Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-28 / 196. szám

0

DUNAM I ULI NAPLÓ

1*73. fOltos W.

Illegalitásba

kényszerítik

j j

a dohányzókat

A legkevésbé szennyezett országok — o skandináv ál- 1 lomok — fogták fel legko- : molyabban az orvosok figyelmeztetését a dohányzás I káros hatásáról. A legszigo- t rúbb intézkedésekre Finnor- ; j raág készül.

I A finn „dohánybizottság" j a dohányzókat valósággal il- i } legalitásba kényszerítő tör- j vényjavaslatot dolgozott ki.

• A törvényjavaslat szerint tilos j a dohányzás az összes | nyilvános helyeken, az üzle- j tekben, a vonatokon, az autóbuszokon és repülőgépeken, iskolákban, kórházakban, éttermekben stb. A dohányzók csak otthon áldozhatnak szenvedélyüknek, : ha o háziak eltűrik őket.

, Esetleg a dohányzótermek- ben, ha ezeket felépítik. A , törvény ellen vétők súlyos : pénzbüntetést fizetnek, sú- i lyosabb esetekben pedig tíz j hónapig terjedő börtönnel is . büntethetők.

Eero Tola egyetemi tanár, az említett állami bizottság elnöke, máris Karkinen szó- ( ciálisügyi miniszter elé terjesztette a törvényjavaslatot.

A dohányzó finnek ezt az intézkedést terrorként fogják fel, amely korlátozza az ember szabadságát. Lebujokba : kényszerítenek bennünket, mint az ópiumszívókat — mondják.

Ugyanakkor a nem do- . hányzók is azt mondják, hogy terrorizálták őket a bűzös füstfelhőkkel, amely az ő eaészségüket is olyan mértékben veszélyeztette, mint a dohányzókét!

A dohánybizottság abból i/idult ki, hogy a dohányzás tüdőrákot okozhat, habár azt is megjeavezte, hogy ez teljes mértékben még nem bizonyosodott be.

t. . A bizottság a dohány reklámozásának betiltását javasolja. A törvénytervezet , ' szerint tilos dohányt eladni " j T5 évnél fiatalabb személynek.

j Finnország tehát nemcsak helyesli a skandináviai ál- 1 lomok illetékes szervének I felhívását, hanem még tovább is megy. A jelek sze- I rint a dánok nem lesznek j j ilyen szigorúak. Norvégia azonban elsőként fogadta el j | a felhívást és már március- I j ban betiltotta az összes do- | hónvipari termékek reklámo- i zását. Ugyanakkor kötelezte a dohányavárakat és a behozatali vállalatokat, hogy minden dobozon hívják fel a figyelmet a dohány káros hatására.

A svédek nemcsak a dohány, hanem a szesz reklámozásának betiltására is készülnek. Mivel Svédország- ) ban ez a sajtószabadság ; kérdése, máris hozzáfogtak a sajtótörvény módosításá- j nak előkészítéséhez. A tör- ; vénymódosítás csak 1974 tavaszán lép életbe, a terme- ; löknek és eladóknak tehát : eay eoész év áll a rendel- i kezésére, hogy alkalmazkod- ; janak az új helvzethez. A i svédek is megtiltják a do- ! hánv eladását a 16 évesnél fiatalabbaknak.

J A skandináv országok le- I vegője és általában az em- i béri környezet a legtisztáb- í bak közé tartozik a világon. i Az összes észak-euróoai országok az emberi környezet t'sztasá-ának őrzésére köte- ! 'ezik az inart, az iskolákban, j a családokban pedig valóságos tisztaság- és természetkultusz él.

A skandináv országokba ! érkező idegent mealepi az utcák és a levegő tisztasága, az észak-európaiak méois eléaedetlenek a hely zettel, pedig a többi euró pai szinte légfürdőzni jár r hozzájuk.

Nem csoda tehát, hogy a i skandinávok a világon az I elsők között üzentek hadat ! i a dohányzóknak és ezen a 1 téren máris legtöbbet tettek.

„Nemesek voltak eleitől fogva*1

Levéltár a faluvégen

Pipák és történetek

A betyár fegyvere

„Szent Dávid királynak és prófétának százötven 'sóltárí fordítottak 's rendeltettek Szenczi Molnár Albert által Po’soniban 1607-ben". A könyvmatuzsálem mellett lexikon, történelmi tárgyú regények, néhány megkövesült kagyló, őskori ragadozó madár mu- tatóuji-nagyságú karma, két darab, több ezer éves csiszolt kőbalta társaságában. Mindez, s m királyi házban van, a faluvégen.

Különös gyűjtőszenvedélyről i árulkodik Margitfalvi Zoltán há- J zo és a kis műhely az udvarban. A Pécsi Vasas Ipari Sző- I vetkezet szabadszentkirályi üze- I mének raktárosa lankadatlan j buzgalommal gyűjt régi pen- j zeket, okiratokat, újságokat, különböző használati tárgyakat, j gyufacimkét, levelezőlapot, bélyeget. Talán még régen, gyér- j mekkorában kezdődött ez a j szenvedély, amikor a Köves-dűlőn kelta és római pénzeket, I köveket találták a falubeli gye- j rekek. Azóta eavre gyarapodik j a gyűjtemény, több, mint húsz J gyűjtőpartnerrel levelez nemcsak j az országban, hanem a lenin- j grádi, sőt egy burmai múzeum- igazgatóval is.

Gazdag az újsággyűjtemény, vagy hat-hétszáz darab különböző korú, nyelvű újság tornyosul a szoba szögletében. Sajtótörténeti érdekesség az 1871- ből származó Magyar Hírmon- i dó. Két rovata volt, a „hazánk- j béli dolgok" és a „külső országi '

sok egyéb egy szabadszentdolgok". A Kossuth Lajossal emigrációban élő Helfy Ignác írta és szerkesztette a Magyar- Magyar című újságot. Ebből is van itt egy, 1870-ben, Milánóban kiadott példány. így paro- dizália a kiegyezés utáni évek Pesti Hírlapját: „Napi hírek: Honfiúi örömmel vettük észre, hogy Deák Fe/encz a mai ülés alatt kél ízben mosolygott. Amiből azt következtetjük, hogy a politikai látókör derül,"

Különös érzés búvárkodni a száz-százötven éves papírlapok között. Például az 1844-ben kiadott Honderű című divatlapból megtudhatjuk, mint illik öltözködni egy úriasszonynak a délutáni korzózáshoz, vagy az 1806-os kiadású Tisztiszótárból tájékozódhatunk, mit is jelentenek magyarul a vármegye tisztviselői által használatos szavak. (Ilyesmi talán most is elkelne néha.)

Történelmi és helytörténeti adatokat, érdekességeket tartalmaznak a többszáz éves okira*J#C

j tok. Több, mint kétszáz elsárgult papíron, már fakuló gyöngybe- j tűk idézik az elmúlt századokat. Az egyik legrégibb okirat a szabadszentkirályi nemesség történetéhez nyújt adalékot. I. Lipót felszólította őket, hogy hitelesen ! igazolják nemességüket. 1630- j ban készült el az a sok oldalas | okirat, amely bizonyítja, hogy a I „szentkirályiak nemesek voltak mind eleitül fogva", sőt „ . . . ha i kévántatott volna, még ötven, vagy hatvan bizonyságokat ta- | láltattunk volna, de a töröktől j való félelem miatt nem mertünk tovább késni".

Egy, majd százhatvan éves dörgedelem a szentlőrinci főszolgabírótól: „ . . . mivel a pipa tüze által nagy veszedelmek lehetnek, akit utcán, vagy házak között pipázáson rajta kannak". megüthetik a bokájukat, de még azoknak is komoly büntetést helyez kilátásba a tekintetes főszolgabíró úr, akik eltűrik az ilyen „veszedelmes" cselekedeteket. 1809-ben lejegyzett névsor tanúsítja, hogy a szabadszentkirályiak közül melyik kilencven vitéz indult hadba Napóleon ellen. •

Hiteles bírói okirat örökíti meg, milyen szomorú véget ért az 1700-as években a varjasi | kanász: egy birtokvita során i egyéb érvek híján agyonütötték. Szépen zajlott az élet akkor a környéken. Birtokoerek, határperek, ayilkosságok, ökrök elhaj- tása, sokféle kisebb-nagyobb cí- vódás — fakuló tintával, akkurátuson cirkalmazott mondatokban őrzik több mint kétszáz év emlékét.

Ahogy Margitfalvi Zoltán mondia, az okiratok, régi könyvek, újságok felkutatása, megőrzése nem is gyűités, hanem védelem. Talált például olyan Károlyi Gásoár-féle bibliát, amivel — ennél alkalmasabb eszköz nem lévén — a tejesköcsögöt takarták le. Régi faragott bölcsők, tulipános lódák, agyagedények, fafaragások, a népművészet remekei kallódnak, vagy mennek veszendőbe a padlásokon, vagy az udvar végében. Ha teheti, menti őket.

Természetesen arra nem vállalkozhat, hogy maga értékelje, rendszerezze gyűjteményét. De helytörténetírók, történészek bizonyára sok értékre, érdekességre bukkanhatnának itt, a faluvégi levéltárban.

!

III. Károly levele és pecsétje Kurucz Gyula

Osztályozó csillagok

A

z első félévi vizsgán barátom indexébe fizikából kettest jegyzett be a prof., mármint az „öreg". Dehát a diákoknak minden prof. öreg volt akkor. Persze, ma is az. A mi professzorunk annyiban mégis elütött a többi proftól, hogy ő volt a legöregebb. Legalábbis mi annak tartottuk. Ez a megkülönböztetés abból eredt, hogy teljesen egyéni szokásai voltak. Például, ha valamelyik diáknak kettest adott, az osztályzat mellé egy vagy két kövér csillagot rajzolt. Nagyon ritkán hármat. Ezen a félévi vizsgán barátom e ritka példányok közé tartozott. Én az első félévkor csak két csillagiq jutottam el.

Miután minden diák átvergődött a félévi vizsgákon, az öreg prof. egyik este üzent a barátomnak, hogy keresse lel a könyvtárban és vigye magával az indexét. A drukk lejünkbe szalasztotta a vért, különösen a borr':fomnak. Miután ő elment a profhoz, ugyancsak törülgettem a tarkómat én is, mert felvillant bennem; hátha nekem is üzen? Nem tudtam mire vélni,

hogy a barátom rötyögött, amikor visszajött a proftól. Aztán pedig a vaságyra dobta magát és bukfencet vetett. Majd hirtelen talpra ugrott s olyan méltóságteljes arcot vágott, mintha a Signum Laudist kapta volna meg. Majd hirtelen szétnyitotta az indexet, az asztalra fektette, és mutatóujjával a kettes osztályzat mellé bökött.

— Idenézz Vakarcs! — Merthogy akkor is volt mindenkinek külön neve.

— Mi történt Nyálszájú? — néztem előreugró keskeny ajkára.

Megmutatta, hogy a három

csillagból a leghátsó be van

satírozva.

— A prof. csinálta — kuncogott.

Nagyon bamba pofát vághattam, mert oldalba bökött és cézár/ pózba vágta magát:

— Mit gondolsz miért? A prof. kijelentette: a három csillagból egyet azért satíroz be, mert a vizsgák során találkozott \ nálam hülyébbel is, és az kapta meq a három csillagot.

A második félévi vizsgák során aztán felszántotta a barátomat; számolja meg, hány villanyégő van a teremben, és mondja meg: páros vagy páratlan számúak-e. Jól figyelje meg j őket, mert ez az utolsó kérdése.

Barátom körülforgatta a sze- j mét a mennyezeten, s mivel hat I égöt számolt össze, boldogan bökte ki: „páros".

— Sajnálom, tévedett meri j páratlan — mondta a prof., miközben nadrágja zsebéből előhúzott egy égőt és felmutatta. ‘

— A kettes mellé két csillag jár.

Amikor ezt megtudtam a barátomtól, nagyot nyeltem. Hátha a prof. tőlem is kérdezi ezt? Hogyan vágjam ki magam ebből a slamasztikából? Mondjak páratlant? És ha nem húzza ki a zsebéből az égőt? Akkor aztán három csillagot rajzol a kettes mellé. Lesz, ami lesz! Gyorsan kicsavartam a folyosón egy égőt és zsebre tettem

és csakugyan, az utolsó kérdése a páros-páratlan volt! Va- ciláltam, aztán, mivel ugyanabban a teremben vizsgáztam, j melyben a barátom, kivágtam: [

— Páros.

— Sajnálom, tévedett, mert j páratlan — s ugyancsak előhúzta a zsebében lévő égőt.

Ekkor megszorítottam az én 1 égőmet. Megtegyem, ne tegyem? S mintha áramütés ért volna, kirántottam a nadrágzsebemből és kiköptem magam- j bál: „Nem professzor úr. páros", j

A professzor arcizma aliq ész- j revehetően megrándult, végig- | mért és hármas osztályzatot irt I be.

Ezután én nem az asztalro j fektettem az indexet, hanem az j orra alá nyomtam barátomnak.

Ci, P, I

Lányok figyelmébe!

Fiatal lányokat varrni betanítunk

Betanulási időre biztosított bért fizetünk 350 FORINTOT.

PÉCSI VEGYESIPARI VALLA LAT

Pécs, Lotz Károly utca 2 szám.

Tinódi utca 15. Az épület, s a kerítés keresztbe áll az utca végén. A 15. számú ház a zsákutca feneke. Udvarából a Puturlukra, s a Havi-hegyre látni. Az udvarban, teraszon virágzó kaktuszok, különös díszcserjék. Az előszobában pipatórium. Erdész István színházi Szabó él itt, családjával, s hatvan pipájával. Amíg végigmutogatja gyűjteményét, s kipróbálásukra invitál, nem tudjuk a pipákat szereti-e jobban, vagy a hozzájuk fűződő történeteket?

Közvetlen az 1848-as szabadságharc előtt történt, hogy egy bakonyi betyár magasodorta szivarját szívta itt látható szipkájából amikor haragosa megzavarta. A betyár fejbekólintotta szipkájával a haragost. A hatóság emberei előtt társai is azt vallották, hogy megcsapta ugyan a szipkájával az illetőt, akit aztán otthagytak. Ki tudja mi lett vele. A betyárt nem találták bűnösnek, mondván, hogy egy szipkával mégsem lehet valakit agyonütni. Természetesen a hatóscg emberei nem látták a betyár szipkáját

A XVIII. század végén az empire stílusban faragott francia tajtékpipák hódítottak, majd a maiseni porcelánfigurák hatását érezzük a faragott tajtékpipa elegáns nőt ábrázoló fején — bár a hagyomány szerint hűtlen kedvesét faragtatta pipájára egy osztrák báró. A XIX. század gyökérpipáin a népi faragókedv realista törekvései érvényesülnek — csikós, püspök. A halálfejet tartó kéz a századvég morbiditásának szüleménye.

Két magyar tajtékpipa az 1700-as évek végéről. Szent Gellért megáldja a magyarokat, s a másikon Szent István átveszi a magyar koronát. Mindkét relief sor körbe fut a pipákon. Érdekes, hogy a faragó már eleve dőlt kereszttel adatta első királyunknak a koronát.

A hatalmas szőlőgyökérből készült pipa szívásához tüdő kell. Erdész István jobb keze mellett XV!. századbeli török vizipipa látható, középütt Munchausen báró szobra, tulajdonképpen pipa-pipa- tartóban, az asztalon és falon tajték, cserép és makrapipák. Két másik falon tiroli és rajnai porcelánpipák sorakoznak, s a XX. század elejének hazai termékei: olajnyomatokra emlékeztető képekkel díszített porcelánpipák. Vadószjelenetek, őzikék, Ferenc Jóska és Vilmos császár, keresztúti feszület előtt fohászkodó hajadon s ki tudná mind felsorolni. ízlés és kultúrtörténet kicsit ez o gyűjtemény, de mindenképpen az emberi lelemény és teremtő fantázia sokszoros bizonyítéka.

Fotó: Vörös Lásrlé Szöveg: 8ükkösd!

*

V