Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-31 / 199. szám
fl DUNÁMTÓL! NAPLÓ OTl Mltus Sft Esztergom Ésszerűség a Társadalmunknak már alig >ran olyan tagja, aki munkájának végzése közben, vagy magánéletében nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy mondanivalóját írásba kell foglalnia. Am az írás csak akkor tölti be rendeltetését, ha éppoly híven tolmácsolja a gondolatot, mint a szabatos, talpraesett élőszó. Az írásbeli gondolatközlés fél- reérthetetlenségének egyik biztosítéka a kifogástalan helyesírás. A fejlődésnek ebben az örvendetes szakaszában tehát a helyesírás ismerete nem csupán egy szűk tisztviselő- és nevelőréteg kötelessége, hanem az egész nemzetnek nélkülözhetetlen ügye. A felnövekvő nemzedék az iskolában sajátítja el a helyesírási ismereteket a nyelvtanhoz kapcsolódóan. Helytelenül gondolkodnak azok, akik szerint a helyesírás adottság kérdése. Ez igen kényelmes álláspont, és nyilvánvalóan felelőtlenséget takar. Számtalan példa mutatja, hogy a helyesírást erős akarattal meg lehet tanulni. Ugyancsak téves nézet, hogy a helyesírás csak mechanikus begyakorlás kérdése. Ez a gondolkodás nélküli készség kialakítását feltételezi. A helyesírás elsajátításának a kizárólagos alapja az ismeretek megszerzése. Az egyes nyelvi tények felismerése, logikus összekapcsolása lehet csak a helyes módszer, a szabályok pontos megértése, világos megfog ol- mazása, mindenkori felidézhe- tősége legyen az alap. Aki nem sajnálja a ráfordított időt, fáradságot, annak nem jelenthet nehézséget gondolatainak írásban való helyes rögzítése. Helyesírásunk élő rendszer, amelynek logikája van; nem pedig mozaikszerű előírások halmazata, amelyek inkább csak felsorolási rendet mutatnak, mintsem okszerű összefüggéseket. A szóalakok leírásának szabályai általában a bennük foglalt értelem helyes kifejeződését szolgálják. Helyesírási rendszerünk nem mechanikus, hanem értelemtükröző. A magyar helyesírás tudvalévőén nem a régmúlt ko'ok valamelyikének nyelvállapotát konzerválja, hanem figyelembe veszi a nyelvben állandóan végbemenő fejlődést, és szabályait, a lehetőség szerint az új nyelvóllapotnak megfelelően állapítja meg. Ebből az is következik, hogy tarthatatlan egyesek konzervatív magatartása a helyesírás változásaival szemben. Rendszerint ebből adódik az a fonák helyzet, hoqy el kell marasztalnunk a helyesírásban való járatlanságuk miatt olyanokat, akik tanuló korukban kifogástalanul helyesen írtak. Az idő, s benne a nyelvhasználat változását ugyanis nem voltak hajlandók figyelemmel kísérni. Helyesírási rendszerünk minden részterületén vörös vonalként húzódik végig az értelem- tükrözés. Bizonyítsuk ezt a külön- és egybeírás területén, omely oly sok gondot szokott okozni írásgyakorlatunkban. Itt a szabályokat megtanulni szinte lehetetlen anélkül, hogy az alopul szolgáló átfogó elvet tisztán ne lássuk. Persze ez sem mindig üdvözítő: a logikus szabályok alól mindig akad „hagyomány szentesítette" kivétel. Két egymás mellett álló szó leírásának a különírás a terméhelyesirásban szetes és tipikus formája, s az egybeírás csak eltérés ettől — megokolt, illetőleg kényszerű esetekben. Az egybeírásra kényszerítő okok: ha a tárgyas, a határozás és a birtokos szerkezet tagjai között alakilag jelöletlen a viszony: sótartó (==sóf tartó), szélmentes (=szélfcj/ mentes), munkásosztály (=a munkások osztálya). Ugyanígy: munkaverseny (=munkában vagy munkává/ lolytatott verseny), rendkívül (=renden kívül), harmadnapon (=harmad/k napon) stb.: — ha jelentésváltozás van, erre az egybeírás figyelmeztet: a jótáll más, mint, ha valaki jót áll (=hosszabb ideig áll, s ez jólesik neki), a borosüveg más, mint egy boros üveg (amelyben alkalmilag éppen bor van, de esetleg sörösüveg), mások a kívülállók, s a kívül állók (akik nem odabenn állnak), más a földalatti, s más a löld alatti (pl. üreg) stb. — ha az alakulatot továbbképezzük, illetőleg további utótaggal látjuk el: szívhez szól, de szívhezszóló, bérbe ad, de bérbeadás, kék ruha, de kékruhás, négy újj, de négyújjnyi, kiváló művész, de kiválóművész-jelvény, ipari tanuló, de iparltanuló-iskola stb. Néha csak a hagyománnyal (meg a rövidséggel, ami az ok nélküli összetapadásnak alapjául szolgálhatott) tudjuk magyarázni egy-egy eset egybe- írását: kőfal, aranygyűrű; napsütötte, széljárta, de munkás készítette stb. Nyelvfejlődésürik mai fokán igen gyakoriak a kettőnél több szóból álló szókapcsolatok és összetételek is. öt-hat szótag- nól hosszabb összetett szavakat lehetőleg ne írjunk egybe. Tagoljuk kötőjellel, más típusúnkat írjuk külön: cserépedénygyártás, árucsere-egyezmény, pénzügyőr-laktanya, feketekávés csésze, búzatermő föld, öntő szakmunkás, alumínium rúd stb. A külön- vagy egybeirandó- ság eldöntése nem mechanikus, hanem értelmi alapon nyugszik. írásunk az alakulatban foglalt nyelvtani és jelentésviszonyokat hivatott tükröz ti. Ezért gyakori e területen a látszólagos következetlenség, kettősség, vagy éppen ellentmondás. A kétféleség nem valamiféle bizonytalanság kifejeződése, hanem éppen, hogy figyelmeztetés a leírt alakulatok jelentésbeli eltérésére. Sohase azt nézzük, hogy valamit egybe lehet-e írni, hanem azt, hogy egybe kell-e! Mai helyesírásunk legfőbb erénye a rögzítettség. A Magyar Tudományos Akadémia olyan helyesírási szabályzatot igyekezett adni népünknek, amely szerető gonddal óvja anyanyelvűnk kincseit. Forgassuk, tanulmányozzuk, érvényesítsük, kövessük! Bizonytalanságaink megszüntetésében hasznos segítőnk még a Helyesírási tanácsadó szótár, valamint a többi népszerű kiodvány is, pl. Szemere Gyula: Hogy >s írjuk?, valamint Szende Aladár—Szabolcs Árpád: Helyesírás lépésről lépésre című könyve, amely egyben munkafüzet is. Olvasásakor a szórakoztató tanulás örömeinek lehetünk részesei. Váljék szívügyünkké a biztos helyesírás elsajátítása, hogy új kultúránk egysége az egységes helyesírásban is megvalósuljon! Kerekes László Székesfehérvár a magyar városok „nagy öregének „millenniuma után egy esztendővel Esztergom falai között harson- nak fel az ezredik születésnap ünnepi hangjai, A város csöndes méltósággal és lakóinak forró lelkesedésével készülődik a nagy napokra. Esztergom az ünnepi év ragyogásában annak mutatja magát, ami, valójában mindig is volt; történelmi városnak, a művészetek gazdag kincstárának, amelyet merész és nagyvonalú foglalatba zár egy korszerű ipari övezet. Királyi székhely A délre kanyarodó Duna kiugró sziklafokán, a folyó ősi magyar nevén az Iszter „gombján” építette Géza fejedelem az első esztergomi palotát, nyilvánvalóan abból a bölcs megfontolásból kiindulva, hogy a hegyek és a Duna között felmagasló meredek sziklatuskó eredményesebben védhető, mint a mocsaras síkságon álló Álba Regia. E palotában született Géza fejedelem fia, Vajk, aki felvette a kereszténységet s akit I. István néven Esztergomban királlyá koronáztak. A történelem viharai Esztergomot sem kímélték. Az Árpád- házi királyok uralkodása alatt, a tatárjárásig húzódó két és fél évszázadon át betöltötte a királyi székhely fontos hivatását. Mátyás király uralkodása alatt már kibontakozott Esztergom szerepe a tudományok és a művészetek ápolása terén, az államhatalom központja a humanizmus és a magyar reneszánsz fellegvára lett. Vitéz János érsek könyvtára Mátyás híres budai könyvtárával vetekedett. Mohács után tizenhét évvel Szulejmán elfoglalta Esztergomot, a város védelmi harcaiban halálos sebesülés érte a magyar líra első igazi nagy költőjét: Balassi Bálintot. A város falai között született Rákóczi Ferenc szabadságharcának leghíresebb generálisa r Vak Bottyán, akinek egykori háza napjainkban a városi tanácsnak nyújt otthont. A millennium évében A XIX. század első évtizedeiben az egyház nagyszabású építkezéseket kezdett Esztergomban, felépítve a hegycsúcson Magyarorszáq legnagyobb templomát, az esztergomi bazilikát, az érseki palotát, majd Simor János érsek megalapította a Keresztény Múzeumot, melynek felújítása a millenneum évében fejeződött be mintegy húszmillió forintos költséggel. Az orszáq második leqnagyobb művészettörténeti gyűjteménye május óta ismét látogatókat fogad, akik között évenként közel százezer külföldi szerepel. Géza fejedelem alapította, I. István király tovább építette és gazdagította az Árpád-házi királyok első kőpalotáját, ame- Ivet III. Béla leaielentősebb kö- zéokori műemlékünkké emelt. 1934—38 között a műemlékek Országos Bizottsága feltárta és helyreállította III. Béla palotájának és a várkápolnának maradványait. A 60-as évek elején kezdődött esztergomi ásatások második szakasza során megtalálták Géza fejedelem és I. István palotáidnak nagy kiter- iedésű maradvánvalt, amelyek hitelesen bizonyítják, hoqy Géza és István korában az állami élet központja, a fejedelmi és királyi szálláshely az esztergomi palota volt. Húsz év alatt A város társadalmi szerkezetének megváltozása akkor kezdődött, amikor a dorogi szénmedence és bányaipar, a szénre épült Iparágak fejlődése robbanásszerűen kiteriesztette Esztergom határait. Aliq húsz év alatt az ipari munkások száma megkétszereződött, s bár a köz- igazgatás átszervezésével Tatabánya lett az eqyesített Komá- rom-Eszterqom megyék szék- nelye, közigazgatási és műveAz esztergomi Bazilika Pacalpörkölt Két fiatalember megy előttem. össze vannak kapaszkodva, de úgy is dülöngélnek. Egyiken kalap van, a másiknak szemébe hullik a haja. A kalap nélküli el van keseredve. Az oka? — Képzeld, az apósom két hatalmas pofont adott a feleségemnek — szinte sírva mondja, majd a lelke csordul. — A te feleséged neki a lánya. Nem igaz? Erre még hangosabb lesz a sértett fél. — Az meglehet, hogy a lánya, de nekem a feleségem. Azt már legfeljebb csak én verhetem, de nem az após. Igazam van? — Csattan a hangja, most nehéz ellentmondani. Másképp vigasztalódnak. — Gyere pajtás a „nylon- fcc"| — Válasz nélkül veszik a kanyart, úgy mennek, mint a sziámi ikrek. Itt a „NYLON” — így ismeri a nagyközönség, hivatalosan a Rókus Étterem, PVC-nek én kereszteltem el. Irtó nagy a hangzavar. Szabad asztal nincs, sőt még állnak is néhányon és várják, mikor fizet valaki. Nekem szerencsém van, a zenekar mellett jut egy szék. Szabó Miska már bontja is a sörösüveget, majd megkérdi, eszek-e pacalt. Ingatom a fejem. Az asztalnál egy szakállas férfi és két vasutasruhás ember ül. A szakállas maga elé mered, részeg. A másik kettő is az, de ők esznek, pacalpörköltét. És beszélgetnek. A szakállas is megszólal. Érdeklődik: — Milyen az a pacal? — Mint a csirkepörkölt — mondja az egyik evő. A kérdező elfordítja a szemét, úgy látszik, még nézni sem bírja. A két evő folytatja az eszmecserét. — Ha nekem valaki tavaly azt mondta volna, hogy én most pacalt eszek, hát kiröhögöm — jóízűen tunkol a tányérjából. A másik a jó falat utón iszik a pohárból, s csak aztán szól: — Itt főzik Európa legjobb pocalpörköltjét. ., A szakállas azonban annyit meg reszkíroz: — Nekem akkor se kell. A zene a fülembe brummog. A bőgős két lépésre áll a székemtől. Vajas Feri nyakában fehér zsebkendő, s álla alá támasztja a hegedűjét. Slágert játszik, a legújabbak közül. A keresztfia, Lönci, rendes nevén Rócz Kálmán kíséri és énekel. Egy csapzott hajú lány jön két fiatalember után. Mindenki a lányt nézi. A »árokbon &*»szetolt asztalok. Az üzletvezető szerint a törzsvendégek a legjobbak. Ismerősök. Törzsvendéget még nem kellett kitessékelni, az elmegy magától is, ha már „túlnyomás” van. Duhajok? Vannak olyanok is. Izgágák, az alkoholtól. Húzza o Lönci az egyik asztalnál, hogy „Lement a nap a maga járásán ...” A másiknál meg hangosan énekelnek: „Erdő szélén nagy a zsivaj, lárma . .” A zsivaj, tényleg nagy lesz, de ár egyik társaság széket emel a másikra, mert „belebeszéltek” az ó nótájukba, amely különben is a Janó édesapjának volt a kedvence. Nyugodjék békében — mondja a szomszéd, de ütni akar. Szabó Miska csinál rendet. Rájuk kiált: — Abbahagyni I — Szót fogadnak. A részeg fiatalok „ledér” nőket keresnek. Itt ritkán fordulnak meg. Azt mondják, hogy nem „üzlet”, kifizetődőbb valamivel beljebb, a város közepe A város látképe lódési, valamint Ipari központja, a város fejlődése meggyorsult. egymás után telepedtek meg külső kerületein azok az iparművek, amelyek Esztergom fejlődését meghatározták. A Labor Műszeripari Művek két hatalmas gyártelepe, a Szerszámgépipari Művek marógépgyára, q Látszerészeti Eszközök Gyára és az Elektronikus Mérőműszerek Gyára nemcsak Esztergom lakosságának számát növelte meg, de új elemekkel gazdagította q város társadalmi és szellemi életét. Esztergom ma már nem királyi város, nem is megye- székhely, de új rangot kapott, a Dunakanyar fővárosa lett. Lakói azzal ünnepük az ezredik születésnapot, hoqy büszke történelmi emlékeiket, a múzeumok kincseit együtt mutatják be az új kor alkotásaival, a szocialista társadalmi rend eredményeivel. A város lakói nemes lokálpatriotizmustól áthatva, páratlan áldozatkészséggel vállaltak és vettek részt azokban a társadalmi feladatokban, amelyek Esztergom ünneplő arcát kialakították, A várost a történelmi századokban sokféle jelzővel illették, nevezték szépségesnek, erősnek, gazdagnak és büszkének, de voltaképpen most a millenniumi ünnepségek időszakában vált a modern emberhez méltó településsé. S ez a folyamat nem ér véget az ünnepi év utolsó napjával, A város falai között kezdődött I. István országosával a magyar történelem új korszaka s ezt a csaknem ezer éves sorsfordulót Esztergomban követendő hagyománynak tartják. Fontos intézkedések a nők egészségvédelmében Országszerte klipül a. csi'ád- és nővédelmi sz k’anácsadók hálózata A negyedik ötéves terv kezdete óta számottevő a fejlődés az anya-, csecsemő- és gyermekvédelemben is. Az előrelépésben jelentős szerepet játszottak a különböző párt- és kormányhatározatok, állásfoglalások, a népesedési helyzet javítását szolgáló intézkedések, ez ezek megvalósítását segítő értékes helyi kezdeményezések A negyedik ötéves terv szakmai irányelveiben elsőrendű feladatként szerepel az újszü lött-ellátás javítása. Mind jobbak a községekben a tanácsadó helyiségek működési, valamint o rászoruló gyerekek, iltáján. Itt csak inni lehet, és itt szabad énekelni is. Persze pia- nóban. Hogy miért neveztem el PVC-nek? A nylon az valamivel jobb kelmére illik. Ez csak pévécé. A csapos egy jó duplát készít. A vendégek azt mondják, hogy Telek Sanyi jobb kávét főz, mint a presszóslányok. Valóban fekete lesz a mokka-cukor a pohárban. A szakállas elment. Csendben. Amikor elindulok magam is, s elhaladok a két fiatalember asztala mellett, még hallom, hogy az apóst szapulj ík, hogy meri megpofozni más ember feleségét, még ha az történetesen a lánya is neki. Hallatlan. Az utcán sűrű köd van. Az öreg kerékpármegörző fején vastag harisnyából készült sáp ka . .. Gazdagh István letve a csecsemők védőoltási-, tápszer, vitamin ellátásának anyagi feltételei. A nők egészségvédelmét szolgáló intézkedések végrehajtásának segítéséhez az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelveket adott ki. Ezekben megjelölték a nővédelmi tanácsadó hálózat kialakítására, szakmai működésének továbbfejlesztésére és egységesítésere vonatkozó alapelveket. A tanácsadók feladata — a művi vetélések csökkentése érdekében — elsősorban a terhesség megelőzését szolgáló felvilágosító, megfelelő fogamzásgátló szerek, eszközök alkalmazásának ajánlása. Ezzel kapcsolatban megemlítették a minisztérium illetékesei, hogy az utóbbi két és fél év alatt került forgalomba a bisecurin, amely a világszínvonal követelményeinek megfelelő összetételben tartalmazza a fogamzás megelőzéséhez szükséges hatóanyagokat. Társadalmi szempontból igen lényeges az ország demográfiai helyzetének javítása, a több gyermeket is szívesen vállaló, nagyobb létszámú családok kialakítása. Az ép, egészséges utódok születésének elősegítéséhez elengedhetetlen a különböző szintű család- és nővédelmi tanácsadó hálózat országos méretű kiépítése. Az utóbbi években 110 tanácsadót szerveztek. Ezek elsősorban a megyei, illetve fővárosi vezető intézetek, kórházi, szülészetinőgyógyászati osztályok, illetőleg szakrendelések mellett valamint városokban, járási székhelyeken, községekben kezdték meg működésüket ,t % A r
