Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-26 / 194. szám
m3, fúthls M. VIT-ről VIT-re Jó autóutak, gyönyörű parkok, türkizkék víztükrök Mosoly a világ arcán Nyugalom, felüdülés, szórakozás A VIT-mosoly a világ arcán. A fiatalság önmagában is szí- vetmelegítö, optimizmust sugárzó dolog, s különösen igy van ez, ha együtt látjuk örülni, tervezgetni és szórakozni a világ ifjúságát. A világifjúsági találkozók szépségeivel és népszerűségével csak az olimpiák versenyezhetnek. De hát hogy is kezdődött? Az első Az első VIT városa Prága volt. 1947, július 20-án 73 ország 17 ezer fiatalja gyűlt ösz- sze Európa szívében, hogy derűjével, szépségével, életörömével a béke mellett tüntessen. Az előzmények természetesen mesz- szebbre nyúlnak. 1945. október 29-én Londonban összeült a vi- láq ifjúságának kongresszusa, mely elhatározta egy új ifjúsági világszervezet életrehívását. Ez az új szervezet a DÍVSZ lett, mely 1945. november 10-én kezdte meg munkáját, A VIT eszméje és a DÍVSZ szinte egyidős, mert az első világifjúsági találkozó szervezése tulajdonképpen már az alakuló kongresszuson megkezdődött. Becs, 1959. Dolgozott a CIA és a British Intelligence Service, de minden erőfeszítésük hiábavalónak bizonyult. Nincs ellen-VIT és nincs ,,fellazulás”. Albert Schweitzer, a nagy orvos és a kitűnő művész, Charlie Chaplin és még sokan mások, az előző nemzedékek legnagyobbjai közül, forró hangú táviratban köszöntik a fesztivált. Az ünnepeltek egyébként a szabad Kubp küldöttei. 1962: Helsinki, lurij Gagarin a központ, az ember, aki először lépte át a világűr kapuját. Ez is egy szimbólum, $ mennyire összefügg azzal a másikkal, melyet a prágai VIT, s azon belül Lidice újjáépítése mondott. . . 1968: Szófia. 17 Thant ENSZ- főtitkór üzenetben kéri a világ fiataljait: őrködjenek a béke, a barátság, az együttműködés eszméje felett, A 20 ezer résztvevő között katonaruhás vietnamiak is vannak: ők ennek a fesztiválnak az ünnepeltjei. — Egyenesen a frontról jöttek .. . A VIT — daloló politika. Minden fesztiválnak volt jellegzetes dala, minden nemzedék őriz egy-egy felejthetetlen melódiát. Az I. VIT A, Novikov „Egy a jelszónk" című dala jegyében zajlott, mely dal később a A X. VIT SZÍNHELYE BERLIN: Az NDK fővárosának 365 méter magas tv-tornyából halszem-objektivvel készült felvétel. Prága három hétre a világ ifjúságának fővárosa lett, A Nemzetközi Előkészítő Bizottság elfogadta a magyar javaslatot, s így VIT-staféták vitték Európa minden tájáról a csehszlovák fővárosba a népek üzenetét. Volt ennek a fesztiválnak egy különösen beszédes akciója — Lidice újjáépítése. A fasiszták által földig rombolt bányász falucskát hetven orszáq fiai keltették újra életre — örök időkre szóló bizonyságként. Ez volt tehát az első. S most, a tizedik VIT küszöbén már csak azért is érdemes felidézni a fesztiválok rövid történetét, mert ez egyúttal százezrek számára a legszebb évekre való visszaemlékezést jelenti .., Arcok, példaképek A VIT-ek vendégei mindig is reprezentálták: kit tekint példaképének az ifjúság? íme! Az 1949-es budapesti VIT 11 ezer vendége között ott volt Radek Jurkin, az Ifjú Gárda életben maradt tagja, Mareszjev, az „egy igaz ember", Paul Robson néger énekes és Howard Fast qmerikai író. Két évvel később, Berlinben, az első demokratikus és következetesen antifasiszta német állam fővárosában, Collín Swet, 24 éves angol diák volt az ünnepelt példakép, akit Dodd, az US Army hadnagya súlyosan megsebesített az NDK határán. De ott voltak Berlinben a mindenki által tisztelt és csodált „nagyok” képviselői is: Nazim Hik- met és Pablo Neruda. 1953: Bukarest. Az ünnepelt hős Henry Martin francia hazafi, aki egyenesen a börtönből érkezett a fesztivál városába S két évvel később Varsó loliot Curiet ünnepli, aki nyílt levélben köszöntötte a VIT-et, fiatalos hévvel tiltakozva az atomenergia háborús célú felhasználása ellen. 1957-ben Moszkva volt az ifjúság fővárosa. A jelszó: Druzsba i mir — Barátság és béke, s a világ ifjúsága a színesbőrű népek küldötteit ünnepelte. DÍVSZ hivatalos Himnusza lett. Budapesten „VIT-vonat” zakatolt két héten át s aztán még sokáig, éveken át. „Hegyek- völgyek között" — régen volt, de tízezrek számára ma is ez a játékos dal jelenti az ifjúságot. Bukarestben a perenyica dallama szállt, Moszkvában pedig az azóta is sláger „Moszkva-parti esték"-et énekelte mindenki. Sécsben A Kék Duna keringő hangjaival, a barátság mámorító érzésének kiteljesedésével ért véget a fesztivál; de táncolt, muzsikált, énekelt annakidején Berlin, Helsinki, Szófia is. Helsinkiben például tíz nap alatt harmincöt bál volt, Szófiában egy vietnami hanglemezért álltak sorba, s nyilván a zene, az ének lesz a száznyelvű ifjúsereget összekötő kapcsok egyike most, Berlinben is. Számok, jelszavak Prágában 1947 júliusában 73 ország 17 ezer fiatalja gyűlt össze. Budapesten 90 ország küldöttei voltak jelen, igaz, számuk csökkent: ekkor már kibontakozóban volt a hidegháború. Két évvel később, Berlinben 104 ország 26 ezer fiatalja gyűlt össze, köztük ötszázan olyanok, akik sebesülten lépték át a „túloldalról” farkaskutyákkal őrzött határt. Bukarestben 111 ország küldöttei voltak jelen — közel 30 ezren, s Varsóba is eny- | nyien mentek el. Az eddigi csúcs Moszkva volt. 131 orszáq küldte el fiataljait, 34 ezren voltak ott a megnyitón, s a fesztivál két hete alatt ez a szám csak nőtt. Bécsben 112 ország 18 ezer fiatalja gyűlt össze — de ez is diadal volt, hisz kapitalista országban először rendeztek VIT- et. Helsinkiben 137 ország képviselői jelentek meg — mintegy 18—19 ezren, s aztán jött Szófia: 139 ország, 20 ezer fiataljának részvételével. A nemzetközi helyzet alakulását nagyszerűen érzékeltetik ezek a számok, s maga az a tény, hogy mikor, hol tartottak [ fesztivált. 1962. és 1968 között j nem volt VIT: —' Helsinkiben I« ugyanis úgy határoztak, hogy a következő fesztivál Afrika földjén legyen. Algír vállalta is, de aztán a puccs mindent összezúzott, s ez történt Ghanaban is. De nemcsak o számok, a fesztivál városok jelzik a világ hőmérsékletének alakulását. íme, a jelszavak! Prága: „Egység a békéért”, Budapest: „Fiatalok egyesüljetek, előre a tartós békéért, a demokráciáért, a népek nemzeti függetlenségéért és eqy jobb jövőért", Berlin: „Békés célra kell csak az atom!", s két évvel később Bukarest: „Tárgyaljatok, tárgyaljatok, tárgyaljatok I" . . . 1955-ben Varsóban a fesztivál központi gondolata ismét a béke és barátsáq megszilárdítása volt, Moszkvában is ez a két szó uralkodott: béke és barátság — kiegészítve eqy harmadikkal: és együttműködés... Bécsben 1959-ben, ugyanezt a gondolatot erősítették: „Előre a békéért és a békés együttműködésért" — hirdették transzparensek, plakátok ezrei. Helsinki Afrika szabadságáért emelt szót, míg a IX. VIT Szófia a harcoló Vietnamot védte és ünnepelte. A tizedik Ismét szimbólum; „Nyugat" és „Kelet" közvetlen határán, az egykori frontvárosban, nyitott kapuk mellett ünnepel majd az NDK fővárosában, Berlinben a világ ifjúsága. A 365 méteres tv-torony, a fesztivál egyik jelvénye is jelkép: a szocialista német állam fejlődésének szimbóluma, öt kontinens képviseletében húszezer fiatalt várnak a szervezők a tizedik randevúra, s a jelszó ismét ölelkezik az előzőekkel. „Antiimperialista szolidaritás — béke és barátság!" Békés Sándor Vízjogi engedélyek visszavonása Az Országos Vízügyi Hivatal rendeletére tizenhét szak- bizottság felülvizsgálta az öntözés helyzetét, az érvényes vízjogi engedélyeket Az ellenőrzés során megállapították, hogy számos közös gazdaság az utóbbi három évben nem használta ki öntözési lehetőségeit, noha. ehhez minden feltétele megvolt. A kihasználatlan területek vízjogi engedélyét visz- szavonták. Az egyhetes ellenőrzés során negyvennégy mezőgazdasági tsz-ben és állami gazdaságban százharmincöt vízjogi engedély visszavonására került sor, amelyek csaknem hétezer hektárnyi területet érintenek. Az öntözött terület nagysága és a növényi kultúrák változása miatt harmincöt üzem száznyolc öntözőtelepének engedélyét módosították. Ez az intézkedés mintegy nyolcezer hektár területet érintett. Nagyharsány felől érkező kirándulókat a magasról üdvözli a siklósi vár. Már ami szembeötlő minden \ üdülőterületen, — Harkány— Siklóson is — a jó autóutak, tiszta járdák, gondozott fasorok, gyönyörű parkok, virág és díszcserje-sávok, üdezöld pázsitok és a betonmedencék fehér koszorújában a türkisz-kék (zöld?) víztükrök ... És, ami mindent áthat — a levegőt, az ember bőrét, haját — a semmi máshoz nem hasonlítható napfényillat ... Ez a lélekemelő látvány már eleve nyugalomra, pihenésre int. És egy kis tűnődésre is, ha az ember jobban odafigyel . . . Hogy a megye idegenforgalmának körülbelül hatvan-hatvanöt százaléka Harkány és Siklós területén csapódik le, azt indokolják e környék természeti adottságai — mindenekelőtt a gyógyvíz, aztán az erdő —, illetve szőlővel borított hegyek, lankás domboldalak, egy „óriás" markából szétszórt fehér falu présházak és — ez már ugyan kevésbé felemelő látvány — a márvány és kőbányák liegybe-hasított sebhelyei . .. Mindegy: így együtt az egész vidék, amelyre a koronát a siklósi vár roppant súlyos tömbje teszi fel. De hogy e környezet mindenki számára élvezhető legyen, azért súlyos milliókat kellett fizetni. És viszonylag eléggé rövid idő alatt. Még emlékszem a pirosfehér sávos sorompóra, amely Harkány előtt zárta el az utat és csak határsáv-belépővel utazhattunk tovább, Siklósra, mondjuk. A szűk kis strandon egyetlen — iszapos — medence, egy-egy bodega, ahol fagylaltot és pogácsát árusítottak azoknak a fürdőzőknek, akik a közeli falvakból rándultak ide vasárnaponként, többnyire lovasszekérrel, vagy gyalogosan. A vár háromnegyed része még romokban állt, ha jól tudom, öt- venhét-ötvennyolcban vereked- te ki a Megyei Tanács az első néhány milliót — s azóta már a jóég tudja mennyit — hogy végül is teljesen készen álljon. Harkányban is az első komolyabb fejlesztés a medence-fenék betonozása és a taposó megépítése volt... Sem összegszerűen, sem időbeni sorrendben nem tudnám hirtelenjében felsorolni, hogyan nőtt fel Harkány olyanná, mint amilyen ma. Dr. Sárosi Mátyástól — Siklós nagyközség tanácselnökétől tudom, hogy múlt év egyik vasárnap délelőttjén — csupán két óra időszakában két és fél ezer személyautó parkolt részben a parkolóhelyeken, de inkább a strand körüli utcákban, udvarokban. Ezek csak autók. Manapság — szabad szombaton és vasárnap húszhúszezer vendég fordul meg a strandon s egyszerűen csoda, hogy ennyi embernek egyáltalán „napfény is jut". Pedig jut, — más is, még akkor is, ha néha nehezen. Tessék csak elképzelni a tanácsi apparátus gondját-baját- felelősségét egy ilyen speciális helyzetben, amikor — főszezonban— a „bennszülött” lakosságon kívül, négy-ötezer vendég növeli a nappali és éjszakai létszámot átlagosan és a hét öt napján, mert a két utolsón a grafikon görbéje 20—24 ezerre szökken! Majdnem Komló- városnyi lakossággal kell számolniuk, hétvégeken, amikor ennek a tömegnek húst, kenyeret, tejterméket, gyümölcsöt, italt, ivóvizet, szálláshelyet kell adni. No, persze... a feladatok megoszlanak, a tanács, továbbá a kereskedelem, a fürdővállalat, a vendéglátóipar és — a vendéglátásba bedolgozó — termelőszövetkezetek között. És az Idegenforgalmi Hivatal — sőt, újabban az IBUSZ is — hiszen, bár az elmúlt években épült meg a Napsugár és a Tú- ristaszálló — de még így is kevés a szálláshely, és e két szerv Szőznőmra sorakoznak o gépkocsik a harkányi autóparkolóhelyen. nevéhez fűződik a fizetővendégszolgálat, ami annyit jelent, hogy Harkány háztulajdonosainak mintegy 70 százaléka ad ki szobát a fürdőzőknek. A harkány—siklósi üdülőterület fejlesztését befejezni — legalább is belátható időn belül — aligha lehet. Az új létesítmények mellett új gondok születnek. Ha csak a vendéglátóst is nézzük: felépült a Napsugár, a siklósi termelőszövetkezet felépítette a mesterséges tavon (vagy folyón?) a hallatlanul szép és otthonos Szúnyog-csárdát, felújították a presszót, a Virágcsokrot, de omladozóban van a Bányász-étterem, ami önmagában is csúfos épület, de a Vendéglátó Vállalatnak — érthető módon — nincs pénze egy szó- rakozó-kombinát építésére, legföljebb berendezésére és "üzemeltetésére. Aztán: a tanács — az elmúlt két esztendő alatt — mintegy 400 új nyaralótelket osztott ki, 85 százalékát értékesítették is, de a telektulajdonosok — egyébként joggal — majd villanyt, vizet, utat kérnek. Meg is lesz, hiszen a nyarolóte- lepet koszorúzó körutat most építik, az ebből leágazó - úgynevezett — „beálló” utcákat pedig majd eztán aszfaltozzák le. A fürdőhely egyik ékessége volt a bejárat előtt elhaladó kétsávos autóutat szegélyező nyárfasor: de pusztulásra ítéltetett, a gépkocsik-termelte smog megöli a fákat, az aszfalt miatt a talaj sem képes levegőzni. A fákat pótolni kell és a parkosítással együtt ez is évi egymillió forint, a közterületek tisztántartása szintén egy teljes milliót igényel. A szórakozási lehetőséget aztán közel sem csak a fehérasztal mellett lehet megtalálni. Éppen ötödik esztendeje már, hogy a Siklósi Tanács a Vendéglátó Vállalattal közösen állítja ősz- sze a Harkányi Nyár programját, az idén is vagy húsz rendezvény szerepel a műsorban és ezeket átlagosan másfél-kétezer vendég látogatja — szűkösen. Mert a szabadtéri színpad ideiglenes, és az is marad egy ideig, míg az újra — ismét néhány millió — nem jut. A kellemes napokat, heteket biztosító szép környezet, nyugalom, viszonylag mindig jobb szolgáltatás mellett, tehát érdemes „odafigyelni” azoknak a szerveknek szinte fáradhatatlan munkásságára is, amelyek mindezt megteremtik. Rab Ferenc
