Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-25 / 193. szám

IPTi. fölius 23. DUNANTOll NAPIO jSt Nemzetiségi könyvtárosok kJ emzetiségi könyvtárosok * ’ tanfolyama zárult a na­pokban Mohácson, önmagá­ban véve. látszólag ez nem több egy napihirnél, hiszen az általános érdeklődés aligha ter­jed eddig is, már ami a rész­leteket illeti. Az esemény tar­talma. jelentősége mégis túl­nő a hagyományos nyári nép­művelői továbbképzéseken, ér­demes néhány szóra. Ezeknek a tiszteletdíjas könyvtárosoknak a kezében ugyanis nemzetiségi po­litikánk egyik fontos láncszeme összpontosul ma és az elkövet­kezendő években, évtizedekben. Ez a láncszem az anyanyelvi kultúra ápolása, fejlesztése — a könyv, a folyóiratok, az iro­dalom eszközeivel. Hazánkban a nemzetiségi lakosság száma az összlakos­ság másfél százaléka az 1970- es népszámlálás adatai szerint. A nemzetiségi szövetségek becs­lése alapján viszont a Magyar- országon élő nemzetiségiek kul- túrójáva‘1 valamilyen módon kapcsolatban lévők, ebben a kultúrában résztvevők száma mintegy háromszorosa a tényle- I ges százalékaránynak, tehát | mintegy 450 ezer lakos. S ará­nyosan így lehet ez Baranyá­ban is. Megyénk lakosságának 3,3 százaléka német, 2 százalé­ka délszláv nemzetiség. Lakó­helyükön — nemzetiségi politi­kánkból következik — fontos ál­lami intézkedések sora teszi le­hetővé anyanyelvi kultúrájuk megőrzését és elültetését a fia­talabb generációkban. Baranya megyében 13 nemzetiségi óvo­da, 73 nemzetiségi anyanyelvet oktató és egy szerb-horvát anyanyelvű általános iskola mű­ködik. Őket is érinti, ezért itt említeném, hogy a nemzetiségi művelődéspolitika kitefjed a köz­művelődés egyéb területeire is. Baranyában 46 amatőr nemzeti­ségi művészeti csoport műkö­dik. (Köztük vannak úttörő tánc­csoportok, fúvószenekarok is.) A nemzetiségi anyanyelv tanulása azonban önmagában még csu­pán az elsajátítható kultúra alapjait ígéri, a nemzetiségi szülők gyerekeinek, unokáinak. A nemzetiségi nyelv oktatása — amelyre ősztől ugyanúgy érvé­nyesek a pártunk oktatásDoliti- kai határozataiból fakadó új rendelkezések, (a tananyag- csökkentés, korszerűsítés, társal­gás a nyelvórán stb.) — össze­kapcsolódik az anyaország, a körülöttünk levő baráti országok irodalmának megismerésével. S ebben van és lesz mind foko­zottabb szerepe a nemzetiség lakta községek tiszteletdíjas könvvtó rosainak. Államunk jelentékeny áldoza­tokat hozott eddig is, hogy az anyanyelvi olvasási kultúra fel­tételeit megteremthessük. 1971- ben országosan 1,3 millió forin­tot adott a nemzetiséqi könyv­tárak anyanyelvi irodalmi törzs- állományának kialakítására. Jó részben ebből az összegből alakult ki az elmúlt évben Pé esett a német, Mohácson a délszláv báziskönyvtár, amely­nek feladata Baranya és a kör­nyező megyék nemzetiséai könyvtárainak ellátása. Ezen túl a körzeti központi könyvtárak­ban is az a távlati cél, hogy ezer lakosonként évente 50 új könyvvel gvarapitsák a nemzeti­séai irodalom könyvállományát. A iá törekvések tehát mindenütt kitaointhatóak, a továbbiak már elsősorban az embereken és köztük a népművelőkön, a könyvtárosokon múlnak. Az utób­bi két év megfiayelései alap- J jón már eddiq is kimutathatóak bizonyos eredmények. A nemze- | tiségi könyvállományból gyere- j kék és felnőttek egyaránt szíve- I sen kölcsönözik a gyermek- és ifjúsági irodalom köteteit. Első­sorban a könnyebb, a könnyeb­ben érthető irodalom iránt ér­deklődnek. Következésül a helyi tanácsok segítségével a könyv- állomány . gyarapításában to­vábbra is helyet kell adni en­nek az igénynek, másrészt be kell szerezni olyan irodalmi mű­veket, amelyeket szívesen elol­vasnának a horyát-, szerb- vagy németajkú szülők, nagyszülők. Ebben jut rendkívül nagy sze­rephez a nemzetiségi község könyvtárosa, és ehhez kaptak sokoldalú, tartalmas útravaláta ■ohácsi tanfolyamon, W, E. | Hasznosan, értelmesen tölteni el a szabad időt... Kiváló ifjúsági klub Meszesen Nem fogad fényűző berende­zés, rejtett világítás, box-sor, vagy bárpult. Egyetlen helyi­ségben: fotelek, szőnyegek, modern asztalok, zománc-kom­pozíció, kiállításokra és díszí­tésre egyaránt szolgáló fali lé­cezés, folyóiratolvasó sarok, tv, rádió, lemezjátszó, magneto­fon, játékok — azaz: minden van, ami kell. És ami van, az mind ízléses, otthonos. A pécsi József Attila Művelődési Ház Ifjúsági Klubját nem luxus-ki­vitele, hanem évek óta tartó eredményes munkája emeli a kiválók közé. Tartozni valahová... 1964-ben, a klub alakulása­kor ez volt a meszesi fiatalok fő célja: tartozni valahová. „Bányász településen laktunk, bányász-gyerekek voltunk. Is­mertük egymást, együtt nőttünk fel. Az akkor épült művelődési ház volt az egyetlen hely, ahol összejöhettünk, szórakozhat­tunk már legtöbben kezdetben is barátként — meséli Kozmann József, az egyik alapító. Nem frázis: hónapok alatt második otthonunk lett a magunk be­rendezte ifjúsági klub. És az ma is." A társaság keresése, a kö­zös szórakozás igénye hozta es­ténként ide őket. Segítette ter­veiket a divat is: akkoriban sor­ra alakultak az ifjúsági klubok a városban. Legtöbbjükre már nem is emlékszünk: felbomlót- tak, elsorvadtak. A meszesiek pedig az átlag fölé emelked­tek. ,,A barátság és a művelő­dési ház vezetői segítettek át a holtpontokon. Rájöttünk arra, ha dolgozunk, kapunk is. És mi tenni, dolgozni akartunk. Nemcsak szórakozni. Ezt bizo­nyítanunk kellett szüléink és a település lakói előtt is." Nagyon nehezen tűntek el'az ellenérzések. Bizonyítani kellett, hogy nem botrányokat keltő csoportosulás, hanem klub ala­kult Meszesen, tartalmas kultu­rált programmal. A létszámuk növekedett, munkájuk színvo­nala emelkedett. Az alapító ta gok pedig nehezen, de befo­gadták az újonnan jöttékét. A „régiek" formálisan már nem is tagjai a klubnak, de állan­dóan lejárnak a rendezvények­re. A naplóban őrzött bejegy­zések, képeslapok vallanak ró­luk: bárhová utaznak, gondol­nak itteni társaikra. A valaho- vá-tartozás túlnőtt önmagán: igazi közösséggé szerveződött a művelődési ház ifjúsági klub­ja. Művelődés és önkormányzat , Vagyis: tartalmi és szervezeti élet. Ennek a színvonala eme­li őket a kiválók közé. Rideg­ségig komoly a szervezeti es működési szabályzatuk. Egy­öntetűen vallják, hogy szüksé­ges ez a fegyelem a beiratko­zott 150 fős tagság mellett. Az aktív, feladatvégzésre bármikor kész ember 60—65 fő. Közülük kerül ki a klubtanács. — Ideális önkormányzat ala­kult ki — mondja Kismányoky Károly főelőadó, — én ezt tar­tom klubunk legfőbb értékének. Önmaguk állítják össze havon­ta műsorainkat. Csak azt az előadót hívjuk meg, akit ők I kérnek. Maguk ellenőrzik a 1 rendet, tartanak fegyelmet es döntenek minden kérdésben ami a klub tagságát érinti. Most már természetesnek tart­ják, hogy önkormányzat van, s nem az, mint más klubokban: ahol az intézmény vezetőié szabja meg, ami történik. Nincs függetlenített, vagy félállású vezetőjük A népmű­velési feladatokat a művelődési ház igazgatója és főelőadója segíti. A klub rendezvénye' semmiben sem maradnak el a városközpontban lévő hasonló intézményektől. A klubnapló bi zonyítja ezt, ahová az elte1» évek alatt Pécs majd minden művésze, szaktekintélye, közéle ti személyisége beírta előadá­sa, vagy kiállítása után a ne­vét. — Egy szobában, egy asz­talnál ülni ezekkel az emberek­kel, találkozni, beszélgetni ve­lük — olyan dolog, hogyha csak ez lenne, akkor is lejár­nánk a klubba. — mondja Csordás József. Pozsgai Miklós igazgató a lehetőségekről beszél: — Az ifjúsági klub tagjai hetente egyszer az általuk kért művelődési formákkal találkoz­nak. Tudja mindenki, ha csü­törtökön este leiön a klubba, akkor ott előadás, vetélkedő, verseny, vagy éppen tánc van. A többi klubnap kötetlen. A művelődési ház nagytermét já­tékteremként működtetjük, ha nincs rendezvény. Ide minden klubtag bemehet. Itt van a közkedvelt Disc Jockey Klub is. Ezekhez jönnek természetesen a ház rendszeres havi program­jai, amit már nemcsak az ifjú­ságnak szervezünk. Mint min­den látogatónak, a klubtagok­nak is lehetőségük van arra, hogy beiratkozzanak a könyv­tárba, vagy szakköreink vala­melyikébe. Helyet és lehetősé­get igyekszünk biztosítani a kö­zös művelődésre és szórakozás­Eredmények, elismerések A klub a munkásfiatalok tár­sas együttlétét, művelődését, nevelését és kulturált szórako­zását segítő öntevékeny, aktív munkájáért országosan is ki­emelkedő elismeréseket kapott: négyszer „Kiváló klub” minősí­tést és kétszer (1971-ben és 1972-ben) a KISZ KB „Arany­koszorús Ifjúsági Klub" kitün­tető címét. Céljuk az, hogy eb­ben az évben újra elérjék eze­ket az eredményeket. Tovább építik kapcsolataikat a lengyel „Hefaistos”, a pogányi, s a pécsváradi klubbal, és legjobb partnereikkel — a pécsi KISZ- ] iskola hallgatóival. Üjabb és | újabb programokat szerveznek, I folytatják hagyományaikat (ki­rándulás Fehérkútra, Harkány­ba). A művelődési ház vezető­sége tervbe vette a bővítést, új klubhelyiség kialakítását is, hogy a létszámot is bővíteni tudják. A klubra építve egy területi KISZ-szervezetet szeret­nének alakítani. Jelenleg ugyanis nincs Meszesen KISZ- szervezet. Terveznek, dolgoznak — saját és közös célért: mű­velődésükért. Tartozni valahová, művelődni, szórakozni, közösséggé szerve­ződni — ezek az igények élte­tik a meszesi ifjúsági klubot. A folyamatos művelő-nevelő tevé- xenység kiemelkedő műhelye évek óta. A változatos rendez­vények, a baráti összetartás, a kulturált környezet biztosítéka a klub népszerűségének. Igazi fó­rum az ifjúság nevelésére. Schenk János Elkészült az ikerház Gödrén, melyet két pedagógus család részére építettek. A két lakás beruházási költsége meghaladja a hatszázezer forintot. — Szokoiai felv. — A rózsa és a gladiólusz Pécset juttatia eszembe Nyugalom és jóindulat Arcok a nyári egyetemről- Pécs jut eszembe, ho Vi­valdi Négy évszakát hallom - mondja Danuta Muszynska- Kloskowa, aki már nyolcadik éve látogatója a pécsi nyári egye­temnek. Varsóban a Területgaz­dálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium munkatársa. 1965- ben még a miskolci nyári egye­temen hallgatott, aztán a buda­pesti TIT-központ tájékoztatása városunkba csábította. A kislá­nyával járt mindig, most nélküle érkezett. Lánya a varsói Magyar Kulturális Intézetben magyar fi­lológusnak készül. Régi ismerő­sök veszik körül; Iréna asszony Krakkóból, egy közgazdász Gdanskból, valamint Jelenija Gorából egy orvos. A halk be­szédű asszonyt a régi városok kultúrája érdekli. Pécs gazdag római kori történelme ejtette ámulatba, s meghatódott Mohá­cson az emlékmű előtt az 1526- os lengyel szekeresekre és az 1848-as hazájabeli honvédekre emlékezve. — Árad a megyeszékhely ódon épületeiből a történelmi hangu­lat — magyarázza. — Mintha a Balkánon járnék,, a dzsámi és a minaret török környezetet idéz. Ebben az évben már volt a finn Turkuban. Az északi város fekvésé és atmoszférája pécsies. A rózsa és a gladiólusz is még eszébe iuttatja az öttorony vá­rosát. Nem kozmopolita hely, van karaktere, igya nyugodtság és a jóindulat jellemzi Pécset — vélekedik. — Nincs hajrázó nagyvilági tempó ebben a „ka­maravárosban". Fához hasonlította a megye- közoontot. Olyan fához, amely gvökerét sem felejti el, de leg­jobban úi hajtásait, szép virá­gait dédelgeti. A tizenhét éves középiskolás Sztojánka Marinova az észak­bulgáriai Rázgrád városkából utazott Pécsre. Most van először nyári egyetemen és Magyaror­szágon. Otthon a Petőfi nevű technikumban az első díjat, a Mesevilág — kavicsból A szokatlan képeken kavics­ból készült sárkányok, a mese­világból ismert törpék, gombák, mackók, stilizált növények, eg­zotikus tájak láthatók. Molnár József és felesége mohácsi la­kásán egész kis kiállítás gyűlt össze a különleges technikával készült, kavics és márványzúza­lék alapanyagú kavics-képek­ből. — Tégelyek, spaklik, kések, különböző szerszámok, ragasz­tók — mutatja Molnár József — ezek a kavics-kép készítés kel­lékei. — Mi adta az ötletet ehhez a különleges hobbyhoz? — Tulajdonképpen a véletlen. Hétvégi házam burkolásához kerestem megfelelő anyagot. Észrevettem, hogy a műgyanta ragasztóhoz kevert kavics igen tetszetős és kiválóan formázha­tó. A feleségem, aki tanítónő, kezdett el „játszani" ezzel a masszával és készítette az első mintákat. — Honnan választja képei témáját? — Ehhez a „markáns" anyag­hoz megfelelő témákat kellett keresni — mondja a feleség. — Elsősorban olyanokat, amelyek a térhatású megoldással érvé­nyesülnek. Szívesen mintázok stilizált növényeket, de kedvelem a különböző mértani formákkal való kifejezést is. A finomkerámiának minősített sajátos alkotásokat már nem­csak a családtagok és az isme­rősök csodálják. A város óvodái közül jónéhóny rendelt mesefi­gurás képeket. Az új AFIT-szer- viz állomás pedig az emblémá­ját készíttette el Molnárékkat. Legutóbb a Képcsarnok Válla­lat pécsi boltjából látogatták meg a Molnái-bázaspárt és to­vábbi munkára biztatták őket ! pécsi utazást nyerte meg egy dolgozattal. Címe: Miért szere- ’ tem Petőfit? — A költő szépen írt a forra- í dalomról, de számomra a leg- | szebben mégis csak a szerelem- i ről — veti közbe. Két magyar kislánnyal barát­kozott össze, Marikával és Agi- j val. Hasonló a bolgárok és ma­gyarok történelme - magyaráz­za. Gyűjti a mindennapi élet magyar szavait, íay tanulja nyel­vünket. Már 40—50 szót írt ösz- sze. Oroszul és franciául is be­szél. A régi bolgár fővárosra, Tirnovora hasonlít Pécs. Egymás fölé bújnak a házak a hegyol­dalban. Egy folyó még gyönyö­rűbbé tenne itt mindent. Az cba- ligeti barlang, az orfűi tavak és | a szigetvári múzeum felejthetet­len emlékeivé váltak. Szívesen magával vinné a dómot. így majd csak lerajzolja. A lengyel, német bolgár és olasz nyelven elhangzó előadá­sok jól bemutatják Baranya me­gye és Pécs rrjai életét és tör­ténelmét. A megyén keresztül pedig szinte feltárulkozik az egész ország — mondja dr. Lu­ciano Pistorello. Az előadásokat követő izgalmas vitákon, ahogy Luciano nevezte, a „nemzetközi fórumokon", őt az árkérdés, a lakáshelyzet, a megélhetés fog­lalkoztatta. Az olasz-latin- történelem és földrajz szakos ta­nár — mert náluk négyszakos képzés folyik — a nyári egyete­mek egyik pozitívumaként azt említette, hogy az előadások te­matikájához hasznos tanulmó- I nyi kirándulások kapcsolódnak. [ így egy kirándulás kitűnő élet­beli szemléltetés is. Luciano 28 éves. A Padova tartománybeli I Abano Termében tanít, mint i szerződéses tanár. Épp március­ban — legutoljára — azért sztráj­kolt 6 is, hogy állandó státusú tanár lehessen végre. Felesége, ki kollégája is, szintén itt van. Tavaly még menyasszony-vőle­gényként vettek részt a pécsi nyári eavetemen. Pécset egy Veszprémben járt olasz barátja ajánlotta. Most a Dunára, a mohácsi csatatérre és a török emlékekre o legkíváncsibb, va­lamint Bartók zenéjére is. Né­hány magyar szót is tanult: „szeretlek, barátság, kedves ba­rátaim". Szerinte csak szállo­dákban lakva nem lehet megis­merni egy országot, hanem így, ilyen őszinte, nyílt baráti társa­ságban. Városuk mondái szerint Abamo Termében is kalandoztak az ősmagyarok. S lám, aztán olaszok települtek Dél-Magyar- országra. Ennek igazolására a baranyai Olasz nevű falut emlí­tette. * Már tizenegyedik napja is­merkedik o pécsi Népek Barát- sáqa Nyári Egyetem közel 160 hallgatóia Baranyával és Pécs- csel. Egyik célja az egyetemnek, hogy a hallgatók megismerjék, megszeressék hazánkat és iqazi barátainkká legyenek. S akkor | bizonyára úgy lesz, ahoqy Lu­ciano is mondta iaen szép ma- j gyarsággal: „Kedves magyar | barátainktól nehéz megválni." j Csutí János * Egy pécsi kiadású János vitéz Látványos népszínmű Érdekes helyi vonatkozású könyv került elő nemrégiben a Leöwey Klára Gimnázium könyvtárának rendezése közben. A könyv 1888-ban jelent meg Pécsett, a neves Taizs nyomda gondozásában és Petőfi János vitézének „regés népszínmű" átdolgozását tartalmazza. A mű a helyi vonatkozáson túl már csak azért is figyelemre méltó, mert feltehetőleg Petőfi elbeszélő költeményének legel­ső átdolgozásai közé tartozik. Az átdolgozás — Jánosházy Zsigmond munkája —, mint az alcím is jelzi: népszínmű, a kor divatos műfajának tesz ele­get. A János vitéz szinte kínál­kozott az átdolgozásra, hiszen alakjai a mese-jelleg ellenére is hús-vér népi alakok. Ráadá­sul, mint ma mondjuk „biz^s sikerre mehetett' az átdo|qoí£. mivel Petőfi költeménye mar-ja ideje „ponyvára került", ’’Wl®, filléres kiadványok formájában árusították a vásárokon az egyszerű népnek. Jánosházy nyilván színpadi előadásba szánta művét, arról azonban nincs adat, hogy valamelyik társulat be is mutatta volna Pécsett, vagy az ország más városaiban. A népszínmű virág­korában azonban így, könyv­alakban is sikerre számíthatott, különösen Petőfi nevével. Erre enged következtetni a könyv homlokán lévő II. kiadás jelzés is. (Bár ez ravasz fogás is le­hetett, afféle vevőcsalogató.) Adat az első kiadásról ugyanis nincsen. Az átdolgozó Jánosházy há­rom szakaszra és tíz képre bontja a János vitézt. A cselek­mény csaknem szolgai hűséggel követi Petőfi remekművének cse lekményét, helyenként egész verssorokat átvesz, csupán a szórendet változtatja meg né­mileg. Arra mindig ügyel, hogy a prózai sorok ne rímeljenek, mert ez sután hangzana. Az egyes jeleneteket és képeket úgy tömöríti, hogy a színpadi előadásukat lehetővé tegye. Egy-két helyen igen érdekes technikai fogásokat alkalmaz. Amikor Jancsi felgyújtja a zsi- ványok tanyáját, „a színpadon csak hulló szikrákat látunk". A népszínmű elmaradhatatlan kel­léke volt az ének, helyenkéní o tánc. Jánosházy egyiket sem hagyta ki átdolgozásából. Gű- aye rigmusok helyett azonban Petőfi eay-egy alkalomhoz illő versét adta a szereplők szóié­ba. Igen népes szereplőgárdát vonultatott fel, a zsiványok kö­zött például ott találjuk Anqyal Bandi és Bogár Imre betyáro­kat, a francia király udvarában egy sereg tábornokkal paroláz Jancsi, s ahol lehet megjelen­nek a cigányok, a tüzes me­nyecskék, s a falu jól ismert fi­gurái. A szerző külön felhívja a figyelmet a „darabban előfor­duló látványosságokra", olya­nokra, mint „utazás a csillagok közt", „harc az óriás szúnyua- gal", „repülő boszorkányok" stb. A könyv, ha csak kicsiny tö­redékében is, o Petőfi-irodalom helyi vonatkozásait gazdagít­ja. Kovács Sanda» l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom