Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-22 / 190. szám
Prága, a Károly-híd, Néhány hete, a Cseh újságíró Szövetség meghívására háromtagú delegáció tagjaként rész^vehettem egy csehországi utazáson. Sokan járták már ezeket a tájakat, nehéz az újról beszámolni, mégis néhány érdekes tapasztalatot, újdonságot szeretnék útunk kapcsán megemlíteni. * háttérben a várral folt volt érdeklődőkkel, nem lehetett jegyet kapni a Laterna Magica előadásaira, s telt ház előtt mutatták be a Nemzeti Színházban Smetana: Csók című népi operáját. A gondokról is szóltak vendéglátóink, közöttük elsőként a város közlekedéséről. Igaz, mi azt tapasztaltuk, hogy a hazai viszonyokhoz hasonlítva a prágaiak sokkal türelmesebbek a közlekedést aki csak teheti, kimenekül a városkörnyéki üdülőkörzetekbe, szinte üresek az utcák, a villamosok, alig látni gépkocsit. * GOTTWALDOW. Látogatást tettünk a cipőgyárban. Az adatok meghökkentők: húszezer dolgozó, 502 féle modell, melynek 60 százaléka női, 35 százaléka férfi, a többi gyermekcipő. 1972-ben 56 millió pár hagyta el a gyárat, termékeiket nyolcvan országba exportálják. Egy nap nagyon kevés egy ekkora gyár munkájának megismerésére, még akkor is, ha Jozef Hanacsek igazgatóhelyettes készségesen válaszolt minden kérdésünkre. A legújabb technológiai eljárásukat, a varrásnélküli, hegesztett felsőrészkészítést egy éve vezették be. Ottjártunkkor egy női modellt készítettek a szalagon. A KGST kooperáció keretében, a szükséges tapasztalatok egybegyűjtése után, az eljárást megismertetik a szocialista országok cipőgyáraival, a különböző gépek bemutatásával, a bevált modellek ismertetésével. Eddigi tapasztalatuk szerint minőségükben és formájukban versenyképesek a hegesztett eljárással készített cipők. A gyárlátogatók számára kellemes ki- kapcsolódás a gyári múzeum megtekintése, ahol a cipőgyártás történetével ismerkedhetnek meg, a világ minden tájáról egybegyűjtött cipők láthatóak. * A JEDNOTA. Ezt a nevet viseli a cseh fogyasztási szövetkezet, melynek a Prága környéitletóen, mégis érződik a feszültség. Egy-egy villamosjárat a maga útvonalán megközelíti az egy órás menetidőt is, lassan közlekednek, sokat állnak a megállókban, s még az is előfordul, hogy előzetes tájékoztatás nélkül megváltoztatják az útvonalat. Mindezt türelmesen tudomásul veszik az emberek. De közben már épül a legfontosabb útvonalak mentén a Metro, mely alapvető változást hoz majd a város életében. A Vencel téren a közelmúltban fejezték be az aluljárók építését, s most már csak a felső vége, a Múzeum előtti rész van elzárva a forgalom elől. A közlekedés másik gondja: a gépkocsik nagy száma és a kes- keriy utcák. Bizony elég lassan lehet a városban valahová gépkocsival eljutni, különösen reggel és este. Péntek délután azután minden helyreáll: megkezdődik a hétvégi víkend, eltűnnek a gépkocsik, mindenki, A KIBONTAKOZÁS. Szakmai érdeklődésünknél fogva több alkalommal találkoztunk és beszélgettünk cseh újságírókk-il, jártunk sezrkesztőségekben. A Cseh Újságíró Szövetség vezetői elsősorban arról számoltak be, hogy az elmúlt években eredményesen ment végbe a sajtó területén a politikai kibontakozás, a leszámolás a téves nézetekkel. Ma már a cseh sajtó határozott támogatója, segítője a párt és a kormány politikájának. A szerkesztőségekben tett látogatásaink során — jártunk a központi mezőgazdasági lap, a Brno-ban megjelenő Rovnoszt és a Prágában megjelenő Svoboda című megyei lapok szerkesztőségeiben — elsősorban azt tapasztaltuk, hogy a vezető be- osztásúakon túl, igen sok fiatal újságíró tevékenykedik, akik nemrégiben még üzemekben, gyárakban, bányákban dolgoztak, fizikai munkásokként. Ezekben a szerkesztőségekben elsősorban a mezőgazdaság fejlődését, a munkaszervezést, a korszerű termelési eljárások népszerűsítését segítő törekvésekről számoltak be, melyek a kormány életszínvonal-politikájának, mezőgazdasági célkitűzései megvalósításának támogatósa szempontjából igen jelentősek, * PRÁGÁI SÉTÁK. A fővárosban sokfelé jártunk, s menetközben is sikerült bepillantást nyerni szépségeibe, gondjaiba. Szépségei a magyar turisták előtt is közismertek: a Moldva-part, az Óváros, a prágai vár, a keskeny utcák, a kapualjakban, belső udvarokban húzódó vásárló központok, a kedvelt sörözők, parkok, színházak, szórakozó helyek — köztük a legérdekesebbek: a Laterna Magica, a Lucerna bár. Alig van olyan külföldi, aki ezeket ne keresné fel! Ottjártunkkor is zsúA Jednota nemrégiben üzembe helyezett kisvendéglője a Prága környékén lévő, ezer lakosú Kamenni Privoz községben Gottwaldow, a cipőgyár látképe ki községeit, városait ellátó vállalatát kerestük fel. Nyolcvan településen tevékenykednek, 25 ezer tagjuk van, 350 modern üzlet, melynek többsége önki- szolgáló rendszerű és 250 vendéglátó egység tartozik hozzájuk, évi 750 milliárd korona forgalommal. Az elmúlt években a szövetkezet hét olyan áruházát épített a hozzátartozó körzetben, melyekben az elárusító terület meghaladja a hatezer négyzetmétert. Bolthálózatuk 65 százaléka új létesítmény. A megtekintett boltjaik, vendéglátó egységeik áruellátásban, felszereltségben, ízléses berendezésben bizonyították, hogy valóban minden igényt kielégítenek, szükségtelenné teszik, hogy a nagyobb településekről a városokba utazzanak vásárolni. A BARATSAG SZALAI. A magyár és a cseh újságírók baráti kapcsolata, együttműködése az utóbbi években erősödött, szélesedett. Rendszeresek a tapasztalatcserék, a két újságíró szövetség kölcsönös tájékoztató tevékenysége. Eltekintve az utóbbi hónapok utazási nehézségeitől — mely a száj- és körömfájás következménye volt — d két ország közötti idegenforgalom sikeres. Ahol jártunk, mindenütt találkoztunk olyanokkal, akik turistacsoportban, vagy szervezett üdülésen, egyéni utazás keretében jártak hazánkban, szereztek ismerősöket, barátokat, elragadtatással nyilatkoztak városainkról, természeti szépségeinkről, a Balatonról, s természetesen a kiváló magyar ételekről és italokról. A cseh újságírók olvasóikat hazánk eseményeiről, gazdasági életéről, kultúrájáról rendszeresen informálják. A barátság, az együttműködés mindkét ország fejlődését, erősödését egyre jobban szolgálja. Mitzkj ErrMagyarok a Kilimandzsárón A földrajzban járatosak tudják, hogy van Afrikában egy vulkán, amit a múlt század híres magyar tudósáról, Teleki Sámuelről neveztek el. Ezt a „keresztapaságot” hazánkfia azzal érdemelte ki, hogy elsőként jutott el a Kilimandzsárón az örök hó határáig, megmász- ta a Mount Kenyát, és ő fedezte fel Afrika két nagy sóstavát, és a róla elnevezett vulkánt is. Most, csaknem egy évszázaddal később 17 magyar indul el, hogy meghódítsa Afrika hegycsúcsait. Egyikük sem számít arra, hogy nevét beírják majd a tudomány nagykönyvébe, mégis hihetetlen szorgalommal, kitartással készültek az elméleti és gyakorlati tudást követelő expedíciós feladatra. Kik ezek a vállalkozó kedvű emberek, akik igazi amatőrökhöz illő lelkesedéssel, de profikhoz méltó hozzáértéssel állították össze expedíciójuk programját? Valamennyien — egy kivételével, aki hivatásos gépkocsi- vezető — a Magyar Turista Szövetség különböző egyesületeinek kipróbált tagjai. Budapesti és miskolci, ózdi és dorogi turisták. A legtöbben műszakiak, van közöttük fizikai munkás, technikus, néhányon diplomás mérnökök, egy pedig, aki a tolmács szerepét is betölti majd, számítástechnikai tudományos kutató. Az expedíció egészségügyi felelőse természetesen orvos. — Ötödik éve készülünk erre a 120 napos útra — mondja Orbán Pál, aki az Egyesült Villamosgépgyár elektrotechnikusa és egyben az expedíció vezetője. — Néha úgy érzem, hogy talán nehezebb volt eljutni az indulásig, mint feljutni majd a sokezer méter magas hegycsúcsokra. Magyarországon nincsenek hagyományai a korszerű hegymászó expedícióknak. Igyekeztünk minden tapasztalatot megszerezni könyvekből. Végigtanulmányoztuk korunk nagy hegymászóinak naplóit, és közben állandóan gyakoroltunk is. Noha sokan kinevettek bennünket, sőt a kabaréban tréfát is írtak rólunk, mert a pilisi hegyekben tréningeztünk, mi azonban nyugodtan állítjuk: felkészülten indulunk a nagy útra. Merre visz a magyar Afrika- expedíció útja? kell autózniuk; keresztül Tanzánián, hogy tábort verhessenek közvetlenül a hegycsúcs alatt. Az expedíció tagjai jól tudják, hogy nem valami ünnepélyes sportrendezvényre indulnak. Útjuk során komoly veszélyekkel kerülhetnek szembe. A dél-etiópiai sivatagban például, még szép számmal élnek hegyi lakók, akik — az útleírások szerint — először lőnek és aztán kérdezik meg, hogy ki is volt az illető. Tanzániában és Kenyában már barátságosabb emberekre számíthatnak a magyar Afrika-utazók, legföljebb néhány kiéhezett oroszlán akad az útjukba. Mindenesetre valamennyien gyakorolták a célba- lövést és fegyvert is visznek magukkal. Ami az útviszonyokat illeti, nem lesz könnyű legyőzni a sivatagot. Komoly próbatételt jelent majd a homoktengerben néha elvesző utakon való közlekedés. A lényeg azonban mégiscsak a hegymászás. A Kilimandzsáróra fel lehet jutni egy három napos „kitaposott", viszonylag könnyen járható úton is. A magyarok azonban azt tervezik, hogy alpinista arany-diplomával térnek haza erről az útról. Ehhez pedig arra van szükség, hogy az égbenyúló sziklafalat a legnehezebb oldalról másszák meg. Az expedíció tagjai már megkapták a különböző oltásokat, a poggyász is készen áll a csomagolásra. Nagyon sok mindent kell elhelyezni az autókon, hogy semmiben ne legyen hiányuk. Közben fel kell készülniök arra is, hogy amikor majd autó nélkül, gyalog indulnak neki az útnak, kevés holmival a hátukon, jól bírják a hegymászást. A tervek szerint a magyar Afri- ka-expedíció július második felében indul útnak speciális Csepel tehergépkocsival. Megőrzik a Bajkál-tó vizét A Szuezi-csatorna lezárása óta Közép-Kelet-Afrikát csak a Jóreménység fokának körülhajózásával lehet megközelíteni. Az expedíció ezért választotta a szárazföldi utat. Autón indulnak és keréken teszik meg az utat egészen Rijekáig, a jugoszláv tengerparti kikötőig, ahonnan a MAHART egyik hajója átszállítja az expedíciós autókat Egyiptomba. Az emberek repülővel utaznak Kairóba. Onnan ismét az autókkal indulnak végig a 800 kilométeres Núbiai sivatagon. Khartum után keletre fordulnak és átvágnak Etiópián, a fővárosig, Addisz Abebáig. Rövid pihenő utón tovább Kenyába, Nairobiba, ahol megkezdik a felkészülést a Mount Kenya csúcsának megmászására. Ezt az 5200 méter magas hegyet csak amolyan bemelegítésnek .szánják, s aztán következik az igazi nagy cél: a Kilimandzsáró. Addig azonban majd újabb 1000 kilométert Kutatóállomás A Bajkái egyedülálló természeti képződmény. A Föld ösz- szes édesvíz készletének egyötödét tárolja, növény- és állatvilága különleges — 1200 fajta növény és állat csak itt található —, 1620 méteres mélysége a tavak között rekordnak számít A kutatók nagy figyelmet szentelnek a Bajkái menti területekre gyógyászati és üdültetési szempontból is. Leningrá- di építészek most fejezik be a délnyugati partvidéken és a Tunkini völgyben kialakítandó üdülőövezet terveit. A völgyben gyógyforrások is találhatók. fs n cél — a Kilimandzsáró a tó jegén Ezen a területen természetvédelmi parkokat létesítenek, restaurálják az ősi építészeti emlékeket, turistaházakat és üdülőket építenek. Erre több a napfényes napok száma, mint a Fekete-tenger partján. A festői hegység lejtőjén már felépült a nemzetközi képzőművészeti alkotóház. Számtalan kutatóintézet foglalkozik a Bajkái tanulmányozásával. A kutatás földrajzi és geológiai, biológiai kérdésekre, valamint a tó és medencéje belső háztartásának vizsálatára terjed ki. A bizottság, első munkaprogramja azokat az intézkedéseket sorolja fel, amelyek a jelenlegi vízkészlet megőrzését, sőt növelését szolgálhatják. Egyre bővül a Limnológlal Kutatóintézet. Jelenleg a kísérleti laboratóriumok épülnek. Itt nyolc hatalmas akváriumot létesítenek, amelyek közül több a tó élővilágát reprodukálja egészen 1000 méter mélységig. Nyitott medencékben a bajkáli halak kapnak otthont. A kutatóknak minden eszköz a rendelkezésükre áll, hogy a tóban lezajló folyamatokat közvetlen közelről tanulmányozzák. PITI VASÁRNAPI MEUEKIET 9 Csehországi utazás
