Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-03 / 171. szám
VI!ég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt XXX. évfolyam, 171. szám 1973. július 3., kedd Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Konferencia a Finlandia-palotában A kontinensünk békéjéért és biztonságáért hosszú évek óta folytatott harc útján igen jelentős mérföldkőhöz érkeztünk: ma ül össze külügyminiszteri szinten az európai biztonsági és együttműködési konferencia. Helsinkiben, az úgyszólván e célra épített Finlandia-palotában harminckét európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselői megkezdik azt a tanácskozás-sorozatot, amelynek rendeltetése lesz kimunkálni a kölcsönös együttműködésen, a megértésen, óz államok határainak, társadalmi berendezkedésének, szuvereni- tásánok tiszteletbentartósán alapuló biztonsági rendszert. A konferencia összeülése a Józan ész, s azon erők győzelme, amelyek soha nem szűntek meg hangoztatni, hogy kontinensünkön, a háború veszélye nélkül, hosszú ideig nem tartható fenn az ea állapot, amelyben a békét csupán a fegyveres erők és fegyverzetek úgynevezett egyensúlya biztosítja. A szocialista országoknak sok évre visszanyúló és a lenini békepolitika elveit követő magatartása. meg-megújuló kezdeményezése volt a legfőbb tényezője annak a folyamatnak, amely a konferencia összehívásához vezetett. 1966 óta a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé minden ülésén indítványozta a biztonsági konferenciát, az 1969-es emlékezetes Budapesti Felhívásában pedig részletesen meghatározta annak céljait, rendeltetését is. Szinte meg sem számolható, hogy a szocialista országok diplomáciája, beleértve a legfelsőbb szintű találkozókat is, hány és hány kétoldalú tárgyalást folytatott annak érdekében, hogy valamennyi európai ország kormányát megnyerjék a biztonság eszméjének. Nem kis részt vállaltunk az előkészítő munkából mi, magyarok sem, A vezető magyor államférfiak személyes találkozói külföldi vezetőkkel, a magyar kormány képviselőjének aktivitása a helsinki előkészítő tanácskozáson feljogosítanak bennünket arra, hogy diplomáciánk eredményes tevékenységeként értékeljük e konferencia megkezdését. A Varsói Szerződés országainak történelmi érdeme, hogy az európai biztonság eszméjétől egy pillanatra sem tónto- rodtak el és elvi következetességgel képviselték a konferencia gondolatát akkor is, amikor bizonyos európoi és tengerentúli körök azt puszta utópiának próbálták feltüntetni. Nem szemrehányásképpen említjük, hanem éppen a jövő érdekében nem boríthatjuk a feledés fátylát például a NATO magatartására. Paradox ellentétként tapasztalhattuk még 1970—71-ben is. hogy miközben egyes NATOtagállamok kormányai már elfogadták a realitásokat és így a konferencia gondolatát, maga az Észak-Atlanti Szövetség még mindig ellenvetéseket támasztott, új és új feltételeket állított a konferencia útjába. Az európai országok harmadik csoportja, a semlegesek alapvetően pozitív magatartása számottevően hozzájárult az ügy előreholodásához. Közülük is kiemelkedik a finn kormány, amely házigazdaként vállalta az előkészítés és lebonyolítás sok diplomáciai tapintatot igénylő tevékenységét. Egy kontinens biztonsági rendszerének megteremtése nagyon bonyolult feladat. Nem lehet azt várni, hogy néhány tárgyaláson vagy üléssorozaton megoldódik minden probléma és beköszönt az örökös és garantált béke. Azzal kell számolnunk, hogy — bár a szocialista országok csakúgy, mint eddig, a jövőben is mindent elkövetnek a hatékony és gyors munkamenet érdekében — a különböző szinteken folyó eszmecsere hosszú időt vesz igénybe. Ilyen méretű tanácskozást ugyanis nem ismer Európa története; emellett sohasem voltak eny- nyire sokrétűek, szerteágazóak kontinensünk problémái; s végül a kialakítandó biztonsági rendszernek olyannak kell majd lennie, hogy az valamennyi érintett ország, katonai, gazdasági és politikai szövetség érdekeinek megfeleljen. Ezek a követelmények csakis az egymás iránti megértés szellemében, okos és ésszerű kompromisszumok útján teljesíthetők. Biztató, hogy a biztonsági konferencia az európai, sót a világpolitikában általánosan érvényesülő enyhülési tendenciák közepette nyílik meg. Nagy jelentőségük van azoknak a szovjet-amerikai megállapodásoknak, amelyeket két hete Leo- nyid Brezsnyevnek öz Egyesült Államokban tett látogatása idején írtak alá. A béke és biztonság ügyét szolgálja mindenekelőtt az a megállapodás, amelyet a stratégiai rakéta- rendszerek korlátozása, illetve a nukleáris háború megakadályozása érdekében írtak alá. Nem tudni pontosan, hogyan és milyen ütemben bonyolódik le a biztonsági konferencia, mit tartalmaz majd a harmincnégy ország megállapodása, mégis nagy reményekkel tekintünk a ma kezdődő külügyminiszteri tanácskozás, illetve a konferencia további menete elé. A békeszerető népek azt várják, hogy a felelős államférfiak a legteljesebb mértékben kihasználják a most kínálkozó alkalmat kontinensünk biztonsága érdekében. Bizonyosra vesszük, hogy a konferencia beteljesíti o népek reményeit és várakozását. C T. B. Ma kezdődik Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakasza A TARTALOMBÓL A GRABOPLAST a világ élvonalában (3. old.) Uj tervek Bikaion (3. old.) „Mini“.VIT Mohácson (5. old.) Bosszúból szurkálás (5. old.) Zsűri előtt a 6-os út pécsi szakasza (5. old.) Utcáról utcára (6. old.) • Kész az új olasz kormány Rumor kijelölt olosz miniszterelnök befejerte kormónyalo- kítási tárgyalásait a jövendő balközép-kormányban résztvevő pártok vezetőivel. A négy pórt - a kereszténydemokrata, szocialista, szociáldemokrata és republikánus párt - dokumentumokban fektette le, milyen elvek és konkrét intézkedések alapján hajlandó közös kormányt alakítani, A programmegbeszéléseken egyebek közt megállapodás jött létre, hogy a jövendő kormány ezígorítja es egyértelműbbé te- j szí a fasizmus újjáélesztése ellen hozott törvényeket és megszilárdítja o közrendet. Hétfőtől kezdve valamennyi párt megvitatja az elért megállapodást, s ha nem jön közbe váratlan akadály, Rumor a hét végén megalakítja kormányát. Hétfőn összeült az Olasz Kommunista Párt vezetősége is. A legnagyobb olasz munkáspárt ugyancsak megvitatja az elért programmegállapodást és azt, hogy milyen magatartást tanúsít a jövendő kormánnyal szemben. Helsinki, a Keleti-tenger lánya forró fogadtatásban részesíti az érkezőket. Kitett magáért a skandináv nyár. Ki gondolná most, a 26 fokos hőségben, hogy háromszor olyan messze vagyunk az egyenlítőtől, mint az Északi Sarktól? 2345 kilométeres repülőút után érkezett a MALÉV TU—134-es gépe a finn főváros repülőterére, amelyen Péter János külügyminiszter vezetésével megérkezett az értekezleten résztvevő magyar küldöttség. A delegáció tagjai: Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, a küldöttség helyettes vezetője; Rónai Rudolf rendkívüli és meghatalmazott finnországi nagykövet és Matusek Tivadar, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. A magyar delegációt a helsinki repülőtéren Ahti Karjalai- nen finn külügyminiszter üdvözölte. Jelén voltak az ünnepélyes fogadtatásnál a helsinki magyar nagykövetség vezető beosrtotjai is. Péter János a repülőtéren a finn rádió munkatársának adott rövid nyilatkozatában őszinte elismerését fejezte ki ahhoz a nagy munkához, amellyel a finn nép és a kormány g konferencia sikeres megtartásához hozzájárult. A finn kormány a házigazda minden apróságra kiterjedő figyelmességével várja az európai biztonsági és együttműködési értekezletre a külügyminiszteri találkozó résztvevőit és természetesen a világ szemét, fülét, a mintegy 400 külföldi újságírót. Rendkívül gazdag napirendet állítottak össze a ma kezdődő Európa-tanácskozós első fordulójára a nagykövetek, akik az érdemi munkát tavaly november 22-én kezdték. Hat és fél hónap alatt igen kemény tárgyalássorozaton kikristályosodott az ajánlott, s a kormányok által is elfogadott napirend: 1. az európai biztonsággal kapcsolatos kérdések, 2. együttműködés a gazdaság, a tudomány, a technika és a környezetvédelem területén, 3. együttműködés humanitárius és egyéb területeken, 4. az értekezletet követő egyes lépések. Elsősorban Európa, de aligha túlzunk, ha azt állítjuk, hogy az egész világ közvéleménye mától Helsinkire tekint. Hétfőn este a házigazdák részletesen bemutatták a sajtó munkatársainak a Finlandia palotát. Földszint, harmadik sor bal szélén álló felírás: Magyarország. Előttünk a dón, mögöttünk a monacói delegáció foglal helyet Elöl az elnökségi asztal mögött a konferencia első elnöke: Otto Winzer, az NDK külügyminisztere lesz. Készen áll a technikai apparátus, Hosszan sorakoznak a szinkron- tolmácsok fülkéi. A munkanyelvek: angol, francia, orosz, j német, spanyol, olasz. A külügyminiszteri értekezlet helyi idő szerint ma 11 óra 30 j perckor kezdődik. Urho Kekko- nen, a Finn Köztársaság elnöke nyitja meg a tanácskozást, majd az ENSZ nevében Kurt Waldheim főtitkár köszönti a megjelenteket. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalásával kezdődik az érdemi munka. Péter János külügyminiszter a felszólalók között a huszonötödik lesz, A sokéves, két és többoldalú előkészítés, majd pedig a nagykövetek érdemi tanácskozás sorozata, a napirendi ajánlás, a 32 oldalas dokumentum elfogadása és most a külügyminiszterek értekezlete is csak az első, de a legfontosabb lépés az európai biztonsági és együttműködési rendszer megteremtésének útján. Történelmi folyamat tanúi vagyunk mi itt Helsinkiben, és mindazok akik szerte a világon feszülten figyelik az eseményt. Megérkezett Gromiko Hétfőn délután megérkezett Helsinkibe a szovjet küldöttség, amelyet Andrej Gromiko, oz SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere vezet. A delegációt Ahti Karjalainefi finn külügyminiszter és Viktor Malcev, a Szovjetunió helsinki nagykövete fogadta. Gromiko megérkezése után. rövid nyilatkozatot tett. Megállapította, hogy az európai biztonsági értekezlet óriási jelentőségű esemény Európa háború utáni történelmében. Koszigin Bécsben Az osztrák kormány meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett Alekszej .Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A szovjet kormányfőt és kíséretét a repülőtéren Bruno Kreisky, osztrák kancellár, Rudolf Hauser alkancellór és más hivatalos személyiségek üdvözölték. A bécsi elnöki palotában megkezdődtek a hivatalos látogatáson Ausztriában tartózkodó Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök és Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár tárgyalásai. Döntöttek a felvételekről Kétszeres túljelentkezés a pécsi óvodákban Június első hetében ültek össze a társadalmi bizottságok Pécsett, hogy döntsenek a város 39 óvodájába jelentkezettek felvételéről. Miniszteri engedély alapján, már másodízben bírálták el a kérelmeket. Így. azok a szülök, akiknek gyermekét nem tudták felvenni, még időben gondoskodhatnak megfelelő elhelyezésről. Évek óta kevés az óvodai férőhely, s a hiányt a folyamatos bővítés, újak építése sem enyhíti. Az elosztásnál már figyelembe vették a most készülő, még erre az évre ígért férőhelyeket. így a kertvárosi 150 fős új óvodát, o Szolai András úti. valamint a Mogyar Lajos utcai, 100-100 gyermek elhelyezésére tervezett létesítményt, s a Nagy Jenő utcai óvoda bővítésénél várható 75 új férőhelyet. Legsúlyosabb a helyzet a város II. kerületében, ahol sok az alacsonykeresetű, kislakásban, vagy albérletben élő igénylő, túlzsúfolt az Anna utcai, Aradi vértanúk útján lévő, s a Sörhöz utcai óvoda. Hasonló problémákkal küzd az I. kerület. Meszesen, Fehérhegyen, Gyárvöro- son lenne szükség új óvodákra. A III, kerületben annyi intézmény, üzem von, mint Pécs másik két kerületében együttvéve. Sok a dolgozó nő, itt a legnagyobb a túljelentkezés. Pécsett 2979 óvodai férőhely van, s erre 3773 gyereket vettek fel. Ez azt jelenti, helyenként 130-140 százalékos lesz a helykihasználás. Mivel a férőhelyek nagy részét betöltik a tavaly, vagy már korábban felvett óvodások, az újonnan jelentkező 2209 kérelmezőből csak 954-nek adhattak kedvező Óvodák Ojmecsekalján választ Éppen a kétszeres túljelentkezés indokolta, hogy meghatározott szempontok szerint döntsenek. Előnyben részesítették az állami gondozottakat az egyedülállók, s a nagylétszámú családok gyermekeit, valamint, ahol az apa tényleges katonai szolgálatot teljesít. Ezen túlmenően oz albérletben, vagy egyéb szociális körülmények között, veszélyeztetetten élő gyermekekre is figyelemmel voltak. Az elutasított 1255 szülő közül 450 fellebbezett a másodfokú hatósághoz. A Városi Tanács művelődési osztálya a párt, állami és társadalmi szervek képviselőiből bizottságot hozott létre, amely a kérelmeket ismét elbírálva és felülvizsgálva újabb 200 pécsi gyereket vett fel óvodásnak. Pécsett 11, úgynevezett üzemi óvoda működik többek között a MÁV-nál, a POTE-en, a porcelán-, bőr- és dohánygyárban. Az üzemekben, intézményekben - saját hatáskörben — felvettekkel kevesebb a tanácsi óvodákba jelentkezők száma. Még így sem elég a férőhely, $ a tanács nem is képes egyedül megoldani ezt a problémát, Egyre több nő áll munkába, sok a városba költöző család, s á gondokat az új férőhelyek sem enyhítik. A Szalai András utcában 100 férőhelyes óvoda létesül, ám itt, az életveszélyes épület miatt megszűnő Rákóczi úti óvoda kicsinyeit kell elhelyezni. A Sörház utcai óvoda falai erősen repedeznek, nem tudhatni mikor kell őket is máshova költöztetni. Társadalmi összefogással teremtenek elő 75 férőhelyet a Nagy Jenő utcában - de ez is kevés, A meqoldás: dolgozóik érdekében létesítsenek, tartsanak fenn sóját óvodát a pécsi nagyüzemek. « t I
