Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-17 / 185. szám
W7J. július 17 DUNÁN I Uli NAPLÓ A katedrát felváltotta a vezérlőasztal A technika forradalma n Újszerű kísérletek Kaposváron — A pécsi műszaki főiskola is érdeklődik A Kaposvári Gépipari Technikumnak nincs nagy múltja. A hatvanas években hozták létre; azóta képezi Somogy, Tolna és Zala megye számára o technikusokat. Ennek ellenére a szakemberek érdeklődésének előterébe került: az újra való törekvéssel, az új oktatási eszközök bátor alkalmazásával hívta fel magára a figyelmet. Ebben az iskolában ugyancsak elcsodálkozik egy-egy órán az, aki eddig csak hagyományos tanítást látott. A gép nem tűri a súgást Merőben más a számonkérés és az értékelés. A kated- ro vezérlőasztalból áll; a mozgatható tábla, majdhogynem arra szolgál, hogy eltakarja a falba épített televíziót. Az ábrák, feladatok a képernyőn és a kétoldalt hirdetőoszlop szerűen elhelyezkedő, négyzetméter nagyságú homályos üvegen jelennek meg. A tanulók ülőhelyei is számozottak és jelző- berendezésekkel látták el őket. Ezeket a számokat a tanár is maga előtt látja, mint a jegypénztárnál a mozi nézőterét a közönség. A diákoknak közvetítik a beprogramozott feladatokat, a magnó-szalagról is elhangzik a kérdés, és a gondolkodási idő lejártával a tanulók megnyomják a szerintük helyes megoldást jelző betűt, a tanár asztalán kigyulladnak a helyes választ adó tanulók padszámai, a többi szám sötét marad. Sötétre vált a száma annak is, aki súgás következtében helyesbítő gombot nyomott meg. A jelzések alapján a berendezés azonnal „kidobja" a felelet osztályátlagát is. Ilyen a feleltetés. Amikor a feladatok elérnek egy bizonyos mennyiséget, a dia nagy homályos üvegén színes római út- carészlet tűnik fel, gyönyörű szobrokkal és megszólal egy hang: „Láttam elfáradt az osztály, hallgassunk egy kis muzsikát." S egyszerre kellemes, sodró zene áramlik szét a tanteremben. — Ez csak az első lépés — mondta Deák Ferenc, az iskola igazgatója. tovább tökéletesítjük eszközeinket, berendezéseinket és kidolgozzuk az ezekhez szükséges programokat. A tanári kar nagy része ezen dolgozik már most a nyár folyamán. Egymillió újabb eszközökre Hogy a tanári kar számára az idei nyár nem olyan gondtalan, mint a korábbi években, az annak az 1 millió forintos állami támogatásnak köszönhető, amelyet nemrég kapott az iskola, újabb eszközökre, berendezésekre. A segítség előzménye az a rendelet, amely a vállalkozó szellemű iskoláknak lehetőséget nyújt arra, hogy körzeti, oktatástechnikai központtá fejlődjenek. A Kaposvári Gépipari Technikum élt a lehetőségekkel, és a budapesti Oktatástechnikai Központ támogatósát igénybe véve, a megyei szervek segítségével — a továbbképzési kabinet keretében — rövid időn belül kialakítja a Somogy megyei Oktatási Központot. Feladata lesz többek között a területéhez tartozó általános és középiskolák, szakmunkásképző iskolák, művelődésügyi intézmények támogatása, oktatás- technikai eszközökkel és anyaggal való ellátása. A segítség nem szűkül le a megyére. — Nemrég ittjárt Pécsről a Pollack Mihály Műszaki Főiskoláról az egyik szakember és azt kérte, segítsük az oktatás- technika terén a főiskolát. Mi a legnagyobb örömmel közreműködünk minden olyan kérdésben, amely előmozdítja szomszéd megyénk iskoláiban is a korszerű eszközök felhasználását az oktatásban — mondta az igazgató. — Tanáraink átadják tapasztalataikat.., Tapasztalatcserére az 1 millió forint felhasználása során is bőven lesz alkalom. A technikum ugyanis a rendelkezésre álló pénzből a lehető legtöbbet kívánja produkálni. Ezért a saját ötleteket is hasznosítja, beépíti, összekapcsolja a meglévő, vagy új eszközökkel. Az ipari tv-t, amely például állókéMár az idén | pékét vetített ki, egy forgókoGáxosok az iskolapadban Három szakmát kell alaposan ismerni Vizsgadrukk. Félig szívott cigaretták, néhányon a jegyzetet lapozzák. Húsz és harmincöt év közötti férfiak. Most tanulták meg a szakmát. Várják az eredményhirdetést, a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalatnál. A víz-, gáz- és csőszerelő szakmában idén 28-an tettek eredményes vizsgát. Közülük ki kell emelni az úgynevezett szakmai átképző tanfolyamot végzett dolgozókat. A legjobbak közül kettő Dlusztus Miklós és Horváth László csoportvezetői beosztásba került. — Mi határozza meg a vállalat ipari tanuló, illetve szakmunkásképző és továbbképző tevékenységét? — kérdezem Vadász Lászlót, a szolgáltatási üzemegyséa vezetőjét. — Elsősorban a vállalat előtt álló feladatok. A földgáz fogadására történő előkészületek, az elöregedett csővezetékek kicserélése, a szolgáltatási feladatok magasabb szintre történő emelése. Ezek mind intenzív erőfeszítést igényelnek. — Utóbbi években felfejlesztettük a vállalati tanműhelyt és annak tevékenységét. Három formában folyik az oktatás, Egyrészt az iparitanuló-képzés, másrészt a seqéd- és betanított munkásaink átképzése a gáztörvény előírása miatt, valamint az érettségizett fiatalok szakmai továbbképzése a gázkészülékszerelői munkák színvonalának emelése érdekében. — Legjobban az átképzés tanfolyamon résztvevő dolgozókkal vagyunk megelégedve. Ök egy év alatt sajátították el o három éves szakmai képzés anyagát. Napi munkájuk után intenzíven kellett tanulniok, nem is beszélve arról, hogy legtöbbjük családos ember. Ügy igyekeztünk segíteni, hogy két-három havonta változtattuk a munkahelyüket, így lehetőségük nyílt arra, hoqy több munkaterületet is mélyebben megismerjenek. — Minden évben újabb és bonyolultabb gázkészülékek kerülnek forgalomba. Mennyire követi ezt a képzés? — A tanműhelyen belül egy nagyméretű oktatótermet hoztunk létre. Ennek fő feladata a szakmunkásképzés mellett az, hogy minden új készüléket bemutassunk működés közben, metszeteiben és alkatrészeiben is. — Mi a véleménye az emeltszintű képzéssel kapcsolatban? — A víz-, gáz- és csőszerelő szakma korábban három külön szakma volt. Az újabb rendelkezések szerint azonban az ilyen szakképesítésű fiataloknak hegeszteni is meg kell tanulniuk. Bonyolult és szerteágazó ismereteket és gyakorlatot kíván. Az új gáztűzhelyek thermoelemes, vagy bimetálos égésbiztosítóval, az új gázfűtőkészülékek pedig már hőfok- szabályozókkal vannak felszerelve. A jövő tehát egyre inkább speciolizálódást kíván. A vállalat oktatási költsége 1972- ben 57 000 forint volt, 1973- ban már 1 497 000. Ebből körülbelül 800 000 forintot a tanműhelyek bővítésére és fejlesztésére használtak fel. Csaba Tamás rong segítségével alkalmassá teszik mozgóképek bemutatására is. A hatékonyabb oktatást segíti már az ősztől az építő-kocka- rendszerű tanári asztal, magiszter, a kép-magnó, az egyéni oktatógép, írásvetítő-rendszer. Az a tervünk, hogy a jelenlegi értékelési rendszert tovább tökéletesítik. Ugyanis a hagyományos oktatási módszerek mellett, a tanár legjobb igyekezete ellenére is keveset tud diákjairól, kevés a jegy is. Gyakran egy jó szomszéd elég a jó szerepléshez. Érettségin derül aztán ki a mindenkit meghökkentő kevés tudás. A gépi adattároló mindent megőriz — Ezek a korszerű eszközök állandó feladatmegoldásra késztetik a tanulókat, meséből nem lehet megélni. Mi most azt szeretnénk elérni, hogy a napi teljesítmények meg is maradjanak, sőt később is értékelhetők legyenek. Azt tervezzük, hogy létrehozzuk az elektromos adattárolót, azaz, az oktatórendszer értékeléseit „eltesszük”. Ezek gombnyomásra bármikor lehívhatók az elektromos tárolóból: az érdeklődő szülőnek a tanár az általa nem tanított tárgyakból produkált eredményt is pillanatok alatt elmondhatja. Mint minden újért, ezért is meg kell dolgozni. Szerencsére a kaposvári technikumban sok a fiatal, vállalkozó szellemű tanár, akik többletmunkát is vállalnak az újért. Szegedi Nándor Dombormű aPOTE homlokzatán Pirogránitból készített 105 négyzetméter nagyságú — modem művészeti irányzatot követő — dombormű díszíti majd a Pécsi Orvostudományi Egyetem központi épületének homlokzatát. A 600 000 forint értékű dombormű felrakási munkáit már megkezdték a B. m. Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Az alkotást Illés Gyula, budapesti szobrászművész tervezte, a pirogránit dombormű elemeit a pécsi Zsolnay gyár készíti. Az építők szeptemberre befejezik a munkát. Egyidejűleg megkezdték az egyetem 14 500 négyzetméter területű udvarának parkosítását. A POTE KISZ szervezetének tagjai nyáron társadalmi munkában segítenek a rendezésben, ősszel pedig füvesítik az udvart. Jégkárok Baranyában Az aratási jóhírek mellett, sajnos komoly jégkárokról is be kell számolnunk. Az Állami Biztosító Baranya megyei igazgatósága arfól adott tájékoztatást, hoqy a múlt szombattól kezdődően több hullámban Mohácsszigeten, Mohácson, Bolyban, Dunaszekcsőn, Babarcon, Szajkón, Lánycsókon és Borjádon a búzát, borsót, kendert és a hagymát nagy területeken elverte a jégeső. A szigetvári járásban So- mögyapátiban, Szigetváron és Szentlászlón tarolta le a jégverés a lábon álló gabonát és az egyéb szántóföldi növényeket, de szintén jelentős károkról érkeztek bejelentések Harkányból, Villánykövesdről, Bogád- mindszentről és Mágocsról is. Az üzem alapanyaga a fenyőgally Jön a szintetikus só Jó hír a szívbetegeknek: akit eddig a sótlan ételek fogyasztására kárhoztattak, megszabadul az íztelenségtől. Ez év derekától ugyanis a „szívesek" speciális sóhoz juthatnak azáltal, hoqy az Erdőkémia zala- egerszeqi üzeme megkezdi a kloridmentes só gyártását. A Balatonfüredi Szívkórházban most folynak az ezzel kapcsolatos kísérletek, s a tapasztalatok igen kedvezőek. Az új szintetikus sónak nincs vízmegkötő képessége így a szívet nem támadja. A keringési rendellenességgel küszködőknek tehát meg. váltást jelenthet a készítmény. Az idősebb egerszegiek még emlékeznek a második világháborúban épített bunkerra. A nácik akarták ide befészkelni magukat, de közbeszóltak az események. Az erődítmény falait ugyan még felhúzták, de tető idő híján már nem került a beton kolosszusra. A második világháború után Simon Ernő helyi vegyészmérnök kezdte meg itt a Páter dombon a természetes gyanta tisztítását, mely még ma is hazánk egyetlen természetes gyanta-feldolgozó üzeme. Az itt gyártott közel ötven féle termékből csupán néhányat sorolunk fel, hogy érzékeltessük a széleskörű felhasználás lehetőségeit. Az értéktelennek vélt erdei és feketefenyőágakból fenyőolajat készítenek egyszerű desztillációval. A fenyőlombot a kecskeméti és a szegedi erdő- gazdaságból szállítják: évente ötezer tonna fenyőtű érkezik az üzembe. Az erdőgazdaságoknál kiöregedett fenyőágakat a vállalat munkásai gallyazzák le, a feldolgozás pedig októbertől májusig tart. Egy mázsa fenyőgallyból harminc deka olajat nyernek, évente tizennégyezer litert, aminek zömét exportálják. A legnagyobb vevő az NSZK, Ausztria és Svájc. A hazai vállalatok közül a KHV és a gyógyszeripar a legnagyobb felhasználó, A fenyőtű egyébként nemcsak olajat, hanem más értékes anyagokat is tartalmaz. Fenyőtűből vonják ki a rezíonidot, mely alkalmas ideg- és szív- betegségek gyógyítására. A re- zionid különben magas vitamin- tartalmú sötétzöld massza, melyben karotin van. Az illatszeripar kozmetikai cikkekbe keveri illatrögzítőként. Ilyen anyagot használnak például a fenyő habfürdőbe is. Magyarország gyantaszükség- leite évente négyezer tonna. A hazai fenyőerdők ezt a mennyiséget képtelenek biztosítani. Ezért kénytelen importálni az Erdőkémia a természetes gyantát. A legnagyobb mennyiség a Szovjetunióból és Kínából érkezik Zalaegerszegre. A természetes gyantafeldolgozás a nyári időszakra esik, mely termékeik másik nagy csoportját alkotja. A sajtolt gyantát desztillációs toronyba juttatják, ahol gőz segítségével szétválasztják a qyantát és a terpentint, Egy szezonban átlagosan ötven vagonnal dolgoznak fel különböző termékké. Gyártanak itt ötféle pecsétviaszt, készítenek gyantaenyvet is, melyet a papíriparnak szállítanak. A jelzőkrétákat az erdőgazdaságok, valamint a szabók használják. Az előállított bitumenemulziót szakosított telepek padozatába keverik. A lágyított méhviaszt gyantával keverve a posta kábelszerelői hasznosítják, de csinálnak itt cipészszurkot, meg gyantaolajat is, mely a söröskádak, hordók szigetelőanyaga. A híradástechnikai vállalatnak szállítják a gyantaolajat, melynek nagy a víztaszító hatása. A második félévtől kezdve laboratóriumi kísérletek alapján megkezdik a préselt bútorlapok gyártását. Alapanyaqa fenyőgally lesz. Salamon Gyula Miért dűltek meg a tsz-ek búzatáblái s miért nem az állami gazdaságoké? A műtrágya a „vádlottak padján Medd g késik még a tsz szakszolgálati laboratórium építése? (( Tavaly, omikor ráadásul az időjárás is rendkívül csapadékos volt, elfekvő gabonatáblákkal volt tele a megye hatóra. A betakarítási veszteség meghaladta a 10 százalékot. Ha csak tíz százalékos terméskieséssel számolunk, akkor is hektáronként - mivel a megye átlagtermése 33,8 mázsa volt —, 3,3 mázsa szem maradt kinn minden hektár földön. 25 százalék megdőlt Az idei termésbecslésekkel egybekötött határszemlék során a szakemberek a kalászosod 25 százalékát találták megdűlve. Azóta a megrogyott, megdűlt táblák száma tovább nőtt. Ami most feltűnik, az az, hogy meg- dűlés szempontjából igen nagy különbség tapasztalható a tsz- ek és az állami gazdaságok táblái között. Míg az állami gazdaságokban alig lehet látni földön fekvő búzát, addig a tsz- ekben ennek az ellenkezője tapasztalható. Ilyen különbségek láttán már nem lehet az időjárással, a viharkárokkal magyarázni a megdűlést, sőt még a fajtákkal sem, hisz az állami gazdaságok is ugyanazokat a fajtákat termesztik. Az oknyomozás szálai a műtrágya-adagolás különbözőségéhez vezettek, amire az állami gazdaságok Pécs danicpusztai szakszolgálati laboratóriumában szerzett információk derítettek fényt. Az AGROBER Felsőmalom utcai laboratóriumán kívül - amelynek kapacitása egészen minimális és a trágyázási tanácsadó nem is profilja — Baranyában egyedül az állami gazdaságok laboratórium''San foglalkoznak korszerű talaj- és ettől az évtől kezdve növény- vizsgálatokkal. amelyek alap|án táblánként adják meg a műtrá- gyázási receptúrákat oz öze meknek. Mibői áll ez a munka? — tet- ti < fel a kérdést Bodor Pólné- nak, a labor speciálisan csak a műtrágyázási tanácsadással foglalkozó munkatársának. — A munka úgy kezdődik, hogy a betakarítás után megvizsgáljuk, hogy a növény menynyi hatóanyagot — nitrogént, foszfort és káliumot — vont ki a talajból. Elsősorban a kivont mennyiséget kell visszapótolni. De nem csupán ezt. A javasolt adag függ természetesen annak a növénynek a műtrágya-igényétől is, ami ezután kerül majd elvetésre. Nitrogéntúladagolás A legtöbb baj a nitrogénadagolás körül van. Főként a talajt nitrogénben gazdagító elővetemények — lucerna, borsó stb. — után vetett búzáknál gyakori a nitrogén túladagolás és az ebből eredő megdőlés. Ezt igazolják az é*zi növényvizsgálataink is. Eddig ugyanis csak a talajt kérdeztük meg, mennyi a készlete, mennyi műtrágyát kell adagolni előveteménytől függően a növénynek. Ettől az évtől kezdve már a növényt is megkérdezzük. Áprilisban a zöld búzát analizáltuk és szinte mindenütt nitrogéntöbblettel találkoztunk. a foszfor rendben volt, káliumból még mindig bizonyos hiány tapasztalható. — Mekkora az a termés, amire az állami gazdaságok igyekeznek a talajt műtrágyával „betáplálni"?- Ez változó, de általában hektáronként 35—40—45 mázsa. Azt lehet mondani, hogy plusz öt százalék rátartással dolgoznak. Vagyis valamivel többre táplálják be a talajt, mint amekkora termést valóban várnak, avagy terveznek. A műtrágya-adagok is gazdaságonként, sőt táblánként változóak. A Szentegóti Állami Gazdaság például 80 kiló nitrogén-. 70 kiló káli- és 66 kiló foszforadaggal dolgozik hektáronként a búzánál. Van olyan qazdaság, amely csak tolajvizsqólotot kér tőlünk, s a trágyamérfegét már maqa készíti el. Ezeknél sokkal inkább fennáll a tévedés lehetősége, s nagy felelősség nyugszik a szakembereken. A gazdaságok egy része azonban teljes kiszolgálást kér tőlünk, receptúrákat, ez a kényelmesebb és a biztosabb.- Mi az ára ennek a szolgáltatásnak, s hány üzem veszi igénybe ezt?- A tarifát országosan alakították ki, a trágyázási tanácsadás ára katasztrális holdanként 10 forint, de ez négy évre oszlik meg, ugyanis négy évre előre végezzük el ezt a munkát az üzemek részére. Mi látjuk el Baranya és ettől az évtől kezdve Somogy megye állami gazdaságait —, ezenkívül Baranyából mindössze 6—8 tsz-szel van kapcsolatunk, illetve most fogjuk bevonni a szentegáti agro-. kémiai társulás tagszövetkezeteit. Több megbízásra egyelőre kapacitásunk nincs. A megye összes igényét a labor nagyarányú fejlesztése nélkül semmiképp nem tudjuk kielégíteni. Tsz-labor? - Megérné! A tsz-szövetségek is eljutottak a felismerésig, hogy létre kellene hozni egy közös termelőszövetkezeti laboratóriumot, azonban két-három éve a társulási labor körül teljes a csönd. A zárt termesztési rendszerekbe bekapcsolódó tsz-ek kapnak, ha külön kérnek (egyedül Bábolna ad kérés nélkül is) ilyen szolgáltatást bizonyos növényekre. Az OMMI kaposvári kirendeltsége is végez speciális vízsö<5- ° latokat, a kapacitása azonban meghatározott. A tsz-ek többsége teljesen ellátatlan. A megoldásra több alternatíva is kínálkozik, egy közös vonással, a tsz-eknek hozzá kell járulniok. Vagy saját laboratóriumot hoznak létre, vagy betársulnak az OMMI, illetve az állami gazdaságok loboraióriu- mának fejlesztésébe. A befektetés mindenképpen megtérülne, hisz a szolgáltatásból befolyó összegekből a társak is részesülnek. Másfelől, és ami a leglényegesebb, elkerülnék a műtrágya túladagolásból, az észszerűden trágyázásból eredő többletkiadásokat, és a növények megdőléséből eredő károkat, veszteségeket. Azzal kezdtük, hogy az ótlo- mi gazdaságokban kevesebb a dőlt gabona, s bár a gazdaságok esetenként szárszilárdítő permetezést is végeznek, ennek titka mégis a tudomány eredményeinek gyakorlati felhasználásában keresendő. Ez az, ami hiányzik még a tsz-eknél. A fejlődés gondja ez, hisz pár éve, mikor a talajokban a tápanyag- hiány volt még a jellemző, fel sem merült. Ma viszont az egyre növekvő műtrágyaadagolás folytán — öt év alatt a tsz-ek- ben csaknem megháromszorozódott a hektáronkénti hatóanyag-felhasználás, s közeledik a 4 mázsához, az állami gazdaságoké pedig az 5 mázsához — elértünk egy bizonyos telítettséget. Ha nem is a legfejlettebb országok szintjét, de mindenesetre olyat, amikor már meg kell nézni, mennyit költünk műtrágyára s meghálálja, visz- szafizeti-e ezt a többletbefektetést a növény. — Rné — ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT IRÁNYÍTÓ TERVEZŐI, ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT ÓNÁLLÓ TERVEZŐ ÉPÜLETGÉPÉSZ MÉRNÖKÖT IRÁNYÍTÓ TERVEZŐI munkakörbe alkalmaz SZOVTERV PÉCSI IRODÁJA, Kossuth tér 8. szám,, föidszim 2, Jelentkezés írásban. 4
