Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-29 / 197. szám

1973. fOlftis ». DUN ANTOll NAPLÓ Ötvenszázalékos állami támogatás Áz ország gyümölcsöskertje lehetne Baranya Ha minden menetrend szerint történik... Mines olyan hazai gyümölcs, «mi Baranya gazdag földjén, kitűnő éghajlata alatt meg ne teremne. A hazai gyümölcsfa­jok jóval korábban beérnek ftt, mint az ország egyéb tá­jain. Ugyanaz lehetnénk Ma­gyarországnak, mint Ameriká­nak Kalifornia. Ezzel szemben 4 403 hektáros összes gyümölcsterületünkkel a megyék sorrendjében a 15. he­lyen kullogunk, csak Fejér, Ko­márom és Tolna megyének van nálunk kisebb gyümötcsterüie- te. Az 1971-es statisztika sze­rint Baranya 35 618 tonna gyü­mölcsöt állított elő, s ez az or­szág gyümölcstermelésének mindössze 2,8 százaléka. Csokien a termelés Az 1971-es statisztikához ké­pest a területi arányok tovább romlottak. Az utóbbi két-három évben úgyszólván kiirtották me­gyénkben a nagyüzemi bogyós ültetvényeket. Kiszántották a magyarbólyi, a kémesi és felső- szentmártoni tsz egykori nagy »zamócását. Ma a baksai tsz a megye egyetlen szamócater­melő üzeme, de ez a tsz is 90 holdról 2 holdra kívánja terü­letét csökkenteni. Málnás Hir- den kívül ma már csak a nagykozári tsz-ben van, ott azonban szörpnek dolgozzák fel. A nagyüzemek legszíveseb­ben a fás gyümölcsökre is fej­szét fognának, A turonyi tsz már kivágta a harkányi út mel­lett levő fiatal sárgabaracko­sát, a mozsgói tsz most fog­lalkozik hasonló tervekkel, mi­után eléggé meggondolatlanul a kajszist fagyzúgos helyre te­lepítették. Milyen sors vár a berkesdi barackosra és szilvás­ra, ahol nyár közepén csaknem a fák koronájáig ért a gaz? A hatvanas évek végének gyü­mölcsfa kivágási kampánya ugyan megszűnt — ekkor vág­tak ki az állami gazdaságok is több gyümölcsöst — ma csak sorsára hógyják a gyümölcsül­tetvényeket, nem művelik, nem permetezik. Az érv rendszerint az, hogy kár a drága növény­védőszert rápazarolni, nyere­séget a gyümölcs úgysem hoz, S bár fákat most nem vágnak ki, de a kipusztultakat nem pó­tolják, E megállapítás alól még az állami gazdaságok sem ki­vételek, egyedül a Bikali Álla­mi Gazdaság végzi el évről ev- re a pótlást előírásszerűén, egyedül ennek a gazdaságnak van olyan gyümölcsültetvénye és olyan magas színvonalú nagyüzemi gyümölcstermesztési kultúrája, amivel ország-világ előtt dicsekedni lehet. Egyebek között a gyümölcs- fogyasztás is egyik fokmérője az életszínvonalnak. Hazánkban a lakosság élelmiszerfogyasztásá­ból a friss és feldolgozott gyü­mölcs nem egész 10 százalék­kal részesedik. A távlati célki­tűzések szerint a lakosság egy főre eső gyümölcsfogyasztását évi 80 kilogramra kell növelni. Az idei terv 4 kilós egy főre eső fogyasztásnövekedést irá­nyoz elő étkezési szőlővel, dinnyével, gyümölcskészítmé­nyekkel és déligyümölccsel egvütt. Az egy főre eső Baranya me­gyei gyümölcsfogyasztás 1971- ben 46.1 kilogramm, 1972-ben pedig 45,9 kilogramm volt, de az 1972-esben már a minteqy 6 kilogrammos étkezési szőlőfo­gyasztás is benne van. A gyümölcskonzervek s a bol­tokban ma már eoész télen át koohetó déligyümölcsök meq- növekedett fogyasztása nyilván javít ezen a statisztikán, ám a friss gyümölcspiac helyzete romlott, s ez feltétlenül össze­függ a termelés visszaesésével. M»re szAmítha*unk? A csökkenő kínálat és a nö­vekvő árak jelzik, hogy az idén még a tavalyinál is gyengébb foqyasztási eredményekre szá­míthatunk. Ez év máiusáben például a szabadpiaci gyü­mölcsárak 24 százalékkal voltak manaír:'-l--(|< a tavaly máiusi áral"rV. r’Or.'.íca induló ára 90 forint volt. Ez példátlanul magas. A málna lefutó ára is alig ment 20 forint alá. Egye­dül az őszibarackból alakultak Pusztuló ültetvények — Évről évre drágább a friss gyümölcs ki elfogadható árak, s ebből választékot is tud biztosítani a kereskedelem. A BARANYA- MÉK nagy erőfeszítéseket tesz, hogy az idén úgy ahogy el tudja látni friss gyümölccsel a megyét Mert noha az állami gazdaságoknak 1500 hektár gyümölcsösük van - Bogád- mindszent kivételével — vala­mennyien exportálják, illetve a konzerviparnál értékesítik ter­mésüket. Pécs mellett, József- majorban többszáz hektáros termő almást tart fenn az ál­lami gazdaság, mégis a város I télialma szükségletét 100 szá- százalékban idegen megyékből kénytelen ellátni a kereskede­! pécsi gazdaságban, ám korsze- i rű gyümöics-hűtőtárolóval j egyetlen gazdaság sem rendel- J kezik. A pécsi gazdaságban egy régi istállóépületben tárol- ’ ják az almát, hideg levegő be- j fúvatásával oldják meg a hű- j tését. A gyümölcsszedő táborok J fenntartása költséges — a villá­nyiak Gröcz-pusztai barackosát ráadásul minden évben elveri a jég, a múlt héten is elverte. I — Ez és az egyéb tényezők okozzák, hogy az ágazat gyak- ; ran ráfizetéses, jó években a ! bevételek fedezik a kiadásokat, l de nyereséget a gyümölcsös Már az első laboratóriumi kísérletek is azt bizonyították, van fantázia a pécsváradi föld - pátos homokban. Ez készletté arra a Porcelángyár vegyészeit, hogy most már üzemi méretek­ben dolgozzák ki az új masz- \ sza-receptúrát. A féléves kísér- i letek eredménnyel jártak, s né­hány napja végképp bebizo- I nyosodott: a pécsváradi fold- i pát alkalmas porcelán massza készítésére. Elvileg tehát el­dőlt, hogy a Pécsi Porcelán- gyár a székesfehérvári aplit és a költséges sárisápi kvarc he­lyett az olcsó helyi alapanyagot használja fel a szigetelő-gyár­tásban. De csak elvileg: mert a gyakorlati alkalmazásig még sok a teendő. VASASTÓL PÉCSVÁRADI í A geológusok már régóta j tudták, hogy a mórágyi hegység j gránitjának közel háromnegyed ! részét földpót alkotja. A gránit- kőzet mállásából származó j kvarc-földpát törmelék rövid Zsolnay-szigetelők pécsváradi homokból Tízmilliós megtakarítások lem. A BARANYAMPK legna­gyobb almaszállítója a dávodi termelőszövetkezet, amely egy­maga 2500 tonna almát szer­ződött le a megye ellátásá-c. Őszibarackból a baksai, gör- csönyi és mozsgói tsz-ek mel­lett a bátai termelőszövetkezet és o Balatonboglári Állami Gazdaság a legnagyobb szállí­tó. Kajsziból az idén nem volt ellátva a megye. Gyenge volt az ellátás cseresznyéből és meggyből is. Szilvából és almá­ból jó közepes termés várható. A nyári gyümölcsgondokon Bo­ranyában sokat segít a jó diny- nyetermés, ősszel pedig a cse­megeszőlő. Nem lesz selejtezés A jelenleg termő ültetvénye­ket 10—11 évvel ezelőtt telepí­tették a nagyüzemek. Az akko­ri telepítés 70 százalékos álla­mi támogatással történt, s az üzemek egyedüli célja volt, igénybe venni ezt a magas tá­mogatást. Sok üzem azt sem nézte meg, hová telepít. Igaz, az akkor szigorú földtörvény a leggyengébb területekre szorí­totta vissza a gyümölcsösöket, a jelszó az volt, hogy szántó­földi művelésre a föld alkal­matlan legyen. Sok egyéb te­lepítési hiba is történt, klasszi­kus példája ennek a Bogád- mindszenti Állami Gazdaság 54 hektáros körtése, ahol minden sorban váltva más-más körte­fajtát ültettek, így most képte­lenek egyidőben lepermetezni. Vagyis a mai ültetvények kor­szerűtlenek, nem felelnek meg a modern technológiai követel­ményeknek, ráadásul igen nagy az élőmunka igényük. A szedés gépesítése egyedül a szilvánál van megoldva, a Vil­lányi és a Zengőaljai Állami Gazdaságokban már rázógép­pel „szedik” a szilvát. Ám az almánál, baracknál csak kézi­szedéssel lehet biztosítani az exportminőséget. Manipuláló, válogató és osztályozó gépso­rok működnek a bikali és a Pécs ÁG. józsefmajori almása. nagyon ritkán hoz. Az állami gazdaságok ennek ellenére ebben az ötéves tervben tarta­ni kívánják területeiket, nem fognak selejtezni. Ám fejlesz­tést ez idő szerint egyetlen gaz­daság sem tervez. Állami támogatás A jelenlegi helyzet kialakulá­sához kétségtelenül hozzájárult, hogy az ágazat az utóbbi évek­ben semmiféle állami támoga­tást nem élvezett. Ezen kíván változtatni a Minisztertanács e hónap elején meghozott hatá­rozata az ágazat fejlesztésé­ről. Fix összegű 50 százalékos állami támogatást kaphatnak az üzemek pályázati feltételek alapján cseresznye, meggy, kajszi, köszméte, ribiszke, málna és szamóca telepítésére. Egye­di elbírálás alapján kiterjesztik az 50 százalékos állami támo­gatást az üzemi alany és törzsültetvények telepítésére, valamint a gyümölcstárolók át­alakítására. Az alma, körte, szilva és mandula telepítések­re, illetve a meglevő ültetvé­nyek korszerűsítésére és egy- j szeri nagyadagú tápanyag fel- | töltésére 30 százaiéi«» fix ösz- szegű támogatást folyósít az | állam ugyancsak pályázati fel­tételek alapján. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek 1974-tól gyü­mölcsértékesítésük után árki- egészítéses dotációt kapnak. A termelőszövetkezeti tagok ■ háztájiban, és a szakcsoportok tagjai a nagyüzemekkel azonos támogatásban részesülnek, ha a meghatározott feltételek alap­ján új gyümölcsöst telepítenek. Az egyéni kisgazdaságoknak oz OTP és a takarékszövetkezetek nyújtanak termelési hitelt gyü­mölcstelepítéshez, szaporító­anyag beszerzéshez. Tekintettel kedvező táji adott­ságainkra és gyümölcsellátá­sunk gondjaira, mindnyájunk számára kedvező lenne, ha Ba­ranya megye minél nagyobb mértékben igénybevenné az új állami kedvezményeket. — Rné — folyóvízi szállítás után rakódott le a Mecsek-hegység déli elő­terében levő tengermedencé­ben. A kutatások szerint a pan­nonkorból származó homok Vasastól Pécsváradig húzódik, vastagsága ötven és kétszáz méter között változik. A terület kutatását a Közpon­ti Földtani Hivatal finanszíro­zásával kezdték meg. Tavaly pedig a Finomkerámia Ipari Művek adott megbízást a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egye­tem ásványelőkészítési tanszé­kének: végezzen kísérleteket a pécsváradi homok finomkerá­miai alkalmazásának lehetősé­geire. Az azóta elkészült tanul­mány bizonyítja, hogy a hazai finomkerámia és üvegipar alap­anyag-szükségletét olcsóbban oldhatja meg a pécsváradi földpát, mert viszonylag kis gé­pi beruházással — helyszíni mosással — alkalmassá tehe­tő az ipari felhasználásra. EREDMÉNYES KÍSÉRLETEK A Pécsi Porcelángyárban o kísérleteket a homok mosásá­val kezdték, mert a porcelán- gyártásban felhasználandó földpát nem tartalmazhat va­sat: a vasoxidot egyszerű vizes mosással távolították el a ho­mokszemcsékből. Ezek után már behelyettesíthették a pécsvára­di földpótot az eddig haszná­latos masszaba. Az új recep- túra szerint készített alap­anyagba 54 százaléknyi pécs­váradi homokot kevertek, majd elkészítették és kiégették az el­ső szigetelőket. Az új receptúra szerint ké­szített massza jól megmunkál­ható, sem a mázolásnál, sem pedig az égetésnél nem merült fel probléma. Ugyanebben az időszakban a Kőbányai és oz Alföldj Porcelángyárban is vé­geztek hasonló kísérleteket — szintén kedvező eredményekkel. Miben rejlik a pécsváradi földpát gazdaságosabb fel- használása? Először is: kisebb a szállítási távolság. Másod­szor ennek az anyagnak ked­vezőbb e szemcsemérete, mint a székesfehérvári aplitnak. Ép­pen ezért a „mecseki* földpá- tot nem kell aprítani. A Porcelángyár első lépés­ként a szigetelőgyártásban al­kalmazza majd a pécsváradi földpótot. A gyár évi szükség­lete 3000 tonna. Természetesen az alapanyag kedvező össze­tétele arra kötelezi a szakem­bereket, hogy az edénygyártás terén is felhasználhatóvá tegyék a pécsváradi homokot. Ehhez az szükséges, hogy több fázisú mosást alkalmazzanak. Ez eset­ben már tízmilliókban mérhető az előzetes kalkuláció alapján a megtakarítás, s ez egyáltalán nem elhanyagolható. És még egy dolog: amennyiben az edénygyártásban is a pécsvára­di földpótot használja fel a gyár, megszűntethető az NDK import. ÁTÁLLÁS ZÖKKENŐK NÉLKÜL Ha ennyi előny szól a pécs­váradi homok felhasználása mellett, miért ilyen óvatosak a szakemberek? Azért, mert a Pécsi Porcelángyár anyagszük­ségletének több, mint felét elé­gíti ki a pécsváradi bánya és nem lehet az egyszeri labora­tóriumi és félüzemi kísérletek után máris átállni. Ehhez még több feladat elvégzésére van szükség. így meg kell vizsgálni a bánya anyagának homogeni­tását, ami egyébként hamaro­san megkeződik. Továbbá, biz­tosítani kell a gépi berendezé­seket is. A részletes geológiai vizsgálatot a Földtani Hivatal megbízása alapján a Bányá­szati Kutató Intézet végzi el még az év vége előtt. Néhány napja megérkezett a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem részletes javaslata, amely a technológiai berendezések ter­veit tartalmazza. így az elkép­zelés szerint három fázisú be­ruházást javasolnak. A bánya mosó és rostáló berendezései tizenötmillió forintból megva­lósíthatók. A bánya jelenleg a pécs­váradi termelőszövetkezet tulaj­dona. A tsz vállalná az ipari jellegű tevékenységet, sőt, gon­doskodna az alapanyag Pécs­re szállításáról is. Mindenesetre még nem el­döntött tény, hogy a bányát ki üzemelteti a továbbiakban, a FIM, vagy pedig az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat Egy biztos: ha minden menet­rend szerint történik, jövőre a Pécsi Porcelángyár már az új alapanyagból állíthatja elő szi­getelőit Salamon Gyula Továbbra is a régi helyen.­Vajszló és környékén hóna­pok óta beszédtéma volt, hogy marad-e a tüzelő- és építő­anyag telep, vagy sem. E szol­gáltató egység vonzáskörébe csaknem ötven település tarto­zik, amelyet tüzelő- és építő­anyaggal lát el. Amint azt Tö- mös Mihó László, a Vajszlói Fogyasztási Szövetkezet árufor­galmi osztályvezetője elmondta, valójában nem megszüntetni akarták a telepet, hanem csu­pán áthelyezni, a vasút köze­lébe. Azonban az áthelyezési költségekre jelenleg anyagi fe­dezet nincs, így továbbra is a régi helyén üzemel a tüzelő- és építőanyag telep. A vasas szakmák királya Ugyanúgy olajos most Is a kék munkaruha, a gépek zú­gása régóta ismerős — valami mégis megváltozott. Többé nem áll hátuk mögött a szakoktató, nem igazítja kezük alá a rosz- szul fogott szerszámot. Szak­munkások lettek, dolgozók, kenyérkeresők. Huszonhat olyan forgácsoló végzett , idén az 500-as Szak­munkásképző Intézetben, akik a Sopiana Gépgyárban tanulták a szakmát. Közülük huszonhár­mán maradtak a gyárban, mint ifjú szakmunkások. Valami tör­ténhetett, hiszen a tavaly vég­zetteknek közel fele más mun­kahelyet keresett, — Régóta, nagy gondot ielentett a forgácsoló műhely­ben a szakmunkáshiány — mondja dr. Keszthelyi József, az üzemgazdasági osztály vezető­je. — Nemrég még sokan hagytak itt bennünket azzal, hogy nem jó a gép, ilyenen nem dolgoznak. Idén vala­mennyi esztergapadot felújí­tottuk, így várjuk a fiatalokat. Kihasználtuk a társadalmi ösz­töndíj lehetőségeit is. A hu­szonhárom végzett szakmunkás közül tizenöten kaptok ösztön­Az első fizetés díjat a gyártól. Lényeges volt az is, hogy az esztergályosok emelt szintű képzésben része­sülnek, többségük tovább akar tanulni. A két műszak miatt erre eddig nem volt lehető­ségük, sokan elmentek emiatt. Nemrég kidolgoztunk egy olyan műszakbeosztást, ami jó a gyár­nak is, és a fiataloknak sem kell lemondani a továbbtanu­lásról. — A fizetés sem mindegy. — Hála a márciusi bér­emelésnek, a most belépő szak­munkások 9—9.50 forintos óra­bért kaphatnak. Hogy megszok- hassák a teljesítményes munka­tempót, három hónapig meg­kapják az órabérüket a telje­sítménytől függetlenül is. Ter­mészetesen, ha többet teljesí­tenek, többet is fizetünk. így biztosítjuk azt, hogy minél ki­sebb zökkenővel történjék az átmenet tanműhely és a gyártó műhely között. Az ám, az átmenet! Biztos furcsa lehet, hogy többé nem osztályoznak, nem adnak egye­seket, amit év végéig ki lehet javítani. Egy elrontott munkára fordított idő vissza nem hoz­ható többé, ha emiatt keve­sebb a pénz, csak még több munkával lehet pótolni. — Nem olyan nehéz ez, mint ahogy az első végiggon­dolásra látszik. Legalábbis ná­lunk, a gyárban nem — mond­ja Kovács Lajos, a forgácsoló üzem vezetője. — A tanulók az első évben az iskolánál meg­tanulják a szakma ábécéjét, a mi tanműhelyünkben aztán gyárszerű termelésben vesznek részt, persze jóval kisebb eleinte a norma. Ahány ember, annyi- j féle egyéniség. Mindenkihez meg kell találni a megfelelő hangot. Az újdonsült szakmun­kásoknál véleményem szerint a legcélravezetőbb módszer: el­várni azt, amire képesek, és nem szabad megfeledkezni a számonkérésről. — Július negyedikén kaptam meg a szakmunkás-bizonyít­ványt, másnap már itt dolgoz­tam — mondja Kordély János. Nem volt bennem semmi szo­rongás, sőt! örültem, hogy vég­re önállóan dolgozhatok, leg­jobb belátásom szerint. Enyém a siker és a sikertelenség is. Nohát a sikertelenségtől, úgy tűnik, nem kell tartani. Kordély János megyei első lett a Szak­ma kiváló tanulója versenyen, s az országos döntő huszonhat résztvevője között a ráawvagve- dik lett. Kitűnő eredménnyel vet­te az utolsó akadályt, a szak­munkásvizsgát is. — Kilenc forint ötven fillér az órabérem, tudom, ez nagyon szép kezdő fizetés. Mégsem ez a legtöbb, hanem az, hogy abból élek, amit szeretek csi­nálni. Továbbtanulok, itt lehe­tőséget adnak erre. Talán majd oktató leszek, s akkor minden­kivel igyekszem megszerettetni ezt a szakmát. Édesapám is azt mondta három évvel ezelőtt, hogy az esztergályosság a vasas szakmák királya. Pénteken kapta az első fizetést Kurucz Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom