillanatokon beiül a legmagasabb szintű konzíliumot lehet összehívni. Az itt dolgozókról mindig tudni kell, hol találhatók meg. Egyszerre mindenkire is szükség lehet olykor. Sokszor, míg álomba merül a város, valahol csengenek a telefonok, ruhát kapkodnak magukra orvosok, nővérek motorok búgnak fel, a műtőben kigyúl- nak a lámpák ,.. Megmozdul a gépezet Dr, Forgon Mihály professzor vezeti a traumatológiai osztályt. Hatvan ágy, egy műtő fent ai ' alagsorban, három fent, ebből az egyik a baleseti műtő. A finom varratokat az operációs mikroszkóppal végzik. Más- félmilliós készülék, a képerősítő segíti egy fölerősített, így a betegre ártalmatlan röntgensugár révén a csontrendszer pontosabb figyelemmel követését. Altatógép, lélegeztetőgép, megannyi bonyolult, drága, de ma már természetes eszköze a gyógyításnak. A műtő előtere azonban akár egy lakatosműhely. Csörömpöl a „vas” a fiókokban: szegek, hosszú, üreges szegek és rövidek, kombináltak és a fémépítők kilyuggatott alkatrészeire emlékeztető pántok ... — A csontszegezési módszerek ma már világszerte háttérbe szorították a hagyományos gipszeléses módszert — mondja a professzor, — Fémlemezzel, szegekkel, csavarokkal fogjuk össze a csontokat, így tökéletesebben forr össze, a beteg megszabadul a gipsz minden kellemetlenségétől, s több mint felére csökken a munkából kiesés ideje, ami népgazdasági szempontból sem közömbös, Csíoőizületet pedig speciális fémötvözetből készült, két részből álló „szerkezettel” pótolnak. Kézbeveszük egy ilyet: kis vas- rúdféleség, végén tökéletesre esztergált gömb, a hozzá tartozó félgömbbel . .. Nyolcvankét éves nénike totyog a folyosón, két mankóval. Combnyaktörés után elhalt combcsontfej — azaz most már benne a fémpótlás. Óvatosan leteszi a mankót, széktámlába kapaszkodva leguggol... Férfiak, két- és háromhetes törött lábbal ballagnak, lábukon könnyű kötés, mozgásuk természetes, fájdalom semmi. Az ambulanciáról szólnak telefonon : befutott a mentő, két embert hozott, motorkerékpáros baleset. Odalent megmozdul az egész gépezet. Két rendőr már ott je- gyezget, az egyik sérült — lábáról letépve a nadrág, karján nagy darabon felhasadt a hús — egy teherautóról magyaráz, amely váratlanul feltűnt .,. Sápadt és szolgálatkész a fiatalember. Utasa a másik vizsgálóban annál rosszabbul van. Krétafehér az arca, görnyedten, rémült mozdulatlanságba merevedve ül az asztalon. Ablakos bordatörés — mondja az orvos, kezében az injekcióstűvel. Végig eltörtek a bordák, a lélegzés iszonyú fájdalmat okoz, ezért a beteg alig-alig vesz levegőt, Ráadásul szilikózisos is. Az orvos beleszúrja a tűt, a ha- lólsápadt ember hangosan nyög. Érzéstelenítik, hogy a lélegzés ne okozzon fájdalmat, s így visszaállhasson a normálisra. Majd később újra érzéstelenítik, míg q törött bordák lassan begyógyulnak. Korunk járványa Hazánkban a keresőképtelenséget okozó betegségek egy- harmadát teszik ki a balesetek. Ezen belül a közlekedési balesetek száma már a hatvanas évek folyamán kétszeresre nőtt. És egyre tovább növekszik... A kórházakban töltött úgynevezett ápolási napok és a táppénzes idő tekintetében is mind tekintélyesebb szerephez jutnck a balesetek. Az arányok növekedése világjelenség. Az USA egyéves baleseti arányszáma meghaladja egész világháborús katonai veszteségét... Régen a pestis, a kolera és a többi nagy járvány tizedelte meg az emberiséget. Ma a baleseti halálozási arányszám a legéletképesebb korban, 20 és 50 év között, az élre tört. A félelmetesnek hitt daganatos betegségeket is lekörözte. Korunk epidémiája a baleset lett. Háüama Erzsébet Madrid A Baranya megyei MÉSZÖV elnöki irodájából békés, szinte idilli kép tárul a szemlélődő elé. Az ablakon át Kossuth bronzszobra, vállán a galambok várják a morzsát szóró jó- szívűeket, lent a nyüzsgő pécsi polgárok várakoznak a 39-es és a 40-es buszra. Innen repülüpk az emlékezés szárnyán távoli tájakra, levonva egy küzdelmes, harcos élet gazdag tapasztalatait. Nagy Sándor elvtárssal, a MÉSZÖV elnökével beszélgetünk a munkásmozgalomban, a kommunista mozgalomban eltöltött negyven esztendőről. * A csehszlovák munkásmozgalomba a nagy gazdasági világválság kirobbanásának évében, 1929-ben, mint a CSKP ifjúsági szövetségének tagja kapcsolódott be. 14 éves gyerekként az esztergomi káptalan birtokán cselédeskedett, majd alkalmi munkásként, részesaratóként, téglagyári munkásként saját sorsán tapasztalta a társadalmi igazságtalanságot. Ez a felismerés vitte a forradalmi ifjúsági mozgalomba a Párkány melletti Ebeden. Az ifjúsági vezető 1932-ben tagja lett a CSKP-nak, egy év múlva az alapszervezet titkárává választották. Nagy elvtársék szervezték a mezőgazdasági munkásokat, sztrájkmozgalmakat robbantottak ki. A 30-as évek elején a cukorrépamunkások a 10 órás munkanapért harcoltak a káptalani birtokon. E küzdelmek során Naqy Sándort letartóztatták és kitiltották az uradalom területéről. A csehszlovák kormány munkanélküli segélyt utalt ki, de a helyi hatóságok különböző okokkal visszatartották azt. így került sor arra, hogy a munkanélküli tömeg megostromolta, s egy napra elfoglalta a községházát, amíg a segélyt ki nem osztották. A mozgalmak irányításában játszott aktív szerep alapján Nagy Sándor feketelistára' került és távoznia kellett a környékről. Turócszentmárton határán egy alagút építéséhez került, ahol több tapasztalt forradalmárra! ismerkedett meg. Itt is követték egymást a sztrájkok, mert a szellőzőberendezések hiánya miatt az alagútban tűr- .hetetlen volt a levegő. Nagy elvtárs ekkor már tagja volt a CSKP Érsekújvári Területi Bizottságának. * Ebben az időszakban terjedt el Európa-szerte a hír: veszélyben a Spanyol Köztársaság! A haladó világ önkénteseket toborzott a Spanyol Köztársaság védelmére. Nagy Sándor is jelentkezett. 1937 végén elindult és 1938 februárjában megérkezett a spanyol frontra. Rövid fegyveres kiképezés után a 13. brigád 51-es magyar zászlóaljában, a géppuskás századoa kapott beosztást. Rajk László volt a zászlóalj politikai biztosa és párttitkára. A köztársaságiak Madridban és az ország keleti részén tartották a frontot, de ekkor már védekező harcok folytak. A francióista túlerő nagy volt. A 13. brigád a katalán fronton harcolt. A védekező harcok mellett még volt erő az ellenfá- , madásra is. Egy ízben, 1938. júniusában áttörtek az Ebrón, pontonhidat építettek és visz- szanyomták Francóékat. De a repülőgépek és az ágyúk ellen nem tudtak védekezni. — Sok jó bajtárs, hű elvtárs esett el mellettünk — sóhcjt Nagy elvtárs. — Kegyetlen harcok voltak. Minden darabka földért óriási küzdelem folyt. A Népszövetségben 1938. nyarán döntés született, hogy mindkét oldalról kivonják a harcokból a külföldieket. Ennek alapján 1938. szeptember 26-án, a nemzetköziek visszavonultak a francia határra, de a németek, az olaszok és a portugálok maradtak, s a fasiszták áttörték a frontot, A megállapodás egyoldalú megszegése után a nemzetközi brigádok ismét csatasorba álltak, de bármilyen hősiesen küzdöttek, a francoista túlerő győzött. Védekező harcok között érték el a francia határt, s 1939. február 9-én, 25 hónapos internáló tábor kezdődött Franciaországban. Szeptember 1-én kitört a második világháború. Nagy Sándorékat 1941. márciusában Hamburgba vitték. határán ahol egy téglagyárban dolgoztak. A hathónapos szerződés lejárta után visszajöhetttek Ma- gya rországr a. Nagy elvtárs Budapesten, a Ganz hajógyárban helyezkedett el, ahol fűtői vizsgát, majd rt motoros daru szereléséhez szükséges vizsgát tett, s ismét bekapcsolódott a kommunista mozgalomba. * Nemsokára behívták a magyar hadseregbe, s a keleti frontra vezényelték. De a hős spanyolos tudta a helyét: 1943. szeptember 26-án átszökött a szovjet partizánokhoz. Meglepetésére, s nagy örömére tapasztalta, hogy a partizánok parancsnoka Alekszandr Rap- cevics szintén spanyolos volt. A partizánok 1944. szeptemberében egyesültek a reguláris hadsereggel. Nagy Sándort, 1944. október 16-án Moszkvába küldték, ahol Rákosi Mátyás fogadta, s a magyarországi ellenállás lehetőségeit, terveit tárgyalták meg. Innen Kievbe utazott, ahol a magyar hadifoglyokból létrehozott partizániskolában segített felkészítésükben. * A felszabadult Magyarországra 1945. március 28-án érkezett meg, s áprilistól decemberig a Magyar Kommunista Párt Hajdú megyei Területi Bizottságán osztályvezetőként dolgozott. Pártiskolára küldték, majd 1946. februártól 1948. decemberig az MKP Szatmár megyei titkára. Később az MDP Heves megyei titkári funkcióját töltötte be 1950-ig. Ezután a Heves megyei Állami Gazdaságok igazgatója, majd a Baranya megyei Állami Gazdaságok igazgatója lett. Kissé váratlanul érte a Mr 1955-ben: kinevezték a Magyar Népköztársaság argentínai követének. A követséget 1957-ig vezette. Nagy Sándor elvtárs 1958- ban a Baranya megyei MÉSZÖV elnöke lett, s azóta is ebben a funkcióban van. Az életerős, pirospozsgás arcú, ta-. pasztáit, 61 éves férfiú, a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Végrehajtó Bizottságának tagja számos társadalmi funkciója mellett. Tizenhat rangos kitüntetés tulajdonosa, közöttük két szovjet, csehszlovák, két lengyel kitüntetés, a Zalka Máté Emlékérem, a Magyar Szabadság Érdemrend, két Munka Érdemrend arany fokozata, a Szocialista Hazáért Érdemrend. Nagy elvtárs 41 éve tagja a Kommunista Pártnak. A csehszlovák, a spanyol, a francia, a német, az orosz és a magyar munkásmozgalom edzette keménnyé. — Nem kíméltem időt, egészséget, sokszor voltam életveszélyes helyzetekben. Alap- gondolatom mindig az volts fegyelmezetten, pontosan végrehajtani a párt utasításait. Mindig szerettem, ma is szeretem a munkát. Ha fegyverek dörögnek mellettem, ha béke van, szerényen, szorgalmasan, fegyelmezetten kell dolgozni. A nagy csaták gyümölcse beérett, de sosem lehet megállítani — összegezi. Dr. Fehér István i <
