Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-31 / 199. szám

ms. JSItus 31. DUNANTOt! NAPtO 3 OJ KÖNYVTARAK Megépül Somogyapátiban a Augusztus 20-ra, az alkot­mány ünnepére több új és fel­újított könyvtár átadása várha­tó. Az új túronyi közművelődési könyvtár 400 ezer forintos se­gítséget kapott a helybéli ta­nácstól, és 50 ezer forintot a siklósi járási KISZ-bizottságtól. A falu lakói 50 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát végez­nek. A tervek szerint önálló köl­csönző és olvasórészt építenek. Berkesden az új, korszerű mű­velődési ház Petőfi nevét fog­ja viselni. Építkezési költségei megközelítik a két és félmillió forintot. Augusztus 20-án a mo­dern szabadpolcos könyvtár, valamint a klub-részleg átadá­sára készülnek. A könyvtár kü­lön kölcsönzőtérből és egy ön­álló olvasóteremből áll. Raktár- helyisége tágas és korszerű lesz. Az eddigi beruházások ér­téke eléri az egymillió 700 ezer forintot. A helyi takarékszövet­kezet 300 ezer forinttal támo­gatja az építkezést, a berkesdi Kossuth Tsz pedig 200 ezer fo­rinttal. A pécsi járási KISZ-bi- zottság 150 ezer forinttal járult hozzá a költségekhez. A kővá- gószőlősi könyvtár felújítását a helyi tanács saját erejéből végzi, mintegy 90 ezer forint értékben. Széles körű társadalmi összefogás Előreláthatólag szeptember végén nyitják meg a boksái könyvtárat, melyben egy nagy­teremben található a kölcsön­ző és az olvasórész is, külön helyiségben pedig a klub. A több mint 300 ezer forintba ke­rülő új épület kialakítását a község lakói 120 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával tá­mogatják. Ipacsfán a könyvtár valószínűleg október végére készül el. Itt tulajdonképpen a klubhelyiséget egészítik ki az új könyvtárteremmel, ősszel az új, megközelítőleg félmillió fo­rintba kerülő bogádi művelő­dési ház és könyvtár építését is befejezik. A társadalmi munka itt 100 ezer forintot tesz ki; a tsz támogatása 50—60 ezer, a pécsi járási KISZ-bizottságé 30 ezer és a pécsi járási sportbi­zottságé pedig 15 ezer forint A közös tanács körülbelül 250 ezer forinttal járul hozzá az építkezéshez. Pinceklub Siklóson A nyáron még, — a tervek előrejelzése szerint — készen áll a somogyapáti új, körzeti művelődési ház. Benne egy nagy terem, egy szakköri terem és két klubszoba várja a szórakoz­ni vágyó fiatalokat A létesít­mény költsége meghaladja az egymillió forintot Jelentős a helyi tanács és a járási taná­csi hivatal hozzájárulása is és figyelemre méltó az idősek, fia­talok társadalmi munkájából adódó forintösszeg is. Elnyeri végleges formáját — a nyár fo­lyamán — a mintegy 250 ezer forint értékű új pinceklub Sik­lóson, amelyet a járási művelő­dési központban alakítottak ki. Három nagy terem fogadja majd az ifjakat. 130 ezer forin­tot utalt ki az építkezésekre a községfejlesztési alapból a helybéli tanács. Valószínűleg még az idén befejeződik a du- naszekcsői művelődési ház más­fél millió forintos felújítása. Át­alakítják o művelődési objek­tumhoz csatlakozó régi iskolát is. A társadalmi munka értéke 150 ezer forint lesz. Ugyancsak 1973-ban veheti birtokába a mozsgói művelődési központot a közönség. Megkapták az épülethez tartozó óvodahelyi­séget, és ezt újítják fel 100 ezer forintért helyi erőforrásokból. Két klubban és szakköri terem­ben tölthetik majd hasznosan szabad idejüket a mozsgói fia­talok. Ebben az evben a komlói Május 1. Művelődési Központot bővítik egy új klubbal, a pécs- váradi művelődési központban megkezdik az emeleti rész ki­alakítását. Idén kezdik el épí­teni Bükkösdön az ifjúsági és sportklubot. A költségekhez 60 ezer forinttal járul hozzá a pé­csi járási KISZ-bizottság. Felépül az egymillió lakás Pillantás a lakásépítésre 1975 végére megvalósul a tizenöt éves program A tizenötéves lakásépítési terv, amelynek végrehajtását 1961-ben kezdték meg, egymil­lió új otthon tető alá hozá­sát tűzte ki célul. Azt tehát, hogy másfél évtized alatt az ország lakosságának közel egy- harmada jusson korszerűbb la­káskörülmények közé. 1961 és 1970. között a tervezettnél va­lamivel több, összesen 610 000 lakás épült fel. Ennek eredmé­nyeként míg 1960-ban ezer la­kosra 275, 1970-ben már 314 lakás jutott. 1970. április 16-án, a párt Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak együt­tes ülésén hozott határozatok­kal a lakásépítés és — elosz­tás új feltételei teremtődtek meg. Abban az évben a ha­zai lakásépítés rekordot ért el: 80 276 új otthon fogadta falai közé a boldog bérlőket, vogy tulajdonosokat. Az ezer lakosra számított évi 7,8 lakás megépí­tésével a nemzetközi ranglis­tán jó nagyot ugrottunk elő­re. A rekord azonban rövid éle­tűnek bizonyult Kétféle érte­lemben is. Gyengébb rajt Sporthasonlattal élve, a ne­gyedik ötéves terv lakásépítési rajtja gyengébben sikerült Bo­nyolult itt hely híján nem részletezett okok miatt 1971- ben „mindössze“ 75 302 lakás került tető alá, s bár ez a hat­vanas évek második felében csúcsnak számított volna, az 1970-es eredmény fényében a reméltnél kisebb sikernek bizo­nyult 1972. azután rálicitált minden korábbira a 90 194 fölépült lakással. A sportnyelv­nél maradva a formajavulást az érzékelteti igazán, ha leírjuk; 1965-ben ezer lakosra számít­va 5,5, míg 1972-ben 8,7 új la­kás jutott. Jogos bizakodással állapít­hatta meg az országgyűlés* 1973. március 21 -i ülésén Fock Jenő, a kormány elnöke: az egymillióból „még hiányzó 226 000 lakás felépítése a hát­ralévő három év alatt megva­lósítható”. Igaz, nem kicsiny erőfeszítéssel. Minőségi vá tozás Valójában az 1961-es kez­déshez mérten ma már sok minden nem úgy fest, mint vél­ték, tervezték akkor. A gyor­sabb ütem — az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztéri­um vállalatai idén, az első Fél­évben 13 289 lakást adtak ót, 1211-el többet, mint tavaly a hasonló időszakban, a máso­dik félévben pedig 19 417 új otthon átadása a kötelezettsé­gük — összhangban áll a terv­vel, ahogy az épített lakások összetételének módosulása, ugyancsak. Míg 1965-ben száz tető alá került lakásból húsz volt egyszobás, 1972-ben már csupán nyolc; az állami la­kások alapterülete az átlagos 48-ról 52 négyzetméterre nö­vekedett ... óm e kedvező mi­nőségi haladáshoz hozzácsa­pódtak kedvezőtlen, sőt, káros jelenségek is. A számítottnál kisebb pél­dául az állami lakásépítés ará­nya. Tavaly állami erőből 29 600 otthon felépítése való­sult meg, igaz, a magán erő­ből történő lakásépítést is se­gítik az OTP kölcsönök, 1972- ben száz lakás közül mindössze tizenkettőt emeltek kölcsön igénybe vétele nélkül. Erőtel­jesen megnövekedtek a költ­ségek — 1968. és 1971. között, mintegy negyvenhat százalék­kal! — túlzottá vált a szaná­lások mértéke, akadtak sokmil- liót fölemésztő városközpont­rekonstrukciók, s állami hite­lekkel luxusvillát összehozók ... előirányzatainak teljesítéséről, valamint a szanálásokra, az építkezések költségeinek stabi­lizálására hozott intézkedések végrehajtásáról szóló jelentést, s határozatot fogadott el egye­bek között a lakások, üdülők maximális nagyságáról, ezzel összefüggésben a kölcsönfelté- telek elveinek módosításáról. E korlátozások — mert tagad hatatlanul azok — az ész­szerű határok rögzítésével ép­pen a gyorsaságot a tizenöt éves lakásépítési terv teljesí­tését, s az ötödik ötéves terv lakásprogramjának jó előké­szítését szolgálják. Tavaly a tanácsok 10,2 mil- liárdot — 1971-ben 8,3 milli- árdot — költöttek lakásépítke­zésekre, s a nagyobb összege­ket részben több lakásra, de a költségek emelkedésének el­lensúlyozására is fordították. 1972-ben ugyanis — folyó óron — 20 600 forinttal volt drágább egy lakás, mint 1971-ben, s en­nek felét magyarázhatjuk csak a tényleges áremelkedéssel, az­az az anyagok, szerelvények drágulásával. Az összeg má­sik felét annak tudhatjuk be, hogy egyre több, az átlagos­nál költségesebb, magasházat építenek, nem fordítanak kel­lő figyelmet a területkiválasz­tásra, s ezért sokszor különle­ges alapozást igényelnek a la­kóépületek ... Ugyanakkor a magánépítkezéseknél is kiska­pukon jártak-keltek az „ügye­sek". Ésszerű határt kellett ki­jelölni, itt-ott radikális eszkö­zökkel. Egy szó a válasz Eredeti előirányzat szerint a negyedik ötéves tervben 54 milliárd forint fedezte volna a lakásépítési kiadásokat. Az áremelkedések egy részének jogosként való elismeréséül ezt az összeget 1972-ben további 2,6 milliárddal toldotta meg a kormány, de ennél messzibbre nyújtózni már nem lehet. Az­az az adott pénzügyi keretek között kell teljesíteni a lakás- építési tervet. Jelek szerint 1973 első félévében a lakásépítés költségeinek növekedése meg­állt — sokféle intézkedés ha­tására —, mérséklődtek a sza­nálások, s a Minisztertanács említett ülésén hozott — 1974. július 1-én életbe lépő — ren­delkezések pedig elősegítik a jogos igényeknek megfe'elő magánlakás-építést. Továbbra is minden segítsé­get megad az állam a telep­szerű építkezésekhez — ez vi­déken legkevesebb 60 lakás összefüggő, több emeletes épü­letekben való létrehozásával- egyenlő —, de nem támogot- ja a jogos igényeket megha­ladó otthonok kialakítását, sőt, 1974-től ezekre az engedély ki­adását is megtagadják. Az ál­lami lakásépítkezéseknél beve­zetett szigorítások — így az, hogy a házgyárak árjegyzék­ben kötelesek feltüntetni az egyes lakástípusok órát — szintén a meglévő eszközeinkkel való ésszerűbb gazdálkodást szolgálják. Azt hogy 1975. vé­gén a kérdésre, felépült-e az egymillió lakás, magyarázko­dás nélkül, egy szóval felelhes­sünk: igenl Mészáros Ottó Megnyílt a 15. nyá/'i egyetem második kurzusa (ünnepélyes külsőségek között nyitották meq tegnap délelőtt Pécsett az orvosegyetem kong­resszusi termében a 15. nyári egyetem második kurzusát. Az elnöki tisztet betöltő Právicz Lajos, a TIT megyei titkára köszöntötte a hat or­szágból: az NDK-ból, Lengyel- országból, Bulgáriából, Olasz­országból, Franciaországból és Magyarországról érkezett 185 fiatalt, s a megjelent társadal­mi és tömegszervek képviselőit Ezt követően dr. Bihari Ottó egyetemi tanár, az MSZMP Ba­ranya megyei Párt-vég re hajtó­bizottságának tagja, az MTA Dunántúli Tudományos Intéze­tének igazgatója nyitotta meg a nyári egyetemet. Tiszóczky Csaba főiskolai adjunktus, a Nyári Egyetem igazgatója ismertette a prog­ramot Most is mint előzőén e TIT Baranya megyei szervezete a Nyári Egyetem szervezője igyek­szik, hogy Baranya és Pécs két­ezeréves múltjának, tájainak, műemlékeinek, művészetének megismertetése mellett bemu­tassa a külföldi vendégeknek megyénk és városunk jelenét is, iparunk és mezőgazdaságunk legfőbb eredményeit, új lakó­telepeinket, új kulturális vívmá­nyainkat mindazt, amit a szo­cialista építés időszakában el­értünk, megvalósítottunk. A programban szerepelnek törté­neti témák, de mind az elő­adások, mind a kirándulások programjában megtalálható a jelen is: a gyógyfürdőként hí­res Harkány, a történeti em­lékeit ápoló és a mai művé­szetnek otthont adó Siklós és a megyeszékhely, Pécs. A Nyári Egyetem második kurzusa két hétig tart ...- r . < ii fegpSg -x\ A szerelési munkák befejezése után, ez év végén már a képűnkön látható, a József utcában felépült, Pécs IV. állomás látja el elektro­mos energiával a belvárost. A világpiacon keresettek a székek Új bútorgyár Siklóson ülőbútorokból óriási a keres­let a világpiacon, s a keres­letet illetően még sokatmon­dóbb az a tény, hogy a tá­vol-keleti országok polgárai most kelnek fel ülőpámáikról. hogy székekre üljenek. A buda­pesti Szék- és Kárpitosipari Vállalatnak két gyáregysége van Baranyában: Mohácson és Siklóson, mindkettő érde­kelt az exportban. Fejlesztésük már korábban szóba került, az állami támogatásról szóló dön­tés azonban csak hosszas vo- júdás után született meg. Most tehát sínen von a fejlesztések ügye, új fejezet kezdődhet mindkét gyár történetében. A mohácsi terveket már rész­letesen ismertettük. És Siklós? A fejlesztés itt annál is inkább előtérbe került, mivel a bútor­gyár a község rendezési tervek­ben a kitelepítendő üzemek listáján szerepel. Helyén a község lakói az autóbusz-pá­lyaudvart szeretnék minél ha­marább látni. A bútorgyár ki­települ a vasútállomás mögötti területre, a TOZÉP-pel, a ktsz- szel és másokkal egyetemben. Itt lesz Siklós ipartelepe, ben­ne kilenc holdnyi területen az új bútorgyár. Igaz, a helyi ter­melőszövetkezet nem egyköny- nyen nyugodott bele az érté­kes földek elvesztésébe, vissza­perelte a területet, de most már a legmagasabb szinten el­dőlt: itt lesz az ipartelep. A tervek már elkészültek, az elképzelések szerint a jövő év elején kezdődik az építkezés. A Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat új siklósi gyárának üzem­csarnokai könnyűszerkezetből magasodnak fel. Jövőre, az első ütemben 25 millió forin­tot építenek be. A gyár előre­láthatóan 1975-ben fog ter­melni. Üj, modern gépsorokat is vásároltak, ezek már az idei év végétől, folyamatosan érkez­nek. A gyárban 350—400-an dolgoznak, az évi termelési ér­ték a mostani 27 millióval szem­ben 1975 utón mór évi 80 mil­lió forint lesz. Elsősorban szé­keket gyártanak, de emellett heverőket is, s főként külföldi megrendelésekre. A Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat budapesti központjának képviselői és a községi tanács vezetői augusztus 2-án ülnek össze, hogy tisztázzák a még függőben maradt kérdéseket. A terület részben már közmű­vesített, de szó van arról, hogy a tanács további támogatást nyújt a közművesítésben, hi­szen az ipartelep kialakítást*'* község érdeke. OJ CIPŐ Az Extra-Bstond Száznyolcvanezer pár cipő­vel többet készítettek mint ter­vük előírt, a Bonyhádi Cipő­gyár dolgozói ez év első felé­ben. A napokban megkezdik az Extra-Botond elnevezésű cipők gyártását. Ebből a hazai piacra 70 000 párt szállítanak. Ez évi tervük 1,5 millió cipő készítését írja elő, amelynek termelési ér­téke meghaladja a 320 millió forintot. A Bonyhádi Cipőgyár termékei igen keresettek a Szovjetunióban, Csehszlovákiá­ban, az NSZK-ban, Hollandiá­ban és Franciaországban. A gyár vezetői bővítik az üzemet. Saját fejlesztési alapjukból új üzemrészt építenek. Ez lehetővé teszi, hogy évente 150 000 pár cipővel többet készítsenek. Akt kilenctől tizenegyig Ésszerű határ A Minisztertanács a napok­ban — július 19-i ülésén — tudomásul vette a lakásépítés Benzinlámpával alkoí a művész... A művész egy benzinlámpá­val alkot, s a fa úgy ég, ahogy benne megfogalmazódott a fába vésett, égetett gondolat... Mellette az udvarban egy avítt sírkővel bajlódik egy szakállas fiatalember, s a halálnak em­léket állító kő lassan-lassan új­ból életre kel ... A tamási gimnáziumot a képzőművészek uralják, — eb­ben az évben itt rendezték meg a szekszárdi Babits Mihály mű­velődési ház által életrehivott országos képzőművész alkotó­tábort. Az udvar a kő és a fa szerelmeseié, az ó műhelyük a szabad ég, a puha anyaggal dolgozó szobrászok és a grafi­kusok a gimnázium egy-egytá-- gas tantermét folyosóját foglal­ták el. Ha azt mondom, hogy a szobrászok „botcsinálta” mű­helyében festői a rendetlenség, akkor ,a festőkében tagadhatat­lanul „szobrászi". Vagyis egy­forma. De „patikarendben“ igazán nem lehet dolgozni, különben is kizárólag az alko­tás a fontos — így sikerült a tamási gimnázium néhány osz­tályából igazán élethű művészi műhelyeket „csinálni” ... Közel ötvenen dolgoznak itt, elsősorban Tolnából, de az or­szág minden részéből, „jogál­lásuk” szerint amatőr képző­művészek, — sőt a tábor tu­lajdonképpen nemzetközi: há­rom jugoszláv alkotója is van az ideiglenes művésztelepnek. Az idén először dolgoznak itt Tamásiban — a tábornak kü­lönben 11 éves múltja van — és igen jól érzik magukat. Oly­annyira, hogy szeretnének eb­ben a szép környezetű Tolna megyei községben maradni ez­után is, s a vándortábor ezen­túl itt lelne otthonra minden nyáron. A nagyközség vezetői is hajlanak efelé, -— valami olyan megállapodással. hogy az Itt készülő művek közül né­hány a tamásiak tulajdonában maradna ... A tamási művelődési központ emeleti termében rendezett ki­állítás bizonyítja, hogy itt va­lóban értékes alkotó munka fo­lyik, — a régebben elkészült most kiállított alkotások pedig igazolják, hogy az itt dolgozók nemcsak erre a nyári két hét­re „vedlenek át” képzőművész- szé... A napi programban egy biz­tos pont van: kilenctől tizen­egyig mindig aktot rajzolnak, — gyakorolnak, tanulnak. Utá­na következik a művészi „sza­badfoglalkozás ”, és naplemen­te után, — bár volt. aki éj­szaka is bejött dolgozni — a szórakozás. . . Kezük munkája ott marad a községben, I % t

Next

/
Oldalképek
Tartalom