Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-05 / 173. szám
DUNANTŰLI NAPLÓ 1973. Július 3. Régi pécsi vásárok Pécsett mór több. mint száz éve rendeznek helyi kiállításokat és vásárokat, és immár 85 éve, hogy megrendezték az első pécsi országos kiállítást és vásárt, 1846 Tudomásunk szerint első kiállítás az 1846. október 26. és 29-e között megrendezett gyümölcs- és virágkiállítás volt. A kiállítás célja, hogy „megyénk népességénél a qyümölcsfa tenyésztést megkedveltessük, s versenyzést eszközöltessünk", — írja jelentésében a Baranya meqyei Gazdasági Fiók Egylet. A jelentés megállapítja azt, hogy a megyei gazdák várakozáson felül nagy számban küldték termékeiket erre a kiállításra. A sikeren felbuzdulva, a következő évben 1847-ben is megrendezték art. Az Egylet felszólítja a lakosságot, hogy „bármi nemű gyümölcs, szőlő, gabona, hüvelyes termény, bor, gyapjú, vagy iparági s kézmű cikkek vannak’’, küldjék azokat be a kiállítás és egyben az Egylet vezérkarához, Nendtwich Tamáshoz és Náray Jánoshoz. Erről a kiállításról mindössze annyit tudunk, hogy szeptember 15-e körül nyitották meq és 4 napig tartott nyitva. 1888 A Baranya megyei Gazdasági Egyesület és a Pécsi Iparkamara kezdeményezésére és szervezésében rendezték meg 1888. augusztus 10-től szeptember 9- ig a pécsi általános mű-, ipar-, termény- és állatkiállítóst. Ez mór méreteiben is jelentős volt. 12 600 négyzetméter területet foglalt el, és jellegében is sokat változott, hisz az első 1346-os még kizárólaq mező- gazdasági jellegű volt, az 1847- es mezőgazdasági és kismértékben ipari, ez már ipari és mezőgazdasági, tehát tükrözte azt a változást, ami az országos és pécs-baranyai gazdasági életben végbement. Bár Baranya megyére méq változatlanul a mezőgazdaság túlsúlya volt a jellemző, Pécs városban azonban jelentős ipari fejlődés indult meg a század második felére. (Bőrgyár, sörgyár, vasgyár, kerámiagyár). Ez a kiállítás azonban annyiban is eltért a korábbiaktól, hogy nemcsak a meqye területéről, hanem az orszáq bármely részéből lehetett terméket kiállítani. Egyedüli követelmény az volt, hogy az ipari termék új szerkezetű (gép), új találmányú legyen. A kiállítás tartama alatt külön napilap jelent rneg, a Kiállítási Értesítő, melyben a napi események, reklámhirdetések mellett értékelték a kiállítás egyes kiemelkedő darabjait, gyűrteményeit, vagy egyes szakterületeit. A leqnagyobb probléma az volt, hol legyen az a terület, ahol az egészet lebonyolítsák. Legmegfelelőbbnek a hajdani püspökkert látszott, Ennek a határai a Kert utca (mai Dischka Győző utca), Deák- és Gyár utcák (ma Várady Antal utca) voltak. Ma ezen a területen van a Posta, a Megyei Kórház, illetve Anatómia épülete, mely korábban a tornacsarnok volt. A főbejárat a Kert utcában volt, itt díszes kaput állítottak fel, melynek tetején Pannóniát jelképező szobor állott. A bejárat melletti igazgató- sáqi épület mellett sorakoztak a kiállítók pavilonjai. Elsőnek a pécsi iparosok termékeit kiállító épülettel, maid az ún. gazdasági épület következe« melyet a nvóri színházból alakítottak át. Ebben a mezőaazdasáai termékeket helyezték el, többek között 132 terme'ő által kiállított borfajtákat. Külön pavilonja volt a veqvészeti iparnak, az ún. műiparnak (bú*or-, papíripar). A városi tornacsarnok épületét vették igénybe erre. 1200 négyzetméter volt az alap- területe annak az iparcsarnoknak, amelyben az aayag-, íiveq-, vas-, fém-, építő- és oépipar termékeit he’^ez^ék el. Mellette állt a fél'a fedeb 1400 négyzetméter alapterületű kiállítási tér, amelyen a bányaipar. qén- ipar, faipar termékeit helyezték el, A hely igen szűknek bizonyult, és ezért kénytelenek szobrának leleplezése, 15. a kiállítás bezárása. A kiállítás utolsó napjaiban, október 13-ón, pompázptos külsőségek között, hatalmas ünnepségek keretében leplezték le a híres pécsi kerámiagyár alapítójának, Zsolnay Vilmosnak a szobrát. Az 1907. évi pécsi országos kiállításnak ez a ma is látható “egyetlen emléke. Érdemes azt is megvizsgálni, milyen országos, vagy helyi jelentőségű gyárak és cégek képviseltették magúkat a kiállításon. Tulajdonképpen a kiállítás színvonalának ez volt az egyik fokmérőié: Győri Vagon- és Gépgyár RT., Budafoki Zománcgyár, Első Magyar Lakatos és Lemezárugyár (Eger), Kőbányai Fém- és Lámpagyár, Hoffher és Schrantz Mezőgazdasági Gépgyár (Bp.), MÁV voltak o rendezők más, távolabbi épületet is igénybe venni, Az ún, „felsőkiállítást" a belvárosi iskolában a Fő téren (a mai Széchenyi tér) helyezték el, de még a huszárlaktanyót, és a városi hizlaldát is igénybe vették, ahol az állatokat mutatták be. A kiállítás alatt értekezleteket. kongresszusokat, versenyeket tartottak. A legnagyobb érdeklődést a Filoxéra kongresszus váltotta ki. A kiállítás sikerét bizonyítja, hogy augusztus 18-án már minden költségét a bevételekből fedezni tudtak, és zárásig több mint 70 ezren látogatták meq. A kiállítás utolsó napjaiban osztották ki a díjakat, kiállítási aranyérméket, díszokleveleket, dicsérő okleveleket, elismerő okleveleket. állami ezüst- és bronz, érmeket. Bár a siker nagy volt, de méq be sem zárultak a kapuk, máris szeptember 9-én megjelentek az első bíráló hangok, mégpedig éppén a Kiállítási Értesítő utolsó számában. A cikk írója megállapítja, hogy a kiállítás sokkal nagyobb is lehetett volna, de sok jeles pécsi iparos nem állította ki legszebb termékeit, sőt távolmaradt. Nem képviseltette magát a pécsi bőrgyár, hiányos volt a bor-, szegényes a gazdqsági kiállítás, A kiállítást eredetileg három megyére, Baranya, Tolna és bomogy meayére alapozták. So- moov és Tolna részt is vett ezen, de feltűnően gyenge anyaggal, és a kiállított termékeik egyáltalán nem reprezentálták a két megye jelentős gazdasági életét. Tulajdonképpen ennek a két megyének a gyenge anyaga volt az, ami a kiállítás vezetőségét arra késztette, hogy budapesti és az ország többi megyéinek termékeit is beengedje. így lett országossá az 1888. évi kiállítás. letekben nyertek elhelyezést a termények és iparcikkek nagy tömegei. A pavilonok a kor divatos szecessziós stílusában épültek. Az egész együttes tö- meqében tűnt impozánsnak. A jelentősebb pavilonok a következők: kiállítási iroda, tűzoltóság és rendőrséq, zenepavilon, pezsgőgyári pavilon, közlekedési csarnok, erdészeti. bányászati, ipari csarnokok. — A Zsolnay gyárnak külön épülete volt. Külön volt mezőgazdasági pavilon, áru-, bútor-, tejcsarnokok, valamint iparművészeti és textil csarnok. Épült még teniszpálya, versenypálya, sőt tribün is. A legnagyobb érdeklődést azonban mégsem ezek keltették, hanem Várady Ferenc híres madárháza ahol a viláa minden tájáról több mint ezer élő egzotikus madarat lehetett megtekinteni. Népszerűek voltak az ázsiai, afrikai, amerikai allétokat bemutató épületek is. (Aligátorok, indiai kígyók, kaméleonok, majmok). Ezek közül eqyeseket meq is lehetett vásárolni. Érdekes színfoltia a kiállításnak: 14 hatalmas akváriumban mutatták be a halakat. Hatalmas érdeklődés kísérte a bo'ászati kiállítást. Bon/er- senyt is rendeztek, de a benevezett borok száma oly nagy, hoav ez több napiq is eltartott. A zsűrinek ezer palack bort kellett minősítenie. Az újonnan telepített borszőlő faiták 1907- re már termőre váltak. A borversenyen a réqi, filoxéra előtti bo-okat összehasonlították az úi fajtákkal. A zsűri megállapította, hogy az ú| nem vallott szényent és a szőlő e veszedelmes ellenségével szemben az ember maradt felül. A pécsi kiállítás menetrendjének legérdekesebb programjai a következők voltak: Május 15. megnyitás délelőtt 10 óra, 18. díjlovaglás, 19. torA pécsi országos kiállítás borászati pavilonja. 1907 1907. május 5-én nyílt meg a pécsi országos jellegű, ipari, művészeti, mezőgazdasági, egyszóval általános pécsi kiállítás. „A horangok zúgása, a lobogók lengése és az emberek arcáról lesuqárzó öröm és kíváncsiság mind arról szólnak, hoqy Pécs városának a maihoz hasonló nagv ünnepe még sohasem volt’’ — írja a tudósító. A megnyitást követő napok nagy forgalma sikerét is bizonyítja. Erről így ír a sajtó: „Mesébe illő az a nógy forgalom, élénkség, mely az utóbbi napokban a pécsi országos kiállítás területén kifejeződött. Ezer meg ezer kéz munkóia készíti elő a kultúra ünnepét, melyen haladásunk naqvsánát és erejét fogjuk bemutatni". A kiállítás főbejárato az akkori Indóhóz utca, a mai Sza- bodsnq út felől volt. Területe általában megegyezett a napjainkban kétévenként megrendezésre kerülő ipari kiállítás és vásár területével. Ez a mai Radnóti Miklós és Zrínyi Miklós Szakközépiskolák és a Szabadság tér területének felel meg. Abban az időben azonban a városnak ez a résre méq beépítetlen. A vasút közelséqs miatt esett a választás ide. Mai szemmel nézve is impozáns épünaverseny, 20, lóverseny, 29. vívóakadémia, 30. az erdészeti pavilon megnyitása. Június 9. vidéki hírlapírók országos szövetségének kongresszusa, 16. országos tenisz- verseny, 23. országos erdészeti kongresszus, 27. a ..Turul’' léghajó felszállása, 29. szabadgondolkodók országos kongresz- szusa. Július 5. II. országos zene- konqresszus, 6, II. országos zenekongresszus, 14, atlétikai verseny. Augusztus 4. lóverseny. 20. II. kertészeti időleges kiállítás. 26. méhészeti kiállítás, 27. hangverseny. Szeptember 1—9. élőállat kiállítás, 1—2. I. Magyar Tejgazdasági és Tejszövetkezeti Országos Kongresszus. 2. az állattenyésztési felügyelők országos értekezlete. 2—3. orszáqos sa't- és vajverseny. 7. a Vasúti és Ha. járási Klub kirándulása, 15. a Maqvar Építész és Mérnök Egylet vándorgyűlése, 16—17. polgármesterek kongresszusa. 16. bányászok és kohászok kirándulása Pécsre, 20—22. Országos Borászati Kongresszus, 20. Szőlő kiállítás, 23. A Magyar Gyáriparosok Orszáqos Szövetségének kirándulása. Október 3—6. a szabad tanítás orszáqos kongresszusa, 10. a kiállítási tóraysorsjáték sorshúzása, 23, Zsolnay Vilmos Gépgyár, Ganz és Társa Gépgyár, Danubius Hajó- és Gépgyár, Ganz Villamossági RT., Wolfner Bőrgyár (Bp.), Kner Izidor gyomai nyomdász az egyik legrangosabb kiállító volt. A hélyiek közül: Mestrics Jenő lakatos, Hamerli Gépgyár, Angster Orgonagyár, Höffler és Társa Bőrgyár, Hamerli Imre Kesztyűgyár, Zsolnay Majolikagyár, Ifi. Tarr Mihály Hengermalom (Pécs), Neumann Cipőgyár (Szigetvár), Littke Pezsgőgyár. Az 1888. évi kiállításhoz képest a legnagyobb előrelépés abban mutatkozott meg, hogy az állandó és az úgynevezett időszakos kiállításokat egyhe- lyen rendezték meg, s így biztosítani tudtak egységes kiállítási területet. így a külsőségekre is jobban tudtak vigyázni. Az igazi sikert bizonyítja, hogy bár pontos számlálást nem vezettek be, de hozzáve- tőleqesen a korabeli becslések .szerint egymillió látogatója volt a kiállításnak, melyet október 15-én zártak be. Meg kell azt is jegyezni, hogy igen jó volt a propaganda is. Külön színes képeslapokat nyomtattak, két kötetes Kiállítási Kalauz készült, kiállítási sorshúzást rendeztek és látványos ünnep- séoekke! növelték a vásár fényét. Az 1907-es országos kiállítás főbejárata. 1947 A „Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara" az összes ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági érdekképviseletek bevonásával elhatározta, hogy szeptember 1-től szeptember 8-ig terjedően az 1907. évi országos hírű pécsi vásár 40, évfordulója alkalmából „Őszi Vásárt és Kiállítást" rendez. Az árumintavásár és kiállítás célja: a kereskedelem és ipar teljesítőképességének bemutatása és gazdasági árukapcsolatok kiépítése. A rendező pécsi szerv Baranya, Tolna és Somogy megyék bevonásávol, ezenkívül arra - is törekedett, hogy az értékes ipar, állat- és terménybemutatójával a .,3 éves terv küszöbén az országot hathatósan szolgálja és elősegítse a magyar nemzeti újjáépítésben". A rendező bizottság és a Pécsi Ipartestület vezetősége az államtitkáron keresztül meghívta Jugoszlávia iparos, kereskedő és mezőgazda társadalmát | is. A kiállítás két részre tagozódott: I. ipari és kereskedfe1- mi, II. mezőgazdasági vásárra, Az ipari iés kereskedelmi leállítás a Pécsi Állami Felsőiparis- ko'a (jelenleg a Gépipari Technikum) és !az Egyetem utcái általános iskola összes helyiségeiben nyert elhelyezést kb 2500 négyzetméter belső és 1500 négyzetméter külső területtel. A vásáron kiállító cégek és vállalkozók száma itt 200 volt. A mezőgazdasági kiállítás tenyészállat bemutatóját a volt Lakics huszárlaktanya és a vele szomszédos tüzérségi istállók férőhelyiségeiben helyezték el. Ezen a kiállításon szerepeltek először a Felvidékről áttelepített újgazdák (a kiállító gazdák 40 százalékát ők tették ki), az állami gazdaságok, valamint Baranya, Tolna és Somogy megyék parasztsága. 150 ló, 270 bika és szarvasmarha. közel 1000 sertés, juh, kecske és eovéb apró háziállat került kiállításra. A mezőgazdasági termény, virág, szőlő, gyümölcs, borkiállítás a volt Mezőgazdasági Leány Középiskolában (korábban a Zrínyi Nevelőintézet épülete) kapott helyet. Az ipari vásáron a látogatóktól nagy elismerést kapott a MESZHART, Kokszművek, Csonka Gépgyár termékei és bemutatott makettiai. A Dohánygyár ebben az időben Mecsek szivarral kedveskedett a kiállítás résztvevőinek. Sokan tekintették meg a kalocsaiak pavilonját, ahol az elárusítók népviseletbe öltözve kínálták áruikat. A Somogy megyeiek nép- művészeti és háziipari hímzéseikkel, térítőikkel az aranyérem jutalmat nyerték el. Nagy sikere volt a Dolly habzóbornak is. A pécsi őszi vásárt a „Független Néplap” megállapítása szerint több mint 60 000-en látogatták meg. A forgalmat közel 2 millió forintra becsülték, amelyből a rendező szerv tiszta bevétele 255 913 forint volt. A statisztikák beszámolnak orról, hogy összesen 750 kiállító hozta el produktumát áru:,í- tósro és bemutatásra. A bíráló bizottság beterjesztése alapján 270-en kaptak elismerő oklevelet, bronz, ezüst és arany éremkitüntetéseket. A pécsi őszi vásár rendező bizottsága a kiállítás idei» alatt különböző kongresszusokat is szervezett: így pl. megemlíthetjük a mezőgazdasági, lakatosipari, fodrászipari, méhé. szeti összejöveteleket és szakmai tanácskozásokat. Érdekes színfoltja volt ennek a kiállításnak a „Magyar Képzőművészek Szabadszer/ezeté- nek Pécsi Csoportja" és a „Pécsi Őszi Vásár és Kiállítás Végrehajtó Bizottsága" által közösen , rendezett kép- és grafikai bemutató. A kiállítás és vásár nagy érdeklődés miatt 2 nappal tovább tartott, mint ahogy azt tervezték. Kapuit 1947. szeptember 10-én zárta be. Bezerédy Győző Sándor László Sziíonpatroiwekord Európa egyetlen természetes széndioxidot feldolgozó üzemében a répcelaki szénsavgyárban minden korábbi rekordot megdöntötték a szifonpatron gyártásban. Naponta 2,2 millió patront töltenek meg, és csomagolnak, félmillióval többet, mint az eddigi napi csúcs. A kereslet ugyanis a nyári melegben alaposan megugrott. A 46 töltőgép állandóan üzemel, s a 17-es Volán teherautói | folyamatosan szállítják az üzletekbe o patront. Önálló tanárképző iskola Szombathelyen Az ország egyik legfiatalabb felsőoktatási intézménye, a Szombathelyi Tanítóképző Intézet tanárképző tagozatának tevékenységéről és fejlesztéséről tanácskozott szerdai ülésén a Vas megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A Nyugat-Dunán- túlon mutatkozó általános iskolai szaktanárhiány csökkentése, mindenekelőtt a matematikatanárok számának növelése érdekében 1971-ben nyílt meg a Pécsi Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozata a vasi megyeszékhelyen. Tavaly már 127 hallgatót vettek fel. Kísérletképpen elsőként az országban köz- művelődési szakemberek tanari szakkal párosult főiskolai képzését kezdték meg népművelésmagyar, népművelés ének-zene,, könyvtár-magyar, könyvtár-matematika szakkombinációban. Ezek iránt igen nagy az érdeklődés, s az ország minden részéből jelentkeztek fiatalok. A népművelő-könyvtáros képzés főiskolai rangra emelésével egyidőben megszűnt annak tanítóképzős kerete. Az ülésen közölték, hogy a társadalmi szükségletre va]0 reagálásként új szakpárokat indítanak. 1976-ra 720 főre emelkedik a hallgatói létszám. Olyan ütemet alakítanak ki a fejlesztésben. hogy a főiskolai togorat 1974 őszén önálló tanárképző- főiskolává válhasson. «